000-arany | arasz-bemen | bemut-cipoj | cipok-duhos | duhto-elmos | elmul-esete | esetl-ferfi | ferie-fujtu | fukar-halni | halok-hossz | host-jatek | jatss-kerde | kerdo-kisie | kisig-kulon | kulse-leran | leraz-megfo | megfu-mente | menth-nekik | nekis-oteze | otezr-pinte | pipas-rovid | rofos-szala | szall-szokt | szorn-tempo | tenge-udvar | uber-vatta | vazla-zenes | zenob-zugol
Nov.
1 4| Barnabás zsebrevágta a 25.000 forintos hozományt. Az esküvõn
2 5| éves, ezért az emberért 1000 misét mondtak el idáig.
3 3| Kelt levelem Visegrádon, 1330. április 21-én, Kedden.
4 3| tizenöt évre tehetõ. 62:15=4,13333... Eszerint egy esztendõre
5 3| Született Békéscsabán, 1869. május 7-én...~Rolli (a
6 5| VIDÉKI GIMNAZISTA NAPLÓJÁBÓL~1897. szept. 1.~Ma reggel elmentünk
7 1| A VARÁZSLÓ KERTJE~(1908)~ ~
8 2| ALBÍRÓÉK ÉS EGYÉB ELBESZÉLÉSEK~(1909)~ ~
9 3| DÉLUTÁNI ÁLOM~(1911)~ ~
10 4| SCHMITH MÉZESKALÁCSOS~(1912)~ ~
11 5| MUZSIKUSOK~(1913)~ ~
12 5| törõdöm ezzel a dologgal.~Nov. 29.~Apám ma nagyon összeszidott,
13 5| legrégibb misealapítvány 325 éves, ezért az emberért
14 3| mama is. Korán hervadó, 33-35 éves asszony. Még öt
15 3| mama is. Korán hervadó, 33-35 éves asszony. Még öt éve
16 3| legényélete tizenöt évre tehetõ. 62:15=4,13333... Eszerint egy
17 5| közönségre. A közönség - a 90-es évekrõl van szó - kivétel
18 4| hogy a kutyám tiszta dog.~- Á la bonheur! - mondta a báró
19 3| gyengén visszhangzik az aaa... Azután Balázs még egyszer
20 5| kínálkozott reá, hogy az ivást abbahagyhassák. Ha jobb fizetést adtak
21 1| is fölkeltél már, kocám, abbahagytad az alvást, ne neked, szegény
22 3| volna le valami emeletes ház ablakából. Witmanné megmozdult, megfordult,
23 3| egyenesen a ház elé, a leány ablakához mentek. Nem volt ott senki.
24 3| megcsöndesül a zaj, a házak csukott ablakai elméláznak, és emlékeznek
25 3| mindenfelé. Nekikoppan az ablaknak, fölmászik a keresztfáig,
26 5| padszélre jutni és méghozzá ablaknál. Az én padomon szép faragások
27 4| Utána kinyitogatták az ablakokat, kiszellõzték a sok szivarfüstöt,
28 1| egymás kezét szorongatva.~Az ablakokban enyhe világosság derengett
29 3| hangos ritmusa. Az emeleti ablakokból bekötött vagy bóbitás fejû
30 1| lopóznak be a házakba, vagy az ablakokon másznak be. Kis csákányaikkal
31 4| vett elõ a szekrénybõl, az ablakpárkányra tette, majd így szólt:~-
32 3| reggel legyen. A becsukott ablaktáblák rései azonban már ki vannak
33 1| megzörgetett néhány nyitvahagyott ablaktáblát. Azután kocsizörgés hallatszott
34 3| sarkához értem. Egy nagyobb, ablaktalan ház következett, valószínûleg
35 4| Ott állt mosolyogva a nagy ablaküveg elõtt, ugyanabban a kalapban,
36 1| is naponta elsétáltunk az ablakuk elõtt, és beszélgettünk,
37 1| félhomályban mintha valami kéjes ábránd szellõje lebbent volna el.
38 5| valamennyien. Az ifjúság vágyai és ábrándjai keltek életre az alkoholtól
39 1| utcán hideg fejjel szõttük ábrándjainkat, nem tudtuk, hogy mi történik
40 5| nõ újra és újra hasonló ábrándokat tálalt föl, már hallgatott.~
41 1| A tél pedig bánatban - ábrándokban múlt el. Az õzikék kedvetlenül
42 3| naphosszat a vackában? Vagy ábrándozik? Vagy a felhõket nézi? -
43 5| beszélgetni, teát inni - így ábrándozott Rozi.~- Ne uraskodj! - mondta
44 3| alkalommal Pistát csaknem ábrándozva találtam az íróasztala mellett.
45 3| szemekkel és tanácstalan ábrázattal jött be hozzánk, mintegy
46 5| amely Jézus keresztelését ábrázolja, és hallgattam a kántor
47 1| két nagy, vadászjelenetet ábrázoló, aranyrámás tájkép díszítette.
48 1| elégedetten simogatják a hófehér abroszokat, és csendes szavakkal fordulnak
49 1| van az idõ ellen. Ez az abszint. Tisztán tüneti orvosság.
50 1| Magában ült, és ivott.~Az abszintes poharat olyan mohó kéjvággyal
51 1| Odahívott; rögtön hozattam abszintet magamnak is, amire elmúlt
52 2| a hivatalban éppen olyan abszolút rend volt, mint a szekrényében.
53 4| hogy milyen nevetséges, abszurd dolog a lopást olyan szigorúan
54 3| és erõs csontjaikon mint acéldrótok feszültek ki kicsiny izmaik.
55 3| A fekete, csiszolt, sima acéllapon nemsokára megjelent a grófkisasszony
56 4| levegõben az ócska, de kitûnõ acélt.~- Rettenetes! - suttogta
57 5| fölkel fél hatkor, és ott ácsorog a tûz mellett nyolcig. Nem
58 3| kinyitják, és köhögõs betegek ácsorognak a márványos asztalok elõtt.
59 5| nem szóltam egy szót se. Ácsorogtunk, vártunk tovább. Nem jött
60 5| hegedûre és zongorára írt Adagió-ját, mint értékes talentumának
61 5| magát valaminek. Írt egy kis Adagió-t hegedûre és zongorára, beküldte
62 5| tíz-tizenkét spiccer volt a rendes adagja. Szukop aránylag még sokkal
63 5| hallgatása keltett föl.~Hatalmas adagokat vettek magukhoz. Kulhanek
64 5| hibáival és erényeivel”. Ádám személyesítõje: Marótréthi
65 5| igen jól sikerült), azután Ádámot, Évát és Lucifert.~Mindez
66 2| akkor a doktor urat, hogy adassa ki ennek az úrnak a kérdéses
67 2| vonakodom, és az úrnak ki fogom adatni.~Az igazgató csöngetett.
68 4| ami nekem kell, azt nem adhatja a vidék. Kávéház, jó lapok,
69 4| kiabálta. - Most nem adhatok, mert sürgõsebb fizetnivalóim
70 4| pillanatára. No, ezt Schmith nem adhatta meg neki. Undorodott a kedveskedéseitõl,
71 4| mondotta -, szombatig adj kölcsön tíz koronát.~- Kérlek
72 1| konyhába.~- Jó reggelt!~- Adjon az isten!~Szótlanul szétrakta
73 1| járt az udvaron.~- Majd adna nekem anyám, ha tudná. Elpusztítna,
74 1| mondta el, mintha a betegének adná ki rendeléseit. Ennek a
75 5| legalábbis részben, kárpótlást adnia a muzsikus számára. Gyönyört,
76 5| és a legteljesebb örömet adó szerelem volt ez, amit csak
77 3| élet szenvedés. És miért adod a vidámat máskor, és miért
78 4| emlékszem, Zápolya János adományozott, bár ebben az egyben nem
79 3| hasonlót nem láttam. Az adriai tengerpart homokját még
80 4| koronát.~- Te nekem sohse adtál semmiféle pénzt. De nem
81 3| voltak. Nem bántuk, foglalót adtunk; a szoba nagy volt és rendes,
82 4| embereket, és úgy mesélte el az affairját a kiadóhivatali igazgatóval,
83 5| és sápadtak voltunk, és affektáltunk egymás elõtt, amint ez ilyenkor
84 3| csengõ szopránja volt, affektálva és bécsi kiejtéssel beszélt,
85 1| ûzték-hajtották tova, föl az ágak felé a föld kövér, friss
86 1| nyúlványokat, kacsokat, ágakat bocsát a friss, egészséges
87 4| mulatság. Szilajon, métereseket ágaskodva szaladt tovább, mint egy
88 3| elbizakodottságában nem folytatja-e útját?~Aggodalmam nem volt alaptalan. Gracián
89 1| tetszett elõtte. Reggelenként aggodalmas szívvel sietett megnézni
90 5| tudok beszélni. Azonban aggodalmasan közeledett a nyár, amikorra
91 2| mit tettél tulajdonképp? - aggodalmaskodott az albíróné.~- Majd meglátod
92 4| vagy háromszor kifejezte aggodalmát, hogy Marianovics, mint
93 3| általában nem bízott, most aggódó kis arcán láttam a reménykedést.~
94 1| a szép, tizennyolc éves Ágnes, rövid idõre azután meghalt.~
95 4| amivel e két munkálkodási ágon kívül pénzt szerezhetett
96 3| kapcsolatban nincsenek az agy fogalmaival.~Több hasonló
97 2| olcsóbb). Odahozatta az ágya mellé a mosdótálat, a fogport,
98 3| mint két nagy szem. Az agyában csodálatos régi mesék vannak
99 1| nélkül hamar kiugrott az ágyából, és végigment a konyha hideg
100 3| éberen, de nyugodtan. Az ágyaikban felkönyökölve, suttogva
101 1| lepte meg. Csikorogtak az ágyak, nyögõ, fájdalmas sóhajtások
102 4| polcokat. Kipróbálta az ágyakat, és ott is a jobbat választotta.~
103 1| amelyet vacsora után ittam, az agyamba gyûltek, és könnyekkel telt
104 1| bagoly, és éppen mintha apa ágyának peremén ülne. Borzasztó
105 1| illatok - megbénították agyát. Hallgatta a csendesség
106 1| felejtette el azt se, hogy az ágyát egyszer rózsákkal béleltem
107 3| a kerek faliórára, mely ágyával szemben függött, azután
108 3| izgalmas és szép lesz az ágybafekvés. Valóban, izgatottan vetkõztek
109 1| állok.~Én megtaláltam az agyban az idõt. Külsõleg nem különbözik
110 1| tálcán. Azután bevarrom az agyburkot, beillesztem a csontléket.
111 1| kihajtom a csontléket. Az agyhártyánál vagyok már. Óvatosan keresztül
112 3| Witman fiú odaugrott az ágyhoz, és késével a mellébe döfött.
113 1| megigazította a párnáimat, a gyûrött ágylepedõt, azután levetette a kabátját.
114 4| volt a vacsorán, másnap ágynak esett. Ötödnap meglátogatták
115 4| ezt a kutyát az elsõ nap agyon kellett volna bunkózni. ~ ~
116 4| Csak harapni tudott ez az agyonra ijedt ember, de én lenyomtam
117 5| be ne engedj senkit, mert agyonütlek.~- Hiszen ide jön, aki keres,
118 1| Külsõleg nem különbözik a többi agysejttõl, s mégis ez a fészke a betegségnek,
119 3| rángatni kezdte a kocsiról az ágyterítõket stb. Délben már kinn ebédeltünk
120 1| még aludtak a rácsos kis ágyukban. Kinn hó esett. A szobában
121 3| Õk elevenen kiugranak az ágyukból, amelyben álomtalan ostoba
122 3| természetükben rezegnek az agyunkban és a gerincünkben. És most,
123 1| otthagyta a természetet. Az agyveleje erõs fejlõdésnek indult.
124 1| az idõ képzete az ember agyvelejébe. Talán ez a szempont, ez
125 1| ember, aki friss, tiszta agyvelejével megfejti a mának a titkait,
126 1| második kérdés.~Nos ez az agyvelõ fejlõdésének egy ideiglenes
127 1| Megkeresem a helyét a velõben, az agyvelõben. Hangoztatom a sebészi eljárás
128 4| Mintha nem lenne többé agyvelõm, és rémséges hülye volnék,
129 1| fényét látom a múltból az agyvelõmbe világolni.~A béka az az
130 1| Úgy éreztem, mintha az agyvelõmet és a vállaimat mázsás kövek
131 1| a testünk kopik, hogy az agyvelõnk sorvad, hogy a betegség
132 4| és gyufát gyújtottam.~- Ahán, köszönöm - mondta, de rám
133 3| történt vagy valaki meghalt. Ahány temetés erre ment, mindegyik
134 4| gyakran nem hagynak hidegen. Ahelyett, hogy nevettem volna rajtuk -
135 3| kifejezés, amelyet Kati olyan áhítattal szokott kimondani, hogyha
136 1| és odaforrnak egy másik ajakhoz.~Minderrõl akkor senki se
137 5| fogom olvasni, amelyet apa ajándéknak ígért. Örömömben, hogy szép
138 3| tizenhét leány, akik neki ajándékozták szüzességüket. Ha mármost
139 1| Én tudom, és fel fogom ajánlani találmányomat egy embernek,
140 4| hozomány-hírre jött egy pár ajánlat. Terka és a mamája ragyogó
141 2| nélkül elfogadtam a nagylelkû ajánlatot, és elhatároztam, hogy a
142 4| gazdája. A szakkönyv is ezt ajánlja.~Az inas azonban nem mert
143 2| hogy alkalmatlankodtam. Ajánlom magam.~A mérnököt a boncterembe
144 4| Az uram két hét alatt tíz ajánlott és express levelet írt,
145 3| hallottam rólad, hogy az ajkaid némák, és beszélni nem tudsz,
146 1| keresztülmentek, és szemeikkel és ajkaikkal mindvégig a véres cipõket
147 1| Elkényszeredett, gúnyos ajkaimat lecsókolták pompás, halálos
148 1| patakzottak le a könnycseppek. Ajkaink eközben mosolyogtak.~Ó,
149 4| púderezett arc, piros, kedves ajkak, fitos orr, magas, kitömött
150 3| amely hirtelen átfutott az ajkakon, mint a hullámgyûrûk, ha
151 1| látólencsére. És attól volna!~Az ajkuk, a lányok ajkai még haloványak,
152 3| Míg a folyosón a leány ajtajához jutottak, senkivel sem találkoztak.
153 3| A szemben levõ kávéházak ajtajai, amelyek nappal farkasszemet
154 3| beszélgetést rendezett. Ida az ajtóban állt mint gardedame. Johanna
155 3| belopóznak a kis szalonba, és az ajtóból bepillantanak a hálószobába,
156 5| a szobában. Azután benn ajtócsapkodás, halk beszéd, újra csend,
157 5| beszéd, újra csend, óvatos ajtócsukódás, és végre kinyílt az ajtó.
158 4| pénzszekrénynél áll! Egészen az ajtóig lopóztam. A szívemet a számban,
159 5| oldalfolyosón, amely az ajtójukhoz vezetett, gyorsan és nesztelenül
160 2| szomszéd szobát, átnyittatta az ajtókat, megigazította a haját,
161 4| reggel, barátom, kopognak az ajtómon. Egy hordár lép a szobába.
162 3| Ilyenkor kinyitottuk az ajtónkat, és az elõszobán át jól
163 5| odaerõsítve a kopott sárga ajtóra. Most már nem lehetett halasztani
164 3| hálószobájába vezetõ ajtót. Az ajtósarok semmit se nyikorgott. Föllélegeztek.
165 1| sírni a barnahajú lány, és ájultan esett hátra, de a szõke
166 1| tapogatnak utána, csak a gyertya akad a keze ügyébe... De a gyertya
167 3| mintha meg akarta volna akadályozni, hogy reggel legyen. A becsukott
168 5| ért, sietni kezdett.~Jóska akadálytalanul beléphetett a szobába. Megcsapta
169 4| úrias hirdetésre aligha akadhat vállalkozó. Éppen beszéltük
170 3| Csakhamar egy csónakra akadtam. Beültem, eloldottam a kötelét,
171 4| Mondom, nagybátyám meg volt akadva a kutya nevével. A dog a
172 3| és elvonja az elmét és akaratot más, komolyabb, nagyobb,
173 1| felhõk mögött bújdosott, akárha tejüveggel borították volna
174 4| Sejtelmem sem volt, hogy mit akarhat. Elmentem hazulról, mert
175 1| Maris felelt neki:~- Bizony, akárhogy beszélsz, leölnek téged
176 5| ministrálásért, és azt meg akarják a pap urak maguknak takarítani.
177 5| kell utasítania Balázst! Ha akárki volna is, ha a legelsõ fiú -
178 4| mondta apámnak -, hogy akárkihez adom, kizárólag doktrinér
179 3| nõ sem, és fogadok veled akármibe, hogy a fõhadnagy azóta
180 3| bennünket, hogy csináljunk akármit, de engedjük õt csak ozsonnáig
181 1| iskolába menni, sõt, ha akarna, akkor sem engednék. A másik
182 3| büszkélkedik vele, mintha azt akarná mutatni, hogy minden embert
183 1| felelj rá. Elõször azt is meg akarnám mondani, hogy nem foglak
184 5| jönne ki a dolog, mintha meg akarnánk magunkat hívatni uzsonnára.
185 1| Mégis megkérdem tõled, nem akarod-e elvenni a húgomat, mielõtt
186 3| kerestelek? Te elbújtál, és azt akartad, hogy késõbb annál jobban
187 3| ütött, és õk még aludni akartak. Levetkõztek, ágyba bújtak,
188 1| varázsló fejét.~- Miért nem akartál, fiam, rendesen élni! Megházasodni.
189 3| ártalmatlanná, csukja a börtönbe, akasztassa föl vagy szúrja át a kardjával,
190 4| és a pincérrel a fogasra akasztatta, mindebben valami ellenállhatatlan,
191 3| hallottam, a budai kapura akasztották ki.~Tegnap reggel szaggatták
192 3| szenvedélyesség sajátságos akcentusa. Fülöp meg volt bolondulva.
193 4| nagyon sokat vártak ettõl az akciótól. És Marianovics papa, akinek
194 3| a dada és a nagymama, de akikhez tulajdonképpen semmi közünk;
195 1| néztem az emberek arcára, akikkel érintkeztem. A kék csónakon
196 4| kísérjen el egy ékszerészhez, akinél a függõmet megcsináltatom.~-
197 1| Egy állatot látok ott, akkorát, mint egy kis macska. Gömböcbe
198 5| grimasz, vagy egy alterált akkord, tehát zavart és disszonáns:
199 4| személyének tiszta, harmonikus akkordjaiból.~- Fõ a stílus - válaszolta
200 3| világosság reggel harsogó akkordokban dübörög végig az utcákon.
201 4| hogy a lányát, a Terát, aki akkoriban tûrhetõ formájú 22 éves
202 1| pillanatig néztem csodálatos aktját, bõrét, amely mezítelenül
203 3| és felültem. Elõvettem Al-Dsezirehben vásárolt jó dohányomat,
204 1| sohase láttam a városban. Alacsonyak és kezdetlegesek voltak,
205 5| átadni, amelyet mindenki aláír.~- Így legalább személyesen
206 5| gimnázium tanulói”~Ezután az aláírások következtek tussal. Az egészet,
207 5| ember milyen soká vakon aláírja, amit az apja mond, és eszébe
208 3| üveg a legjobb. Cukrot tesz alája, és meg van nyugodva, hogy
209 4| egy kétségbeesett sovány alak botorkált föl. Nagy kalap
210 5| kijelentette, hogy Csegeynek alakításáért elismerõ oklevelet kell
211 4| legjobb ízû nevetéseim az alakjához fûzõdnek. Azóta sok hasonlóval
212 5| arcképet és a fõszereplõk alakjait, mint keret foglalta össze
213 1| emléket foszló, porladozó alakjának annyi szépálmú leányfejecskében?~
214 1| álmai tele voltak a lovag alakjával.~Így múlott el a nyár. Míg
215 3| valami, mint a felhõ. Az alakjuk mindig más és más, mint
216 3| mindig találkozhatunk efféle alakokkal. Körülbelül minden negyedik-ötödik
217 1| meg õt e kellemetlen és alakoskodó megjegyzésért, lehajolt,
218 1| úgy, hogy a végén csak egy alaktalan, nyálas, bûzös, zöld tömeg
219 5| Szóval, ilyenformán alakulhatott volna Erna élete.~Tudjuk
220 3| megelégszenek ezzel a néhány alamizsna pillanattal. Mit tehetnek.
221 3| pillanat? Igen: õ ennyit adott alamizsnaképpen az ostobáknak és gyáváknak.
222 3| belõle egy-egy pohárral. Gaz, alamuszi parasztok voltak, lopták
223 4| Vannak ismerõsei a fiatal alantas vasúti hivatalnokok között,
224 3| sikerének is pszichológiai alapja volt. Évek múlva - ó, évek
225 5| szenvedést jelentettek eme alapjában igen finom - tehát igen
226 5| elhibázhatja. Óvatos, tiszta eszû, alapos ember volt mindig, aki sohasem
227 4| ki, arra késztetett, hogy alaposabban megnézzem. Elment mellettem,
228 3| útját?~Aggodalmam nem volt alaptalan. Gracián még pár pillanatig
229 1| rejtegetnek, és övükre akasztva álarcot, tõröket, pisztolyokat visznek.~-
230 4| kölcsön tíz koronát.~- Kérlek alássan - mondottam, és átadtam
231 5| szándékozzuk tenni.~- Igenis.~- Alászolgája.~- Jó éjt kívánok.~6.~Az
232 3| ágy csak úgy horpadozik alatta. Közben kiabálva, lihegve
233 3| valaha is sírjak miattad.~Alázatosan integetett és a mellére
234 4| Undorodott a kedveskedéseitõl, az alázatoskodásaitól, a rettenetesen szenvedélyes
235 2| holnap reggel.~6.~Reggel az albírónét férje harsány hangja ébresztette
236 3| már fenn ragyogott, és az Aldebaran és Antares úgy fénylettek,
237 3| Megérte a fáradtságot. Csak áldom az istent, hogy akkor feldühösödtem
238 3| megrontja a gyönyör rettentõ és áldott közvetítõje, az ópium. Étvágy
239 1| végeztem gyónásaimat, és az áldozás elõtt szántszándékosan bereggeliztem,
240 3| és a hetenként való szent áldozásban. És mégis volt egy okom,
241 5| kulturálatlan Magyarország áldozatai voltak, hogy ez rontotta
242 5| hibáztunk el semmit, nem vagyunk áldozatok, mint annyi ember, aki miután
243 3| kibukkan, összesûrûsödik, és áldozatokra les.~Ha már levetkõztetek
244 2| vissza a legmesszebb menõ áldozatoktól sem, és Gyurinak, mikor
245 3| sikerült, jóllehet sok idõt áldoztam reá, hogy alkalmat találjak.
246 3| amelyet annyit hallottunk, Alfréd Czibulka alkotása volt,
247 1| algebrát kellett tanulnom. Az algebrai leckék után ismét Andersen
248 1| hosszú nadrágot adtak rám, és algebrát kellett tanulnom. Az algebrai
249 5| nekem jól esik aludni, hát alhassam. Apa nem enged, azt akarja,
250 5| nem szekírozzák otthon, alhat fél 8-ig. Sohase tanulja
251 1| az ajtón:~- Fiatal vagy, alhatsz még kanapén!~És nevettek
252 4| polgárian úrias hirdetésre aligha akadhat vállalkozó. Éppen
253 3| megnézi az ember az ágy alját, még akkor sem látja meg
254 1| világban a gyertyának már nincs alkalma se társadalmi, se irodalmi
255 4| Terkának võlegénye elvesztése alkalmából.~3.~Sajnos, Marianovicsék
256 1| ilyen kisebb jelentõségû alkalmakra szorítkozik.~Ugyanabba a
257 3| Ölelésének fagyos lángjai nem alkalmasak arra, hogy belõlük új sarj
258 4| Mondd meg neki, ha máskor alkalmatlankodik: „kedves Marianovicsné,
259 2| bocsánatot kérek, hogy alkalmatlankodtam. Ajánlom magam.~A mérnököt
260 2| pedig étkezéseinknél is alkalmazhatjuk.~Õszintén megvallom, hogy
261 4| legyek, amikor a postai alkalmazottak beszállították Barnabásék
262 5| kevesebbet és mindig ritkábban alkalmazták rá az eddig oly sûrûn használt „
263 3| kiegészítõdik, kijavítódik. Mert alkalom nyílik megismerni a maga
264 5| és a többiek. A szomorú alkalomra való tekintettel már mind
265 1| nem lehetett ilyen. Az alkohol változtatta meg.~Mikor meglátott,
266 1| Mégpedig csendes, szenvedélyes alkoholista, aki elveszett, aki egyenes
267 5| mind hatalmasan tele voltak alkohollal, és jól láthatta bárki,
268 5| ábrándjai keltek életre az alkoholtól elzsírosodott szívekben.
269 1| szabadban kószáltunk, és alkonyatban hazafelé bandukoltunk, kezdtünk
270 1| kócos lányok között az alkonyati lusta félhomályban mintha
271 3| bágyadtan révedeztek az alkonyégen. Finom, hideg, rajzos, kicsi
272 3| vissza a kis szobájába.~Már alkonyodott. Valószínû, hogy a tükrös
273 1| harmatos mezõn, és néztük az alkonyóra ködeit, melyek a lábunk
274 4| és csodálatos szépségû alkotás.~ ~
275 3| hallottunk, Alfréd Czibulka alkotása volt, és a címe: „Erwachung
276 1| hogy egyformán fölséges alkotásai a természetnek, de a békától
277 3| aljában valóságos torlaszt alkottak a nõi testek. El volt zárva
278 1| nyõlnek az orrod alatt és az álladon. A hajad meg fogy. Nem jól
279 3| szép gyerek volt, borotvált állal, széles vállakkal, de finom,
280 4| untatom -, hogy ismerje meg az államhivatalnokok sanyarú helyzetét, ami végre
281 1| addig!... s itt meg kell állanunk. Az orvostudomány hivatott
282 1| ügyeirõl beszéltem. Azt állapítottam meg, hogy Esztit nem a kíváncsiság,
283 3| szõke asszonynál meg nem állapodni, kinek természete s nemes
284 1| látszott.~Az utolsó ház elõtt állapodtunk meg. Azaz - tulajdonképpen
285 1| ilyen szellemi embrionális állapot az idõvel nem számoló gyerek
286 1| idõvel nem számoló gyerek állapota. De nézzük meg, mire a pszichéje
287 3| kérdezõsködött Kázmér úr állapotáról, és õrködött, hogy az orvos
288 2| szánalmasnak találta az állapotát, hogy majdnem sírva fakadt.
289 5| mégse tudott változtatni az állapotokon. A sok szagos szappan, amit
290 3| hévvel ecsetelni kezdtem állapotomat.~- Kérem, bácsi, én egy
291 3| tisztán ismerik sorsukat és állapotukat, de azután megjelenik, mintegy
292 3| azután lemászik az orrára, az állára, végigugrál a csipke vállgallér
293 5| elõállt vele, hogy házmesteri állás kínálkozik számukra. Lakást
294 4| bocsátotta el magától az állásait, és ismét más és más fákba
295 2| felel meg az õ komoly, bírói állásának. Ugyancsak a rövidlátó emberek
296 4| kiadóhivatalaiban kapott állást, de ha férfiúi méltósága
297 1| asztalkendõvel felkötöttem az állát, egy másikkal a szemét.
298 4| Ha akarja, vegye meg. Az állataim értékével egészen tisztában
299 4| három délután levelet írt állatkereskedõknek. Azután két hétig olvasta
300 4| utánvéttel. T.i. levelet írt az állatkereskedõnek, hogy a kutya jó legyen,
301 3| veréssel vagy csipkedéssel. Az állatkínzás pedig komoly és természetes
302 4| meg. Engedetlen, komisz állatnak látszik. - Elvette Barnabás
303 4| Mintha azt mondta volna:~- Mi állatok is visszaadjuk olykor az
304 1| fölkiáltottam, ahogy az allée végén megláttam derengeni
305 3| mert a nagy kezû nõket nem állhatom. És miért akarsz éppen penziósné
306 3| Ugye, nem igaz?~Teca nem állhatott ellen, kijelentette, hogy
307 1| tartott öreg nõt. Ki nem állhatta õket.~- Fösvények, és nem
308 3| szoknyáinak ropogását rég ki nem állhattam, de nem tudtam, hogy miként
309 1| kigondolt elõre mindent. Hogyan állít õ emléket foszló, porladozó
310 5| közbeszólt, kopogott, meg akarta állítani. Nem sikerült. Erna végigjátszotta
311 1| valónak találtam azt az állítását, hogy a férfi és nõ e tekintetben
312 4| ezt azonban biztosan nem állíthatjuk. Az utcaseprõk mind egyformán
313 3| egyenesen Nápolyból. Azt állítják róla, hogy a sorvadást is
314 1| Tömve közönséggel. A közepén állítjuk fel a mûtõasztalt. Három
315 5| volna jelenteni. Én azt állítottam, hogy Csegey igenis otthon
316 3| hallószerv géprészecskéiben.~Állítsátok meg a nyomorult, szegényes
317 2| vagy esetleg már össze is állítva, nem vonakodom, és az úrnak
318 1| nem engedtem, hogy talpra álljon. Zöld varangynedvet lövellt
319 3| koporsónak nem volt árnyéka.~- Álljunk meg - mondottam -, meg kell
320 2| megtapogatta a rugókat, amelyek az állkapcsot kötötték a fejhez, azután
321 4| és a gazdasági számadások állnak. Én akkor már a könyvtárba
322 3| csepp lefutott az arcon, az állnál fölfogtam, és gondosan eltettem.~
323 3| tehát körülbelül az egész állomány huszonöt százaléka érintetlen
324 1| fiatalember lépett ki az állomás elõtti térre. A következõ
325 1| nem követ-e valaki. Az állomáson leültem egy padra, és megvártam
326 3| és lyuggatta át. A vasúti állomásra kellett sietnem, és ezalatt
327 5| leszállni. A villamos egy állomással tovább vitte. A sarkon még
328 1| tántorogva valahová. Útját állották a munkások, akik kenyeret
329 3| lépést, de mindjárt meg is állottam. A kerítés keresztfáján
330 1| bekössék a szemünket és föl az állunkat.~Benn a cigány tovább játszott.
331 2| megfogta a csontvázat az állvány vasrúdjánál, és cipelni
332 2| elölrõl-hátulról, megforgatta az állványán, végigsiklottak ujjai a
333 1| elfakult könyve ott hevert egy állványon a jegyzeteim és vastag orvosi
334 1| gyújtanak, röppen el az álma és csak azt várja akkor,
335 3| szerencsétlenség ne érje, de különösen álmában és este. Szükség is van
336 4| megkínálta a sonkáimmal és almáimmal, megvacsoráztak, és kártyázni
337 1| szabadulni az emlékétõl. Álmainkban felénk jött, különös, édesen
338 1| nézte a kicsiny lángokat. Ha almát evett, juttatott belõle
339 3| ablakon keresztül, lassú, álmatag, vánszorgó surranással,
340 1| egész nyaramat részeggé és álmatlanná tette ez az ígéret. Meleg,
341 4| éhséget, szomjúságot és álmatlanságot. Minél finomabb az állat
342 1| nyugtalanul alszik, és azután álmatlanul bámul be a szoba koromsötét
343 1| hangú lányokat, hogy vele álmodjak - anyácskámmal, húszéves
344 3| nagyon szeretek. Mindig álmodom. Nem alszom el mindjárt.
345 1| Azt kérdezte:~- Rosszat álmodott, Józsika? - és az ágyam
346 1| mint fiatal tiszthelyettes álmodta, hogy õt, mint Siegfriedet
347 3| a fáradtság okozhatja az álmot - ha különben az ember gondolatai
348 4| segítségével férjhez adják: téli álmukat alusszák.~Pedig nem volt
349 3| suhanna. Így aludtak el.~Álmukban együtt jártak végig nagy
350 1| borzasztó éjjelek. Kishúgaim álmukból hangosan fölsírtak. Apám
351 3| rossz ember a világon, és álmunkban, amikor aluszunk, és este,
352 1| arcát, azután fáradt és mély álomba merültem.~Másnap korán reggel,
353 1| volt. A kis táncosnõ az álomban: Eszti volt, és én az ólomkatona.
354 1| nyugodtan, tiszta, hideg álommal.~A vén baglyok rosszkedvûen
355 4| és minden reggel, mielõtt álomra hajtanád a kábult fejedet,
356 1| továbbra is nyugodtak és álomtalanok voltak. De a barna lány
357 1| majd csókolnia az arcomat.)~Álomterhes mély éjszakák, hosszú alvások
358 1| Schopenhauer megírta a Welt als Wille und Vorstellungot,
359 5| mindenesetre kicsit szégyenli, hogy alsóbb osztályos barátai vannak.~-
360 5| tudniillik csupa finom, úri alsóruha volt. Hosszú, fekete selyemharisnya,
361 4| kapott. Marianovicséknál alsószoknyákat keményítettek, ruhákat vasaltak,
362 3| enni adott nekik, és tiszta alsót szombaton este. Az iskolába
363 1| ilyenkor rendesen tovább alszunk, s ennek õ örül. Szereti,
364 1| egyszóval, s amellett folyton az általános erkölcstelenséget szidta.
365 1| kezemet, kiadom: kezdjék az altatást. Felkötöm a kötényt, felhúzom
366 5| keserû grimasz, vagy egy alterált akkord, tehát zavart és
367 4| Na, ne ess kétségbe! Aludd ki magad, hiszen be is vagy
368 4| holnap sok dolgom van, és aludnom kell.~Ennyi szemtelenség
369 1| szobánkba, ahol azelõtt együtt aludtunk. Én nem mertem mozdulni.
370 4| férjhez adják: téli álmukat alusszák.~Pedig nem volt igaz. Marianovicsék
371 1| örül. Szereti, ha sokat alusznak az emberek. Ha este úgy
372 3| világon, és álmunkban, amikor aluszunk, és este, amikor a sötétség
373 3| negyedórában nézzen be, és ha alva talál, költsön fel, mert
374 1| Álomterhes mély éjszakák, hosszú alvások után csúnya az arc és petyhüdt,
375 3| amelyben álomtalan ostoba alvással aludtak. Frissen megmosdanak,
376 1| elhervadtak a kertben. Az alvókat nehéz, kínos álom lepte
377 3| Ani: Mi az az amatõr?~Balázs: Akik a szobrokat
378 4| Ne-e? - csodálkozott amaz, és mozdulatlanul állt az
379 3| találjon valamennyieteket. Ámbátor legutóbbi levelemre még
380 4| a bátorság, hogy nagyúri ambícióihoz megfelelõ társaságot keressen,
381 4| asszonynak egyetlen komoly ambíciója, hogy kis - bár szép - termetéhez
382 5| el nemtörõdömségével az ambíciókat, ez kényszerítette rá õket
383 5| igazi nõhöz illik, aki nem ambicionálhatja magának, hogy a zene számára
384 3| nem törõdött velünk, nem ambicionált többé bennünket.~- Mit csinálhat
385 5| egészséges volt. Tele volt ambícióval, erõvel, tervekkel, és egy
386 5| ideadta ezt a naplókönyvet, amelybe jelen soraimat írom, és
387 1| keresztül. Olyan szobán, amelyikben tegnapelõtt meghalt valaki.
388 2| vagyok, és tegnap érkeztem Amerikából. Mikor leszálltam a vonatról,
389 3| nyilvánítottam a nagymama elõtt, amiben az igazság vele szemben
390 5| az ezer apró motívumot, amibõl a jegyességnek és késõbb
391 5| rossz instrumentumokkal, amikkel csak macskazenét lehet ûzni,
392 5| aggodalmasan közeledett a nyár, amikorra Sárikának az intézetbõl
393 1| kérdeztem sohase e dolgok felõl, amikrõl különben gondolkodni se
394 5| pontos és tiszta. Olyan, amilyenre annyi esztendõn keresztül
395 3| medaille d’honneur?~Ani: Érem, amilyent bicikliversenyen nyert a
396 5| Édesanyám húsz koronát adott, amin húsz üveggolyót vettem.
397 1| életért. Ugye, nevetséges, aminek egyszer vége van. Ami elmúlik.
398 5| Lászlóból a következõ két sor:~„Amott a vár alatt,~vonul egy kis
399 1| árasztva, amely a viola d’amour hangjára és az éjszakában
400 5| dolog volna, de gyakran, amúgy alaposan elverni a nyugtalan
401 4| mindez miért történik, az analízis misztériumai foglaltak le.~
402 1| embriológia halomszámra szolgál analógiákkal. Az ember, ugyebár, amikor
403 1| volt elég tanulnivalóm. Az anatómia eleinte sok bajlódást és
404 2| is Gyuri, aki a II. számú anatómiába van; ezt a hullát, Mátyás
405 1| izmos a háta (csak kevés, de anatómiailag igen jól elrendezett hájjal),
406 1| lélegezve.~Péter doktor, a Szent András kórház fõorvosa, aki lassan
407 1| volt mindez. Délután egy Andrássy-úti padon (a nap rásütött a
408 3| mesélt kocsmai tréfákat és anekdotákat, amelyeket pedig nagy élvezettel
409 5| Különösen gyûlölték az angol operetteket és a magyar
410 5| az utolsó évét Pesten, az angolkisasszonyoknál. Zongoráztunk, beszélgettünk,
411 1| örvendõ, nedves, fekete fák.~Angolkürt új melódiát hoz:~Földszag
412 3| az Andrássy út végén az angyal majdnem meztelen, csak egy
413 3| kedvesebb, mint a napfény, és az angyalok ilyenkor lassan leszállnak
414 3| Úristen lakik, tele van angyalokkal. Nagymama és a dada is mondták,
415 3| minden gyanús neszre. A jó angyalom nélkül én már rég nem élnék.
416 1| megpirította a fehér cicát, az Anikóét. A kis állat irtózatosan
417 1| bajom.~A mama nem hagyta annyiban:~- De hiszen lettél volna
418 4| tizet felajánlottam Szent Antalnak Terka mielõbbi férjhezmenésének
419 3| ragyogott, és az Aldebaran és Antares úgy fénylettek, akár a remekbe
420 4| még a kesztyûséhez, egy antikváriumba, sétáltunk egyet az Andrássy
421 4| ahogy az asztalra tette antilopbõrbõl készült láncos táskáját,
422 3| nem lehet meggyógyítani anyácskád szívét.~Nem volt ritkaság,
423 1| Nagyon messze volt. És anyácskám hiába várta a hajnalt vágyón,
424 1| ölelni utoljára szép, halott anyácskámat. Rámnézett, mintha megbántottam
425 1| lányokat, hogy vele álmodjak - anyácskámmal, húszéves anyámmal, aki
426 3| sem szeretsz. Apádat se, anyádat se, testvéreidet se. Halott
427 3| ANYAGYILKOSSÁG~Osvát Ernõnek~Ha szép és
428 5| hogy eleget kell tenni anyai kötelességeinek. Be kell
429 1| akkor se, ha ötgyerekes anyák lesznek.~Mindezt akkor gondolta
430 4| ahogy Don Carlosban az anyakirálynõ a nagy jelenet után.~4.~
431 4| lépcsõházban, pisszeg, s odahívja anyámat az ajtóhoz.~- Nézze csak,
432 1| még akkor sem gondoltam anyámra, aki egyszer egy orvosságbûzös,
433 1| szülõházamról, apámról, anyámról, testvéreimrõl és a múltról.
434 3| valami egyebet.~Bandi (az anyanevelte gyermek módjára elszalad,
435 1| és apa olykor megcsókolja anyát.~Míg Julcsa a mesét mondja,
436 3| mondottam -, ezt a csokrot anyikának szedtem.~- Hát adja oda,
437 1| mindenbõl eszünk sorba. Anyikától kérünk, õ mindent ad. Ha
438 1| megmondta neki azt, amit se az anyjának, se az apjának.~Erre azután
439 3| Elbúcsúzott az apjától, anyjától, testvéreitõl, irányt választott
440 3| fiai keveset törõdtek az anyjokkal meg a szeretõjével; terveik
441 1| lámpást is. Most a Bodza anyóka történetének kellett következnie,
442 5| a feleségében, hanem az anyósában keresendõ. Apró dolgokról
443 5| amikor szép, fekete hajú anyósát megölelte és összecsókolta.
444 5| Sándor - találkozni fogsz az anyósommal, Irén mamával. Kíváncsi
445 3| nagymamával. Szegény apuskám és anyuskám, sohase ismertem õket!...~
446 4| Nem bírom ki itthon.~- Az apáddal?~- Igen, vele is mindig
447 3| találékonyabbat.~1.~Az apámnál dolgozott, mint írnok. Arany
448 1| beszélgettünk a szülõházamról, apámról, anyámról, testvéreimrõl
449 3| Te, Balázs, igaz, hogy apánál meztelen nõk is vannak?~
450 3| szépségû görög arcok, a meloszi Aphrodite torzójával. Gyengéd, nyúlánk,
451 4| és a válluk fehér, mint Aphrodité csillagának sugara...~Elment
452 3| természet szorult belé, akár az apjába. Én magam többször próbálkoztam
453 1| amit se az anyjának, se az apjának.~Erre azután az orvos elment
454 3| beszélni. Elbúcsúzott az apjától, anyjától, testvéreitõl,
455 5| sír, hetekig nem beszél az apjával és az anyjával. 8. A papa
456 3| gyermekeknek korán meghal az apjok, abból rendesen baj származik.
457 3| szemeikben Witmannak, az apjoknak lelke csillogott. Padlásokra
458 4| kissé megtámadva, gondos ápolást óhajtana, amely néhány hét
459 4| nap. De hiába sietett fel Apolló az égre, többé nem hallhatta
460 4| ilyen szerencsétlen embert ápolni, rá takarítani, és neki
461 4| szenvedõ férfihoz, akinek ápolója, gondozója és hûséges felesége
462 1| Amikor észrevette, hogy az ápolók megfogják, nekik esett.
463 3| múlva mégis csengetett az ápolónõnek.~Azóta Fülöp nem beszélt
464 3| nem simogatta. A csinos ápolónõvel sem foglalkozott, holott
465 1| lépett elõ. Mint dédanya ápolta sorra a gyermekágyas asszonyokat.~
466 3| padláson fogják elásni és apránként elhordani. Reggel tagadni
467 1| levelezésekkel intéznek el apránkint, õk keresztülfutották aznap -
468 3| levelem Visegrádon, 1330. április 21-én, Kedden. Kívánom,
469 3| összevágja nekem a süteményt aprítani valónak, és elüldögélünk
470 3| a kalácsot apró kockákra aprította, nehogy baj legyen a lenyelésnél.
471 1| volt még lovag talán, csak apród.) A fiú megszólította:~-
472 1| pillanatban már ő is átölelte az apródot, és viszonozta csókjait.~
473 4| rövidszivarokat élvezett, õk ketten apróhirdetés-szövegeken törték a fejüket. Százat
474 4| tovább, hosszan fejtegette az apróhirdetés-terv esélyeit.~6.~Terka két hónap
475 4| mama ritkán jött át, és az apróhirdetés-ügyletekrõl akkor is hallgatott. Anyám
476 4| tervei, miszerint Terkát apróhirdetések segítségével férjhez adják:
477 4| férjhezadási terveivel. Már csak az apróhirdetésekben bízott.~- Magamnak kell
478 4| mulatságaim egyike. Olykor-olykor apróhirdetéseket adok fel valamelyik lapba,
479 4| szalmaszálhoz, úgy ragaszkodtak az apróhirdetéshez.~Egy este Marianovicsné
480 1| egészségesek, kövérek, pirosak és aprók - más senki. A cukrászda
481 1| elméjû és fantáziára hajló aprólékossága, amellyel igen jelentéktelen
482 1| szemein a gyertyalángocskák aprón tükrözõdnek. De ezt csak
483 4| utolsó szavam már kacajba aprózódott szét.~- No jó - szólott -,
484 3| fénytelen, kék derengés aprózta el és lyuggatta át. A vasúti
485 3| bennünket a nagymamával. Szegény apuskám és anyuskám, sohase ismertem
486 4| tulajdonságát hûen leírtam, az árából egy krajcárt sem engedek.~
487 1| ömlött a rémületes hangok áradata. Mintha valami felsõbb hatalom
488 1| mellettem, megcsapott a belõle áradó parfûm illata. Különös illatszert
489 1| finom kis arcából felém áradt, arra késztetett, hogy odasiessek
490 1| fájából és a szobabútorokból áramlana felém.~Mintha egy halálra
491 4| századbeli koromnak az illata áramlik, és lejöttünk a széles lépcsõkön.~
492 2| vele. Ha vesszük, a bicska árának a felét neked már odaadtam,
493 5| miután Zoltán gyûjtés útján arany- és ezüstfestékeket vásárolt,
494 3| miatt nem szabad, legfeljebb aranyak lelése miatt. De akkor is
495 4| Schmith hogyan gyûjtötte az aranyakat rakásra a ládájában. Volt
496 3| erszényemet, mely tele volt aranyakkal, fölálltam a kengyelben,
497 1| hozzatok nekem sok kincset, aranyat, ezüstöt.~- A rablók friss
498 3| gondoltam, amelyet ezer aranyért vettem, s amelyet mindörökre
499 1| háttal, hajporos parókával, aranygombos ébenfa pálcára támaszkodva,
500 3| selyemkendõt, selyemruhát, aranygyûrût, száz forintot - nem akart.
501 5| pásztorbot is, amely egy aranykampójú nagy bot, és azt jelzi,
502 4| idején a mézeskalácsos-ipar aranykorát élte. Abban az idõben az
503 1| és nagyapáék is átjöttek. Aranykrajcárokkal volt tele Terke húgomnak
504 5| a rendes adagja. Szukop aránylag még sokkal többet ivott,
505 3| Kovacsics bácsi. Vastag aranyláncot hord, és kellemetlen erõs
506 1| apró porszemekbe. A kékesen aranyló porszemek pedig hosszú hullámokban
507 4| gazdagabb võlegényt akart. Az aranymûvesség és az arannyal való foglalkozás
508 4| elhatározta magát.~- Mit ér az aranyom, és mit ér az, hogy céhmester
509 4| fölfelé. Filigrán és mégis arányos alakja, amely az árnyékos
510 3| nyelvbotlások miatt - drágának és aranyosnak, továbbá a világ legszebb
511 3| szájára és selymes hullámú aranyosszõke hajára. Mindannyian kívánhatták
512 4| Jakab-templomban a szárnyas oltárok, az aranyozott faszobrok, a szarkofágok
513 3| elmosódtak a búcsúzó nap pirosló aranyporában. A kertek virágai minden
514 4| magát a cukrászda kopott aranyrámájú tükrében, azután felkelt,
515 1| vadászjelenetet ábrázoló, aranyrámás tájkép díszítette. Azt a
516 1| vállú, szelíd tejarcú és aranysárga hajú. Csak a szemei voltak
517 1| leányka könnyes arcát és édes aranyszemeit. Kis idõ múlva újra szólott.~-
518 3| és zöld, és némelyiknek aranyszínû tollai is vannak.~- Jó -
519 5| voltak és bolygói pedig aranyszínûek, vastagon négyszer átfestve.
520 4| Pedig Marianovics jó ember. Aranyszíve van, szó se lehet errõl,
521 1| második vörös, a legkisebb aranyszőke hajú. Együtt szedték le
|