000-arany | arasz-bemen | bemut-cipoj | cipok-duhos | duhto-elmos | elmul-esete | esetl-ferfi | ferie-fujtu | fukar-halni | halok-hossz | host-jatek | jatss-kerde | kerdo-kisie | kisig-kulon | kulse-leran | leraz-megfo | megfu-mente | menth-nekik | nekis-oteze | otezr-pinte | pipas-rovid | rofos-szala | szall-szokt | szorn-tempo | tenge-udvar | uber-vatta | vazla-zenes | zenob-zugol
Nov.
2024 4| csaknem sírtam a vágytól és a dühtõl. Mert hiába volt minden
2025 2| csiptetõjét, õszinte nézésû, dülledt, barna szemei kissé rövidlátóan
2026 4| bajuszú paraszt.~Sárga szemei dülledten néztek reám. Az arca szederjes
2027 1| engedelmességet. Ügyetlenül dülöngött ide-oda, és a járókelõk
2028 3| sok tégely és régi, poros dugójú orvosságos üvegek. Rajtuk
2029 4| gombostûre szurkálva egy dugóra tûzdelte õket. Fölültem
2030 3| mindig valamennyire undorodva dugtam bele, de a dada, bár többször
2031 3| azért kidobtam. Nesze! (Dulakodás.)~Ani: Mit csináltok? (Bandit
2032 1| helyre a fekhelyemet.~A dulakodásban leesett a varázsló szemérõl
2033 1| nézett. Szomorú voltam, dúltnak, kicsinek éreztem az arcomat.
2034 4| divatcikkekben, szabadság, a Duna-part, a színházak!...~- Teljesen
2035 5| udvarolni kezdett Ernának: a Duna-parton, a jégen, Gerbaudnál, stb.,
2036 4| kövér nõ, és késleltette a dunctolást. Apám ki is jelentette,
2037 5| rávágott. A rózsaszínû kockás dunyhát elöntötte a vér.~- Hogy
2038 5| városnál, hogy emeljék föl duplájára a muzsikusok fizetéseit.
2039 3| kerékpárjavítási költségek úgyszólván duplára növesztették a nyaralási
2040 5| latint tanultunk, azután duplexot játszottunk. Nálunk nem
2041 2| Gyurival t.i. szombaton duplexpartit rendeztünk a gimnáziumudvarban,
2042 4| akart lõni. Otthagytam azt a durva frátert. Azóta itt élek
2043 1| az erdõbe. Az esti szél durván le akarta tépni a kalapját,
2044 1| történhetett, hogy emellett nem durvult el.~Nem kérdeztem sohase
2045 3| közelben megállapodtam. A dús zöld fûben - mint valami
2046 3| sûrû sínpár az édesanyja dúsan töltött mákos réteseit juttatja
2047 4| játszadoztak otthon az udvarban, dúskálva a homokban, hemperegve a
2048 3| kimentem a szobából, hogy ebbeli meggyõzõdésemet tudtára
2049 4| kenyeret, a helyiséget. Ebédek után a Centrál Kávéházba
2050 1| délután kerültem haza az ebédekre, s hogy nem néztem az emberek
2051 3| Meleg dél, étvágytalan ebédelés, szívdobogásos, álmos délután.
2052 4| Aznap kölcsönpénzbõl kellett ebédelnem. De sokat gondolkodtam az
2053 4| fõvárosban mulató rokonokkal ebédelõktõl. Emellett szidta a kosztot,
2054 1| Étvágyam nem volt, és nem ebédeltem semmit; mégis délután újra
2055 3| ágyterítõket stb. Délben már kinn ebédeltünk Batizon. Apa ingujjban,
2056 4| után járni lusta volt, hát ebédjegyeket lumpolt az ismerõseitõl;
2057 5| jól érezzük magunkat az ebédjén. Azt hiszem, e fiatal nõ
2058 1| hárman. Megosztották velök az ebédjöket és a forrásvizet, melyet
2059 3| búbját, azután átküld az ebédlõbe. Ilyenkor már dadámnak a
2060 1| amikor olyan szép minden. Az ebédlõi lámpa csak kicsit világít
2061 3| nyugodtsággal lopóztak át a középsõ ebédlõszobán, azután a nagyobbik fiú
2062 3| asztaltól, míg nincs vége az ebédnek, és ez a legrosszabb. Még
2063 4| Erõsen és öblösen ugat. Éber. Harapós. A reábízott területet
2064 3| õk intézik, hogy a kutyák éberek legyenek, és dühösen ugassanak
2065 3| padló, és úgy feküdtek le, éberen, de nyugodtan. Az ágyaikban
2066 1| Az én tüzem. Tüzes ágyban ébred föl. És a fehér lábát sötétbarnára
2067 1| városban szállóban alszom. Arra ébredek, hogy a szívem bolondul
2068 3| üvöltött a lovak patái alatt.~Ébredéskor napsugaras reggel mosolygott
2069 1| és egyszer a lányok arra ébredtek, hogy a barackfa virága
2070 3| lehet mindig jó. Az élet, az ébrenlét tele van félelemmel, unalommal,
2071 3| hajnalon a kisasszony sikoltása ébresztett fel. A gyermeket tartotta
2072 5| reggel nem tudok tanulni. Az ébresztõóra csengetése után rendesen
2073 3| t.i. azt állítja, hogy az ecetes légyfogó üveg a legjobb.
2074 3| embert látni. Az egyetlen ecetfa, amely az udvar közepén
2075 5| tönkrement, mert a tele ecset összemázolta. Dühömben Károlyt
2076 2| vállalkozhatom e csodabirodalom ecsetelésére.~Szóval, hogy történetem
2077 4| báró keresztapához.~Miért ecseteljem, hogy ezalatt Barnabás testvérei
2078 3| láttam, hogy teljes hévvel ecsetelni kezdtem állapotomat.~- Kérem,
2079 5| kockákat ki akartam tölteni ecsettel. Ekkor odajött az asztalhoz
2080 3| BALÁZS - KIS BALÁZS~Kabos Edének~1.~Idõ - este hat óra. Színhely -
2081 4| konyhában elmosatlan maradt az edény, míg Terka, akinek tiszte
2082 1| szalonnák, húsok hevertek, az edények színig álltak, s a tûzön
2083 3| már elmosogatta a kevés edényt - kinyitja az ablakot, ha
2084 1| De a fiú lelke tele volt édes-keserû nagy reménykedésekkel. A
2085 1| a mesében van így. A te édesanyád is egészen így tenne, fiacskám... -
2086 1| lámpa... az én stafírungomat édesanyámmal csináltuk hét hét alatt,
2087 1| ételt egymaga. Az apám az édesanyámra tekintett. Könnyes volt
2088 3| és a sok, sûrû sínpár az édesanyja dúsan töltött mákos réteseit
2089 4| mértékben dühöngött boldogult édesanyján ez a sajátságos betegség.
2090 3| lakunk.~- Nem tudod? Mi az édesapád neve?~- Dr. Kelemen József
2091 5| németeken. Megkérdeztem édesapámat, hogy ez miért nem történt
2092 4| Marianovics úr. Elmondta édesapámnak az elbocsátásának történetét.
2093 2| reggel szoktam kapni az édesapámtól, már hétfõn meg fogom fizetni
2094 1| hogy rá fog ütni öklével édesapánk szomorú arcára, hogy a hajuknál
2095 2| a szõke asszony, azon az édeskésen elõkelõ hangon, amely ***
2096 3| hozzanak neki valamit, édességet vagy virágot. A nagyobbik
2097 5| megbukni. Megjegyzem, hogy én efelõl nem vagyok nyugodt, de ebéd
2098 2| és koholóit, hogy minden effajta rágalmazást aljas koholmánynak
2099 5| feszület és térdeplõ, és efölött latin imádságok berámázva.
2100 3| összevissza a magas fûben, mint égbõl hullatott almák és õszibarackok,
2101 4| összecsókolózott, mint két kis egér, vagy mókus. Pár perc alatt
2102 4| lenne. Szerencsétlen élete egére a boldogság napját varázsolná.
2103 3| meghatót, ami szívében van, egészében, hiánytalanul továbbadni.~-
2104 5| egy pillanat, és vége az egésznek. Úgy éreztük, hogy az igazgató
2105 3| pár sor írásom a legjobb egészségben találjon valamennyieteket.
2106 4| legkedvesebben kérdezõsködött az egészsége felõl.~Én mindezközben figyeltem
2107 1| Köszönjük szépen az ebédet. Az egészségetekre!~Egy test, egy lélek volt
2108 3| gallért visel, melybõl büszke egészséggel emelkedik ki izmos, vastag
2109 1| fõ, a csészéjében cukrot éget hozzá rummal. A rum lilás
2110 1| vason illatos leveleket égetett el... Nem tudtuk, hogy a
2111 1| dehogynem vette észre. Hiszen égette a kézfogás. S amikor a lovag
2112 1| Csellók:~Egyedül voltak: az éggel, a földdel. Ameddig a szem
2113 3| elrendezte ezt. Mire azután eggyel végképp és mindig formásan (
2114 3| asszonyokkal, részint lányokkal. Eggyel-kettõvel rendesen nagyon jóban volt.
2115 5| felvonásközben Beethoven Egmont-ját vette elõ. Csak néha: mert
2116 5| venném, csak a bokái lennének egy-két centivel vékonyabbak, és
2117 1| szokott az utcán megállni, s egyáltalában fölösleges dolgokkal tölteni
2118 3| papírstanicliba. Tízet rakott egybe, azután végképp lezárta.
2119 1| jutottam, amikor már mindent egybevetve tiszta és érthetõ lett elõttem
2120 4| a dolgokat, hogy inkább egye föl Misi mindenemet, csak
2121 1| esik a gyertyáról. Vagy egyébkor is, mert a nagymama szereti
2122 1| kirakatban meg is igazította egyenesre a Rembrandt-kalapját, melyet
2123 3| szánkó, repülj, Ráró, hohó, egyenest Budapestre repülünk, no,
2124 3| karakterisztikus rossz játékot, ilyen egyéni hibázásokat soha. Johanna
2125 3| Ani: Te, Balázs, mi az az egyéniség?~Balázs: Amilyen ember valaki, -
2126 3| hibázásokat soha. Johanna egyénisége, amelyet még nem ismertünk,
2127 5| megérthetjük Erna egész egyéniségét. Miért nem mert õ hosszabban
2128 1| is, hogy leánya udvarlóit egyenkint elriogassa.~Azt mondják,
2129 3| ameddig a blúza látni engedte, egyenletes fényes vörösek voltak. Nem
2130 2| felütötte tanyáját. Egy úri egyénnel és nõmmel kapcsolatban ugyanis
2131 1| hanem az öntudatban, mint egyenrangú erõk sorakoznak. A közönség
2132 1| férfi és nõ e tekintetben egyenrangúak. De õsz volt, és volt elég
2133 5| zavart és disszonáns: bájos, egyensúlyozott lelkû lány lett.~Azt hiszem,
2134 5| földrajzból.~Dec. 20.~Feleltem, egyesre, szóval kettest fogok kapni.
2135 1| szemével mintha azt mondaná: egyetek, és hozzatok nekem sok kincset,
2136 3| De azután otthagyta az egyetemet...~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
2137 3| nélkül. A fiatalurak, az egyetemiek, még mélyen alszanak hónapos
2138 3| kincset, osztályozták és egyetértõen elosztoztak rajta.~- Most
2139 3| társalgó, és micsoda szép kis egyfogatút fog tartani a vendégek használatára.~
2140 1| szeme-szája, mert nem tudta egyhamarjában elgondolni ennek a különös,
2141 3| az erõs hangoktól és az egyhangú, unalmas, parancsoló ritmusoktól
2142 3| rendelt szent evangéliumot egyhangúlag beszüntetettnek nyilvánítom!~
2143 4| tizenegyig a Baross téren, és egyig a Pannónia étteremben fogom
2144 3| óta minden fél évrõl. Az egyiken sírásra áll a szám; egy
2145 4| Hopeet. A kutya nem reagált egyikre sem. Nagybátyám szégyenkezett
2146 1| hibásabb, mint Jolán. És egyiktek se hibás. Mégis megkérdem
2147 1| kiugrott a mellükbõl. De egyikük se szólt egy szót se.~És
2148 1| téged?~- Én nem szerettem egyiküket sem - mondta a varázsló. -
2149 1| a lábai közé szorította, egykettõ, szépen végzett vele. Maris
2150 1| Mariska újra megtanulta, mint egykor, hatvan esztendõ elõtt,
2151 5| felvonulást, tüntetést és egyletalakítást. Oszoljanak szét, rögtön
2152 1| amint felfalta az ételt egymaga. Az apám az édesanyámra
2153 3| nappal farkasszemet néznek egymással, most a ködben és a reggelben
2154 5| esztendõk után elszakadtunk egymástól, de sûrûn leveleztünk. Õ
2155 4| Schmith. Lõcsérõl Késmárk egynapi kocsiút. Gyönyörû holmit
2156 4| öntudatlanságának, gondolkodásuk egyoldalúságának bája.~Az utolsó találkozás
2157 1| nem sikerül. A félelem egyre erõsebb lesz, és minden
2158 4| ritkán mutatkoztak. A lányt egyszer-egyszer kendõben láttam lefelé suhanni
2159 5| arról tud beszélni. Én, ha egyszer-kétszer magamnak föl nem mondom,
2160 5| beszüntette a próbákat, és egyszeri lejátszás után elõadott
2161 3| menekülni valahová, ahol azok egyszerûekké és könnyen megfejthetõkké
2162 1| letérdepeltette. Komisz ember volt egyszóval, s amellett folyton az általános
2163 3| rossz ember!?~Különösen egytõl félek. Alacsony, vörös szakállas
2164 4| szamárságot, helyrehozhatatlan együgyûséget, hogy sohase fogom kiheverni.
2165 3| Gyere, Józsika - mondja - együk meg ezt a kis kávét.~Megesszük.
2166 4| kellemetlen a vele való együttélés. A tíz koronáról azonban
2167 5| jöhet valaki kaput nyitni.~- Eh, menjünk - mondta végre
2168 4| híjj senkit, mert akkor éhen maradunk.~A rétesbõl azonban
2169 4| asztal alá került, és azután ehetett citromot és heringet napokig.~
2170 1| enni - hanem sok minden. És ehetünk, amit akarunk. Akár teát,
2171 4| parasztkutya hetekig is elbírja az éhséget, szomjúságot és álmatlanságot.
2172 3| Johanna rajongása... Ach mein Einziger! suttogja Johanna, és lezárja
2173 1| fekete, titokzatos komor éj lett.~Elcsendesedtek a kávéházak.~
2174 5| két pohár sört, és azután éjfélig tíz-tizenkét spiccer volt
2175 4| történt, most két hét elõtt.~Éjfélkor bújtam az ágyba. Fájt a
2176 4| megbánta; nem gyõzte az ivást, éjfélre mindig az asztal alá került,
2177 3| toronyóra lassan elverte az éjfélt, készülõdni kezdtek. Meggyújtották
2178 3| Királyasszony vannak mellette éjjel-nappal, ezenkívül egy olasz orvos,
2179 1| vakolat.~S jöttek borzasztó éjjelek. Kishúgaim álmukból hangosan
2180 1| tetemét, a véres baltát és az éjjeli küzdelem nyomait elfeledtem
2181 2| megigazította a haját, s elõvette az éjjeliszekrényrõl azt az új Magyar könyvtár
2182 1| sem. S a másik két leány éjszakái továbbra is nyugodtak és
2183 4| augusztus. Azokon a meleg pesti éjszakákon, amikor hazafelé bandukoltam
2184 4| nyugtalan, elkeseredett éjszakámon - kezdte Lukács igen lassan -
2185 1| velem.~Egy áprilisi esõs éjszakán fölriadok az álmomból. A
2186 1| TOR~A téli éjszakának vége volt... és messze,
2187 1| könnyesek lettek volna - valami éjszakás, bohém csillogás volt. Csendesen,
2188 3| szakaszokra tagolták az éjszakát, nem rövidítették meg az
2189 5| Folyton helyesírási hibákat ejt, és rossz dolgozataival
2190 5| Igenis.~- Alászolgája.~- Jó éjt kívánok.~6.~Az ajtó becsukódott,
2191 4| Megkérem magát, kísérjen el egy ékszerészhez, akinél a függõmet megcsináltatom.~-
2192 4| poste-restante osztályban, az ékszerésznél, a kesztyûsnél, ugye? -
2193 4| lépcsõ II. emelet 6. alatt ékszerjavításokat vállal.~- Honnan ismeri
2194 4| Honnan ismeri ezt az ékszermûvészt - kérdeztem azután -, és
2195 3| szívdobogást kaptak a látásától.~- Ékszert fogunk neki hozni, arany
2196 5| muzsikus számára. Gyönyört, eksztázisokat, kellemes izgalmakat, éspedig
2197 4| ránkvicsorította a fogát, majd pedig éktelen ugatásban tört ki. Mindannyian
2198 4| fillérnagyságú forradás éktelenkedett.~- És ne gondolja - folytatta -,
2199 5| berúgott, és a zongoráját eladta. A harmadik esztendõben
2200 1| cigarettákat az utcán rikkancsoknak elajándékozta, és úgy bölcselkedett, hogy
2201 1| szagolva az ember azt hiszi, elakad a lélegzete. A kert közepén
2202 1| magánosan hazamenni. Olykor soká elálldogáltam az utcán, azt várva, hogy
2203 1| merednek felém. A vérzést elállítom. Lefejtem a bõrt és izmokat
2204 1| Hallatára idegeim minden szálát elállja a rettenet és a kín. Valami
2205 1| helyen.~A nótával azután elálmosodtak mind a ketten, aludni mentek.~
2206 1| dolog volt. Neki kellett elaltatni a kicsit is. Hempergõzött
2207 1| gyerekrõl, akit az imént elaltatott.~- Nekem is lesz... nagy
2208 1| mozdulatlanul. Várja, hogy elaludjunk, s aludni is kell, mert
2209 1| gyakorlása céljából. Még elalvás előtt elhatározta, hogy
2210 1| mindenki csak õt nézi, ahol elámulnak elõkelõ mozdulatainak láttára.
2211 3| kristálypoharak az üvegszekrényben, és elárulja, hogy a hang gazdája, Kovacsics
2212 4| Volt ura nevét nem akarta elárulni. De amikor a válási okot
2213 3| dolgokat, a kivégzést és az elásást, mert félni lehetett, hogy
2214 3| kincseket a padláson fogják elásni és apránként elhordani.
2215 3| a halott hercegnek anyja elátkozta a szívemet, mert nem sirattam
2216 3| menyecskék. Némelyikkel elbajlódott egy évig is, amíg azután
2217 5| kisütni, mit kellene csinálni. Elballagott a sarki pálinkamérésbe,
2218 3| és rám ront, végem van. Elbánik velem, megöl, összemarcangol.~
2219 4| HAJNALI ELBESZÉLÉS~A történetet, ami itt következik,
2220 2| AZ ALBÍRÓÉK ÉS EGYÉB ELBESZÉLÉSEK~(1909)~ ~
2221 5| Jókaitól a Dekameron címû elbeszélésgyûjteményt.~Dec. 19.~Reggelre nagyszerû
2222 1| fejezte be a nagymama az elbeszélést.~Tegnap délután láttam Jolánt
2223 1| kérdezõsködött az egyetemrõl. Elbeszélgettünk, és eközben nagy tudást
2224 4| parasztkutya hetekig is elbírja az éhséget, szomjúságot
2225 4| megnézni az arcát, a termetét; elbírok-e vele? Barátom, nem tudom
2226 3| mi a tennivalója, és ifjú elbizakodottságában nem folytatja-e útját?~Aggodalmam
2227 3| lehetek itthon.~A mama (elbocsájtja, komolyan): Ebben a hónapban
2228 4| Elmondta édesapámnak az elbocsátásának történetét. Most is fülembe
2229 1| villák, a szobák. A vendéglõs elbocsátotta a pincéreket, és maga maradt
2230 4| sápadt ember volt, egy napon elbocsátották a postáról. Aznap Marianovics
2231 1| gõzölgött a láztól. A teraszt elborította a parfûmje, és sarkantyúja
2232 1| gyöngyvirágait, és rászórtam. Elborítottam vele ifjú, lányos emlõit,
2233 2| küszöbön a nagy sietségben elbotlott, leesett a csiptetõje. A
2234 1| bácsi, mint mûvész, alaposan elbújhat mellettük, akik tökéletesen
2235 3| hogy annyit kerestelek? Te elbújtál, és azt akartad, hogy késõbb
2236 1| szolgálni, és nemsokára elbukott. Öltözéke azonban csöppet
2237 4| mert a testvére egészen elbúsulja magát, iszik, a betegeit
2238 1| múlva elment tõlünk. Egészen elbúsultam magam utána, majd ismét
2239 3| használta. Olykor órákig elbúvárkodott a törvénykönyvekben, és
2240 1| leányhoz hasonlított, aki elbúvik valahová a fák közé, és
2241 2| Ebbõl valami érdekes lesz - élcelõdött Kovácsné - no, mondd el.
2242 5| vele. Beránnak a feleségét elcsábította, és a tetejébe részegség
2243 1| gyújtja meg a gyertyát, elcsavarja a gonosz gázcsövek csapjait,
2244 1| lángjaiba.~Az emberek zaja elcsendesedett.~Mintha mindenki lassan
2245 3| húrokra, amitõl ellágyul, elcsendesedik a hang, és a zene olyan,
2246 1| titokzatos komor éj lett.~Elcsendesedtek a kávéházak.~Az utca néhány
2247 1| görnyedõ, kicsinyes munkában elcsenevészedett szánalmas mellkosár - és
2248 3| dongót csak ritkán sikerült elcsípni. Most azonban már tudom
2249 1| utakon reggel minduntalan elcsúsztak a lovak. Dél felé fölengedett
2250 5| valamennyiüknek. A tanítványaiknak eldicsekedtek a nagy hírrel, és aki csak
2251 1| mormogott. De hamarosan eldobta a cigarettát, és visszament
2252 3| Kiittam a maradék feketekávét, eldobtam a cigarettámat, és végigdőltem
2253 1| és én attól féltem, hogy eldõl vagy szertefoszlik, de újra
2254 1| bonctermekben késõ estig eldolgozgattam, és utána meleg vízben szappannal
2255 4| megfúrni a wertheimkasszát. Eldolgozhatott volna velük ítéletnapig.
2256 5| a készülõ díszoklevelet. Eldugás közben történt az elmázolás.
2257 5| aki elõl ösztönszerûen eldugtam a készülõ díszoklevelet.
2258 2| akkor láttam, hogy az egyik éle törött, továbbá a másik
2259 5| Jóska hazafelé tartott, Rozi elébe jött, ami azelõtt sohase
2260 3| jövet találkoztam vele. Elébem jött. Kijelentette, hogy
2261 1| néztem a kék égen suhanó elefántcsont- vagy rózsaszínû felhõket.~
2262 3| leányt vett el, egy kékszemû, elefántcsontbõrû, illatos szõkeséget, akinek
2263 3| asszonyok is tûntek föl, elefántcsontszínûek, bársonyosak, nyúlánkságuk
2264 1| a kopott embernek nemes eleganciája olyanféleképpen hatott rám,
2265 1| jókedvû mosoly pislákol. Õk elégedetten simogatják a hófehér abroszokat,
2266 3| hogy ezt ne kérdezzem, elégedjem meg azzal, hogy szeret engemet...
2267 1| benyúlt a tálba. És így elégítette ki mohó étvágyát, amelynek
2268 1| ólomkatona és a kis táncosnõ elégnek a kályhában. Másnap, mikor
2269 5| ki a bizonyítványt. Három elégséges volt benne. A földrajztanár
2270 5| Apa azt mondta, hogy két elégségesnek szabad lenni, ha több lesz,
2271 5| földrajztanár a komisz, elégségest adott, bár kedden jelesre
2272 5| és hideg felvágottat tett eléje, õ maga pedig csak nézte.
2273 1| sietek, hogy - ha lehet - még elejét vegyem annak, hogy a cselédek
2274 3| orvosra bízni - tíz esztendeig elélhetsz. És akkor húszmillió éves
2275 2| ez távol áll tõlük, hanem élelmesek és ravaszok, anélkül, hogy
2276 4| volt, de ha az esküvõig elélt volna, mérget veszek rá,
2277 3| ott kísértett a nevetséges elem.~- Unatkozol! - szóltam
2278 4| elbeszélésemben szereplõ rémes elemeknek, hóhér, kivégzés stb. tulajdonítottam -,
2279 1| manapság merül föl ez a kérdés elementáris erõvel; amikor az embereket
2280 3| édes hangja van. A harmadik elemiben egy napon egy tanítónõ helyettesítette
2281 4| természetes, hogy minden elemózsia közös. - És magamban úgy
2282 4| amikor egy hét múlva hazulról elemózsiás csomagot kaptam és megkínáltam,
2283 4| ellát egész esztendõre való elemózsiával.~- Nem gondolok semmit -
2284 3| nélkül elsiklott a téma élén. - Senki se tudja, csak
2285 4| leány hahotázva.~Szókratész eleresztette és elkomolyodott.~- Nekem
2286 4| a negyedik emelet szinte elérhetetlennek tetszõ régióiba. Közben
2287 2| múlhatott el, amire ez a hír elért Petrovics János füléhez.~
2288 3| többé sietnem, hamarosan elértem azt a néhány orgonabokrot,
2289 1| voltak, de belátta, hogy az elérzékenyülések sok idõt rabolnak, és lassankint
2290 1| életkedve, kicsinyeskedõ éleselméjûsége. Ez az ember valamikor nem
2291 2| haladéktalanul meg kell élesíteni.~- Élesíttesd meg Tóni bácsinál -
2292 2| haladéktalanul meg kell élesíteni.~- Élesíttesd meg Tóni bácsinál - ajánlotta
2293 1| a sonkák, a szalonnák az éléskamrában pihentek; a hentes dolgozott
2294 3| az lett a vége, hogy az éléskamrából Kati kihozta a szilvóriumot,
2295 1| keltette föl, elõkészítette az élesre fent késeket, és visszasietett
2296 2| gyõzõdve, hogy a bicskám az élesség tekintetében az osztályban
2297 3| foglalkozásnak ismerték föl az élést, s öntudatlanul és korán
2298 1| vasfalait. A diák pedig élesztette, becézte a lángokat. Szeneket
2299 4| ész nélkül hozzáláttam az élesztgetéshez. Dörzsöltem, vizet freccsentettem
2300 4| a doktor. Folytattuk az élesztgetést egész hajnalig, három óra
2301 5| akiknek életében a zene életbe vágó fontosságú intézmény.
2302 3| kacagsz nagyokat, amikor az életed el van rontva, el van fuserálva!~
2303 1| béka az az állat, mely az életemnek legnagyobb, legjelentõségesebb
2304 3| tanítómesteremtõl, az egész régi életemtõl.~9.~- Jó távolra! - ismételgettem
2305 1| a miénk marad teméntelen életenergia alakjában.~S eljönnek hozzám
2306 4| szereztek neki.~A bácsi életére ez a tény döntõ befolyással
2307 1| szeret? És miért örül? Az életért. Ugye, nevetséges, aminek
2308 3| generációnak nyolcezeréves életével. De számítsunk csak ötezret.
2309 1| különös fénye, a vágy nélküli életkedve, kicsinyeskedõ éleselméjûsége.
2310 1| volt - elment a nevetõ, az életkíváncsi lányokhoz. Semmi se kellett
2311 2| bicska, de kár, hogy egészen életlen.~Becsületemre mondom, asszonyom,
2312 5| mikor jön, megy. Ismerte az életrendjét. Rendesen kettõkor ment
2313 4| hítták így -, õ már nem egy életrevaló házasságot hozott össze.
2314 1| elõadását a „természetes életrõl”. A jó lány valóban át volt
2315 1| Honnan szereztük ezt az életrontó szempontot? - ez a második
2316 1| többé egy elmúlt és rossz életszak munkájához, közönyösen fogott
2317 4| látom és visszaemlékszem élettörténetére.~- Furcsa magyarázat.~-
2318 4| és neje egészségesek, de életükre ólomsúlyként nehezül Hoppy.
2319 5| körülményen fordulhat meg egész életünk boldogsága vagy boldogtalansága.
2320 1| És telefújta jó szagú, életvidám szellõvel nagy Budapestet.
2321 1| leányarc és egy piros száj elevenedett föl elõtte. Egy szép szõke
2322 3| nagyszerûen eshetett nekik. Elevenek, tréfálnak, és hihetõen
2323 1| Andersen bácsi rongyos, elfakult könyve ott hevert egy állványon
2324 2| nyelvecskéjét. Az albíróné hamar elfáradt az erõltetett ülésbe, de
2325 3| Csakugyan hamarosan végképpen elfáradtam és berekedtem, és cél nélkül
2326 1| varázslónak.~Mintha valami elfeledett, régi verset mondott volna
2327 3| késõ éjfél utánig, hogy elfeledjük mindketten a Zách leány
2328 3| annyiszor, hogy nagyrészt elfeledkeztem róluk.~Ezt az eltévedésemet
2329 3| hangosan ismételni, nehogy elfeledkezzem róluk.~A kerítésen belül
2330 1| húsz éves volt csak.~És én elfelejtettem õt. Nem kérdezõsködtem róla
2331 1| vonathoz. Lassanként azután elfelejtettük. Csak néha, amikor kinn
2332 3| kerülhetõ tortúrák nyomait, az elferdüléseket, amelyeket hiába próbálna
2333 3| kisasszony kalapján.~- Most már elföldelhetjük a koporsót - mondottam,
2334 3| ha ily körülmények között elfogadnám, mert akkor bele kéne nyugodnom,
2335 1| hogy egy ilyen nõ szerelmét elfogadom, mit szólna ehhez apám,
2336 4| elegáns fajkutya létére, mégis elfogadta õt gazdának. Õt, az egyszerû
2337 2| kölcsön.~Gondolkodás nélkül elfogadtam a nagylelkû ajánlatot, és
2338 5| után bemegy!~Az indítványt elfogadtuk, és nem szép, ami nem szép,
2339 1| az idõ gondolata jobban elfoglalja, mint valaha. A huszadik
2340 3| exotikus virágok. Sokan voltak, elfoglalták a látóhatárt, az utakat.
2341 1| kosaraikkal, hordóikkal voltak elfoglalva, amelyeket sietve elszállítottak,
2342 4| történet hatását. Kissé elfogódott volt - amit az elbeszélésemben
2343 4| kifizették a hentest, már elfogyott. Marianovicsné, egy kövér,
2344 2| kezdeni, amikor egy gyenge, elfojtott hang szólította:~- János,
2345 1| hajában, a tearózsa is egészen elfonnyadt. És a fehér, puha homlokán,
2346 5| És az ablak nagykendõvel elfüggönyözve!~Gondolkodott, hogy betörje-e
2347 1| zárva az ajtó, és visszajön. Elfújja a gyertyát aztán, és õ is
2348 1| kezdenek. Lecsukják a zongorát, elfújják a lámpákat, és lassan, egymást
2349 1| kõ.~A violák: - Tovább.~Elfúló lélegzettel, sántikálva
2350 1| megijedtem, egész testemben elfutott a meleg.~- Andersen bácsit
2351 1| szerteszét. A sok téli üléstõl elgémberedett, görbe lábaival kaszálva,
2352 3| megelégszik azzal, hogy elgondolkodik magában. Azt hiszem, nem
2353 4| holnapután csomagolok és utazok.~Elgondolkodva nézegette magát a cukrászda
2354 4| találkozásunkkor a doktorné egyedül, elgondolkozva ült egy negyedrangú, Baross
2355 1| szegény kocám, levágunk máma, elgyön az az ember a nagy késsel,
2356 4| Részvéttel hallgattam, mert nagy elhagyatottsága hasonlított az én magányomhoz,
2357 4| kezük, de belül fáj nekik az elhagyatottságuk, és a dacuk befelé szúrja
2358 1| sûrûben sok giz-gaz között elhagyatva. Ez elátkozott virág, mert
2359 5| súlyosbodik, mert amint Erna elhagyja a húszat, az egész komédia
2360 3| Átvetettem magam a kerítésen. Elhagyottak voltak az utak, száraz levelek
2361 4| szegény öregasszony, aki elhagyottan és magányosan élt, ilyenkor
2362 3| erõt készült venni, sietve elhagytuk a szobát. - Erwachung des
2363 1| megérezte, és a kalapját elhajítva, szaladni kezdett. Majd
2364 1| elválasztva.~Jól megnéztem. Amint elhaladt mellettem, megcsapott a
2365 1| simogatását éreztem az arcomon, ha elhaladtam mellettük.~... Pedig az
2366 3| Ilyenkor a kút mellett elhaladva, esetleg úgy hallani, hogy
2367 1| egy pillanatra mindenki elhallgat.~A széttört halott szívek,
2368 1| hárfaszó már csak messzirõl, elhalóan csengett. És mind a ketten
2369 3| futni ám hazáig. Mert a sok elhalt, elpusztult, sárba taposott,
2370 1| hallatszanak a levegõben...~Az elhaltak szellemei tekintenek szét
2371 4| magát, iszik, a betegeit elhanyagolja. Még a ruházatát is. Tudja,
2372 3| Úgy is volt. Pista egészen elhanyagolt engem, türelmetlen lett,
2373 5| Gyanakodott. Az asszony elhanyagolta. A kabátjára hetekig nem
2374 1| idõre - csak rövid idõre - elhanyagoltam Andersen bácsi könyvét.
2375 3| Ketten közülök valami hõsi elhatározásban fölkeltek, és a tér közepén
2376 5| néztem a lángokat, nem tudtam elhatározni magam a mosdásra.~Odabent
2377 1| elvenni a húgomat, mielõtt elhatározom magam, hogy mit teszek.
2378 4| azokat nézegette. Az egész elhelyezkedésében, ahogy az asztalra tette
2379 1| veszi õket, és akkor már elhelyezkednek a ruhák és skatulyák között.
2380 3| kötött hálóköntös takart. Elhelyezkedtek a szekrény elõtt.~A fiú
2381 1| nyári éjszakában.~Katalin elhelyezte holminkat. Azután két zsámolyra
2382 1| mely egy koponyában van elhelyezve, és virraszt a szobájában.
2383 2| s amelyeket könnyelmûen elherdáltam. Így történt, asszonyom,
2384 1| se szállt.~De a hajában elhervadt a tearózsa, és könnyû, kicsiny
2385 1| undok szárnyaival.~A virágok elhervadtak a kertben. Az alvókat nehéz,
2386 3| hónapokig iskolakerülõi életet élhessen, de amelyeknek a vége mégiscsak
2387 5| hogy öreg korukra urasan élhessenek.~- Karosszékeket veszünk,
2388 4| látszik - mondotta -, ez az élhetetlen Marianovics mégis csinál
2389 5| embernek, aki a házasságát elhibázhatja. Óvatos, tiszta eszû, alapos
2390 1| cinikusan így szólt:~- Ezt elhibáztam. Nem értem utól, és az életem
2391 5| Dec. 12.~Ma Petrákovics elhítt engem és Balla Pistát és
2392 5| nagyon szeretem. Pistát is elhíttam, latint tanultunk, azután
2393 4| azt is csak rövid ideig.~Elhívták a fiamat, hogy szeresse
2394 3| asztalra a megszerzett, elhódított kincset, osztályozták és
2395 3| szívemben tovább mentem elõre, elhomályosuló szemekkel. Ma már tudom,
2396 3| fogják elásni és apránként elhordani. Reggel tagadni fognak,
2397 1| senki. A cukrászda elõl elhordták a székeket, a cigányok pavillonját
2398 1| Vacsora után apa rágyújt. Én elhozom a sarokból a pipát, Dezsõ
2399 4| süteményt keresett ki, tányérján elhozta, és folytatta a beszédet.~-
2400 4| másfél kiló hús.~A húst elhozták. Hoppy fényesen megebédelt.
2401 1| Andersen bácsit persze elhoztam magammal a fõvárosba is.
2402 3| emberek, leányok és fiúk itt elhullattak, a kövek hasadékai közül,
2403 3| Körülnéztem.~És egyszerre elhûlt bennem a vér.~A hátam megett,
2404 4| Halott volt.~Megrémültem és elhûltem, azután ész nélkül hozzáláttam
2405 4| hátha az apám vagy!~Az öreg elhúzódott, az jutott eszébe, hogy
2406 1| nézte. (Micsoda mûvészettel éli végig ez az ember utolsó
2407 4| külön gusztusok szerint élik életüket.~Másnap ismétlõdött
2408 2| bánat, a halál fájdalma elillant, és fölolvadt a nagy ablakok
2409 3| adott volna jelt nekik az elindulásra. Doktorok ülnek bennök;
2410 1| már a föld alatti utukon elindultak véres munkájukra.~- Amikor
2411 1| csirkepecsenyével.~Mariska mindent elintézett, de a mama nem volt megelégedve,
2412 4| bízott.~- Magamnak kell elintéznem, a férjem már nem lesz képes,
2413 4| Nem tudom, még egy csomó elintéznivalóm van.~- A fõpostán, a poste-restante
2414 4| Pár perc alatt hadarva elintézték a beszélnivalókat.~Sejtelmem
2415 2| tanácsáról csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólnunk.)~
2416 5| ilyenkor a nép is bizonyos elismeréssel gondolt talán egy pillanatra
2417 5| hogy Csegeynek alakításáért elismerõ oklevelet kell átadni, amelyet
2418 1| hogy ez mind igen szép, és elismerte, hogy az élet így valóban
2419 1| szükségességét. Végre az eljárást magát nyilvánosságra hozom,
2420 5| hogy a szakszervezetbe eljárjon, és a munkáslapot olvassa.
2421 3| tízkor kezdett zongorázni. Eljátszotta „A szûz imájá”-t, azután
2422 5| elvégre õk „taktmässig” eljátszották a darabot, és nagyobb hiba
2423 5| arra, hogy nyomorultul éljenek, és szegényen, csalódottan,
2424 1| erõk sorakoznak. A közönség éljenez, tapsol. Én levetem a kötényt,
2425 1| Megígérte, hogy kora õszre eljõ. Az egész nyaramat részeggé
2426 5| életem végéig minden délután eljöhessek ide, ehhez a bájos asszonyhoz,
2427 1| életenergia alakjában.~S eljönnek hozzám a világ összes fejedelmei,
2428 1| a dolgot. Majd meglátod, eljössz velünk, ugye? Nincs messze...~
2429 3| vele. No, mondom, Zsófika, eljössz-e? Erre csak csendesen azt
2430 5| rájuk, a muzsikusokra, akik eljöttek messze Csehországból, hogy
2431 3| nagyon örülök, hogy... hogy eljöttél. Fo... fogok neked va...
2432 5| hogy kilátásba helyezte az eljövetelt. Zoltán védte Csegeyt és
2433 3| ahol azért élünk, hogy éljünk, és semmi másért. Hiszen
2434 1| számára csak út volt, hogy eljusson a fejlõdés azon relatív
2435 5| azon aluli volt, ameddig eljutottak. Az elsõ hegedûsüknek, Beránnak,
2436 3| volt, mikor Szindbádhoz eljutottam. A varázsló lámpavilágnál
2437 4| szerette a dirigáló köteléket. Elkalandozott oldalt a sétálók közé, belekeverte
2438 4| átdobta nekem Hoppy fölött. Én elkaptam, és nagybátyámnak nyújtottam.
2439 4| szemmel láthatólag annyira elkedvetlenedett, hogy mindjárt elment. Másnap
2440 3| megítélésében, lassankint elkedvetlenednek, elszomorodnak, elkopnak
2441 1| sovány és csontos derekamat. Elkényszeredett, gúnyos ajkaimat lecsókolták
2442 1| folyton néztük a kertet.~- Elképzeled most, mi van ott benn? -
2443 5| szerelem volt ez, amit csak elképzelhetsz. Minden délután ott voltam
2444 4| ostobább keresztapa választást elképzelni. Szegény Barnabás bácsi
2445 3| valahová. Ekkor odamegyek és elkergetem. Ha a plafonra ül, földobom
2446 4| valami fürdõben nem. Mégis elkérte a lakásom címét. Esetleg
2447 3| ki az ágyból. A cselédtõl elkérték a reggelit, mert Witmanné
2448 1| vacsorázni. Útközben még elkerültek a nagy trafik felé, és a
2449 4| maga körül a port. Majd meg elkeseredetten csapkodni kezdte a földet.~
2450 3| maradt el. Idát annyira elkeserítette a tény, hogy föladta eddigi
2451 1| közben szüneteket tartott, elkészítette a teát, citromot facsart,
2452 3| nem tudom. Mikor a gödör elkészült, esteledett; a levegõ fagyos
2453 1| a beleket mosták. Mikor elkészültek, Maris odavitte a hentesnek,
2454 4| nem tudom hol, olvastam.~Elkészültünk a régiségtárral, áthaladtunk
2455 1| mindig.) Vizet önt rá, és elkeveri egy kanállal. Amíg hozza,
2456 1| doktor. Az a legszebb.~Azután elkezdték a család és a város dolgait.
2457 3| Kézelõt nem visel.)~Bandi (elkiáltja magát): Éljen a legkiválóbb
2458 3| Azóta az arcát egészen elkínozta a hisztéria. Nagy fekete
2459 1| amely gyereksíráshoz és elkínzott állat nyögéséhez hasonló.
2460 3| haját, és fölírta, hogy elkísér, mert az övéi csak késõ
2461 4| egy utalványt adok fel. Elkísérhetne.~- Szívesen.~Néhány perc
2462 4| sem tudok. Május elsején elköltöztünk a házból.~ ~
2463 1| a csontléket. Az ereket elkötöm. A csonthártyát bevarrom.
2464 4| kezdek. A sógoromnál lakom. Elkövetem azt a mulasztást, hogy nem
2465 3| elkedvetlenednek, elszomorodnak, elkopnak és elmennek... meghalnak.
2466 1| fõvárosba is. Már nagyon elkopott a kötése, a sarkai kirongyolódtak,
2467 3| emlékszem, akiket miatta kellett elküldeni. A lányok a falujokba mentek
2468 3| Most megállottunk, a kocsit elküldtük, és csónakba szálltunk.
2469 3| fésût a húrokra, amitõl ellágyul, elcsendesedik a hang, és
2470 1| sohase olvasta. De mégis ellágyult, és megcsókolta a leányt
2471 1| irány miatt. Már halálosan ellankadva hasította a hullámokat,
2472 4| beteges, de ha meggyógyul, ellát egész esztendõre való elemózsiával.~-
2473 3| menjen!~Özvegy anyjánál ellátása volt, minden keresetét nõkre
2474 5| velem, hogy hamarosan újra ellátogatok. Öt órakor én is elutaztam.~
2475 1| földdel. Ameddig a szem ellátott, nem volt már senki a tájon.~
2476 1| maradt a feleségével. Õk ellátták ennivalóval azokat, akik
2477 3| biztatta, buzdította Idát az ellenállásra, õ bujtogatta. Hosszas távolmaradása
2478 4| tovalebegett (valamelyest kacsázva) ellenállhatatlanul nevetésre ingerelt. De nem
2479 1| mindenkit. Péter sem tudott ellenállni a varázsnak, mely körülvette,
2480 2| Jánost. Az albíró elõször ellenkezni próbált, de azután megölelte
2481 3| kellemetlenséget sem okoz, sõt ellenkezõleg, a cipõ hordásának különös
2482 2| érintenék, a törvényes lépéseket ellenök haladéktalanul megteszem.
2483 3| voltát. Azután megfésült, és ellenõrizte a fogmosást, amire különben
2484 1| mint az élet művészetének ellenségét több alkalommal hangosan
2485 5| izgalmainak és fáradságának ellensúlyozására, negyedszer az elégedetlenség
2486 3| csordulni a szívük, s hogy ellensúlyozzák: sietnek, mint a pincér
2487 4| irtózást, az undort és az ellenszenvet, amelyet csúnyaságukkal,
2488 1| tagadjam - azelõtt nagyon ellenszenveztem vele. Hallottam róla a sok
2489 4| nyomorúságra, magányra, ellenszenvre vannak ítélve a születésük
2490 1| két merõben különálló, sõt ellentétes korszakra oszthatjuk. Az
2491 5| ilyet.~De nem soká tudott ellentmondani, és mikor a nõ újra és újra
2492 4| itten semmi hiba, semmi ellentmondás, semmi disszonancia. Annyira
2493 2| én bicskámat, és kvitt.~Ellentmondást nem tûrõ, de természetes
2494 5| irányzott browninggal lassan ellépkedett. Mikor pedig a kanyarodóhoz
2495 1| hideg, langyos levegõt. Ellopták tõle az emberek, a házak,
2496 5| többiek nyilatkozatai is elmaradnak. 4. Erna továbbra is kiállhatatlan
2497 5| valamelyik lakásban odabent elmaradsz, mert letöröm a derekadat.~-
2498 4| azokat a családtagokat, akik elmaradtak a nyelvtanulásban.~- Angolul
2499 1| lebilincselt az az éles elméjû és fantáziára hajló aprólékossága,
2500 3| csendesen azt mondta: még máma elmék. Délután eljött, elszökött
2501 3| a házak csukott ablakai elméláznak, és emlékeznek szép áprilisi
2502 1| templomig. A két Vass fiú elmélázva nézett maga elé. Megkerültük
2503 1| kéziratcsomókban szürke elméleteket dolgozott ki az õ kicsinységük
2504 4| fejcsóválva, és mintegy elmélyedve távozott hazulról. Ezt a
2505 1| erõfeszítést tesz, hogy elmeneküljön. Újra ütöttem, vágtam. Földaraboltam.
2506 4| kezdte Lukács igen lassan - elmenekültem hazulról. A kávéházakat
2507 4| más okaim is vannak, hogy elmenjek hazulról.~- Micsoda okok?~-
2508 3| hogy apa nem akarja, hogy elmenjünk megnézni. Mama is ritkán
2509 3| elszomorodnak, elkopnak és elmennek... meghalnak. Éppen ezért
2510 1| Ez a kérdés tisztán zenei élményei révén vetõdött fel benne.
2511 3| kipiheni az út fáradalmait, és elmereng a császárvárosban szerzett
2512 1| mindenki egy pillanatra elmerült. Az arca tisztára volt borotválva,
2513 1| vihogva beszélnek - õ finom, elmés és mosolygó lesz. És csupa
2514 3| felültetsz bennünket és elmeséled, ha valaki jön, és röhögsz
2515 3| idõt rabol, és elvonja az elmét és akaratot más, komolyabb,
2516 4| tartózkodhatom, hogy egyet-mást elmondjak róla. Barnabás bácsi életének
2517 3| beszélnek.~Balázs: Most nekünk elmondod, hogy még mit hallottál.
2518 5| özvegyen hagyta õt. Valamit elmondott róla. Egy vidám kis incidenst,
2519 4| érzékeny történetek voltak elmondva a dogról, nagyszerû lelki
2520 4| vitattak meg. A konyhában elmosatlan maradt az edény, míg Terka,
2521 3| tárgyak, az emberek, a betûk elmosódnak. A szavak, a hangok kaotikus
2522 3| század katona.~A délelõtt elmosódó és unalomba süllyedõ perceit
2523 3| foltjai remegtek, izzottak és elmosódtak a búcsúzó nap pirosló aranyporában.
2524 1| hallgattunk. Katalin is, amikor elmosogatott, bejött, akarta hallgatni,
2525 3| óra után bejön Kati - már elmosogatta a kevés edényt - kinyitja
2526 3| Néma ajkai barátságosan elmosolyodtak, és legyezõjével búcsút
2527 4| Emlékszem, ott a sötétségben elmosolyodtam ezen a szón, hogy „szakértelem”.
|