000-arany | arasz-bemen | bemut-cipoj | cipok-duhos | duhto-elmos | elmul-esete | esetl-ferfi | ferie-fujtu | fukar-halni | halok-hossz | host-jatek | jatss-kerde | kerdo-kisie | kisig-kulon | kulse-leran | leraz-megfo | megfu-mente | menth-nekik | nekis-oteze | otezr-pinte | pipas-rovid | rofos-szala | szall-szokt | szorn-tempo | tenge-udvar | uber-vatta | vazla-zenes | zenob-zugol
Nov.
4036 5| történetesen a természet, egyéb fukarsága mellett, azzal az egyetlen
4037 2| bedagadt, de tán csak nem fulladozott, kedves nagyságos asszonyom,
4038 2| albíróné majdnem sírásba fúló hangon.~Eközben az albíró
4039 5| Istenben teljes mértékben - furcsának találom, hogy sohasem jelenik
4040 1| vászonrongyocskával. Egész nap furdalta a lelkiismeret a tette miatt.
4041 3| elõrehajolt, majd letérdelt a fûre. Nem helyeselhettem, hogy
4042 4| hánykolódtam, amikor egyszerre fûrészelõ, õrlõ zajt hallok. Egészen
4043 4| ráspoly, egy kalapács, egy fúró, amelynek rég elveszett
4044 3| életed el van rontva, el van fuserálva!~Ezeket gondoltam, de nem
4045 3| feketéllõ tölgyfaerdõbõl és a fûszálakból hatalmas, lenyûgözõ tömegekben
4046 3| légyfogó papirosai, amiket a fûszerestõl kap ajándékba, sokkal többet
4047 3| volt. Hiába ígértem én neki fût-fát, selyemkendõt, selyemruhát,
4048 1| szívükre.~És mialatt hosszú futammal felcsendül a muzsika, mindannyian,
4049 3| elõ, amelyekben banális futamok és tragikomikus tremolók
4050 5| csalt, elsikkasztotta a futamokat, szédületes tempókat vett...
4051 5| jól zongorázott. Itt-ott a futamokból kihagyott néhány hangot,
4052 4| sötétségbõl csendes, toppanó futásuk hallatszott; félelmetes,
4053 1| hogy képtelenség gyõzni a fûtést. Naponkint hírt lehetett
4054 5| hallott. Azután ide-oda futkosást, tevést-vevést. De egy hang
4055 3| Gracián már irány nélkül futkosott közöttük a telhetetlenség
4056 1| És milyen finom, jól fûtõ kályhánk van, kérem. Tavaly
4057 1| Nem nézett rájok. Sietett, futott keresztül a sok, sok összekövezett
4058 1| megelevenedett a ház. Lótottak, futottak. Mire pedig a nap feljött,
4059 1| részegítõ, vad tavaszszél fútt. S õ kitárta a mellét, levette
4060 3| Látja, Józsikám, most futtatunk. Repülj, szánkó, repülj,
4061 5| imádságok berámázva. Jól be van fûtve. Egymás után jönnek a papok,
4062 3| mindig megzsarolták a fuvarosok. Emiatt bosszankodott, és
4063 3| villák között, keskeny, fûvel szegélyezett gyalogutakon,
4064 1| körülöttünk. Hárfaszó és fuvolaének csengett messzire a mezõk
4065 4| Vele maradt, hallgatta a fuvolájának szavát, míg el nem jött
4066 1| szorította kihûlt testét.~A fuvolákon alig hallhatóan két magas
4067 5| ment semmire. Szukop, a fuvolás meg nem tudott pontosan
4068 4| többé nem hallhatta meg a fuvolaszót, mert a fiam otthagyta a
4069 4| Praxitelészé.~Gyönyörûen tudott fuvolázni az én fiam. Fuvolázott,
4070 4| fiamat, hogy szeresse õket, fuvolázzon nekik, mert szép volt az
4071 5| akihez mélyebb vonzalom nem fûz. És ez egy házasságban kellemes.
4072 1| asszonyok sem, sõt, a franciás fûzõ is végképpen kiment a divatból. (
4073 4| nevetéseim az alakjához fûzõdnek. Azóta sok hasonlóval találkoztam.
4074 4| a családi neve Kenessey Gabi, és a felesége volt egy
4075 5| utálatos, mint egy telhetetlen, gágogó kacsa. Nem tudom, ki találta
4076 1| elküldött egy kisfiút tiszta gallérért és kézelõért. Addig is átvizsgálta
4077 4| nincs is fogkeféje, és gallérját, amely legalábbis négynapos
4078 1| nyírott, színes papíros gallérral díszítsék a töveiket és
4079 3| Atléta termet. Alacsony gallért visel, melybõl büszke egészséggel
4080 3| Ida az ajtóban állt mint gardedame. Johanna nem fogadta el
4081 3| Kedves arcú, óriási termetû gatyás paraszt bácsi volt az érdeklõdõ.
4082 1| Megígérte neki a báró. És a báró gavallér!~A nagy verandán, ahol a
4083 1| kétszázhuszonöt forintért; a gavalléria a családban volt.~- Sok
4084 1| gyertyát, elcsavarja a gonosz gázcsövek csapjait, azután lefekszik.
4085 1| Egy szomszédunk - jómódú gazdaember - mondta nekem, hogy saját
4086 4| adta hozzá a lányt. Nyilván gazdagabb võlegényt akart. Az aranymûvesség
4087 4| szobában kell üdvözölnie új gazdáit.~- Hiszen a napjainak a
4088 4| és magával vonszolta a gazdáját. Nagybátyámnak szaladnia
4089 4| szemrehányóan bámultak volna a gazdájukra: Barnabás, Barnabás. Mi
4090 3| készlethez képest - varrónõk, gazdalányok, szolgálók, özvegyek, kikapós
4091 4| létére, mégis elfogadta õt gazdának. Õt, az egyszerû polgári
4092 4| ahol a pénzszekrény és a gazdasági számadások állnak. Én akkor
4093 1| a szájához, olyan lassú, gazdaságos élvezéssel - szemeit lehunyva -
4094 4| borravaló, Terka pedig ügyes gazdasszony lesz. Be fogja tudni osztani.
4095 3| ki az utcára némi sárga gázfényt. Ha szerencséje van az embernek,
4096 4| kísérõjét. Nekitámaszkodtam egy gázlámpaoszlopnak, és megadással, szenvedõen
4097 1| a citromszínûen ragyogó gázlángok diadalát, amelyek alatt
4098 3| mindenfelé. Gracián a testeken gázolt.~Megállottam, kitártam a
4099 1| akik messze a nádasban gázoltak hosszú, karcsú bokáikkal,
4100 1| levelet írok apámnak, és havi gázsimnak felemelését fogom kérni
4101 1| kellett volna vezetnünk a gázt, most lecsepegtetik a ruhákat
4102 3| tapogatja talán meg, amellyel gaztetteit végre szokta hajtani. Igen,
4103 1| tanul a szobájában, mindez gázvilágítás mellett történik. A kisasszony
4104 3| becsöngetem.~Csöngetett.~- Geben sie über dem Herrn Oberleutnant
4105 4| kezemmel nyomni kezdtem a gégéjét. Mint vaskapcsok, úgy tapadtak
4106 4| szorítsam ezt a nyomorult gégét.~Egyszerre megéreztem, hogy
4107 3| kopott, rongyos füzet - Das Geheimnis jung und schön zu sein (
4108 3| tizennégy óra egyenlõ négyszáz generációnak nyolcezeréves életével.
4109 5| Valamikor komponált is, és a generálbasszust Prágában tanulta. Legalább
4110 3| nyomorult, szegényes kis gépeket!~Csendes szobában, ahol
4111 3| vették a meleg, mozgó kis gépet, apró szúrásokkal rontották
4112 3| bolyonganak a hallószerv géprészecskéiben.~Állítsátok meg a nyomorult,
4113 5| a Duna-parton, a jégen, Gerbaudnál, stb., ahogy Budapesten
4114 1| velõ a koponyámban, és a gerincemen rettenetes görcsös borzongás
4115 1| békanyálszagú hang vartyog, és gerincoszlopomban görcsös, jéghideg iszonyat
4116 3| rezegnek az agyunkban és a gerincünkben. És most, hogy nem hasonlítanak
4117 3| amelyek a ritkán ültetett gesztenyefák tövében nyílottak. Hamarosan
4118 3| Kecskeméti utca sarkán az öreg, gesztenyés asszony begyújt a kemencéjébe.
4119 3| összeszedelõzködõ ködfátyolaiba. A gesztenyések tûzhelyeirõl, mint gyászoltárokról,
4120 1| a kuszált, õszbe vegyülõ gesztenyeszín bajsza és nagy, mély fekvésû,
4121 3| Vajon kik esznek reggel gesztenyét?~5.~Most a Baross utca felé
4122 2| természetességével beszélt, gesztikulált a sétájuk alatt. Például
4123 5| az arcát. Az alakját. A gesztusát, amint a kezét nyújtotta.
4124 2| hanghordozással, mint ahogy alsó gimnazisták a Talpra magyart szavalják,
4125 3| az lett, hogy a második gimnáziumból ki kellett venni. Így került
4126 2| duplexpartit rendeztünk a gimnáziumudvarban, s én a pedellus ablakát
4127 1| hangon, kezében a zümmögõ gitárral, énekelte a vak öregasszony:~
4128 1| jutott valami. Levette a gitárt, és elkezdte inkább csak
4129 1| várta, és nõvérei, Irén és Gitta, akik másokat vártak, jól
4130 1| meg, benn a sûrûben sok giz-gaz között elhagyatva. Ez elátkozott
4131 5| téli kesztyûit és fehér glasszé-kesztyût húzott. Igen finom és egészen
4132 3| országút két oldalán végtelen glédában nyárfák sorakoztak. Megijedtem
4133 3| ástunk, nem tudom. Mikor a gödör elkészült, esteledett; a
4134 3| mondottam, és lassan beemeltem a gödörbe a kis fekete szekrényt.~
4135 3| koporsóra, bõven ömlöttek. A gödörben elolvadt a hó, a föld átnedvesedett,
4136 1| borították volna be ragyogó gömbjét. A tópart kiszáradt, sárga
4137 1| akkorát, mint egy kis macska. Gömböcbe gabalyodva ült, és lomha
4138 3| doktorkonflik és gumikerekûek gördülnek elõ. Mintha a szobalány
4139 3| sáros barázdákat hagyva gördültek le az arcomon. Azt azonban
4140 1| mellkasa, ez a kicsiny, görnyedõ, kicsinyes munkában elcsenevészedett
4141 4| járnak, rogyadozva, tempóra, görnyedten. Foglalkozásuk idõvel semmi
4142 3| A varázsló lámpavilágnál görnyedve olvasott egy nagy könyvben.
4143 3| az ifjúság és az egészség gõgje!... Nem kiáltottam utána,
4144 4| iratkozni. Egészen céltalan, gólya-dolog tolakodni. Majd az utolsó
4145 5| Balla Pistán láttam, hogy a gólyadolgot akarta elõhozni, de mégis
4146 4| meg a jobb csuklómat. Itt golyó ment keresztül. Az uram
4147 1| emberek között pedig zöld golyók úsznak csoportonként vagy
4148 3| játszani velem. Megtanított a golyózás minden titkára. Nem riadt
4149 4| találkoztam. A fõváros, mint a gombát, termeli e típust. De mindannyiszor
4150 5| nem varrta fel a leszakadt gombokat. Nem várta este meleg levessel.
4151 4| teljes lelki nyugalommal gombolja a nyakára.~Misi határozottan
4152 3| zsámolyára telepszem, vagy a gombolyítógép kerekeivel játszom. Olykor
4153 4| holmi apró tárgyakat, és gombostûre szurkálva egy dugóra tûzdelte
4154 3| már hatalmas forgatagban gomolyognak a gyalogló emberek, a fogatok,
4155 4| Mintha a tél fáradságos gondjai után a tavasz olvasztó vidámságot
4156 3| csodálkozva néztük. Aggódva, nagy gondokban virrasztottunk álmai felett,
4157 4| tisztában voltam, hogy anyagi gondokról nem lehet szó. Marianovicsék
4158 3| fáradással járnak. Hiszen a gondoktól, az erõs hangoktól és az
4159 2| hogy azt a különös kevert gondolat- és érzelemvihart, melyet
4160 3| álmot - ha különben az ember gondolatai bosszantóak és nyugtalanok -,
4161 3| és elmulatok egész nap a gondolataimmal. Azt hiszem, ezt kevesen
4162 3| mert kitaláltam Gracián gondolatát. - Jó távolra! Ó, a mi földünkön
4163 3| mentõeszme, egy badar és téves gondolatkör alakjában. A beteg pár nap
4164 4| el volt ragadtatva mentõ gondolatomtól. Becsengette az inast, és
4165 3| Tehát - szõttem tovább a gondolatot magamban - tehát nemcsak
4166 3| elszaladnak. Örömet éreztek arra a gondolatra, hogy õ dühös lesz, tehetetlenül
4167 5| és leszoktatta arról a gondolatról, hogy vannak emberek, akiknek
4168 4| a kegyetlen, keresztény gondolattal: „Wenn ich diesen Schwert
4169 1| teste ruganyos, erõs, és gondolatvilágát egyéb dolgok foglalják el,
4170 4| megvacsorázott a sonkámból.~- Ne gondold - mondotta -, hogy ez mindig
4171 1| vitattuk meg Palival, hogy mit gondolhat rólunk Jolán.~Egy napon -
4172 4| No hiszen, azt úgyis gondolhatja - felelte szerényén és kedvesen.
4173 1| volt az egész: hogyan is gondolhatna egy reszketõ öreg ember
4174 4| lehet? - lehet biz’ a’. Ki gondolhatná el, hogy miért? Hallgasd
4175 1| újra szólott. Búcsúzott:~- Gondolj erre a két virágra, mert
4176 4| szeretetreméltó kedélye, reális gondolkodása és az a mód, ahogy az életét
4177 1| Míg így idõt nyertem a gondolkodásra, megpillantottam a favágó
4178 1| felesége is. Olyan egyforma gondolkodású embert nemigen lehetett
4179 4| romlottságuk öntudatlanságának, gondolkodásuk egyoldalúságának bája.~Az
4180 1| csak gyermekkor után válik gondolkodásunk átkos szemüvegévé. Valóban
4181 3| kellett sietnem, és ezalatt gondolkodhattam a grófkisasszonyról. Ebben
4182 1| kell, mert õ akarja.~Ha gondolkodik az ember róla, hol van napközben
4183 1| tulajdonképpen mirõl kell gondolkodnia.~Hajh, elmúlott az este,
4184 5| Csak a felesége ejtett gondolkodóba. Egészen sablonos csinos
4185 5| mirõl beszélgettünk, mirõl gondolkodtunk, minderre halványan se emlékszem.
4186 1| csendesen változtatott helyet a gondolkozásomban. Talán nem is volt jó így.
4187 1| egészséges velõbe: tehát gondolkozásunk minden momentumára.~Persze,
4188 1| hogy a halálról nem is gondolkozhatott. Mikor reggel megitta a
4189 3| felöltözött nõt, szobor nõt!~Ani (gondolkozik).~Rolli: ...Azért nem dolgozik
4190 5| jobban szerettek errõl nem gondolkozni.~Idegenül érezték magukat
4191 4| és néhány nikkelpénzem. Gondolkozom magamban, mit csináljak.
4192 3| következetesen hiányzik. Ne sokat gondolkozzunk rajta, hogy miért; azért
4193 3| szép arcát látja, korántsem gondolna ilyet. Velem, ha olykor
4194 1| vasalták, s akik szívdobogva gondolnak arra a pillanatra, amikor
4195 1| látta, mindig azt kellett gondolnia: milyen forró lehet a ruha
4196 2| kedves Mariskám, ezt meg kell gondolnod. Mindenesetre világos, hogy
4197 1| fejüket. Bizonyosan azt gondolták magukban:~- Oh, ezek a lányok!
4198 5| ebédelt a lakásadónéjánál.~Azt gondoltuk, hogy leghelyesebb, ha öt
4199 5| levegõbe. Mind a ketten rá gondoltunk, Irén mamára. Egy pillanat
4200 4| tüdeje van kissé megtámadva, gondos ápolást óhajtana, amely
4201 3| szép, kedves kisasszony. Õ gondoskodik rólam. Minden pillanatban
4202 3| hogy mióta behoztak, mindig gondoskodott rólam. És mindenre emlékszik.~
4203 3| tudott. Biztonsággal, férfias gondossággal és meggondolással tudtak
4204 4| férfihoz, akinek ápolója, gondozója és hûséges felesége lenne.
4205 4| testvére, egy vénkisasszony gondozta a házat, de biz az nem szeretett
4206 4| testvérei milyen vígan, gondtalanul, mezítlábra vetkõzötten
4207 4| embert soha sem láttam ilyen gondterheltnek. Azzal tisztában voltam,
4208 3| azoknak ez elég, és sok is. Õk gonoszak, de haragudni nem szabad
4209 5| jelezve ezáltal lelkének gonoszságát. A „Marseillaise” is igen
4210 3| látni az elvetemült, sötét gonoszságokat. Miért van annyi rossz ember!?~
4211 3| öntudatra, magához ölelte a két gonosztevõ kemény kis koponyáját, köszönte
4212 4| Mi közöd hozzá? - felelte gorombán, és kotorászni kezdett a
4213 5| neki, miért szaladt tovább, gorombasággal búcsúzva, miért csókolta
4214 4| mind a ketten az óriási gótikus fõoltár szemléletébe merültünk,
4215 5| vannak, egy lófej és egy gõzhajó van bevésve. Délután Balla
4216 3| Ezeket kiáltottam most Graciánnak, aki azonban nyilván nem
4217 4| férfiúi méltósága kívánta: grand seigneur módjára bocsátotta
4218 5| hibába, amelyet a talmi grande dame-oknál annyiszor látunk,
4219 1| édesanyám névnapja; majd gratulálok neki. Szegény, mit csinálhat?!...~
4220 4| mert õ fitos orrcimpáit egy grimasszal felhúzta - bocsásson meg,
4221 5| olyan volt, mint egy keserû grimasz, vagy egy alterált akkord,
4222 3| folyóparton találkoztam a néma grófkisasszonnyal. Nagyszélû, virágos szalmakalapban
4223 4| Barnabás azt mondta, hogy a gróftól, a földjeivel szomszédos
4224 3| Oberleutnant meine beste Grüsse! - mondta ünnepélyesen.~
4225 1| kerítéssel szemben egy kis ház gubbaszkodott. Zöld zsalus két ablaka
4226 1| húzódva, komolyan figyelve gubbaszt.~ ~
4227 1| a kék blúzát. A sötétben gubbasztó barna fák között mintha
4228 4| szellõiben a jövõ reményeit, mint gubókból kikelt pillangókat bocsátotta
4229 3| gabalyodva hevert csaknem gúlát képezve. Csillogó fekete
4230 1| köpenyt, a lábamra húzatom a gumicsizmákat. Nyugodtan mosom a kezemet,
4231 3| kisasszony egy ablakból. A gumikerekû-kocsisok leszállnak a bakról, és
4232 3| számozatlan doktorkonflik és gumikerekûek gördülnek elõ. Mintha a
4233 4| ruganyos, kemény, mint egy gumilabda. Szõke haj, kék szemek,
4234 3| boszorkánykonyhájukat. Nyilak, gumipuskák, kések, fogók, kötelek és
4235 3| Franci õket a Stefánia úton gummirádlison és ismeri Franci a leányt,
4236 1| derekamat. Elkényszeredett, gúnyos ajkaimat lecsókolták pompás,
4237 1| elrendezte az ajkait - gúnyosan mosolygóra, amely pózban
4238 1| simán és halk csattanással gurulnak a zöld posztón. Sokszor
4239 2| vinné el, hogy olyan jó gusztusa van!)~Hat hét múlhatott
4240 4| nehéz, akik a saját külön gusztusok szerint élik életüket.~Másnap
4241 1| mindezt az önmegtagadás gyakorlása céljából. Még elalvás előtt
4242 2| szólottam, holott francia gyakorlatokon a le canifot mindannyiszor
4243 5| Übungen-bõl, azután pár gyakorlatot Bertinibõl, amiket sohase
4244 5| tartozó nõt fogunk választani. Gyakorlott emberismerõ - tehát aki
4245 3| elõtt szanatóriumba jutott, gyakrabban mutatkoztam. De azután,
4246 5| hazudozással elhárítsa - a férfi gyalázatának árán. Amikor Jóska kijelentette,
4247 1| Félsz, te gyalázatos, aki gyalázatossá akarod tenni a húgodat -
4248 3| forgatagban gomolyognak a gyalogló emberek, a fogatok, a villamosok,
4249 2| hivatalos órákat. Rohanva gyalogolt haza, és hebegve, hadarva
4250 1| mégis mindenkinek tetszett.~Gyalogolva haladtunk végig a fõutcán
4251 3| keskeny, fûvel szegélyezett gyalogutakon, kerítések mellett, amelyek
4252 3| kisgyermekek, annyira gyöngék, gyámoltalanok, félénkek vagyunk, és annyi
4253 5| Állandó nyugtalanságban élt. Gyanakodott. Az asszony elhanyagolta.
4254 2| Mindenesetre világos, hogy senki se gyanít semmit. Hamvay hallgat.
4255 1| az emberáradatban, mely a gyárváros magas házai között hömpölygött.
4256 5| felolvasást, a szavalatokat, a gyászbeszédet és az énekeket. Egy Steiner
4257 3| gesztenyések tûzhelyeirõl, mint gyászoltárokról, ünnepélyesen száll fel
4258 3| kötelességünk.~Bólintott, és sietve gyászruhába öltözött. Kocsit hozattunk,
4259 1| messze az országúton valahol gyászruhában ment, elküldte hozzánk legforróbb
4260 3| házban laktak, a szõke, gyászruhás Witmannét határozottan méltányolták.
4261 5| Ma volt az Önképzõ-Kör gyászünnepélye az aradi vértanúk emlékére.
4262 3| alamizsnaképpen az ostobáknak és gyáváknak. De akik többet érdemelnek -
4263 3| mindig.~Nem. A kismadár gyáván megijedt, talán a nagy fénytõl,
4264 3| a Sirius, mint egy nagy gyémánt, már fenn ragyogott, és
4265 3| kezdettek. Mintha ezer és ezer gyémántcsepp hullott volna a koporsóra,
4266 3| kristályszelencémet, és mikor a gyémántos csepp lefutott az arcon,
4267 1| tudta titkolni a rogyadozó gyengeséget.~Valami hihetetlenül nagyszerûnek,
4268 1| kapott leveleket unokáitól (a gyerekeitõl alig), és így alaposan tájékozódva
4269 1| És naponként többször is gyerekes vidámsággal sétált végig
4270 3| rokonszenves vonások most gyerekesek, rajongóak voltak, elsimultak
4271 3| sírtam az ágyban, és hogy ez gyerekesség volt.~- Milyen a hangja? -
4272 4| ezeket a szegényes kis gyerekjátékokat ott Péter mellett, és néztem
4273 1| kicsit is. Hempergõzött a gyerekkel és csókolta.~Csak amikor
4274 3| volt. Az ölemben hordoztam gyerekkorában, és késõbb megtanítottam
4275 4| hosszasabban vázolni Barnabás bácsi gyerekkorát, amelyet megnyomorított,
4276 3| kislány. Ott van az apám gyerekkori arcképe is. Magyar nadrágban,
4277 1| De Mariskám, hogy eszel? Gyerekkorod óta nem szoktál le róla,
4278 4| szívvel néztem már apró gyerekkoromban, hogy milyen igazságtalanságok
4279 3| kilátszik egy-egy meztelen gyereklábszár. Áldor Balázsnak, a híres
4280 5| és gyûjteni fognak. Nem a gyereknek, mert gyerek neki nem kell,
4281 3| könnytelenül bámultak a gyerekre. Hazajöttem este. A kisasszony
4282 1| jutott eszébe újra a dolog, a gyerekrõl, akit az imént elaltatott.~-
4283 1| Mire pedig a nap feljött, gyereksírás hallatszott a szobában.
4284 1| fülemet. Egy hang, amely gyereksíráshoz és elkínzott állat nyögéséhez
4285 3| eleinte gyenge csípõjû és gyerekszemû volt ez az asszony. Mondom,
4286 1| Mint dédanya ápolta sorra a gyermekágyas asszonyokat.~Ezen a nyáron
4287 1| Üde volt, fiatal, mintha a gyermekágyból kelt volna ki.~Bújtam elõle.
4288 1| kicsiny, kedves, pötyögõ gyermekecske volt. És reggelre nagy kamasz
4289 1| feleltem -, ahol az anya gyermekéért a halál országába megy.~-
4290 3| mondottam -, mert nem szereted a gyermekeidet, akiket hordozni fogsz.~
4291 1| terveit, az apák felneveljék gyermekeiket? Én rájöttem, hogy mi. Végtelen
4292 4| vesebaját, a temetést, a gyermekeinek hálátlanságát. Részvéttel
4293 1| rejtelmes, fényes, vidám gyermekeit, a kályha forró, táncoló
4294 5| hurkatöltõ segítségével készíti a gyermekeket. Balla Pistán láttam, hogy
4295 1| hogy ez az idõképzet csak gyermekkor után válik gondolkodásunk
4296 1| amikor ezen az idõszakon még gyermekkorában, sõt az embrionális állapotban
4297 2| megreggelizett. Még eszébe jutott gyermekkorának egyik kedvenc játéka: a
4298 1| embernek, amint kinõtt a gyermekkorból, társává válik az idõ gondolata,
4299 3| jó távolra hazulról, a gyermekkoromtól, az emlékeimtõl, a tanítómesteremtõl,
4300 1| amikor végre felébreszti a gyertyában lakó kis manót, hogy virrasszon
4301 1| GYERTYÁK~A rövidre leégett gyertyácska - amelynek üszkös kanócában
4302 4| világosságra ébredtem. Misi gyertyafény mellett piszmogott az éjjeliszekrényen.
4303 1| vacsoráznak. Tiszta üvegû kerti gyertyalámpák égnek az asztalokon, és -
4304 1| a leány, és nevet is - a gyertyaláng meghajol, és köszönti õt...
4305 1| mesékbe, némán néznek a gyertyalángba, s azután róla beszélnek,
4306 1| hideg csillogású szemein a gyertyalángocskák aprón tükrözõdnek. De ezt
4307 1| panaszkodik, hogy a mai világban a gyertyának már nincs alkalma se társadalmi,
4308 1| Ilyenkor este szó esik a gyertyáról. Vagy egyébkor is, mert
4309 1| szorítkozik.~Ugyanabba a gyertyatartóba, amely most a nagymama fiókos
4310 4| Sápadt volt, sok ezüst karos gyertyatartóban négyszáz gyertya égett.
4311 1| este kiviszik a konyhába a gyertyatartókat, hogy megtisztítsák és kifényesítsék
4312 1| éjjeliszekrényen, a karos bronz gyertyatartómban. Hiszen senki se törõdik
4313 1| rablók friss békákat és gyíkokat esznek, továbbá több éves
4314 3| mondanom, hogy gyerekeket gyilkol, és amikor a vérüket megissza,
4315 4| benéztem. Senki, senki. Gyilkolni tudtam volna. Pénz nélkül
4316 3| nevetségesen kicsiny. Mert igaz: a gyilkos nappal, a kaján dörömbölõ
4317 4| GYILKOSSÁG~A gyorsvonat étkezõkocsijában
4318 3| félelmes embert, a tolvajt, a gyilkost.~Semmi kétség: ilyen dolgok
4319 3| akarta belátni ennek a beléje gyökeresedett szokásnak tarthatatlan voltát.
4320 1| hogy mindez egy napon gyökeresen megváltozott.~Ő ugyanis
4321 1| akart szaladni, de a lábai gyökeret vertek, és nem tudott egy
4322 3| sajátságos elveihez, amelyeknek gyökerét a természet ama ritka bõkezûségében
4323 4| tudniillik ez a rögeszme gyökerezett belém. Kijövök az egyetemrõl,
4324 5| verjem meg a kisebbet, a gyöngébbet, mert az nem szép, és férfikoromban,
4325 1| úriember!), ha csak egy-egy gyöngéd szorítást a reszketõ csuklón,
4326 3| mi, kisgyermekek, annyira gyöngék, gyámoltalanok, félénkek
4327 4| és arcán a hideg veríték gyöngyei jelentek meg. Feledhetetlen
4328 3| sötétkék bársonyruhámat gyöngyházgombokkal.~Szép ruha volt, és megboldogult
4329 2| röviden megemlítem, hogy az én gyöngyháznyelû, háromélû, remek bicskámat
4330 3| két pompás rubintokkal és gyöngyökkel kirakott karperec.~Kérték
4331 1| összeszedtem a mezõ összes gyöngyvirágait, és rászórtam. Elborítottam
4332 3| és készülõdés mozgalmas gyönyöreiben. A karikákat, a labdászacskót,
4333 4| majd azután megmutatom, és gyönyörködhetik benne.~6.~Este egyik barátjával
4334 3| gazdája, Kovacsics bácsi gyönyörködik a hangjában, büszkélkedik
4335 3| nézni és közel jönni, hogy gyönyörködjék ijedelmemben, amikor dadám
4336 1| a kerti kalapját, s ment gyönyörködni.~Május elseje volt; a nagyapó
4337 5| adnia a muzsikus számára. Gyönyört, eksztázisokat, kellemes
4338 3| felhõket az égen. Ó, milyen gyönyörûek. A földön sehol nincsen
4339 3| után megpihenni: mindez nem gyönyörûség, csak a fájdalom megszûnése.
4340 1| a szenvedély nélküli lét gyönyörûségeirõl. Irén, aki okos lány volt
4341 1| rányomta a száját, csupa tüzes, gyönyörűséges izgalom lett az egész teste.~
4342 4| Barnabás arca hízott a gyönyörûségtõl. A fõispán azt mondta, hogy
4343 3| szeretné mindazt a szépet, gyönyörût és meghatót, ami szívében
4344 1| akkor négy volt, amikor gyöttem.~- Igazad van, Katalin,
4345 3| varázsló igen komolyan -, de a gyógyításodat a földkerekségen csak egy
4346 3| már belenyugodott, hogy gyógyíthatlan.~- És mióta vigyáz rád,
4347 3| bocsátja szét itten, hogy gyógyítson vele. És érzem, hogy gyógyulok.
4348 1| örömüvöltésben.~A seb három nap alatt gyógyul. Miért három nap alatt?
4349 4| zavartalanul élvezhettem a gyógyulás boldog napjait. Az elsõ
4350 3| Hogy meg fogok teljesen gyógyulni, csak legyek türelmes.~-
4351 3| gyógyítson vele. És érzem, hogy gyógyulok. Az ágy lábain keresztül
4352 1| megöljön.~A rózsa azonban nem gyógyult meg. Hiába volt minden ápolás,
4353 4| hárman egész életre szóló gyomorhurutot kaptak... szóval a lakodalom
4354 4| mindenkinek - akinek csak gyomra van - már természet adta
4355 4| szeretett senkit, csak a gyomrát. Kávézott mindig az istenadta.
4356 1| reszketõ félelem fog el, a gyomrom rémületes undorban vonaglik,
4357 3| jóllakni, mert elrontom a gyomromat, és holtom napjáig beteg
4358 4| a számban, a fülemben, a gyomromban, a lábujjaim hegyén éreztem
4359 1| élnek, hanyagul végeztem gyónásaimat, és az áldozás elõtt szántszándékosan
4360 3| Franciscus atya, az udvari gyóntató.~Azóta már a fejével együtt
4361 4| jórészt nem örömökbõl és gyõzelmekbõl áll, hanem bánatból és küzdelembõl.~
4362 3| kirózsaszínesedve. A diákok a sarkon nem gyõznek utánuk forogni.~11.~Délután
4363 4| De mindig megbánta; nem gyõzte az ivást, éjfélre mindig
4364 5| 14.~Vízivási versenyben gyõztem. Tíz perc alatt kilenc tele
4365 3| gyönyör! A verekedésbõl gyõztesen kerülni ki, véres fáradtság
4366 5| utcán ezt az órát, hogyan gyõztük türelemmel kivárni az eredményt,
4367 4| lányok messzirõl köréje gyülekeztek. A sötétségbõl csendes,
4368 3| mint valami nagy csodálatos gyümölcs szólóleveleken - ott feküdt
4369 3| ist hier. A nagy levelezés gyümölcse megért. A tiszt eljött,
4370 3| üdvözöltem, mire eltûnt a gyümölcsfák sötét lombjai közt.~Keleten
4371 1| sugár, mely sok meleget, sok gyümölcsöt, sok virágillatot ígért.
4372 4| az éjjeliszekrényen. Egy gyufaskatulyából szedett ki holmi apró tárgyakat,
4373 3| félelmében világosságot gyújt, és zongorához ül.~12.~Késõ
4374 1| csak ha a közelben gyufát gyújtanak, röppen el az álma és csak
4375 1| kora reggel a kályhában gyújtani. Éreztem Eszti hajának a
4376 5| takarékoskodni kell, és gyûjteni fognak. Nem a gyereknek,
4377 5| Vállalkoztam rá, és miután Zoltán gyûjtés útján arany- és ezüstfestékeket
4378 1| mindjárt elaludni. Közönyösen gyújtja meg a gyertyát, elcsavarja
4379 4| Elhatároztam, hogy erõt gyûjtök az ügyvédi vizsgára, kedvébe
4380 4| képzelheti, hogy Schmith hogyan gyûjtötte az aranyakat rakásra a ládájában.
4381 1| Fölugrom az ágyból, gyertyát gyújtok, azután rohanok vele szobáról
4382 1| sápadt, széparcú asszony gyújtotta meg. Nemsokára megelevenedett
4383 1| több és több világosságot gyújtottak volna meg benne.~Október -
4384 1| Csak ezredes nagybátyám, Gyula bácsi tett katonás célzásokat
4385 3| a hercegecskék nevelõi, Gyulafi és Miklós hamarosan kihúzott
4386 3| csapott rájuk, úgy, hogy Gyulafinak behasította a fejét, ki
4387 5| Délután olvastam Verne Gyulának Utazás nyolcvan nap alatt
4388 1| szeretõ leánya, özv. Pintér Gyuláné Donner Mariska. Ha a jövõ
4389 1| szállottak tõlem. A nádasban gyulladtak ki talán, mint apró lidérctüzek.
4390 1| és fáradságot okozott. A gyûlöletes gimnáziumi évek után végre
4391 3| bolondságnak és céltalannak a gyûlöletet. Azt hiszem, hogy aki okos,
4392 3| fölébredni!~Tele volt a szívük gyûlölettel a szõke, kék szemû, lusta
4393 4| nincs meg ez az örömöm. Én gyûlölöm az apámat, pedig már meghalt.
4394 5| önkéntes tûzoltók zenekarát, gyûlölt riválisukat, amelyrõl mindig
4395 5| amit játszottak. Különösen gyûlölték az angol operetteket és
4396 4| Hát nézd, fiam, én úgy gyûlöltem meg az apámat, hogy ikerfia
4397 1| egy parasztház lámpása gyúlt ki.~Míg reszketõ karokkal
4398 3| harmincöt ilyen staniclink gyûlt össze. Összeolvastuk õket,
4399 1| vacsora után ittam, az agyamba gyûltek, és könnyekkel telt meg
4400 2| Olyan Gyuri, amilyenek a Gyurik szoktak lenni; élénk, kövér
4401 2| Ilyen Gyuri volt az én Gyurim is, amint mindjárt ki fog
4402 1| megigazította a párnáimat, a gyûrött ágylepedõt, azután levetette
4403 3| arany karcsatja van, és hét gyûrûje van.~- Az ujján is hord
4404 1| szemei körül a gyönyörû kék gyûrûk. Melegség és tûz a szemében.~
4405 5| bõrkötõje egészen össze volt gyûrve, és csak sírt, sírt. Nagyon-nagyon
4406 2| kérek, méltóságos uram, hogy háborgatom, de a dolog annyira sürgõs,
4407 4| rendelt és külön egy csésze habot hozzá. Azután összeszedett
4408 3| Fülöp felesége többé nem fog habozni - amint eddig habozott,
4409 4| nincs rá, hogy találkozzunk, hacsak jövõre valami fürdõben nem.
4410 4| ostromzár alatt tartotta hadállásainkat. Végre úgy oldotta meg a
4411 4| Igen, vele is mindig hadilábon állok, tudod... napszámok
4412 3| jobb kezével a levegõbe hadonászott. A kisebbik már akkor az
4413 3| mint az a völgykatlan, hol Hagen megölte Siegfriedet. Az
4414 1| sarkából fölnézett a hegyek hágói felé, egy lovagot pillantott
4415 4| figyelmeztetése:~- Megpumpolni ne hagyd magad. A pénzt ne verd a
4416 3| bemegyünk Johannához.~- Nem hagyhatom - mondotta -, hogy ez a
4417 3| ijedten nézett reám, hogy ne hagyjam magára a beteggel. Félt,
4418 4| napokig is, hogy abba kellett hagyni. Barnabás nem bírta el az
4419 1| szemeim is kinyílnak.~Magára hagyom a kis manót. Egy ideig csodálkozva
4420 4| állottak a Barnabásék családi hagyományaitól, õk mindannyian derék, takarékos
4421 1| de azután eltéptem, és hagytam a dolgokat, hogy haladjanak
4422 3| amelyek sáros barázdákat hagyva gördültek le az arcomon.
4423 4| Zenóbiának - mondta a leány hahotázva.~Szókratész eleresztette
4424 1| lány majd elvágódott.~- Haj-né! - sikoltott a fogai között.~
4425 1| beletemetkeztem az illatos hajába, és megint úgy tetszett,
4426 1| orrod alatt és az álladon. A hajad meg fogy. Nem jól van ez,
4427 1| jártunk, amikor megjött Chloe. Hajadonfõvel, kis sállal a nyakában szállt
4428 1| lesoványodott kis arcomba belógott a hajam. A víz locsogott, és muzsikált
4429 1| egy szál olyan? Nézd meg a hajamat. Fehér. De megvan mind.
4430 3| szerettem, és ha szõke, selymes hajamban végigsiklott a fésû, ez
4431 3| selymes hullámú aranyosszõke hajára. Mindannyian kívánhatták
4432 3| gyenge pihék maradtak meg a hajból. Ez a hely olyan szokatlanul
4433 1| mirõl kell gondolkodnia.~Hajh, elmúlott az este, és hideg,
4434 1| anatómiailag igen jól elrendezett hájjal), fekete a haja és fekete
4435 3| ládákban szaglásztak, macskákat hajkurásztak. Gyakorta utánuk mászva
4436 1| táncterem ablakán, ahol lusta hajladozással mossák a padlót igen öreg
4437 3| szobában. Összefogóztak hajladozva, mosolygó arccal lebegtek
4438 4| bár egyéb tárgyakhoz nincs hajlama, továbbá dicsekedett, hogy
4439 1| Régen neki is szentimentális hajlamai voltak, de belátta, hogy
4440 3| fejlõdése mellett nem mutat hajlamot az elõrehaladásra, akkor
4441 4| Marianovics csakugyan mindenre hajlandónak mutatkozott, és azt mondta
4442 3| egyáltalán nem mutatott hajlandóságot. Dühösnek látszott. Újabb
4443 1| voltak, de vagy az ablakok hajlásában, vagy a kapuk faragásában
4444 1| és ha ezt a két szelíd hajlású gyûrût oda nem rajzoltuk
4445 1| új gyertyát tettek. Hétfõ hajnalán még sötét volt künn - tél
4446 3| utcát, a Nagykörút márciusi hajnalának színeit. Váratlanul a kapunk
4447 4| Folytattuk az élesztgetést egész hajnalig, három óra hosszáig, eredménytelenül.
4448 4| beérkezett valahonnan a hajnalnak egy szürkén ezüstös, derengõ
4449 3| lombjai közt.~Keleten már hajnalodott, a fák és bokrok fekete
4450 1| semmi, és hamvazószerda hajnalra, csúnya nagy kudarccal,
4451 1| megijedünk, mert fölénk hajol feketén és félelmetesen,
4452 5| fognak esni!” vagy: „ne hajoljatok ki a korláton!” Nem értem,
4453 1| és egészen közel kellett hajolni, hogy az ember megláthassa,
4454 1| ablakain fiatal leányok hajoltak ki, szorongó torokkal, nagyokat
4455 2| volna megkapnom, amikor hajóra szálltam, hogy hazajöjjek...
4456 1| a kályha izzó fényén, a hajszálai ragyogtak, az arca piros
4457 3| meg és fokozott rettegésbe hajszolta.~Egyszer még megállt. Megtörölte
4458 4| minden reggel, mielõtt álomra hajtanád a kábult fejedet, imádkozol
4459 3| gaztetteit végre szokta hajtani. Igen, ez a kés ott van
4460 3| ültem, és a varázslóhoz hajtattam, aki Budán lakik. Õ maga
4461 5| efféle esélynek és hatásnak, hajthatatlan maradt. Hangoztatta, hogy
4462 3| éves korodban nyugodtan hajthatod fejedet az örök megsemmisülés
4463 1| a takaróinkat. Csak néha hajtjuk le a paplan csücskét, és
4464 3| karika van a kezemben, és hajtó. Akkor kaptam elõször nadrágot.~
4465 1| átismételte a ragozást, a hajtogatást. Majd a mondattant lapozta
4466 1| a gyönyörű, selymes nagy hajukat, és fontak késő éjszakáig.
4467 1| találkoztam a lányokkal. Illatos hajukkal végigtörölték sápadt, égõ
4468 1| édesapánk szomorú arcára, hogy a hajuknál fogva végigvonszolja kis
4469 1| kiszívta belõle a nedvet, s hálából jó szagot terjesztett szét
4470 3| 2.~Már jó pár mérföldet haladhatott, amikor találkoztam vele.
4471 1| hagytam a dolgokat, hogy haladjanak a maguk útján.~Eszti rendesen
4472 4| amikor egy utcai karó mellett haladtak el, hirtelen rácsavarta
4473 1| hogy mennyi kell. Akár apró halakat, amelyeket apa hoz haza
4474 3| mint a hüllõknek és némely halaknak.~2.~A szemben levõ kávéházak
4475 1| ölelni üde fiatalságukat az õ halálba menõ testének megmaradt,
4476 1| Bölcs, szép és mûvészi halálbamenés!~Hallottam, hogy színészek,
4477 4| mert semmi megbánást, semmi halálfélelmet nem mutatott.~Összetett
4478 1| Kellemesen lep meg, hogy halálom elõtt még egy szép, fiatal
4479 1| újraéledõ természetben, hogy a halálról nem is gondolkozhatott.
4480 1| szemük. Láttam, hogy apám halálsápadt, reszket. Félt Richardtól.~
4481 1| szerencsétlen ember táncolja velök haláltáncát. Csak azon a reggelen, amikor
4482 1| sorsszimfóniáját - amelynek haláltáncszerû témájában a másodpercek
4483 3| elválunk, csakhogy megmentsük a haláltól, akár a saját boldogtalanságunk
4484 1| megvédeni enyéimet a fenyegetõ halálveszedelemtõl. Reszketve, fázva, de megkönnyebbülve
4485 1| diák megnyomkodta kezével a halántékát, és leült a kályha mellé.
4486 5| Irmának, a nagy mûvésznõnek hálás hódolatukat tolmácsolják
4487 3| megboldogult nagyapámra mindig hálásan gondolok, valahányszor eszembe
4488 5| ajtóra. Most már nem lehetett halasztani a dolgot, be kellett hozzá
4489 4| temetést, a gyermekeinek hálátlanságát. Részvéttel hallgattam,
4490 3| örökmécses átszûrt fénye halaványan derengett a nyitva hagyott
4491 1| ragyogó napsugár sütött. A haldoklók kimúlását megnehezítette
4492 1| hamvazószerdán, kora hajnalban haldoklott. Bálteremben vagy lakomán,
4493 1| kellene még, hogy nõk elõtt haldokoljak.~A varázsló nagyanyja, egy
4494 1| akik a színpadon gyönyörûen haldokoltak: az igazinál kellemetlenül,
4495 3| félig kinyílt szájjal, haldokolva. Nem volt már pulzusa, és
4496 4| is olyan nagy baj, hogy, hálistennek, Pista él. A szerepemet
4497 5| csalódottan, nyomorultul haljanak meg.~ ~
4498 3| használatára alakította. Hall az ember az életben temérdek
4499 4| most is, mintha egymás után hallanám ezeket a nyögéseket. Teljesen
4500 3| amelyet a látásunkkal, hallásunkkal, a szaglásunkkal, ízlésünkkel
4501 1| Erõsebben és erõsebben. Hallatára idegeim minden szálát elállja
4502 1| cselekedeteinket.~Halk szárnylebbenések hallatszanak a levegõben...~Az elhaltak
4503 3| csak a legyek zenekara hallatszik. Ekkor valahonnan a konyhából
4504 1| az erõs, nyerítõ hangot hallatta. - Azután rávágtam a fejére
4505 4| bajairól és nyavalyáiról, azt hallgassam, és még fizessek is pontosan.
4506 3| milyen nagyra megnõttem. Hallgassátok csak, milyen vastag csodálatos
4507 4| céhek jelvényeirõl láthatni.~Hallgatag ember volt, tudta titkolni,
4508 1| lármáztak, értelmetlenül, hallgatagon nézegettek szét maguk körül,
4509 3| gyûrûket - jelentette ki hosszú hallgatás után a nagyobbik Witman
4510 5| amiket a saját zenéjük hallgatása keltett föl.~Hatalmas adagokat
4511 1| szerteszét. S mindenki azokat hallgatná.~A szép szõke asszonyok
4512 1| sötétben kuncog jókat, tovább hallgatódzik, és vidám dolgokra gondol.~
4513 3| nekem magyarázgasson, inkább hallgatok. De nem szabad fölkelni
4514 4| szerezhetett volna. Az egyetemi hallgatók ugyanis, mint ezt kezdetben
4515 1| Míg Julcsa a mesét mondja, hallgatom a muzsikát is; mert mindkettõt
4516 3| nagy földek lapultak és hallgatóztak. Szótalan, mozdulatlan némaságban
4517 4| volt bennem a félelemnek. Hallgatóztam. A tolvaj vagy a rabló igen
4518 3| le, és azután csak arra hallgattak, hogy a padlásról jön-e
4519 1| volt.~Vacsora után sokáig hallgattunk. Katalin is, amikor elmosogatott,
4520 5| asszonyhoz, nézhessem az arcát, hallhassam a hangját, és megcsókolhassam
4521 1| testét.~A fuvolákon alig hallhatóan két magas hang szól.~ ~
4522 4| Apolló az égre, többé nem hallhatta meg a fuvolaszót, mert a
4523 4| rám várakozó izgalmaknak.~Hallhattam, hogy kiemeli az ablaküveget,
4524 5| fölfoghatunk, azaz amit láthatunk, hallhatunk, szagolhatunk, ízlelhetünk,
4525 1| harisnyában, hogy meg ne hallják, lépked, szaladgál ide-oda
4526 1| Azt szeretném, hogy ne halljam többé ezt a kacajt, mert
4527 3| hogy jól lássanak és jól halljanak. Az érzékeket és a szerveket
4528 1| mert a haja elég. Kopasz! Hallod, kopasz! Az ispán gyönyörû
4529 3| kaotikus zavarban bolyonganak a hallószerv géprészecskéiben.~Állítsátok
4530 4| Micsoda okok?~- Hát nem hallottad az esetemet?~- Nem én!~-
4531 3| nekünk elmondod, hogy még mit hallottál. Rolli (kissé fontoskodva
4532 3| hiányok vannak.~Bizonyára hallottatok mindannyian Batizról. Batiz,
4533 3| Az induló, amelyet annyit hallottunk, Alfréd Czibulka alkotása
4534 3| eszme, amelyet illúziók és hallucinációk támogatnak. Szép bizonyítéka
4535 3| seregestől. Nekik meg kellett halniok, mire a nap lemegy. Elöl,
|