Felvonás

501   3 |          lakik itt, hanem a házában, a Bercsényi utcában. Külön
502   3 |           asszony rossz volt. Tudja, a tisztekkel...~POSTÁS: Ejnye,
503   3 |              olyan szép, derék ember a Horvát tanár úr.~VARGÁNÉ:
504   3 |              Hogyne ismerném, amikor a fiamat három évig tanította.
505   3 |         bementem hozzá kérdezõsködni a gyerekrõl. Nagyon finoman
506   3 |           dúdol, aztán újra felveszi a tanári noteszt és nézegeti.~
507   3 |              Jó napot!~ISKOLASZOLGA: A tanár úr itthon feledte
508   3 |              tanár úr itthon feledte a noteszét. Elküldött érte.~
509   3 |               VARGÁNÉ: De ugye akkor a másik szoba és a konyha
510   3 |          ugye akkor a másik szoba és a konyha is az övéké volt?~
511   3 |           tanított, de azt hallottam a tanári szobában, hogy már
512   3 |            tanári szobában, hogy már a múlt õszkor vissza akart
513   3 |              isten áldja meg, sietek a notesszal. (El.)~JULIETTE (
514   3 |             VARGÁNÉ: Igen.~JULIETTE: A nagyságos asszony küldött,
515   3 |           küldött, hogy mondjam meg: a nagyságos úr régi íróasztalát
516   3 |       küldeni.~VARGÁNÉ: Igen, mondta a tanár úr, hogy egy íróasztalt
517   3 |          JULIETTE: Mikor jön ma haza a nagyságos úr?~VARGÁNÉ: Azt
518   3 |          után itthon lesz.~JULIETTE: A nagyságos asszony el akar
519   3 |            jönni. Beszélnivalója van a nagyságos úrral.~VARGÁNÉ:
520   3 |         mondja, mikor veszi el õt az a kapitány?~JULIETTE: Azt
521   3 |         ember. (Sóhajt.) Tudja, hogy a nagyságos asszonynak nincs
522   3 |       hónapja egy krajcárt se kaptam a bérembõl. El is megyek.
523   3 |             mozdulatait és beszédét. A szobalánnyal bizonyos erõltetett,
524   3 |            ami végett írni tetszett, a nagyságos asszony még ma
525   3 |               mert szeretne beszélni a nagyságos úrral.~HORVÁT:
526   3 |      csókolom. (El.)~HORVÁT (leteszi a kabátját. A szekrénybõl
527   3 |          HORVÁT (leteszi a kabátját. A szekrénybõl elõveszi a régi
528   3 |               A szekrénybõl elõveszi a régi munkakabátot, felhúzza,
529   3 |              Mereven ül.)~HORVÁT: Ez a második dolgozat egy kicsit
530   3 |              Badics boldogan feszeng a széken.~HORVÁT: A legtöbb
531   3 |            feszeng a széken.~HORVÁT: A legtöbb ember nem képes
532   3 |             és mégsem gondolják meg. A gondolkodás önállósága olyan
533   3 |              De még ez se fontos. Az a fontos, hogy az ember meg
534   3 |             igazságra magától. Amint a kutya a szimat után megtalálja
535   3 |     igazságra magától. Amint a kutya a szimat után megtalálja a
536   3 |             a szimat után megtalálja a vadat, éppúgy az emberi
537   3 |            valami különös kegyeltjei a sorsnak, egyszer csak mégis
538   3 |              tönkremennek, elvesztik a fejüket, elégedetlenek önmagukkal,
539   3 |      elégedetlenek önmagukkal, pedig a megelégedettség a legfontosabb
540   3 |              pedig a megelégedettség a legfontosabb dolog. Ilyenkor
541   3 |              lehet rá tenni. Mert az a másik megelégedettség, ami
542   3 |         megelégedettség volt, míg az a másik megelégedettség, amelyet
543   3 |           meglássuk az igazságot, és a végére járunk az eszünkkel
544   3 |        eszünkkel az igazságnak, mert a mi emberi eszünk olyan nagyszerûen
545   3 |           nagyszerûen képes erre, ez a megelégedettség aztán az
546   3 |               hogy egy napon beomlik a lábunk alatt. (A végén kissé
547   3 |             beomlik a lábunk alatt. (A végén kissé kedélyesen,
548   3 |             egy hölgy óhajt beszélni a tanár úrral.~Badics feláll.~
549   3 |            saját maga kezdje el újra a gondolatmenetet, és vizsgálja
550   3 |             nem nyúl hozzá. Megfogja a kezét, odavezeti az asztalhoz).
551   3 |     kegyetlenség.~HORVÁTNÉ (megtörli a szemét): Azért jöttem, Kálmán,
552   3 |           nyáron, amikor kikergettél a házadból, akkor gyûlöltelek,
553   3 |          nehéz volt lemondanom errõl a tervrõl. Nemegyszer zsebembe
554   3 |       Nemegyszer zsebembe dugtam már a revolvert, hogy elmegyek
555   3 |          lelõlek. Aztán mégis inkább a kocsmába mentem. Bizonyára
556   3 |               Ittam, hogy ne érezzem a fájdalmat, hogy ne kelljen
557   3 |               HORVÁT (lassan kihúzza a kezét): Igen, magam voltam
558   3 |    gondolkozni. Mindennek rájöhettem a nyitjára. Egy egész esztendeig
559   3 |       embernek születtem. Nem tudtam a pénzzel bánni. A vágyaim
560   3 |              tudtam a pénzzel bánni. A vágyaim elragadtak, és úrrá
561   3 |              akkor. Én, akit azelõtt a sors arra kárhoztatott,
562   3 |              arra kárhoztatott, hogy a vágyaimat úgyszólván sohasem
563   3 |          most elégtételt kell vennem a nehéz esztendõk szenvedéseiért,
564   3 |        polgári családból származtam. A gyámapám közönséges paraszt
565   3 |           volt megfelelõ társaságom. A tanárokat, a kollégáimat
566   3 |             társaságom. A tanárokat, a kollégáimat nem szerettem.
567   3 |          tetszett nekem. Ezért, mint a gyerek, egyenesen azok megszemélyesítõihez,
568   3 |            azok megszemélyesítõihez, a katonatisztekhez fordultam.
569   3 |         megszerezhettem magamnak ezt a társaságot. Teljesíthettem
570   3 |       társaságot. Teljesíthettem ezt a vágyamat is. Úrnak és nagylelkûnek
571   3 |         valóban az is. Amikor hozták a barátaim kifizetetlen váltóit,
572   3 |    kifizetetlen váltóit, kinyitottam a tárcámat, és könnyû szívvel
573   3 |           könnyû szívvel leszámoltam a pénzt. Mennyi kell? Ezer
574   3 |        nyolcvanezer forintot adnának a kezembe, akkor egészen másképp
575   3 |            egészen másképp rendezném a dolgokat. De akkor gyerek
576   3 |      tanultam. Miután Magyarországon a gazdag emberek így élnek,
577   3 |            gazdag emberek így élnek, a szegény emberek abban a
578   3 |              a szegény emberek abban a hagyományban nõnek fel,
579   3 |      hagyományban nõnek fel, hogy ez a legszebb élet. Nincsenek
580   3 |     Nincsenek tekintettel arra, hogy a gazdag emberek csak azért
581   3 |          egész mód, ahogyan elvertem a sok pénzt, elrontottam az
582   3 |           elrontottam az életemet és a tiédet is, ezen a begyöpösödött
583   3 |        életemet és a tiédet is, ezen a begyöpösödött és merõben
584   3 |              alapult, amelyet nálunk a polgárság az elõkelõ életet
585   3 |             elõkelõ életet illetõleg a dologtalan gazdagoktól tanul.
586   3 |            mondhatnám, hogy ez alatt a másfél év alatt fejlõdtem
587   3 |            megegyezéssel - e szerint a polgári fölfogás szerint,
588   3 |              fölfogás szerint, amely a legfõbb jónak és legszebbnek
589   3 |         legfõbb jónak és legszebbnek a dzsentri életet tekinti,
590   3 |            tekinti, játszani kezdtük a dzsentri házaspárt. Te jukkerasszony
591   3 |              Tetszelegtünk magunknak a szerepünkben, és nem fáradtunk
592   3 |  szerepünkben, és nem fáradtunk bele a játékba, mert mulatságos
593   3 |              embernek. Amint fogyott a pénzünk, s én néha aggódva
594   3 |             végképp elfogy, úgy nõtt a féltékenységem. De akkor
595   3 |        körülmények között nem beszél a feleségével. És akkor egy
596   3 |            csak megerõsítette bennem a gyanút, hogy a dolog nem
597   3 |  megerõsítette bennem a gyanút, hogy a dolog nem lehet üres szóbeszéd.~
598   3 |               amikor még szó se volt a válásról. Belátom, hogy
599   3 |              mint te. Én kezdtem ezt a játékot, te csak velem jöttél,
600   3 |           fölébredéskor már ott volt a konyakosüveg az asztalon.
601   3 |           nekem, ma sem értem, ettõl a naptól kezdve nem ittam
602   3 |            Úgy éreztem magamat, mint a lábadozó beteg. Az ételekben
603   3 |      csodálatos ízeket fedeztem föl. A levegõben új illatokat.
604   3 |              levegõben új illatokat. A hideg víz, amelyben reggel
605   3 |        reggel mosdottam, az örömnek, a nyugalomnak és a megelégedettségnek
606   3 |            örömnek, a nyugalomnak és a megelégedettségnek érzésével
607   3 |           többé félre, nem néztem el a fejük fölött, hanem a szemük
608   3 |             el a fejük fölött, hanem a szemük közé, és megfordultam
609   3 |           voltam vele, hogy számodra a csalódások csak ezután fognak
610   3 |         talpra álltam. Nincs pénzem. A fizetésem egy része is le
611   3 |           egy része is le van tiltva a kezességi kötelezettségek
612   3 |          írni fogok. Folytatni fogom a geológiai könyvemet. Az
613   3 |             akadémia újra kihirdette a pályázatot, és én most már
614   3 |         dicsekedni neked. Térjünk át a te dolgodra. Tehát azt akarod,
615   3 |             itt maradjak, itt, ebben a szobában, ahol annyi boldog
616   3 |             sohase lehetnénk. De hát a jövõd miatt még nem kell
617   3 |            nem kell aggódnod. Megvan a házad. Remélem, nincs rajta
618   3 |            HORVÁT: Abból megélhetsz. A házból két lakást lehet
619   3 |             udvari két kis szobában. A berendezést pedig eladhatod.
620   3 |             Én így gondoltam: eladom a házat, és a pénzt visszaadom
621   3 |        gondoltam: eladom a házat, és a pénzt visszaadom neked.
622   3 |              fogadnod. (Horvát rázza a fejét.) Nem akarom tõled
623   3 |                Nem fogok zülleni. Az a remény tartja majd bennem
624   3 |             senkim. Magam vagyok. De a magányom nyugalmát nem ajándékozhatom
625   3 |      munkával. Bele is õszültem ebbe a munkába egy kicsit. Nézd! (
626   3 |           munkába egy kicsit. Nézd! (A haját mutatja, szelíden.)
627   3 |            mutatja, szelíden.) Ennek a munkának a sikerét nem kockáztathatom
628   3 |          szelíden.) Ennek a munkának a sikerét nem kockáztathatom
629   3 |           meg? Nem rontanám-e el azt a hûvös boldogságot, amelyet
630   3 |           hûvös boldogságot, amelyet a magány ad meg és az, hogy
631   3 |               hogy ki tudtam békülni a sorsommal. Nem, ezt nem
632   3 |             mást, mint amit mondtam. A ház jövedelmébõl megélhetsz.
633   3 |              Én egy egész esztendeig a legnagyobb nyomorúságban
634   3 |  megkomolyodtál. Gondolkozni kezdesz a dolgokról. Még többet kell
635   3 |               hogy van erõd legyõzni a szerencsétlenségedet, mint
636   3 |          vágya segített, téged pedig a szerelem fog segíteni, ha
637   3 |               nem könyörületbõl vagy a régi szerelem emlékei miatt,
638   3 |           hatása alatt nyújtom feléd a kezemet. Ez egészen más
639   3 |              az ajtót.) Ide tegyék. (A régi helyre mutat. Két mezítlábas
640   3 |              Milyen rendetlenek ezek a cselédek, le se törölték. (
641   3 |           cselédek, le se törölték. (A zsebkendõjével törölgeti.)~
642   3 |              pénzt ad az embereknek. A napszámosok száján látni,
643   3 |           hallani. Horvátné felveszi a kendõt, és szomorúan nézi,
644   3 |              és szomorúan nézi, hogy a férje fürgén kulcsokat vesz
645   3 |        íróasztalhoz lép, és kinyitja a fiókját.) Horvátné a tintát
646   3 |        kinyitja a fiókját.) Horvátné a tintát és a tollat a középsõ
647   3 |       fiókját.) Horvátné a tintát és a tollat a középsõ asztalról
648   3 |        Horvátné a tintát és a tollat a középsõ asztalról az íróasztalra
649   3 |         HORVÁT (széket hoz, leül, és a legalsó fiókból kikeresi
650   3 |           fiókból kikeresi könyvének a kéziratát): Itt van. Százhuszonhét
651   3 |           félretenni? Látod, ez volt a bûnöm, és bûnhõdtem is érte.~
652   3 |            kívánok neked. (Elcsuklik a hangja.)~HORVÁT (hirtelen,
653   3 |      odamenni, szeretné megsimogatni a síró asszonyt, aztán mégis
654   3 |               aztán leül, félreteszi a teleirt papírokat, tiszta
655   3 |          papirost vesz elõ, bemártja a tollat, megnézi a régi kéziratot,
656   3 |           bemártja a tollat, megnézi a régi kéziratot, és írni
657   3 |       Mintegy magát biztatva): Tehát a harmadkor...~ ~Függöny~ ~ ~