Felvonás
1 Szem| Személyek~ ~HORVÁT KÁLMÁN gimnáziumi tanár~
2 Szem| NAPSZÁMOSOK~ ~ ~Személyek~HORVÁT KÁLMÁN~Huszonnyolc éves
3 1 | hálószobája. Reggel fél nyolc. Horvát az asztalnál ír. A felesége
4 1 | látszik a párnák közül. Horvát újra belemerül az írásaiba.
5 1 | zajjal nyitja ki az ajtót.~HORVÁT (felháborodottan): Pszt!
6 1 | be a reggelit!~Mári el.~HORVÁT (csóválja a fejét, odamegy
7 1 | Pedig olyan jól aludtam.~HORVÁT: Jól aludtál, fiacskám? (
8 1 | ágyra ül.)~HORVÁTNÉ: Jól.~HORVÁT: Nohát akkor jó reggelt
9 1 | reggeli, tekintetes úr. (El.)~HORVÁT: Fiam, én sietek reggelizni,
10 1 | szombaton és kedden nyolckor.~Horvát sietve asztalhoz ül, tölt
11 1 | Sokat dolgoztál már ma?~HORVÁT: Nem volt idõm. Mire felöltöztem,
12 1 | a munkával karácsonyra?~HORVÁT: Mindenesetre készen leszek. (
13 1 | pongyolát húz és papucsot.)~HORVÁT: Azt én is szeretném, és
14 1 | Magyarország geológiája. Írta Horvát Kálmán gimnáziumi tanár...
15 1 | betût se tudok megérteni.~HORVÁT: Sose bánd, fiam. Majd ha
16 1 | tegnap, és a mosdóra tette.~HORVÁT: Ejnye, mit nyelvelsz?~HORVÁTNÉ (
17 1 | keféli a nadrágszárat.)~HORVÁT: Azt én se tudom!~HORVÁTNÉ:
18 1 | HORVÁTNÉ: Na, készen vagy.~HORVÁT: Hát akkor szervusz, édesem!
19 1 | nincs már pénzem.~Szünet.~HORVÁT: Nincs pénzed?~HORVÁTNÉ:
20 1 | Ma szeptember 29-e van.~HORVÁT: Tyûha! Ez már baj.~HORVÁTNÉ:
21 1 | HORVÁTNÉ: Nincs neked se?~HORVÁT: Bizony nincs. (Kiveszi
22 1 | tudom, mit eszünk ma ebédre.~HORVÁT: Ez az utolsó cigarettám,
23 1 | mindjárt kell ám a pénz.~HORVÁT: A levest szívesen elengedem,
24 1 | borjúszeletet csinálok. Jó?~HORVÁT: Igen, és csemegének szõlõt
25 1 | honnan fogsz pénzt szerezni?~HORVÁT: Kölcsönkérek Pataki Jóskától
26 1 | HORVÁTNÉ: És ha neki sincs?~HORVÁT: Akkor nem tudom, mit csinálunk...
27 1 | mert kicsavarom a nyakát.~HORVÁT: Jó, fiam (rágyújt), úgy
28 1 | Megsimogatják egymást. Horvát el. Horvátné visszaül az
29 1 | hogy ránk hagyott mindent.~HORVÁT (megjelenik az ajtóban.
30 1 | Nohát, mondd el, fiam!~HORVÁT: Hát, kérlek szépen, ugye
31 1 | János?~HORVÁTNÉ: Itt volt.~HORVÁT: Azt mondta, hogy szegény
32 1 | HORVÁTNÉ: Igen, mondta.~HORVÁT: Amint bementem az iskolába,
33 1 | megyek a közjegyzõhöz: „Ön Horvát tanár?” „Igen, én vagyok.” „
34 1 | bõrtáskát tesz az asztalra.)~HORVÁT: Tedd csak oda! (Hanyagul
35 1 | HORVÁTNÉ. Hitelbe vetted?~HORVÁT: Nem. A közjegyzõt megbíztam
36 1 | megnyerni az akadémiai díjat is.~HORVÁT: Jó, hogy szólsz. A munkámat
37 1 | HORVÁTNÉ: A bankszolga hozta.~HORVÁT: No, ezt mindjárt rendbe
38 1 | csókolom! (Gramofont hoz.)~HORVÁT: Jó, hogy jön, János. Tegye
39 1 | elmegy a bankba. Mondja, hogy Horvát tanár küldi. Azt a váltóját,
40 1 | Igenis, tanár úr kérem! (El.)~HORVÁT: Siessen!~HORVÁTNÉ (a gramofont
41 1 | Most vetted ezt, fiam?~HORVÁT: Igen. Eszembe jutott, amint
42 1 | ez mi? (A dobozra mutat.)~HORVÁT: Ez (bontogatja) Pirinek
43 1 | HORVÁTNÉ: Igen. (Hozzásimul.)~HORVÁT (szedegeti ki): Gyufatartó
44 1 | neked?~HORVÁTNÉ: Igen, fiam.~HORVÁT: Azután két kis majolika
45 1 | másik amoda jön.~Mári el.~HORVÁT: Azután egy arcképalbum.
46 1 | MÁRI (bejön): Tessék!~HORVÁT: Gyere, tartsd csak! (Fölszögezi
47 1 | kicsit följebb... Így jó.~HORVÁT (elkészül a másodikkal is):
48 1 | HORVÁTNÉ: Igen, minden itt van.~HORVÁT: De még egy pont van itt.
49 1 | vagyok én olyan nagyon beteg.~HORVÁT: Ne protestáljon tatuska!
50 1 | Mindkettõjüket megcsókolja.)~HORVÁT: De még ma elmenjen! És
51 1 | Visszatérve a szobába, Horvát és Horvátné összeölelkeznek,
52 1 | Majdnem sírva fakad.)~HORVÁT: Szegény jó gyámapám. (Azt
53 1 | gimnáziumban nem tudják még?~HORVÁT: Nem.~HORVÁTNÉ: Nohát képzelem! (
54 1 | a kezét és kinyújtózik.)~HORVÁT: Csak Pataki Jóska tudja.
55 1 | Szepeg a nevetéstõl.)~HORVÁT: Öt forintot, én, Pataki
56 1 | Olvassuk csak meg, fiam!~HORVÁT: Minek?~HORVÁTNÉ: Mégis
57 1 | HORVÁTNÉ: Mégis jó tudni.~HORVÁT: Száz, kétszáz... ötven.~
58 1 | HORVÁTNÉ: Az lehetetlen!~HORVÁT: Én is azt hiszem, hogy
59 1 | Olvasd csak meg még egyszer!~HORVÁT: Száz, kétszáz, és öt darab
60 1 | ez? Ebbõl elvesztettél.~HORVÁT: Számítsuk csak össze. Váltótörlesztésre
61 1 | fekete szoknyát és kimegy.)~HORVÁT (lázasan ír. Azután abbahagyja,
62 1 | is volt az olyan sürgõs.~HORVÁT: Igazán? No látja, kár volt
63 1 | Tessék!~Igazgató belép.~HORVÁT: Á, kedves igazgató úr! (
64 1 | õszinte jókívánságomat.~HORVÁT: Hálásan köszönöm, kedves
65 1 | foglalj helyet.~Igazgató leül.~HORVÁT (csönget): Egészen váratlan
66 1 | vele.~IGAZGATÓ: Nem a guta?~HORVÁT: Valami ilyesfélének kellett
67 1 | Tessék, tekintetes úr!~HORVÁT: Pardon! (A sarokba vonul
68 1 | adják.~MÁRI. Igen. (El.)~HORVÁT: Várj csak!~MÁRI (megáll,
69 1 | visszafordul): Tessék!~HORVÁT: Mit fogsz mondani?~MÁRI:
70 1 | Hogy a legfinomabbat adják.~HORVÁT: De mit?~MÁRI: Kó... kó...
71 1 | Kó... kó... valami kó...~HORVÁT: Konyak!~MÁRI: Konyak!~HORVÁT:
72 1 | HORVÁT: Konyak!~MÁRI: Konyak!~HORVÁT: Mondd magadban, amíg oda
73 1 | amíg oda nem érsz!~Mári el. Horvát visszajön, leül.~Kis kellemetlen
74 1 | betegeskedett, szegény.~HORVÁT: Nem fiam, rosszul emlékszel.
75 1 | van egy kis szabadságra?~HORVÁT: Igenis, igazgató úr! Éppen
76 1 | egy hét múlva jelentkezz.~HORVÁT: Igen. Nagyon köszönöm.
77 1 | történelemtudományok körébõl. (Ír.)~HORVÁT: Igen.~IGAZGATÓ: Hatodik
78 1 | IGAZGATÓ: Hatodik osztály.~HORVÁT: Igen.~IGAZGATÓ: Ötven korona.
79 1 | legyen a pályázat jellege?~HORVÁT: Mondjuk, Horvát tanár által
80 1 | jellege?~HORVÁT: Mondjuk, Horvát tanár által Tegzes Mihály
81 1 | jó lesz. (Koccintanak.)~HORVÁT: Ne ítélj el, igazgató úr,
82 1 | borospohárnyi konyakot.) Ah!~Horvát tiszteletbõl szintén kiissza.~
83 1 | Visszajönnek. Sietnek.~HORVÁT: Add csak ide, fiam, a másik
84 1 | nem értem rá kijavítani.~HORVÁT: Nem baj. Ez egészen jó
85 1 | nyakkendõt. (Odaviszi.)~HORVÁT: Köszönöm. De most már pakolj
86 1 | pakolj ám!~HORVÁTNÉ: Igen.~HORVÁT: Csak fehérnemût két napra
87 1 | vált.)~HORVÁTNÉ: Szappant?~HORVÁT: Azt veszünk. Nem kell.~
88 1 | kell.~HORVÁTNÉ: Törülközõt?~HORVÁT: Azt kapunk a szállodában.~
89 1 | kell, fiam, a kalapomra.~HORVÁT: Jó, majd útközben bemegyünk
90 1 | hónapig gyászolnunk kell.~HORVÁT: Jó, hát majd veszünk útközben
91 1 | bérkocsit!~MÁRI: Igenis. (El.)~HORVÁT. Nézzük csak, mi kell még!~
92 1 | az íróasztalod fiókjába.~HORVÁT: Elég, ha bezárjuk a szobákat.
93 1 | magának ebédet, vacsorát.~HORVÁT: Elég lesz három napra három
94 1 | ennyi! Egy forint egy napra.~HORVÁT: Ugyan kérlek! Hadd legyen
95 1 | MÁRI (be): Itt a kocsi.~HORVÁT: Nesze három forint. Vigyázol
96 1 | temetésére.~MÁRI: Igenis.~HORVÁT: Várj! Ezt vidd ki a kocsira. (
97 1 | Becsukja a táskát.)~A lány el. Horvát karjára veszi a kopott felöltõt,
98 1 | Zárcsattogás hallatszik.~HORVÁT: Hopp, valamit elfelejtettem!~
99 1 | elfelejtettem!~Zár csattog. Horvát visszajön.~HORVÁTNÉ: Mit,
100 1 | visszajön.~HORVÁTNÉ: Mit, fiam?~HORVÁT (körülnéz, bután hámul maga
101 2 | azelõtt három napig elmaradni!~HORVÁT (sürgönnyel a kezében a
102 2 | HORVÁTNÉ: Mutassa! Hazudik!~HORVÁT: Tessék! (Odaadja.)~HORVÁTNÉ:
103 2 | HORVÁTNÉ: Nohát, ez hihetetlen!~HORVÁT: Mi a hihetetlen? Hogy vesztett
104 2 | Az egész társaság figyel.~HORVÁT: Igen. Egy kis zsebpénzt
105 2 | hogyan pofoznak téged!~HORVÁT: Ne kívánd azt, barátom,
106 2 | Utálatos egy asszony.~HORVÁT: Kedves direktor úr, ugyebár
107 2 | IGAZGATÓ: Nem, nem. (Fölkel.)~HORVÁT: Ez érdekelni fog. Gyere
108 2 | holmi kézrõl kézre jár.~HORVÁT (harsányan): A búcsúinduló. (
109 2 | köréje gyûlt. Úgy látszik, Horvát magyarázza a szerkezetet.~
110 2 | hallom, még ma is ott vannak.~HORVÁT: Nekem megígérte Tosko bácsi,
111 2 | azután lefeküdt aludni.~Horvát ezalatt hátramegy az ebédlõbe,
112 2 | Kálmán, egy pillanatra.~HORVÁT: Parancsolj!~VÁRKONYI: Kölcsönözhetsz
113 2 | nekem elsejéig száz koronát?~HORVÁT: De kérlek, hogy kérdezhetsz
114 2 | rendeznem kell egy váltómat?~HORVÁT (kissé zavarban van): A
115 2 | hetvenhárom korona kamatom.~HORVÁT: Kész örömmel. Add ide a
116 2 | Tessék. (Tárcájából átadja.)~HORVÁT: Nyugodt lehetsz. Hanem
117 2 | Igenis! (Meghajlik, el.)~HORVÁT: Foglalj helyet, kedves
118 2 | Legyint a kezével.)~Horvát, Horvátné, Bukvics és Pataki
119 2 | Zomborban voltam. Érted?~HORVÁT: Igen.~BUKVICS: Dolgom volt
120 2 | gyámapád földjét. Érted?~HORVÁT: Igen.~BUKVICS: Nagyon szép
121 2 | az egész tulajdonképpen?~HORVÁT: Igazán nem is tudom pontosan.~
122 2 | Mit? Nem tudod pontosan?~HORVÁT: Azt hiszem, kétszáz hold
123 2 | szeretném venni tõled. (Ránéz.)~HORVÁT: Nagyon sajnálom, kedves
124 2 | tiéd? Hát kinek adtad el?~HORVÁT: Egy zombori bank vette
125 2 | hogy adtad? (Csámcsog.)~HORVÁT: Holdanként négyszáz forintért,
126 2 | bele! (Vörös a dühtõl.)~HORVÁT (nevetve): De miért?~BUKVICS:
127 2 | holdanként ötszáz forintot.~HORVÁT: Tudom, hogy olcsón adtam
128 2 | hogy a... (Nagyon dühös.)~HORVÁT: Ha ismertelek volna, Tosko
129 2 | lemondtál az állásodról.~HORVÁT (zavartan): Ez igaz, de
130 2 | tudom, mit csinálok veled! (Horvát kiszalad borért.) Hogy vagy,
131 2 | találó megjegyzés. Hehehe! (Horvát tölt Bukvicsnak.) Hallottad,
132 2 | Csóválja a fejét. Iszik. Horvát visszaül.) Hát szóval nincs
133 2 | nincs már semmi a földedbõl?~HORVÁT: Más földem nincs, mint
134 2 | húszezer forintot. Érted?~HORVÁT (léhán): Nagyon örülnék
135 2 | kérdés, bízol-e bennem?~HORVÁT: Igen.~BUKVICS: Hát bízhatsz
136 2 | De van még egy kérdés.~HORVÁT: Mi az?~BUKVICS: Tudsz-e,
137 2 | befektetni harmincezer forintot?~HORVÁT (meghökken): Harmincezer
138 2 | BUKVICS: Annyit, annyit. No!~HORVÁT: Nézd, kedves Tosko bátyám,
139 2 | nevetés Horvátné körül.~HORVÁT: Igazán ne érts félre, de (
140 2 | költöttél a berendezésre.~HORVÁT: Igen.~BUKVICS: Az igaz,
141 2 | nagyon félted. (Koccintanak.)~HORVÁT: Mit féltsek rajta?~HORVÁTNÉ:
142 2 | katonatisztekkel járkál. (Iszik.)~HORVÁT: Az ellen csak nem lehet
143 2 | minek beszéljenek róla.~HORVÁT: Azt nem lehet kikerülni.
144 2 | is lakik. Hogy is hívják?~HORVÁT: Mayer Laci.~BUKVICS: Ahol
145 2 | BUKVICS: Ahol a Mayer Laci...~HORVÁT (nevet): Ez tiszta véletlen... (
146 2 | veszed rossz néven, ugye?~HORVÁT: Dehogy, dehogy, Tosko bátyám. (
147 2 | Mayerral karöltve kimegy.)~HORVÁT (észrevette õket. Néhány
148 2 | pezsgõt. Nem jó az, nem jó.~Horvát lassan fölkel, és a közömböset
149 2 | cigány tovább muzsikál. Horvát kimegy.~IGAZGATÓNÉ: Láttad?~
150 2 | Bizonyosan csókolózni akart. Most Horvát utánuk ment.~IGAZGATÓ: Mi
151 2 | egész társaság figyel.)~HORVÁT (hangja): Ez visszaélés!~
152 2 | kötelességemet!~A cigány elhallgat.~HORVÁT: Rendben van.~BUKVICS (a
153 2 | Ha neked úgy tetszik...~HORVÁT (hangja fojtottan): Még
154 2 | Most nem érünk rá erre!~HORVÁT: De igenis ráérünk! Te akartad!~
155 2 | szín pár másodpercig üres.~HORVÁT (kiáltása): Ezt mégse!~HORVÁTNÉ (
156 2 | Elkergetted a vendégeket.~HORVÁT (fontoskodva adja a józant,
157 2 | Horvátné a fenék felé siet.~HORVÁT: Itt maradj!~HORVÁTNÉ: De
158 2 | Nyugtalanul a fenék felé néz.)~HORVÁT: Én teneked a legnagyobb
159 2 | Jean belép tálcával.~HORVÁT: Hagyják kérem az asztalt.
160 2 | kívánok! (Meghajlik, el.)~HORVÁT (pár másodpercig az ajtót
161 2 | hasonló helyzetben elképzel.~HORVÁT: Azt hiszed, az elõkelõ
162 2 | Igen?~Horvátné vállat von.~HORVÁT: De most már mindegy. Azt
163 2 | HORVÁTNÉ: Ez nem igaz!~HORVÁT: Nem igaz?~HORVÁTNÉ: Nem.~
164 2 | Nem igaz?~HORVÁTNÉ: Nem.~HORVÁT: Esküdj meg rá!~HORVÁTNÉ:
165 2 | rá!~HORVÁTNÉ: Esküszöm!~HORVÁT: Mondd azt, hogy úgy éljen
166 2 | édesapád!~HORVÁTNÉ: Úgy éljen!~HORVÁT (dühösen): Így mondd: úgy
167 2 | nem voltam Mayer lakásán!~HORVÁT: De máskor is csókolóztatok.~
168 2 | HORVÁTNÉ: Most elõször.~Horvát le föl jár a szobában. Horvátné
169 2 | szobában. Horvátné leül.~HORVÁT: Hallottad, mit mondott
170 2 | mondott Mayer?~HORVÁTNÉ: Igen.~HORVÁT: Azt mondta, hogy tudni
171 2 | HORVÁTNÉ: Ez természetes.~HORVÁT: Hozzá akarsz menni? Szereted?
172 2 | HORVÁTNÉ: Hozzá fogok menni.~HORVÁT: Hozzá? (Idegesen járkál.
173 2 | Elköltözzem a saját házamból?~HORVÁT: Ez a ház az enyém!~HORVÁTNÉ:
174 2 | Az én nevemre van írva.~HORVÁT: A te nevedre van írva,
175 2 | tulajdona, akinek a nevén áll.~HORVÁT: Hát ezt honnan veszed?~
176 2 | megkérdeztem az ügyvédtõl.~HORVÁT: Helyes, akkor holnap vissza
177 2 | tulajdonosa, beleegyezésemet adom.~HORVÁT: A beleegyezésedet fogod
178 2 | pénzed. Nekem kell ez a ház.~HORVÁT: Minek?~HORVÁTNÉ: Mert Mayernek
179 2 | Mayernek nincs kauciója.~HORVÁT (ordítva): Most pedig azt
180 2 | amit nem lehet megtanulni.~HORVÁT (elõkelõen): Rendben van,
181 3 | hozzá. Az asztalon meglátja Horvát tanári könyvecskéjét. Fölveszi,
182 3 | Egy levél van ide címezve. Horvát Kálmán tanár úrnak. Itt
183 3 | POSTÁS: És egy másik levél Horvát Kálmánné úrnõnek.~VARGÁNÉ:
184 3 | olyan szép, derék ember a Horvát tanár úr.~VARGÁNÉ: Hát ismeri?~
185 3 | VARGÁNÉ: Jó napot!~JULIETTE: Horvát tanár úr itt lakik, kérem?~
186 3 | Október elsején felmondok.~HORVÁT (megjelenik. Filozofikus
187 3 | beszélni a nagyságos úrral.~HORVÁT: Beszélni velem? (Kicsit
188 3 | tréfás.)~JULIETTE: Igenis.~HORVÁT: Mondja meg neki, hogy délután
189 3 | Kezeit csókolom. (El.)~HORVÁT (leteszi a kabátját. A szekrénybõl
190 3 | meghajlik.) Alázatos szolgája!~HORVÁT: Jó napot, Badics! Tegye
191 3 | mutat.)~Badics odateszi.~HORVÁT. Köszönöm, hogy elhozta.~
192 3 | BADICS: Kérem alássan.~HORVÁT: Foglaljon helyet.~BADICS:
193 3 | Köszönöm szépen. (Mereven ül.)~HORVÁT: Ez a második dolgozat egy
194 3 | BADICS: Igen. Mindenesetre.~HORVÁT: Mennyit írt róla?~BADICS:
195 3 | BADICS: Tizenhat oldalt.~HORVÁT: Remélem, olyan jó lesz,
196 3 | volt.~BADICS: Igyekeztem.~HORVÁT: Látom, hogy önállóan tud
197 3 | boldogan feszeng a széken.~HORVÁT: A legtöbb ember nem képes
198 3 | megértse.~BADICS: Igen.~Szünet.~HORVÁT: Mához egy esztendõre már
199 3 | körülbelül. Talán orvos leszek.~HORVÁT: Orvos? Nagyon szép pálya.
200 3 | elégedve magával.~BADICS: Igen.~HORVÁT: Ez pedig csak úgy érhetõ
201 3 | amit tett.~BADICS: Igen.~HORVÁT: Mert az emberi ész olyan
202 3 | nem kötik.~BADICS: Igen.~HORVÁT: Az emberek ugyanis megkötik
203 3 | tanár úrral.~Badics feláll.~HORVÁT: Rögtön. (Vargáné el.) No,
204 3 | nyújt.)~BADICS: Igenis.~HORVÁT: Isten áldja meg!~BADICS (
205 3 | meghajlik): Alázatos szolgája.~HORVÁT: Tessék!~HORVÁTNÉ: (kockás,
206 3 | Sírni kezd. Ráborul.)~HORVÁT: No, ne sírj. (Nem taszítja
207 3 | asztalra borulva tovább sír.~HORVÁT: No, ne sírj. Beszélj, kérlek.
208 3 | vagy, hogy ezt kérdezed!~HORVÁT: No, ez még talán nem kegyetlenség.~
209 3 | tudok élni. Nem tudok...~HORVÁT: Kérlek, ne beszélj tovább.
210 3 | szeretlek, mint valaha.~HORVÁT: Szeretsz? (Mosolyog.)~HORVÁTNÉ:
211 3 | számomra, mint egy rossz álom.~HORVÁT: Várj csak, kedves Piri.
212 3 | látod, ugye! (Kezéhez kap.)~HORVÁT (lassan kihúzza a kezét):
213 3 | Értesz engem?~HORVÁTNÉ: Igen.~HORVÁT: Figyelj kérlek, jól rám.
214 3 | akkor még nem csaltalak meg.~HORVÁT: De igen. Ezt utóbb teljes
215 3 | No látod?! Édes Kálmánom!~HORVÁT: Azonban én most nagy nehezen
216 3 | mindjárt azután. (Sír:)~HORVÁT: Ne sírj. Figyelj rám! Szóval
217 3 | Igen, Kálmán. (Sír:) Igen.~HORVÁT: Miért? Mayer elhagyott?
218 3 | Nem szeretem õt! Utálom!~HORVÁT: Azt kérdeztem, el akar-e
219 3 | szeress újra egy kicsit.~HORVÁT: Nem öllek meg, mert már
220 3 | boldogok voltunk itten!~HORVÁT: Ez igaz, boldogok voltunk,
221 3 | teher.~HORVÁTNÉ: Nincs.~HORVÁT: Abból megélhetsz. A házból
222 3 | Azt már részben eladtam.~HORVÁT: Mennyiért?~HORVÁTNÉ: Ezerkétszázért.~
223 3 | HORVÁTNÉ: Ezerkétszázért.~Horvát vállat von.~HORVÁTNÉ: Nem,
224 3 | Vissza kell fogadnod. (Horvát rázza a fejét.) Nem akarom
225 3 | kell látnod. Nincs senkid.~HORVÁT: Nincs senkim. Magam vagyok.
226 3 | beszélsz. Én fiatal vagyok.~HORVÁT: Én is fiatal vagyok. (Szünet.)
227 3 | borzasztó állapotban vagyok.~HORVÁT: Azt látom, hogy megkomolyodtál.
228 3 | kívánatosnak, ugye?~HORVÁTNÉ: Nem.~HORVÁT: De ha évek múlva, mondom,
229 3 | töröli.)~Vargáné kopog.~HORVÁT (kinéz): Mi az?~VARGÁNÉ:
230 3 | Egy íróasztalt hoztak.~HORVÁT: Hozzák csak be. (Kitárja
231 3 | zsebkendõjével törölgeti.)~HORVÁT: Vargáné asszony, legyen
232 3 | bejön): Igenis. (Törölget.)~Horvát pénzt ad az embereknek.
233 3 | vesz elõ egy kis dobozból.~HORVÁT: Megvan! (Az íróasztalhoz
234 3 | asztalról az íróasztalra teszi.~HORVÁT (széket hoz, leül, és a
235 3 | neked. (Elcsuklik a hangja.)~HORVÁT (hirtelen, meglepetten föláll.
236 3 | tenni, ahogy mondtad. (El.)~HORVÁT (egy pillanatig mereven
|