Felvonás
1 Szem| amelynek szabása elárulja, hogy készen vették. A második
2 1 | Közben odapislog az ágyra, hogy nem ébresztette-e föl a
3 1 | szeretném, és elhiheted, hogy mindent elkövetek.~HORVÁTNÉ (
4 1 | elolvasom ezt, mindig fáj, hogy ebbõl egy betût se tudok
5 1 | Kovácsnál. Mondd meg neki, hogy szépet adjon, mert kicsavarom
6 1 | kalapját és botját.)~HORVÁTNÉ: Hogy van?~MÜLLER: Örülök ennek
7 1 | rendeznék be a világot, hogy minden a lehetõ legjobb
8 1 | Például nekem azt mondják, hogy egyem jóízûen, aludjak sokat,
9 1 | bajos.~HORVÁTNÉ: Nem helyes, hogy a tatuska nem tesz semmit
10 1 | nyugdíjamból? Inkább azt mondd meg, hogy hogyan vagytok ti. Nincs
11 1 | is mondták a tatuskának, hogy nem volna szabad olyan hangosan
12 1 | mondja, ha jól emlékszem, hogy háromszázhuszonketten. Igen:
13 1 | könyvével?~HORVÁTNÉ: Azt mondja, hogy karácsonyra.~MÁRI (be):
14 1 | fiatal tanár, azt hiszi, hogy harminc évi szolgálat után
15 1 | annyi adósságot csinált, hogy a fizetése vagy a nyugdíja
16 1 | HORVÁTNÉ: Kálmán is azt mondja, hogy csak azért siet a munkájával
17 1 | munkájával olyan nagyon, hogy kikecmeregjünk ezekbõl a
18 1 | címû drámámat. Azt hittem, hogy ki fog húzni a csávából.
19 1 | Kálmánnak. De azt válaszolta, hogy ezt az egyet nem teszi.
20 1 | Hiába mondom én Kálmánnak, hogy biztosan adna, hiszen olyan
21 1 | ember, Kálmán azt mondja, hogy ez nem volna ízléses dolog,
22 1 | tudja, mi a jó és helyes, hogy szó sem lehet másról, mint
23 1 | irigyelnek engem a barátnõim, hogy olyan jól élünk az urammal.
24 1 | édesanyád is arról ábrándozott, hogy én ilyen férj legyek. Megpróbáltam,
25 1 | tekintetes úr azzal küldött, hogy mindjárt jön. Tessék csomagoltatni,
26 1 | forintot.~MÜLLER: Kérdés, hogy rátok hagyta-e. Az ilyen
27 1 | lehet tudni. Kiderülhet, hogy egy régi gazdasszony a fõörökös,
28 1 | egészen biztos vagyok benne, hogy ránk hagyott mindent.~HORVÁT (
29 1 | volt.~HORVÁT: Azt mondta, hogy szegény jó gyámapám meghalt?~
30 1 | közjegyzõ írnoka már várt engem, hogy a közjegyzõ haladéktalanul
31 1 | foglaljon helyet.” És elmondta, hogy szegény jó gyámapám tegnap
32 1 | vagyunk. Már táviratoztam, hogy legyen kocsi a zombori állomáson.
33 1 | csal. Jön János, és mondja, hogy meghalt szegény jó gyámapád.
34 1 | mondom tatuskának, érzem, hogy mindenét ránk hagyta. Éppen
35 1 | hagyta. Éppen ilyen bizonyos, hogy te fogod megnyerni az akadémiai
36 1 | akadémiai díjat is.~HORVÁT: Jó, hogy szólsz. A munkámat elzárom.
37 1 | Gramofont hoz.)~HORVÁT: Jó, hogy jön, János. Tegye csak azt
38 1 | elmegy a bankba. Mondja, hogy Horvát tanár küldi. Azt
39 1 | amint elmentem Reiner elõtt, hogy múltkor, mikor megnéztük,
40 1 | gramofont. Hát én beszóltam, hogy küldjék haza. Persze, most
41 1 | amit többször úgy mondott, hogy kellene. Egy aufzacc, egy
42 1 | Nekem dr. Iványi azt mondta, hogy nincs ugyan semmi baja,
43 1 | jó gyámapám. (Azt hiszi, hogy nem az öröm miatt könnyezik,
44 1 | helyen azt mondtam neked, hogy Patakitól fogok öt forintot
45 1 | HORVÁT: Én is azt hiszem, hogy elvesztettem belõle valamennyit.~
46 1 | forint. (Kiszórja.)~HORVÁTNÉ: Hogy lehet ez? Ebbõl elvesztettél.~
47 1 | mondjam meg a tanár úrnak, hogy nem is volt az olyan sürgõs.~
48 1 | Semmit sem tudtunk róla, hogy beteg lett volna. Igazi
49 1 | mert a nyáron azt írta, hogy az egészsége kitûnõ.~IGAZGATÓ:
50 1 | Húzzák ki a dugót. Mondd, hogy a legfinomabbat adják.~MÁRI.
51 1 | Mit fogsz mondani?~MÁRI: Hogy a legfinomabbat adják.~HORVÁT:
52 1 | arról beszéltünk Kálmánnal, hogy gyámatyjának sajnálatos
53 1 | meg, kedves igazgató úr, hogy a kezeidhez ötven koronát
54 1 | velem az instrukcióidat, hogy följegyezhessem. Ugyebár (
55 1 | elég. És adj Márinak pénzt, hogy vehessen magának ebédet,
56 1 | valaki keres, megmondhatod, hogy Zomborba mentünk a gyámapám
57 2 | szépen megkértem Lacit, hogy azonnal sürgönyözzön, és
58 2 | várom a sürgönyt Pestrõl, hogy nyertem-e vagy vesztettem.~
59 2 | és Mukics Laci megígérte, hogy rögtön sürgönyöz.~PATAKI:
60 2 | Mukics Laci azt mondta, hogy biztos nyerõ, és fogadtam
61 2 | ember nem tudja elhinni, hogy ez a derék, kedves asszonyka
62 2 | HORVÁT: Mi a hihetetlen? Hogy vesztett ötszáz forintot?
63 2 | Maga az oka, barátom, hogy vesztettem: ugyanarra a
64 2 | ér!~HORVÁTNÉ: Nem ér? Hát hogy beszélhet ilyet, maga gyalázatos?
65 2 | Tátrába megyünk, csak az kár, hogy rémesen drága.~IGAZGATÓNÉ (
66 2 | Nem is drága, ha vesszük, hogy a brüsszeli csipkék tíz-húszezer
67 2 | szerkezetet.~MAYER: És aztán hogy mulattatok?~SIMON: Elmentünk
68 2 | Nekem megígérte Tosko bácsi, hogy eljön. Azt mondta, ha józan
69 2 | Átnézte, egyszerre meglátta, hogy valamit felírtak neki, amit
70 2 | pezsgõt tölt, és intézkedik, hogy az inas körülhordja.~MAYER:
71 2 | öt-tíz koronát, aszerint, hogy mennyit nyert. (Körülnéz,
72 2 | mennyit nyert. (Körülnéz, hogy élvezze a hatást.) Mert
73 2 | PATAKI: Tegyük föl, kérem, hogy ezer koronát nyerek. (Elfogultan.)
74 2 | Nekem ez olyan nagy pénz, hogy örömömben nem tíz, hanem
75 2 | fõpincérnek. De elképzelhetõ, hogy egy gazdag embernek ez egyáltalán
76 2 | eset, nincs is oka arra, hogy nagyon örüljön. (Mind elfogulatlanabb.)
77 2 | koronát?~HORVÁT: De kérlek, hogy kérdezhetsz ilyet?! Örömmel.
78 2 | úgy rendezzük a dolgot, hogy én már tízkor elmegyek hozzád,
79 2 | lehetsz. Hanem most szólok, hogy hozzák már az italt. (A
80 2 | kérlek, tudsz-e arról, hogy vége van-e már az örökösödési
81 2 | Mindenütt azt beszélték, hogy Kálmán háromszáz hold földet
82 2 | meglátják is. Azt mondja, hogy a varrónõnél volt. Jól tudja,
83 2 | varrónõnél volt. Jól tudja, hogy csak a maga kedvéért költöztem
84 2 | Sokszor mondtam magának, hogy mennyire tetszett nekem
85 2 | lövöm magam, ha nem mondja, hogy igen.~HORVÁTNÉ: Maga kiállhatatlan!
86 2 | Hiszen még csak négy napja, hogy ott voltam.~MAYER: Már négy
87 2 | Maguk férfiak azt hiszik, hogy maguknak nem szabad egy
88 2 | érts félre. Azt hallottam, hogy a városban pletykáznak rólam.
89 2 | pletykáznak rólam. Állítólag, hogy én Mayerrel udvaroltatok
90 2 | Mosolyog.) Szeretném tudni, hogy mit hallottál errõl.~PATAKINÉ:
91 2 | szobalányom azt újságolta, hogy együtt látott titeket.~HORVÁTNÉ (
92 2 | mondd el. Ne tarts attól, hogy megsértesz. Légy õszinte.~
93 2 | Például valaki csodálkozott, hogy majdnem mindig egyedül sétálsz
94 2 | Kálmánt okolják. Azt mondják, hogy õ kívánja tõled, hogy így
95 2 | mondják, hogy õ kívánja tõled, hogy így viselkedj.~HORVÁTNÉ:
96 2 | Van benne valami. Azaz, hogy is mondjam neked, egyszóval
97 2 | tartom. De azért ne hidd, hogy Kálmánnal nem vagyunk a
98 2 | nincs-e rá szükségem, vagy hogy beleegyezem-e, hogy a délutánt
99 2 | vagy hogy beleegyezem-e, hogy a délutánt együtt töltsük.~
100 2 | amirõl egyszer beszéltél, hogy pályázni fog vele az akadémián?~
101 2 | kérdezni, kedves Irmám. Hogy is mondjam csak? Hallottál
102 2 | Hallottál olyasvalamit említeni, hogy megcsalom az uramat?~PATAKINÉ:
103 2 | PATAKINÉ: Csak azt mondták, hogy udvaroltatsz magadnak.~Bukvics
104 2 | nem haragszik meg rám, hogy kicsit elkéstem, de ki kölletett
105 2 | Látod, fiam, hallatlan, hogy mit meg nem engednek maguknak
106 2 | élvezetet jelent Horvátnak az, hogy ilyen alakokkal barátkozik.~
107 2 | leánykát?~BUKVICS: Látszik, hogy még nem ismersz. Ne adj
108 2 | VÁRKONYI: Az a feneség, hogy nem tudtam pénzt keríteni.~
109 2 | VÁRKONYI: Arról beszélünk, hogy cigányt kellene hozatni.
110 2 | kellene hozatni. Érthetetlen, hogy Kálmánnak nem jutott az
111 2 | Arról van szó, barátom, hogy tegnap Zomborban voltam.
112 2 | bank vette meg.~BUKVICS: És hogy adtad? (Csámcsog.)~HORVÁT:
113 2 | forintot.~HORVÁT: Tudom, hogy olcsón adtam el, de nézd
114 2 | nem tudtál hozzám gyünni, hogy a... (Nagyon dühös.)~HORVÁT:
115 2 | minek? Hiszen úgy tudom, hogy azután mindjárt lemondtál
116 2 | Horvát kiszalad borért.) Hogy vagy, direktor komám?~IGAZGATÓ:
117 2 | Hahaha! (Annyira nevet, hogy kivörösödik.)~IGAZGATÓ:
118 2 | Tosko azt mondja...~BUKVICS: Hogy van a kedves tatája, nagyságos
119 2 | BUKVICS: Igazán sajnálom, hogy így becsaptak, igazán sajnálom (
120 2 | bízhatsz is, mert úgy nézz rám, hogy én még soha életemben se
121 2 | Mondd csak! Azt hallottam, hogy ezért a házért húszezer
122 2 | Igen.~BUKVICS: Az igaz, hogy szépen laktok. Ez a szoba
123 2 | jóképû, kedves gyerek vagy, hogy mindjárt, elsõ látásra megszerettelek.
124 2 | feltûnik. Az is feltûnik, hogy a feleségednek a varrónõje
125 2 | százados barátod is lakik. Hogy is hívják?~HORVÁT: Mayer
126 2 | véletlenség...~BUKVICS: Persze hogy véletlen, de látod, ez is
127 2 | arra sem vagy tekintettel, hogy mivel tartozol a férjednek.~
128 2 | szabadságot adtam. Úgy gondoltam, hogy egy finom úriasszonyra nem
129 2 | elõkelõ nõk azt csinálják, hogy amikor vendégek vannak a
130 2 | már mindegy. Azt is tudom, hogy Mayer lakására jártál.~HORVÁTNÉ:
131 2 | Esküszöm!~HORVÁT: Mondd azt, hogy úgy éljen édesapád!~HORVÁTNÉ:
132 2 | mondd: úgy éljen az apám, hogy nem voltam Mayer lakásán!~
133 2 | HORVÁTNÉ: Úgy éljen az apám, hogy nem voltam Mayer lakásán!~
134 2 | Igen.~HORVÁT: Azt mondta, hogy tudni fogja a kötelességét.~
135 2 | Most pedig azt mondom, hogy takarodj ki innen rögtön,
136 2 | nagyságos úr meghagyta, hogy csomagoljak össze neki fehérnemût
137 2 | lakására, és mondja meg neki, hogy sürgõs megbeszélnivalóm
138 3 | Itthon fõztek.~VARGÁNÉ: Igaz, hogy nagyon sok adósságuk volt?~
139 3 | igaz.~VARGÁNÉ: Aztán meg, hogy sokat örököltek?~ISKOLASZOLGA:
140 3 | forintot.~VARGÁNÉ: De mondják, hogy elköltötték az egészet.~
141 3 | VARGÁNÉ: És mondja, hallottam, hogy ideig nem tanított.~ISKOLASZOLGA:
142 3 | hallottam a tanári szobában, hogy már a múlt õszkor vissza
143 3 | nagyságos asszony küldött, hogy mondjam meg: a nagyságos
144 3 | Igen, mondta a tanár úr, hogy egy íróasztalt hoznak.~JULIETTE:
145 3 | úr?~VARGÁNÉ: Azt mondta, hogy tizenegy óra után itthon
146 3 | ember. (Sóhajt.) Tudja, hogy a nagyságos asszonynak nincs
147 3 | úr! Eljöttem megmondani, hogy az íróasztalt, ami végett
148 3 | HORVÁT: Mondja meg neki, hogy délután kettõig itthon vagyok.~
149 3 | kezd fölvágni. Látszik, hogy mindezt jó érzéssel, céltudatossággal
150 3 | odateszi.~HORVÁT. Köszönöm, hogy elhozta.~BADICS: Kérem alássan.~
151 3 | Igyekeztem.~HORVÁT: Látom, hogy önállóan tud gondolkodni.
152 3 | életben lesz alkalma arra, hogy megértse.~BADICS: Igen.~
153 3 | se fontos. Az a fontos, hogy az ember meg legyen elégedve
154 3 | emberi ész olyan valami, hogy rájön minden igazságra magától.
155 3 | az orruknál, mert tudják, hogy akkor meglátnák az igazságot,
156 3 | végképp leszoknak róla, hogy gondolkozzanak. Érti? (Nevet.)
157 3 | megelégedettség, ami onnan eredt, hogy nem nézték meg az igazságot,
158 3 | megelégedettség, amelyet az ad meg, hogy lenyeljük az igazság keserû
159 3 | és nem kell soha félni, hogy egy napon beomlik a lábunk
160 3 | rajta, ne higgye el nekem, hogy így van, hanem saját maga
161 3 | gondolatmenetet, és vizsgálja meg, hogy ugyanoda lyukad-e ki, ahová
162 3 | milyen kegyetlen vagy, hogy ezt kérdezed!~HORVÁT: No,
163 3 | Azért jöttem, Kálmán, hogy bocsánatot kérjek tõled. (
164 3 | akarlak megalázni azzal, hogy mindezt végighallgassam
165 3 | Megmondom hát most mindjárt, hogy ez lehetetlenség.~HORVÁTNÉ:
166 3 | Istenem, ha elmondhatnám, hogy mennyit szenvedtem, hogy
167 3 | hogy mennyit szenvedtem, hogy mennyire megbántam, amit
168 3 | megbántam, amit tettem, hogy milyen csúnya, utolsó dolognak
169 3 | akkor meggyõzõdnél róla, hogy csak szerencsétlen vagyok
170 3 | beszélek én. Be fogod látni, hogy nem vagyok igazságtalan
171 3 | irántad. Te arra kérsz engem, hogy bocsássak meg neked. Megbocsátok.
172 3 | haragszom rád többé. Kívánom, hogy élj boldogan. Nem volt ez
173 3 | gyûlöltelek, és arra gondoltam, hogy megöllek. Nagyon nehéz volt
174 3 | dugtam már a revolvert, hogy elmegyek hozzád és lelõlek.
175 3 | mentem. Bizonyára hallottad, hogy ittam. Nem mulattam. Leültem
176 3 | Leültem és ittam. Ittam, hogy ne érezzem a fájdalmat,
177 3 | ne érezzem a fájdalmat, hogy ne kelljen rád gondolnom.
178 3 | ne kelljen rád gondolnom. Hogy ne kelljen arra gondolnom,
179 3 | volna. Mert rájöttem ám, hogy magam voltam mindennek az
180 3 | És nem voltam képes arra, hogy egyetlen kívánságodat ne
181 3 | sors arra kárhoztatott, hogy a vágyaimat úgyszólván sohasem
182 3 | teljesíthettem, úgy éreztem, hogy most elégtételt kell vennem
183 3 | nem akartam arra gondolni, hogy erre az örökség nem lesz
184 3 | az örökség nem lesz elég, hogy az hamar, nagyon hamar elfogy.
185 3 | okozni. Gyönyörködtem abban, hogy ha elém tettek egy váltót,
186 3 | gyerek voltam. Tetszett, hogy úgy élek, mint az elõkelõ
187 3 | hagyományban nõnek fel, hogy ez a legszebb élet. Nincsenek
188 3 | Nincsenek tekintettel arra, hogy a gazdag emberek csak azért
189 3 | tudomány nem kell. Mondhatnám, hogy az egész mód, ahogyan elvertem
190 3 | Ebbõl fogod megítélni, hogy mennyire nem vagyok igazságtalan
191 3 | igazságtalan irántad. Azóta, hogy elváltunk, sokat gondolkoztam
192 3 | könyvbõl. Úgy tanultam, hogy mindenrõl pontosan és részletesen
193 3 | gondolkoztam. Azt mondhatnám, hogy ez alatt a másfél év alatt
194 3 | aggódva gondoltam arra, hogy nemsokára végképp elfogy,
195 3 | is voltam gyõzõdve róla, hogy nem fogsz megcsalni. Többször
196 3 | akartam említeni neked, hogy ezt elvárom tõled, de aztán
197 3 | de aztán azt gondoltam, hogy egy kaszinói úr ilyen dolgokról
198 3 | részegen megmondta nekem, hogy már elkéstem, már hiába
199 3 | megerõsítette bennem a gyanút, hogy a dolog nem lehet üres szóbeszéd.~
200 3 | volt a válásról. Belátom, hogy ennek inkább én voltam az
201 3 | csodálatos erõ szállt meg. Vágy, hogy még egyszer éljek, dolgozni
202 3 | amelyek olyan boldoggá tettek, hogy megbocsátottam mindenkinek,
203 3 | semmit, semmit. Örültem, hogy élek, és hogy az életet
204 3 | Örültem, hogy élek, és hogy az életet ilyen gyönyörû
205 3 | megfordultam utánuk. Úgy éreztem, hogy semmilyen igazságtalanság
206 3 | mert tisztában voltam vele, hogy számodra a csalódások csak
207 3 | dolgodra. Tehát azt akarod, hogy visszavegyelek?~HORVÁTNÉ:
208 3 | tudnád, mit érzek! Engedd meg hogy itt maradjak, itt, ebben
209 3 | tartja majd bennem az erõt, hogy talán valamikor újra teljes
210 3 | nézném, visszavennélek. Hogy itt élj velem. Vigasztalnálak,
211 3 | amelyet a magány ad meg és az, hogy ki tudtam békülni a sorsommal.
212 3 | amennyit én szenvedtem miattad, hogy közelebb kerüljek hozzád.
213 3 | vagyok.~HORVÁT: Azt látom, hogy megkomolyodtál. Gondolkozni
214 3 | talán még szó lehet arról, hogy együtt menjünk tovább. Akkor
215 3 | látom benned. Ha engedném, hogy ide jöjj lakni, ez nagy-nagy
216 3 | évek múlva azt látnám, hogy van erõd legyõzni a szerencsétlenségedet,
217 3 | napszámosok száján látni, hogy ezt mondják: „Köszönöm alászolgája”,
218 3 | kendõt, és szomorúan nézi, hogy a férje fürgén kulcsokat
219 3 | Nézegeti. Nem néz föl.) Hogy voltam képes ezt félretenni?
220 3 | meglepetten föláll. Látszik, hogy szeretne odamenni, szeretné
|