Felvonás
1 Szem| felvonásban kis bajuszt visel, és oldalt választja el a haját.
2 Szem| teljesen borotvált az arca, és a választék középen van.
3 Szem| harmadik felvonásban komolyabb, és a mozdulatai is lassúbbak,
4 Szem| harmadikban a fejtetõn konty és köröskörül betétes fodorban
5 Szem| de bajuszát festi. Ritka és rövidre nyírt õszes haja
6 Szem| rézgombbal. Ruhája szürke és bõ. Fekete csokornyakkendõt
7 Szem| kicsit ki van vágva. Csinos és finom asszony. Komoly, de
8 Szem| erõs, elbizakodott hangon és bunyevácosan beszél tele
9 Szem| lüszterruhát visel fehér mellénnyel és vastag aranylánccal.~BADICS~
10 Szem| Púderezi magát. Fekete ruha és fehér melles kötény.~ISKOLASZOLGA~
11 1 | visszateszi. Újra kiveszi, és becsukva a szekrényt, az
12 1 | Azután megnézi az óráját és csönget. Mári nagy zajjal
13 1 | felesége ágyának a lábához, és mosolyogva nézi az alvó
14 1 | MÁRI (behozza a reggelit, és rájuk pislog): Tessék a
15 1 | HORVÁTNÉ: Tudom: szombaton és kedden nyolckor.~Horvát
16 1 | Átjavítottam tíz dolgozatot, és csak azután írhattam egy
17 1 | be a haját, pongyolát húz és papucsot.)~HORVÁT: Azt én
18 1 | HORVÁT: Azt én is szeretném, és elhiheted, hogy mindent
19 1 | asszony levette tegnap, és a mosdóra tette.~HORVÁT:
20 1 | tudlak megérteni. (Leguggol és vakarja, keféli a nadrágszárat.)~
21 1 | látod, erre most rágyújtok, és útközben kieszelek valami
22 1 | majd délben hozunk húst, és friss borjúszeletet csinálok.
23 1 | csinálok. Jó?~HORVÁT: Igen, és csemegének szõlõt veszünk.~
24 1 | forintot elsejéig.~HORVÁTNÉ: És ha neki sincs?~HORVÁT: Akkor
25 1 | reggeli vidéki lapot -, és olvasni kezd, azután csenget.~
26 1 | nélkül megfogja a lábost és viszi. Meztelen lábával
27 1 | szép. Csak tizenöt éves, és már hatodikba jár.~Badics
28 1 | Leteszi szürke bohém kalapját és botját.)~HORVÁTNÉ: Hogy
29 1 | szép õszi idõnek (köhög) és köhögök. Különben elég jól
30 1 | minden a lehetõ legjobb és legszebb volna. (Elbeszélésszerûen.)
31 1 | sokat, korán feküdjek le és efféle bolondságokat. Én
32 1 | nem tudok korán lefeküdni, és bármint csûröm-csavarom
33 1 | unokámat. (Töröli a szemét és a szemüvegét.) Hehehe...
34 1 | esztendeig a világtörténelmet és a magyarok történetet adta
35 1 | akkor kapkodunk fûhöz-fához, és sült krumplit vacsorázunk.
36 1 | készen lesz a Kálmán könyve, és megnyeri az Akadémia száz
37 1 | átírjuk egy nagy váltóra, és élünk, mint hal a vízben.~
38 1 | Akkor írtam meg a Zrínyi és Frangepán címû drámámat.
39 1 | Szatmáron, Veszprémben, és összesen százharminc forintot
40 1 | lenne a gyámja jóságával. És igazat is adok Kálmánnak,
41 1 | annyira tudja, mi a jó és helyes, hogy szó sem lehet
42 1 | dolgoztatok házi varrónõvel, és magam díszítem a kalapjaimat,
43 1 | egymást, mint a Horváték.” És az igaz is, az uram nélkülem
44 1 | az ajtót.)~Künn Horvátné és az iskolaszolga hangja.~
45 1 | fiam? Mit mond? (Fölkel és lassan az ajtóhoz megy.)~
46 1 | szekrénybõl a fekete ruhámat, és keféld ki!~MÁRI: Igenis!~
47 1 | szégyelleném magam, örülnék és táncolnék, mert gazdagok
48 1 | többit a kapucinus barátok és kórházak között osztja el,
49 1 | magas, fátyolos cilinderben és fekete kesztyûben van. Ezek
50 1 | Kérem, foglaljon helyet.” És elmondta, hogy szegény jó
51 1 | meghalt a militicsi tanyáján, és a zombori közjegyzõnél van
52 1 | közjegyzõnél van a végrendelete, és ma délután temetik. Én vagyok
53 1 | vagyok az általános örökös. És most, fiam, készülj, mert
54 1 | elõérzetem nem csal. Jön János, és mondja, hogy meghalt szegény
55 1 | a varróasztalra.~MÜLLER: És ez mi? (A dobozra mutat.)~
56 1 | pesztra tartja a szögesládát és a kalapácsot.) Így ni. Jó
57 1 | kétszázötven forint. Ezzel elmégy. És ha szükséged lesz pénzre,
58 1 | HORVÁT: De még ma elmenjen! És holnapután írjon ám Abbáziából!~
59 1 | Visszatérve a szobába, Horvát és Horvátné összeölelkeznek,
60 1 | Horvátné összeölelkeznek, és soká úgy állnak.) Édes Kálmánkám,
61 1 | képzelem! (Összecsapja a kezét és kinyújtózik.)~HORVÁT: Csak
62 1 | HORVÁT: Száz, kétszáz, és öt darab húszkoronás. És
63 1 | és öt darab húszkoronás. És itt a zsebemben is van még
64 1 | forint. Adjuk össze. Nyolc és öt az tizenhárom és három
65 1 | Nyolc és öt az tizenhárom és három az tizenhat. Egy meg
66 1 | fölhúzza a fekete szoknyát és kimegy.)~HORVÁT (lázasan
67 1 | Azután abbahagyja, fölugrik, és zsebre dugott kézzel körüljárja
68 1 | újra az íróasztalhoz ül, és folytatja az írást. Kopogás):
69 1 | Iskolaszolga mélyen meghajlik és elsomfordál.~IGAZGATÓ: Szervusz
70 1 | Szaladj csak át a cukrászdába, és hozzál valamilyen jó konyakot. (
71 1 | elintézni.~Horvátné konyakot és kis borospoharakat hoz be.~
72 1 | idõbeosztás leginkább megfelel, és azután egy hét múlva jelentkezz.~
73 1 | IGAZGATÓ: Ötven korona. Így ni. És milyen legyen a pályázat
74 1 | ide, fiam, a másik cipõmet és a fekete ruhámat.~HORVÁTNÉ:
75 1 | Leveti a kabátot, a mellényt, és fölhúzza a fekete mellényt
76 1 | fölhúzza a fekete mellényt és a ferencjóskát.) Így ni.~
77 1 | zárd be a könyvszekrényt. És azután minden kulcsot ide
78 1 | HORVÁTNÉ: Talán az is elég. És adj Márinak pénzt, hogy
79 1 | forint. Vigyázol a házra, és ebbõl a pénzbõl fõzz magadnak,
80 1 | az esernyõt, körülnéznek és lassan kimennek.~HORVÁTNÉ:
81 1 | mit akartam. (Újra kimegy, és bezárja az ajtót; az elõszobaajtó
82 2 | HORVÁTNÉ (föláll): Hölgyeim és uraim, egészségünkre! (Biztos,
83 2 | szomszédjával. Általános kézfogások és kézcsókok. A társaság lassan
84 2 | csak tegnap tanultuk meg, és ilyen hamar megunta?!~HORVÁTNÉ (
85 2 | dallal végül már csak Mayer és Horvátné törõdnek.~IGAZGATÓNÉ (
86 2 | hogy azonnal sürgönyözzön, és õ háromszor is megígérte.
87 2 | lovát ötszáz forinttal, és várom a sürgönyt Pestrõl,
88 2 | futtatás?~HORVÁTNÉ: Igen, és Mukics Laci megígérte, hogy
89 2 | mondta, hogy biztos nyerõ, és fogadtam rá.~PATAKI: Hát
90 2 | bukmékernek elküldtem a pénzt, és ha nyerek, megkapom a háromszorosát.~
91 2 | ha ez a mániájuk: tisztek és katonatisztek...~IGAZGATÓNÉ:
92 2 | ugyanarra a lóra fogadott, és elrontotta a szerencsémet.
93 2 | mellett kacéran leguggol, és elõszedi a macskát.) Gyere,
94 2 | Csókolja.) Így ni! (Fölveszi, és leül az igazgatóné mellé.)
95 2 | IGAZGATÓNÉ: Nagyon szép. És mondd, édesem, mennyibe
96 2 | magyarázza a szerkezetet.~MAYER: És aztán hogy mulattatok?~SIMON:
97 2 | Toskóék. Az öreg pezsgõzött és a cigányokkal mulatott.
98 2 | igazi úrifiú.~MAYER: No és aztán?~SIMON: Hát, barátom,
99 2 | haza (nevet) megmosdani és kirukkolni. Úgy hallom,
100 2 | Ferivel, Borzsó Gyuszival és Werner õrnagy úrral. Alig
101 2 | ebédlõbe, pezsgõt tölt, és intézkedik, hogy az inas
102 2 | átnézni a számlát. Kifizeti, és ad a fõpincérnek még öt-tíz
103 2 | tízkor elmegyek hozzád, és elviszem az összeget.~VÁRKONYI:
104 2 | huszonöt korona törlesztésem és hetvenhárom korona kamatom.~
105 2 | csupán néhány húszkoronást és egy ötvenkoronást.~VÁRKONYI:
106 2 | dolog nem tetszeni.~Mayer és Horvátné az elõtérbe jönnek.~
107 2 | sétálni az utcán. Téged és Mayert. Például egyszer
108 2 | mosolyogva): Roppant kellemetlen. És mondd, még mit hallottál?~
109 2 | tisztekkel vagy Mayerrel, és az urad nincs veletek.~HORVÁTNÉ:
110 2 | dolognak a féltékenykedést és azt, ha egymás dolgaiba
111 2 | határon túl beleavatkozunk. És én a magam részérõl ezt
112 2 | együtt töltsük.~PATAKINÉ: És ha nem egyezel bele?~HORVÁTNÉ:
113 2 | kimegy Várkonyi fõhadnaggyal, és célba lõnek a lõtéren. Ezenkívül
114 2 | elfoglalja magát.~PATAKINÉ: És a könyvén nem dolgozik,
115 2 | voltam. Most van elõször itt, és részegen jön.~Bukvics kedélyesen,
116 2 | borjúsültet, kaviárt, sonkát és szalámit.~BUKVICS: És zöldpaprikát,
117 2 | sonkát és szalámit.~BUKVICS: És zöldpaprikát, édes nagyságos
118 2 | nagyságos asszonyom!~HORVÁTNÉ: És zöldpaprikát.~BUKVICS: És
119 2 | És zöldpaprikát.~BUKVICS: És egy jó érett, szép vöröshagymát,
120 2 | Horvát, Horvátné, Bukvics és Pataki beszélgetnek. A tisztek
121 2 | Horváttal a kis asztalhoz ült, és enni kezdett. Csámcsog):
122 2 | bank vette meg.~BUKVICS: És hogy adtad? (Csámcsog.)~
123 2 | nincs, mint ez az udvar és ez a ház.~BUKVICS: Igazán
124 2 | húszezer forintot adtál, és tizenötezret költöttél a
125 2 | menyecskét (a tiszteket és Horvátnét nézi), úgy látszik,
126 2 | lehet kifogás, ha sétál és szórakozik a barátaimmal!?~
127 2 | véletlen... (Elgondolkozik, és végigsimítja a homlokát.)
128 2 | részeg. Lelkesen táncol és kokettál Simonnal. Várkonyi
129 2 | derékon kapja Horvátot, és komikusan, hetykén rázva
130 2 | feltartott fejjel járja. Jean és Juliette közben félretolják
131 2 | jó.~Horvát lassan fölkel, és a közömböset színlelve,
132 2 | nem kell a nyomában lenni, és mégis tudja, mi a kötelessége,
133 2 | udvarlójukat maguk után, és csókolóznak a másik szobában?
134 2 | váltót zsiráltál Várkonyinak és Hausmernek és Weidlnek és
135 2 | Várkonyinak és Hausmernek és Weidlnek és Mayernek és
136 2 | és Hausmernek és Weidlnek és Mayernek és Simonnak, el
137 2 | és Weidlnek és Mayernek és Simonnak, el fogják árvereztetni.
138 2 | szedd össze a ruhádat, és menj!~HORVÁTNÉ: Íme itt
139 2 | fogom önnek ajándékozni, és ügyvédemnél holnap megteszem
140 2 | önnel! (Meghajtja magát, és büszkén el a fenéken.)~HORVÁTNÉ (
141 2 | HORVÁTNÉ (a tükörhöz megy, és a haját igazgatja. A tükörbe
142 2 | csomagoljak össze neki fehérnemût és ruhát, és vigyem el reggelre
143 2 | neki fehérnemût és ruhát, és vigyem el reggelre az Arany
144 2 | ágyából vegye ki a hálóinget, és vigye el neki mindjárt.
145 2 | Mayer százados úr lakására, és mondja meg neki, hogy sürgõs
146 2 | keresse az Európa kávéházban, és a pincérrel hívassa ki.
147 2 | ki. Jöjjön vele együtt, és a kapun eressze be.~JULIETTE:
148 3 | tegnap óta itt lakik.~POSTÁS: És egy másik levél Horvát Kálmánné
149 3 | felveszi a tanári noteszt és nézegeti.~ISKOLASZOLGA:
150 3 | ugye akkor a másik szoba és a konyha is az övéké volt?~
151 3 | lesz második éve.~VARGÁNÉ: És mondja, hallottam, hogy
152 3 | örökölt, akkor lemondott, és nem tanított, de azt hallottam
153 3 | asszonynak nincs pénze, és mégse ad neki.~VARGÁNÉ:
154 3 | nyugalom jellemzi mozdulatait és beszédét. A szobalánnyal
155 3 | még ma délelõtt elküldi, és õ maga is eljön, mert szeretne
156 3 | érzéssel, céltudatossággal és megelégedettséggel teszi.
157 3 | ha valamit tenni akarnak, és mégsem gondolják meg. A
158 3 | olyan valami, ami megvédi és megvédheti az embert minden
159 3 | meglátnák az igazságot, és az igazság sokszor, igen
160 3 | jutniok az igazsághoz. No és akkor nem tudnak mit csinálni.
161 3 | igazságot, hazug, erkölcstelen és nevetséges megelégedettség
162 3 | igazság keserû piruláját, és megnézzük az igazságot,
163 3 | megnézzük az igazságot, és meglássuk az igazságot,
164 3 | meglássuk az igazságot, és a végére járunk az eszünkkel
165 3 | amelyen keményen megállhatunk, és nem kell soha félni, hogy
166 3 | újra a gondolatmenetet, és vizsgálja meg, hogy ugyanoda
167 3 | ugyanoda lyukad-e ki, ahová én. És csak akkor fogadja el, ha
168 3 | mindezt végighallgassam és aztán nemet mondjak. Megmondom
169 3 | csak szerencsétlen vagyok és nem gonosz. Nem vagyok gonosz.
170 3 | gyûlöltelek, nagyon gyûlöltelek, és arra gondoltam, hogy megöllek.
171 3 | revolvert, hogy elmegyek hozzád és lelõlek. Aztán mégis inkább
172 3 | ittam. Nem mulattam. Leültem és ittam. Ittam, hogy ne érezzem
173 3 | bánni. A vágyaim elragadtak, és úrrá lettek felettem. Vakon
174 3 | mindenfélét, ami megtetszett. És nem voltam képes arra, hogy
175 3 | minden óhajomat. Nem mertem és nem akartam arra gondolni,
176 3 | Mást akartam. Az elõkelõség és az elegancia tetszett nekem.
177 3 | ezt a vágyamat is. Úrnak és nagylelkûnek születtem.
178 3 | váltót, azt meg sem néztem és aláírtam. Ezt valami szép
179 3 | aláírtam. Ezt valami szép és lélekemelõ dolognak éreztem.
180 3 | kinyitottam a tárcámat, és könnyû szívvel leszámoltam
181 3 | semmit: itt van. Úgy éltem és gondolkoztam, mintha tenger
182 3 | Vadásztam, célba lõttem és lovagolni tanultam. Miután
183 3 | mert nem értenek semmihez, és miután egész nap nincs semmi
184 3 | egész nap szórakoznak, és olyan szórakozást választanak,
185 3 | elrontottam az életemet és a tiédet is, ezen a begyöpösödött
186 3 | is, ezen a begyöpösödött és merõben magyar felfogáson
187 3 | elváltunk, sokat gondolkoztam és tanultam. Nem könyvbõl.
188 3 | hogy mindenrõl pontosan és részletesen gondolkoztam.
189 3 | szerint, amely a legfõbb jónak és legszebbnek a dzsentri életet
190 3 | magunknak a szerepünkben, és nem fáradtunk bele a játékba,
191 3 | nem beszél a feleségével. És akkor egy idegen ember részegen
192 3 | játékot, te csak velem jöttél, és stílszerûen folytattad.
193 3 | holtrészegen feküdtem le, és reggel, fölébredéskor már
194 3 | dolgozni tudjak, örülni tudjak és egészséges álommal aludjak.
195 3 | megbocsátottam mindenkinek, és nem bántam semmit, semmit.
196 3 | semmit. Örültem, hogy élek, és hogy az életet ilyen gyönyörû
197 3 | az örömnek, a nyugalomnak és a megelégedettségnek érzésével
198 3 | fölött, hanem a szemük közé, és megfordultam utánuk. Úgy
199 3 | amit szépen kihevertem és újra egész ember vagyok.
200 3 | ezután fognak következni. És ha jól sejtem, most következtek
201 3 | adok egy-két magánórát. És mától kezdve esténként írni
202 3 | kihirdette a pályázatot, és én most már meg akarom nyerni.
203 3 | verj agyon, de bocsáss meg, és szeress újra egy kicsit.~
204 3 | nem verlek, mert szeretlek és sajnállak.~HORVÁTNÉ: Milyen
205 3 | gondoltam: eladom a házat, és a pénzt visszaadom neked.
206 3 | senkim, senkim, csak te vagy. És neked sincs senkid, csak
207 3 | amelyet a magány ad meg és az, hogy ki tudtam békülni
208 3 | rám föltétlenül szükséged, és akkor talán nem is lesz
209 3 | fogok benned majd látni, és nem szánalomból, nem könyörületbõl
210 3 | Horvátné felveszi a kendõt, és szomorúan nézi, hogy a férje
211 3 | Megvan! (Az íróasztalhoz lép, és kinyitja a fiókját.) Horvátné
212 3 | fiókját.) Horvátné a tintát és a tollat a középsõ asztalról
213 3 | HORVÁT (széket hoz, leül, és a legalsó fiókból kikeresi
214 3 | Látod, ez volt a bûnöm, és bûnhõdtem is érte.~HORVÁTNÉ (
215 3 | megnézi a régi kéziratot, és írni kezd. Mintegy magát
|