Felvonás

 1   1|    dolgokat. No, de megyek. Kefélj meg, kérlek, egy kicsit. (Mandzsettát
 2   1|          férjét): No, most fordulj meg. Hol találsz te, fiam, most
 3   1|       sarkon vedd Kovácsnál. Mondd meg neki, hogy szépet adjon,
 4   1|              HORVÁTNÉ: Isten áldja meg!~Mári behozza a gõzölgõ
 5   1|    dolgokat, hát csak a feketekávé meg a konyak esik jól, meg az
 6   1|  feketekávé meg a konyak esik jól, meg az éjfél utáni lefekvés.
 7   1|     nyugdíjamból? Inkább azt mondd meg, hogy hogyan vagytok ti.
 8   1|        Hehehe... hehe...~HORVÁTNÉ. Meg aztán azt is mondták a tatuskának,
 9   1|          van. Dolgozik a munkáján. Meg most az iskolában is több
10   1|   terminusokat, sohasem feledkezik meg a váltóról.~MÜLLER: Bizonyosan
11   1|   húsz-harminc váltórendezésre. Ha meg törlesztést is kívánnak,
12   1|          se volt több. Akkor írtam meg a Zrínyi és Frangepán címû
13   1|         szívesen összehúzom magam, meg dolgoztatok házi varrónõvel,
14   1|           biztosan tudni. Várjátok meg szépen, míg minden kiderül.~
15   1|           Mennyi ez? Olvassuk csak meg, fiam!~HORVÁT: Minek?~HORVÁTNÉ:
16   1| valamennyit.~HORVÁTNÉ: Olvasd csak meg még egyszer!~HORVÁT: Száz,
17   1|          és három az tizenhat. Egy meg négy az öt, meg egy az hat,
18   1|      tizenhat. Egy meg négy az öt, meg egy az hat, meg három az
19   1|        négy az öt, meg egy az hat, meg három az kilenc, meg öt
20   1|          hat, meg három az kilenc, meg öt az tizennégy. Marad egy,
21   1|           az tizennégy. Marad egy, meg egy az kettõ, meg kettõ
22   1|       Marad egy, meg egy az kettõ, meg kettõ az négy, meg három
23   1|          kettõ, meg kettõ az négy, meg három az hét. Az annyi mint
24   1|          te most siess öltözni. Én meg megírom az igazgatónak.~
25   1|          be): Azt mondták, mondjam meg a tanár úrnak, hogy nem
26   1|     Esetleg csak holnapután jövünk meg. Ha lennél kedves a helyettesítést
27   1|         köszönöm. Ezenkívül engedd meg, kedves igazgató úr, hogy
28   1|         ruhámat.~HORVÁTNÉ: Bocsáss meg, a fekete nadrágot még nem
29   2|        hiszen csak tegnap tanultuk meg, és ilyen hamar megunta?!~
30   2|         Azt hiszem, fél órán belül meg fog érkezni.~HORVÁTNÉ: Olyan
31   2|     ugyebár neked nem mutattam még meg az új gramofonomat?~IGAZGATÓ:
32   2|          de ezt egy se közelítette meg. Ennek a tölcsére el van
33   2|           a születésnapomra lepett meg.~Pataki magára maradt. Idegesen
34   2|   táncmestertõl.~PATAKINÉ: Tanítsa meg az uramat, fõhadnagy úr,
35   2|          megszedni.~SIMON: Engedje meg, százados úr, talán mégsem
36   2|          MAYER. Helytelenül ítéled meg az ügyet, kedves barátom,
37   2|         Nem, felfogásod nem állhat meg.~PATAKINÉ (súgva): Okosan
38   2|             Remélem, nem haragszik meg rám, hogy kicsit elkéstem,
39   2|          fiam, hallatlan, hogy mit meg nem engednek maguknak ezek
40   2|        Csak azt iszom. Ez a pezsgõ meg ez a badacsonyi... (Legyint
41   2|           nem kerülgetem a dolgot. Meg szeretném venni tõled. (
42   2|             Egy zombori bank vette meg.~BUKVICS: És hogy adtad? (
43   2|            örökséget nem kaphattam meg mindjárt, nekem pedig pénzre
44   2|            neked. Nekünk gazdáknak meg most van a konferencia.
45   2|      Kedves Piri, ha belehalok is, meg kell magát ma este csókolnom.~
46   2|    Hangosan.) Jaj, leesik a hajam, meg kell igazítanom! (Abbahagyja
47   2|      HORVÁTNÉ: Nem.~HORVÁT: Esküdj meg rá!~HORVÁTNÉ: Esküszöm!~
48   2|    százados úr lakására, és mondja meg neki, hogy sürgõs megbeszélnivalóm
49   3|          már ilyet! Az isten áldja meg.~Vargáné tovább törölget,
50   3|            Az igaz.~VARGÁNÉ: Aztán meg, hogy sokat örököltek?~ISKOLASZOLGA:
51   3|       ISKOLASZOLGA: De isten áldja meg, sietek a notesszal. (El.)~
52   3|      asszony küldött, hogy mondjam meg: a nagyságos úr régi íróasztalát
53   3|            Beszélni velem? (Kicsit meg van döbbenve, de azért továbbra
54   3|             Igenis.~HORVÁT: Mondja meg neki, hogy délután kettõig
55   3|       akarnak, és mégsem gondolják meg. A gondolkodás önállósága
56   3|            a fontos, hogy az ember meg legyen elégedve magával.~
57   3|            ráakad az igazságra, ha meg nem kötik.~BADICS: Igen.~
58   3|       onnan eredt, hogy nem nézték meg az igazságot, hazug, erkölcstelen
59   3|     megelégedettség, amelyet az ad meg, hogy lenyeljük az igazság
60   3|           mert ezt nem változtatja meg semmi, ez biztos talaj,
61   3|      gondolatmenetet, és vizsgálja meg, hogy ugyanoda lyukad-e
62   3|        Igenis.~HORVÁT: Isten áldja meg!~BADICS (még egyszer mélyen
63   3|        kérsz engem, hogy bocsássak meg neked. Megbocsátok. Nem
64   3|           rögtön, most egymás után meg kell valósítanom minden
65   3|        elém tettek egy váltót, azt meg sem néztem és aláírtam.
66   3|         tudtam változtatni semmin, meg aztán meg is voltam gyõzõdve
67   3|      változtatni semmin, meg aztán meg is voltam gyõzõdve róla,
68   3|            akkor még nem csaltalak meg.~HORVÁT: De igen. Ezt utóbb
69   3|    Egyszerre csodálatos erõ szállt meg. Vágy, hogy még egyszer
70   3|        forintból kell megélnem. De meg fogok élni. Sõt, jól fogok
71   3|         pályázatot, és én most már meg akarom nyerni. De nem akarok
72   3|         vele. Téged szeretlek. Ölj meg, vagy verj agyon, de bocsáss
73   3|        vagy verj agyon, de bocsáss meg, és szeress újra egy kicsit.~
74   3|          kicsit.~HORVÁT: Nem öllek meg, mert már nem vagyok beléd
75   3|          tudnád, mit érzek! Engedd meg hogy itt maradjak, itt,
76   3|          érte ezer forintot. Magad meg ellakhatsz az udvari két
77   3|           neked. Nehezen szereztem meg. Nagyon nehezen. Nehéz munkával.
78   3|          Így lenne-e? Nem bánnám-e meg? Nem rontanám-e el azt a
79   3|   boldogságot, amelyet a magány ad meg és az, hogy ki tudtam békülni