Felvonás

 1   1|      HORVÁTNÉ: Sokat dolgoztál már ma?~HORVÁT: Nem volt idõm.
 2   1|       ne felejtsem. Mára nincs már pénzem.~Szünet.~HORVÁT:
 3   1|       e van.~HORVÁT: Tyûha! Ez már baj.~HORVÁTNÉ: Nincs neked
 4   1|       ezt a tejet újra. Kihûlt már.~MÁRI (szó nélkül megfogja
 5   1|    HORVÁTNÉ: Hatodik? Hát maga már hatodikos?~BADICS: Igenis. (
 6   1|    szép. Csak tizenöt éves, és már hatodikba jár.~Badics a
 7   1|  hangja kint): A tekintetes úr már elment? No jó, azért bemegyek.
 8   1|    éjfél utáni lefekvés. Bajos már ilyen korban megváltoztatni
 9   1|    kérni.~HORVÁTNÉ: Mondtam én már sokszor Kálmánnak. De azt
10   1|     ezt az egyet nem teszi. Ha már olyan jó gyámapja volt neki,
11   1|  Patakiné: „Te Piri, ti ketten már közmondásossá lesztek a
12   1|   örülök ennek legjobban. Csak már látnám az unokámat! (Szemét
13   1|   iskolába, a közjegyzõ írnoka már várt engem, hogy a közjegyzõ
14   1|     negyed négyre ott vagyunk. Már táviratoztam, hogy legyen
15   1|   átrakod ide. Az a régi album már úgyis nagyon kopott. Azután
16   1|       kár volt sietni. De most már mindegy. (Bedobja a váltót
17   1|         IGAZGATÓ: Hanem nektek már készülnötök kell. Ajánlom
18   1|      HORVÁT: Köszönöm. De most már pakolj ám!~HORVÁTNÉ: Igen.~
19   2|        HORVÁTNÉ: Nem bánom, de már annyira unom.~MAYER: De
20   2|         úgyhogy a dallal végül már csak Mayer és Horvátné törõdnek.~
21   2|    annyira izgat a Király-díj. Már itt kellene lennie a sürgönynek.~
22   2|      kérlek. (Belekarol.) Volt már két másik, de ezt egy se
23   2|    rendezzük a dolgot, hogy én már tízkor elmegyek hozzád,
24   2|        Nem volnál szíves akkor már ott rendezni a váltót is?
25   2|       most szólok, hogy hozzák már az italt. (A háttérben Jeannal
26   2| tudsz-e arról, hogy vége van-e már az örökösödési eljárásnak
27   2|        hogy ott voltam.~MAYER: Már négy hosszú-hosszú, rettenetesen
28   2|   ilyen dologgal. Minek? Nincs már rászorulva az Akadémia száz
29   2|       az asszonykát.~MAYER: Én már hozattam. Majd együtt fizetjük.~
30   2|        kedves Tosko bátyám, de már nem az enyém.~BUKVICS: Nem
31   2|    visszaül.) Hát szóval nincs már semmi a földedbõl?~HORVÁT:
32   2|    Táncolni kezdenek. Horvátné már kissé részeg. Lelkesen táncol
33   2| Várkonyi felkéri Patakinét, de már elkésett, mert az a férjével
34   2|         sokat ittam, nem bírom már.~BUKVICS: Látod, ezért nem
35   2|    vállat von.~HORVÁT: De most már mindegy. Azt is tudom, hogy
36   3|      egészen szétválasztva, de már nem sokáig.~POSTÁS: Ejnye,
37   3|  VARGÁNÉ: Hja, hja!~POSTÁS: No már ilyet! Az isten áldja meg.~
38   3|     egészet.~ISKOLASZOLGA: Azt már nem tudom.~VARGÁNÉ: Mondja
39   3|        a tanári szobában, hogy már a múlt õszkor vissza akart
40   3|       neki pénzt?~JULIETTE: Én már négy hónapja egy krajcárt
41   3|   HORVÁT: Mához egy esztendõre már az egyetemre iratkozik.
42   3|       egyetemre iratkozik. Ott már kezdeni fogja az életet
43   3|      az életet megismerni. Ott már igen. Még nem választott
44   3|     Nemegyszer zsebembe dugtam már a revolvert, hogy elmegyek
45   3|       féltékenységem. De akkor már nem tudtam változtatni semmin,
46   3| részegen megmondta nekem, hogy már elkéstem, már hiába szólnék.
47   3|      nekem, hogy már elkéstem, már hiába szólnék. Ami azután
48   3|      bizonyossággal megtudtam. Már akkor csaltál, amikor még
49   3|       és reggel, fölébredéskor már ott volt a konyakosüveg
50   3|   következtek el.~HORVÁTNÉ: Ó, már régen, Kálmán, régen, mindjárt
51   3|       a pályázatot, és én most már meg akarom nyerni. De nem
52   3|    HORVÁT: Nem öllek meg, mert már nem vagyok beléd szerelmes.
53   3|        forintot.~HORVÁTNÉ: Azt már részben eladtam.~HORVÁT:
54   3|        nagyon sokat szenvedtél már. Mert egy asszony szenvedése
55   3|   HORVÁTNÉ (elhaló hangon): Ó, már hónapok óta borzasztó állapotban
56   3|   együtt menjünk tovább. Akkor már nem lesz rám szükséged,