13-elint | eljar-helye | helyz-kulon | kunn-oldal | olvas-tulaj | tuldi-zulle
Felvonás
2505 Szem| van rajta. A másodikban túldíszített sárga selyem estélyi ruha.
2506 1 | lehetnek kivételek, de ez a túlságos jóság talán szükségtelen
2507 1 | szeptember 29-e van.~HORVÁT: Tyûha! Ez már baj.~HORVÁTNÉ: Nincs
2508 2 | földem nincs, mint ez az udvar és ez a ház.~BUKVICS: Igazán
2509 3 | Magad meg ellakhatsz az udvari két kis szobában. A berendezést
2510 2 | vannak a háznál, kihívják az udvarlójukat maguk után, és csókolóznak
2511 2 | Állítólag, hogy én Mayerrel udvaroltatok magamnak. Ez olyan kellemetlen
2512 2 | Csak azt mondták, hogy udvaroltatsz magadnak.~Bukvics belép
2513 3 | szeretõt tartottam, te pedig udvaroltattál magadnak. Nem voltál rám
2514 1 | közjegyzõt megbíztam a hagyatéki ügy rendezésével. Véletlenül
2515 2 | eljárásnak Kálmán öröksége ügyében?~SIMON: Nem tudok semmit.~
2516 2 | Igazán nagyon szép, nagyon ügyes, snájdig dolog. Sokszor
2517 2 | Helytelenül ítéled meg az ügyet, kedves barátom, egészen
2518 2 | fogom önnek ajándékozni, és ügyvédemnél holnap megteszem a szükséges
2519 2 | Tegnap megkérdeztem az ügyvédtõl.~HORVÁT: Helyes, akkor holnap
2520 3 | odavezeti az asztalhoz). Ülj le!~Horvátné az asztalra
2521 1 | a lányát.~HORVÁTNÉ: Na, üljön le nálunk, tatuska. Tessék
2522 2 | nem tudja, mit csináljon): Üljünk le, Tosko bátyám, sokat
2523 2 | elõtérben álló két fotelben ülnek): Jó vacsora volt, tagadhatatlan,
2524 2 | Horváttal a kis asztalhoz ült, és enni kezdett. Csámcsog):
2525 1 | szín néhány másodpercig üresen áll.)~Függöny~ ~
2526 2 | fölugrik): Az istennyila üssön bele! (Vörös a dühtõl.)~
2527 2 | ajtók, fenéken nagy nyitott üvegajtó, amelyen át az egész ebédlõ
2528 2 | Hosszú asztal látszik, tele üvegekkel, edényekkel. A társaság
2529 1 | csak ide!~Mári becsomagolt üveget ad oda. Horvátné elveszi.
2530 1 | a Kálmán gyámapja. Most üzent az iskolaszolgával. Utazunk
2531 2 | feleségednek a varrónõje ugyanabban a házban lakik, ahol a te
2532 2 | barátom, hogy vesztettem: ugyanarra a lóra fogadott, és elrontotta
2533 Szem| kilátszik az ing nyelve. Ugyanígy a második felvonásban, ahol
2534 Szem| alakú. Rózsaszín kockás ing. Ugyanilyen színû bõ mandzsetták, amelyek
2535 3 | Igen.~HORVÁT: Az emberek ugyanis megkötik az eszüket (nevet),
2536 3 | kárhoztatott, hogy a vágyaimat úgyszólván sohasem teljesíthettem,
2537 3 | fekete szûk szoknyában, rövid ujjú világos, piszkos blúzban,
2538 1 | megfogdossa a kirakott, újonnan vásárolt holmit, belenéz
2539 3 | töltött el. Kezdtem olvasni újságokat, könyveket, érdekelt minden.
2540 2 | egyszer a szobalányom azt újságolta, hogy együtt látott titeket.~
2541 1 | az asztalhoz, elõvesz egy újságot - a négyoldalas reggeli
2542 2 | Nem.~SIMON: Az öreg Tosko unokaöccse. Egy igazi úrifiú, elegáns
2543 1 | vagytok ti. Nincs kilátás unokára, fiam?~HORVÁTNÉ: Ugyan tatuska! (
2544 2 | Nem bánom, de már annyira unom.~MAYER: De hiszen csak tegnap
2545 3 | tenger pénznek volnék az ura. Ha ma milliárdos lennék,
2546 2 | Nevetés.)~IGAZGATÓNÉ (az urához): Utálatos egy asszony.~
2547 2 | HORVÁTNÉ (föláll): Hölgyeim és uraim, egészségünkre! (Biztos,
2548 2 | Jean kérem, kínálja az urakat pezsgõvel!~BUKVICS: Nono!
2549 1 | hogy olyan jól élünk az urammal. A múltkor azt mondja nekem
2550 2 | IGAZGATÓNÉ: Azok rontották el az urát is. Jutott volna eszébe
2551 2 | gondoltam, hogy egy finom úriasszonyra nem kell vigyázni, nem kell
2552 3 | másik levél Horvát Kálmánné úrnõnek.~VARGÁNÉ: Az nem lakik itt,
2553 3 | A vágyaim elragadtak, és úrrá lettek felettem. Vakon engedelmeskedtem
2554 2 | IGAZGATÓNÉ (az urához): Utálatos egy asszony.~HORVÁT: Kedves
2555 3 | HORVÁTNÉ: Nem szeretem õt! Utálom!~HORVÁT: Azt kérdeztem,
2556 1 | konyak esik jól, meg az éjfél utáni lefekvés. Bajos már ilyen
2557 1 | kell. Ajánlom is magam. Jó utazást kívánok, nagyságos asszonyom!
2558 1 | Tessék csomagoltatni, mert utaznak. Meghalt a tanár úr gyámapja.~
2559 1 | temetés miatt Zomborba kell utaznom.~HORVÁTNÉ: A gimnáziumban
2560 3 | hanem a házában, a Bercsényi utcában. Külön élnek.~POSTÁS: Igen.
2561 Szem| elsõ felvonásban szürkés utcai ruhát visel, de mellénye
2562 3 | meg.~HORVÁT: De igen. Ezt utóbb teljes bizonyossággal megtudtam.
2563 2 | mondta, ha józan lesz, eljön vacsorára, ha részeg lesz, akkor reggel
2564 1 | vehessen magának ebédet, vacsorát.~HORVÁT: Elég lesz három
2565 1 | fûhöz-fához, és sült krumplit vacsorázunk. No, de ha készen lesz a
2566 3 | élek, mint az elõkelõ urak. Vadásztam, célba lõttem és lovagolni
2567 3 | szimat után megtalálja a vadat, éppúgy az emberi ész mindig
2568 Szem| amely a nyakon kicsit ki van vágva. Csinos és finom asszony.
2569 3 | csodálatos erõ szállt meg. Vágy, hogy még egyszer éljek,
2570 3 | mert engem csak az élet vágya segített, téged pedig a
2571 3 | tudtam a pénzzel bánni. A vágyaim elragadtak, és úrrá lettek
2572 3 | arra kárhoztatott, hogy a vágyaimat úgyszólván sohasem teljesíthettem,
2573 1 | gratuláció, amely mint egy nagy vagyon egyetlen örökösének jár
2574 1 | becsülték az öreg Mánics vagyonát?~HORVÁTNÉ: Nem tudom. Megérhet
2575 1 | azt mondd meg, hogy hogyan vagytok ti. Nincs kilátás unokára,
2576 2 | BUKVICS: Most van a te vakációd. Jó neked. Nekünk gazdáknak
2577 1 | megérteni. (Leguggol és vakarja, keféli a nadrágszárat.)~
2578 3 | és úrrá lettek felettem. Vakon engedelmeskedtem nekik.
2579 3 | Jobban szeretlek, mint valaha.~HORVÁT: Szeretsz? (Mosolyog.)~
2580 1 | gimnáziumi tanár... Istenem, valahányszor elolvasom ezt, mindig fáj,
2581 3 | többé. Nem tehetem többé valakitõl függõvé, például tõled.
2582 1 | hogy elvesztettem belõle valamennyit.~HORVÁTNÉ: Olvasd csak meg
2583 1 | el, nektek pedig alig jut valamicske. Nem lehet azt sohase biztosan
2584 3 | bennem az erõt, hogy talán valamikor újra teljes szívvel tudsz
2585 1 | a cukrászdába, és hozzál valamilyen jó konyakot. (Az igazgató
2586 3 | amikor még szó se volt a válásról. Belátom, hogy ennek inkább
2587 1 | sokszor Kálmánnak. De azt válaszolta, hogy ezt az egyet nem teszi.
2588 3 | szórakoznak, és olyan szórakozást választanak, amihez semmilyen különös
2589 Szem| bajuszt visel, és oldalt választja el a haját. A másodikban
2590 2 | szívesen. Tudod, kérlek, jól a valcert?~A gramofon elhallgat. A
2591 2 | tartozik a férjének.~Horvátné a vállát vonogatja. Most is szerepet
2592 1 | felöltözve belép. Régimódi, vállban buggyos ruha): Á, milyen
2593 3 | lélekemelõ dolognak éreztem. Mert valóban az is. Amikor hozták a barátaim
2594 3 | most egymás után meg kell valósítanom minden óhajomat. Nem mertem
2595 1 | Csak fehérnemût két napra valót. Más nem kell. Fésût (odaviszi),
2596 1 | kefét, a fogkefét. (Cipõt vált.)~HORVÁTNÉ: Szappant?~HORVÁT:
2597 1 | MÜLLER: Mennyire szól a váltó?~HORVÁTNÉ: Háromszáz forintra. (
2598 1 | el.~HORVÁTNÉ (elolvassa): Váltóintés.~MÜLLER: Melyik bankból?~
2599 1 | papírokat.) Mi ez itt? (A váltóintést fölveszi.)~HORVÁTNÉ: A bankszolga
2600 3 | a barátaim kifizetetlen váltóit, kinyitottam a tárcámat,
2601 1 | Horvát tanár küldi. Azt a váltóját, amelyik ezen a papiroson
2602 1 | kikecmeregjünk ezekbõl a váltókból. Szerényen él, s mégis a
2603 2 | reggel rendeznem kell egy váltómat?~HORVÁT (kissé zavarban
2604 1 | banknál átírjuk egy nagy váltóra, és élünk, mint hal a vízben.~
2605 1 | hónapban elmegy húsz-harminc váltórendezésre. Ha meg törlesztést is kívánnak,
2606 1 | sohasem feledkezik meg a váltóról.~MÜLLER: Bizonyosan tudta,
2607 1 | HORVÁT: Számítsuk csak össze. Váltótörlesztésre küldtem háromszáz forintot.
2608 Szem| Hehe. Ezalatt az arca nem változik.~BUKVICS TOSKO~Ötvenéves.
2609 2 | affekta, kacér teremtéssé változott.~Jean észrevétlenül hátrahívja
2610 3 | aztán az igazi, mert ezt nem változtatja meg semmi, ez biztos talaj,
2611 3 | De akkor már nem tudtam változtatni semmin, meg aztán meg is
2612 2 | tudsz-e arról, hogy vége van-e már az örökösödési eljárásnak
2613 2 | odalép): Milyen sürgönyt vár, nagyságos asszonyom, ha
2614 2 | Azt nem!~HORVÁTNÉ: Nem? (Várakozóan.)~PATAKINÉ: Csak azt mondták,
2615 1 | sajnálatos halálesete milyen váratlanul jött.~HORVÁTNÉ: Kálmán gyámapja,
2616 3 | Várj csak, kedves Piri. Várjál. Most hadd beszélek én.
2617 1 | azt sohase biztosan tudni. Várjátok meg szépen, míg minden kiderül.~
2618 3 | ideje lehet?~ISKOLASZOLGA: Várjon csak! Egy éve volt nyáron.
2619 2 | bankok, ahol váltót zsiráltál Várkonyinak és Hausmernek és Weidlnek
2620 2 | vagy kétszázezer forintot.~VÁRKONYl: Biztos vagy ebben?~SIMON:
2621 2 | szemrehányóan): Hát nem tudtál várni. (Majdnem siránkozva.) Hát
2622 1 | Végigmustrálja.) Itten varrd föl a zsinórt (a szoknyaaljára
2623 1 | letelt. Addig tedd csak oda a varróasztalra.~MÜLLER: És ez mi? (A dobozra
2624 2 | feltûnik, hogy a feleségednek a varrónõje ugyanabban a házban lakik,
2625 2 | meglátják is. Azt mondja, hogy a varrónõnél volt. Jól tudja, hogy csak
2626 1 | magam, meg dolgoztatok házi varrónõvel, és magam díszítem a kalapjaimat,
2627 1 | a közjegyzõ írnoka már várt engem, hogy a közjegyzõ
2628 2 | kellett azt kifizetned? Vártak volna szívesen. Adj inni,
2629 Szem| mandzsettáit. Nadrágja gondosan vasalt. Szemüveget visel.~MÁRI~
2630 1 | megfogdossa a kirakott, újonnan vásárolt holmit, belenéz a bõrtáskába,
2631 3 | könyvek, tinta, toll.~VARGÁNÉ (vasúti kalauz neje, törölget a
2632 2 | kérlek, tudsz-e arról, hogy vége van-e már az örökösödési
2633 3 | beomlik a lábunk alatt. (A végén kissé kedélyesen, nevetve
2634 3 | meglássuk az igazságot, és a végére járunk az eszünkkel az igazságnak,
2635 3 | hogy az íróasztalt, ami végett írni tetszett, a nagyságos
2636 2 | edényekkel. A társaság vacsora végi zsivajban. Koccintanak.
2637 3 | megalázni azzal, hogy mindezt végighallgassam és aztán nemet mondjak.
2638 1 | kérem?~HORVÁTNÉ: Ez, ez. (Végigmustrálja.) Itten varrd föl a zsinórt (
2639 2 | véletlen... (Elgondolkozik, és végigsimítja a homlokát.) Tiszta véletlenség...~
2640 1 | zombori közjegyzõnél van a végrendelete, és ma délután temetik.
2641 2 | beszélgetni kezd, úgyhogy a dallal végül már csak Mayer és Horvátné
2642 2 | megtalálja a kamrában. Az ágyából vegye ki a hálóinget, és vigye
2643 2 | fogják árvereztetni. Inkább vegyél magadnak egy másik házat,
2644 1 | adj Márinak pénzt, hogy vehessen magának ebédet, vacsorát.~
2645 1 | mert Kálmán rossz néven veheti.~HORVÁTNÉ: Igaza van, tatuska.
2646 2 | mindegy. Meddig voltatok Velencében?~HORVÁTNÉ: Ó, csak egy hétig.~
2647 2 | forintba is belekerülnek.~A velencei holmi kézrõl kézre jár.~
2648 2 | végigsimítja a homlokát.) Tiszta véletlenség...~BUKVICS: Persze hogy
2649 1 | hagyatéki ügy rendezésével. Véletlenül éppen ott volt Blau. Mindjárt
2650 2 | lovakról! Többet nem törõdöm velük. Csalódtam Pontiusban. A
2651 1 | evett hajába fõtt krumplit velünk együtt.~MÁRI (be): Itt a
2652 1 | ruha): Á, milyen kedves vendég! Jó napot, igazgató úr!~
2653 2 | azt csinálják, hogy amikor vendégek vannak a háznál, kihívják
2654 2 | házigazda vagy! Elkergetted a vendégeket.~HORVÁT (fontoskodva adja
2655 2 | kedélyesen, gõgösen sorba kezel a vendégekkel.~PATAKINÉ: Igazán nem értem,
2656 3 | hogy most elégtételt kell vennem a nehéz esztendõk szenvedéseiért,
2657 3 | szeretlek. Ölj meg, vagy verj agyon, de bocsáss meg, és
2658 3 | beléd szerelmes. Agyon nem verlek, mert szeretlek és sajnállak.~
2659 2 | IGAZGATÓNÉ: Nem is drága, ha vesszük, hogy a brüsszeli csipkék
2660 2 | nevetés.~HORVÁTNÉ: Dehogy veszem rossz néven, kedves Tosko
2661 1 | pillanatra.) Eszerint nem veszett el semmi. (Zsebre dugja
2662 3 | többé áldozat, ha magamhoz veszlek. Most fõképp az eldobott
2663 1 | Zomborban, Orosházán, Szatmáron, Veszprémben, és összesen százharminc
2664 2 | HORVÁT: Mi a hihetetlen? Hogy vesztett ötszáz forintot? Én is vesztettem
2665 2 | a fenéken belép): Piri, vesztettünk!~HORVÁTNÉ: Mutassa! Hazudik!~
2666 2 | bank lekötötte magának a vétel jogát, éspedig holdanként
2667 1 | történelemtudományok körébõl vett, szabadon választott dolgozat
2668 2 | HORVÁT: Egy zombori bank vette meg.~BUKVICS: És hogy adtad? (
2669 Szem| szabása elárulja, hogy készen vették. A második felvonásban kitûnõ
2670 2 | itt látsz, a csipkegyárban vettem.~IGAZGATÓNÉ: Nagyon szép.
2671 2 | HORVÁTNÉ: Igen, ezeket mind ott vettük. Ezt a tükröt, aztán azt
2672 1 | Igenis.~HORVÁT: Várj! Ezt vidd ki a kocsira. (Becsukja
2673 1 | a négyoldalas reggeli vidéki lapot -, és olvasni kezd,
2674 3 | visszavennélek. Hogy itt élj velem. Vigasztalnálak, beszélgetnék veled. Talán
2675 2 | finom úriasszonyra nem kell vigyázni, nem kell a nyomában lenni,
2676 1 | HORVÁT: Nesze három forint. Vigyázol a házra, és ebbõl a pénzbõl
2677 2 | vegye ki a hálóinget, és vigye el neki mindjárt. Küldje
2678 2 | fehérnemût és ruhát, és vigyem el reggelre az Arany sasba.~
2679 1 | elkészül a másodikkal is): Viheted. Azután egy levélmérõ. Erre
2680 1 | fiam, úgy rendeznék be a világot, hogy minden a lehetõ legjobb
2681 1 | Aki harminc esztendeig a világtörténelmet és a magyarok történetet
2682 2 | ízléstelen barokk csillár. Villanyvilágítás. Háttérben az ebédlõ. Az
2683 1 | arcképének. Ezt mindjárt át lehet vinni a tiszta szobába.~HORVÁTNÉ:
2684 3 | Fehér függönyök, az asztalon virág. A szobában csak egy ágy
2685 2 | legkedvesebben mulattat engem, virágot hoz majd minden nap, kezet
2686 2 | is szerepet játszik. Úgy viselkedik, ahogy egy nagyvilági nõt
2687 2 | kívánja tõled, hogy így viselkedj.~HORVÁTNÉ: Van benne valami.
2688 1 | levõk nem tudják, hogyan viselkedjenek. Utána egy boltosinas jön
2689 1 | neki, kitaníttatta, gondját viselte, nem fog neki alkalmatlankodni
2690 3 | eladom a házat, és a pénzt visszaadom neked. Vissza kell fogadnod. (
2691 3 | vissza. Ha engem nem akarsz visszafogadni, elmegyek innen, dolgozni
2692 1 | Várj csak!~MÁRI (megáll, visszafordul): Tessék!~HORVÁT: Mit fogsz
2693 1 | az irodámba.~Kikísérik. Visszajönnek. Sietnek.~HORVÁT: Add csak
2694 1 | ennivalót. Négy-öt nap múlva visszajövünk. Ha valaki keres, megmondhatod,
2695 2 | Ha befekteted a pénzedet, visszakaphatod azt a húszezer forintot.
2696 1 | lábával nyitja ki az ajtót. Visszakiált): Egy ifiúr van itt!~Horvátné
2697 3 | Ilyenkor aztán nagyon nehéz visszanyerni azt. De szert lehet rá tenni.
2698 1 | mulasson, tatuska. (Kikísérik. Visszatérve a szobába, Horvát és Horvátné
2699 1 | könyvet. Lapoz benne, aztán visszateszi. Újra kiveszi, és becsukva
2700 3 | Tehát azt akarod, hogy visszavegyelek?~HORVÁTNÉ: Igen, Kálmán. (
2701 3 | tõled. Ha ezt nem nézném, visszavennélek. Hogy itt élj velem. Vigasztalnálak,
2702 2 | Holnap délelõtt személyesen viszem el a pénzt.~VÁRKONYI: Nem
2703 2 | holdanként négyszáz forintért, viszont hajlandó volt a pénz jó
2704 1 | hamarább jöhet haza. Pá, a viszontlátásig! (Kituszkolja.)~MÜLLER:
2705 2 | naponta délelõtt egy órát vív. Nagyon elfoglalja magát.~
2706 3 | levegõben új illatokat. A hideg víz, amelyben reggel mosdottam,
2707 1 | váltóra, és élünk, mint hal a vízben.~MÜLLER: Mennyi is az adósságotok?~
2708 3 | újra a gondolatmenetet, és vizsgálja meg, hogy ugyanoda lyukad-e
2709 Szem| keményített kartonszoknya. Csíkos vörös-sárga vastag kötény. Koszorúba
2710 Szem| ISKOLASZOLGA~Negyvenéves, vörösesszõke, erõteljes, egykedvû ember.~
2711 2 | BUKVICS: És egy jó érett, szép vöröshagymát, drága nagyságos asszonyom!~
2712 2 | összeget.~VÁRKONYI: Nem volnál szíves akkor már ott rendezni
2713 3 | gondolkoztam, mintha tenger pénznek volnék az ura. Ha ma milliárdos
2714 2 | Elmentünk az Európába. Éppen ott voltak (nagyot nevet) Bukvics Toskóék.
2715 2 | hiszem - mindegy. Meddig voltatok Velencében?~HORVÁTNÉ: Ó,
2716 Szem| kopasz. Emiatt fejének felsõ vonala elölrõl félkör alakú. Rózsaszín
2717 2 | férjének.~Horvátné a vállát vonogatja. Most is szerepet játszik.
2718 2 | Várkonyinak és Hausmernek és Weidlnek és Mayernek és Simonnak,
2719 2 | Ferivel, Borzsó Gyuszival és Werner õrnagy úrral. Alig látott
2720 1 | óráját és csönget. Mári nagy zajjal nyitja ki az ajtót.~HORVÁT (
2721 1 | valamit elfelejtettem!~Zár csattog. Horvát visszajön.~
2722 1 | HORVÁTNÉ: Jól zárd be az ajtót.~Zárcsattogás hallatszik.~HORVÁT: Hopp,
2723 2 | Kellemetlen dolog.~Nagy zavar a társaságban.~PATAKINÉ (
2724 2 | váltómat?~HORVÁT (kissé zavarban van): A kereskedelmi bankból
2725 1 | az iskolaszolga hangja.~Zavaros szünet.~HORVÁTNÉ: No mi
2726 Szem| felvonásban, ahol igen hosszú zöld ferencjóskát visel. Lánca
2727 Szem| harmadikban jó kétsoros zöldes angol szövetruha.~HORVÁTNÉ~
2728 1 | több. Akkor írtam meg a Zrínyi és Frangepán címû drámámat.
2729 2 | zombori bank kiszedett a zsebedbõl.~Nagy nevetés Horvátné körül.~
2730 3 | errõl a tervrõl. Nemegyszer zsebembe dugtam már a revolvert,
2731 1 | darab húszkoronás. És itt a zsebemben is van még négy forint. (
2732 3 | cselédek, le se törölték. (A zsebkendõjével törölgeti.)~HORVÁT: Vargáné
2733 2 | figyel.~HORVÁT: Igen. Egy kis zsebpénzt szerettem volna szerezni.~
2734 1 | ül, tölt magának kávét, zsemlét aprít bele, s tele szájjal
2735 1 | Végigmustrálja.) Itten varrd föl a zsinórt (a szoknyaaljára mutat) -
2736 2 | vele? A bankok, ahol váltót zsiráltál Várkonyinak és Hausmernek
2737 2 | A társaság vacsora végi zsivajban. Koccintanak. Horvátné háttal
2738 3 | Sírni kezd.) Nem fogok zülleni. Az a remény tartja majd
|