1-500 | 501-617
Felvonás
501 2 | valahol a szekrény alatt. Majd a lány holnap megkeresi. Szóval
502 2 | Szóval itt van minden. (Leül. A kis csacsi, az automobil
503 2 | csacsi, az automobil és a gõzhajó az asztalon maradnak.)
504 2 | Vissza fogom neked adni a bundát is, amit tavaly télen
505 2 | készen lesz az új kabát. A szabó expresszmunkának vállalta.~
506 2 | tõlünk menni. Négy év óta ez a nõ, akit szerelembõl vettem
507 2 | nem volt az én feleségem. A tied volt. Végre is jogom
508 2 | görnyednem, hogy legyen mit enni a gyerekeimnek, nem marad
509 2 | ajándékokra, hogy kedveskedhessek a feleségemnek valami ékszerrel
510 2 | ruhával... és mégis jogom van a feleségemhez, mert szerelembõl
511 2 | hogy ezt kimondjam, de a becsületem kívánja és a
512 2 | a becsületem kívánja és a gyermekeim jövõje. Majd
513 2 | PERTICS (félénken, mintha a szünet alatt a csendben
514 2 | félénken, mintha a szünet alatt a csendben elpárolgott volna
515 2 | csendben elpárolgott volna a bátorsága): Belátod?~BOÉR:
516 2 | PERTICS: Most már meghalt a gyereked, semmi se köt hozzánk.
517 2 | semmi se köt hozzánk. Ezt a vén asszonyt is bizonyosan
518 2 | némán kimegy.~PERTICS: A régi barátságot azért nem
519 2 | aki gyûlölni fog. Abban a korban vagyok már, amikor
520 2 | korban vagyok már, amikor a nõ hûtlensége nem tûnik
521 2 | az embert eszi egy kicsit a fene (nevet), de azután
522 2 | derék gyerekek. És él mind a kettõ, hála Istennek, egészségesek,
523 2 | Istennek, egészségesek, mint a makk, mit törõdöm az anyjukkal?
524 2 | Az ember drukkol, tördeli a kezét, hogy meghalt a gyereke,
525 2 | tördeli a kezét, hogy meghalt a gyereke, és akkor kiderül,
526 2 | akkor kiderül, hogy csak a felesége csalta meg - tudja
527 2 | De biztos vagyok, hogy a másik kettõ tõlem való;
528 2 | akkor még nem csalt meg a feleségem. Az anyjára ugyanazt
529 2 | Nem fért szegény apámnak a gyomrába. (Nevet.) Utóbb
530 2 | feleség marad. De hát szerette a puccot, a jó lakást, megtettem
531 2 | De hát szerette a puccot, a jó lakást, megtettem a kedvéért,
532 2 | a jó lakást, megtettem a kedvéért, ide jöttem.~Szünet.~
533 2 | barátom, neked sokkal rosszabb a helyzeted, mert neked egy
534 2 | Hozzon két liter barna sört a kancsóba. Siessen!... Egy
535 2 | Egy kis sört hozattam, ez a bor sehogy sem ízlik. Látom,
536 2 | én örülök azon, hogy az a kisgyerek elpusztult. Magad
537 2 | azt mondhatnám, hogy az a kisgyerek volt az oka, hogy
538 2 | vettem észre abból, hogy itt a fejemen hogy nõnek a nagy
539 2 | itt a fejemen hogy nõnek a nagy szarvak. Jól elmulattam,
540 2 | eszembe se jutott, hogy a feleségemmel törõdjek. Tudod,
541 2 | bundát, hogy ez cserében van a feleségemért. Ilyen buta
542 2 | ide, jó barát oda, de ez a bunda kétszáz forint is
543 2 | ember az én helyemben töri a fejét. Érted?... (Szünet,
544 2 | ajtócsapkodás.) Ahá, itt a sör! (Kimegy az ajtóig.)
545 2 | Adja csak ide! (Beveszi a cselédtõl, aki még megtörli
546 2 | ez igen! (Poharat vesz le a pohárszékrõl, tölt.) Tessék! (
547 2 | másikat is teletölt, kiissza a poharat, és jól megnézi.)
548 2 | poharat, és jól megnézi.) A fenébe! (Nevet.) Ezt elfelejtettem.
549 2 | Felírom ezt is. Ezeknek a poharaknak széle kerekre
550 2 | megszoktam õket. (Nevet.) Ezeket a dolgokat, meg a bundát és
551 2 | Ezeket a dolgokat, meg a bundát és egyebet, mondom,
552 2 | jól alszom. Reggel sietek a hivatalba. Délben egykor
553 2 | örül, ha pár szót beszélhet a gyerekeivel, fáradt, éhes,
554 2 | volna magamnak ezen törni a fejemet, rájöttem volna,
555 2 | de így - egyik nap múlt a másik után, és nem jutott
556 2 | szót: „Nézd, Jenõ, mi van a feleségeddel, meg a Kálmán
557 2 | van a feleségeddel, meg a Kálmán barátoddal”, valószínû,
558 2 | Sört tölt, magasra emeli a kancsót, hogy sok hab képzõdjék.
559 2 | képzõdjék. Ülve ágaskodik a széken.) Kisütöm, és rájövök,
560 2 | Kisütöm, és rájövök, hogy „ez a Kálmán nem jóban jár!” De
561 2 | letörli zsebkendõjével a habot a bajszáról. Hátradõl
562 2 | letörli zsebkendõjével a habot a bajszáról. Hátradõl a székében,
563 2 | habot a bajszáról. Hátradõl a székében, nagyot szív a
564 2 | a székében, nagyot szív a szivarjából, magyaráz.)
565 2 | november...~BOÉR (köszörüli a torkát, halkan): Hetedikén.~
566 2 | asszony. Nem, nem kellett. Mi a fenének! (Nevet.) Hanem
567 2 | fenének! (Nevet.) Hanem a kisfiad nagyszerû gyerek
568 2 | meghalt... szegény. (Elcsuklik a hangja.) Szegény kis Janika!... (
569 2 | Szegény kis Janika!... (Rázza a fejét, és lehajtja az asztalra.)~
570 2 | PERTICS (kisírta magát, a hangja egészen az elõbbi):
571 2 | belátod, el kell menni tõlünk. A cselédek és a házbeliek
572 2 | menni tõlünk. A cselédek és a házbeliek miatt, erre is
573 2 | kell gondolni végre, és a gyermekek jövõje miatt.
574 2 | muszáj... (Szünet. Csend. A férj, aki már az utolsó
575 2 | szakadozottan motyogta, lehajtja a fejét a könyökére, majd
576 2 | motyogta, lehajtja a fejét a könyökére, majd elalszik.
577 2 | van ez az asszony? (Kinéz a jobb elülsõ ajtón.) Aranka!
578 2 | ki, kérlek. (Várakozás. A nõ kijön, de nem szól. Pertics
579 2 | benneteket. Elvesztettétek a gyereketeket, a kis Janikát,
580 2 | Elvesztettétek a gyereketeket, a kis Janikát, akit szívembõl
581 2 | volt hozzá. (Csuklik, sír.) A bánat nagyobb része azonban
582 2 | Beszélgessetek róla. (Lehajtja a fejét, szuszogva alszik
583 2 | fejét, szuszogva alszik a kis dohányzóasztalon, majd
584 2 | majd késõbb végigfekszik a kanapén.)~PERTICSNÉ: Kérem,
585 2 | hogy csakugyan alszik-e a férj), elõbb Jenõ azt az
586 2 | meggondolási idõ? Tönkretette a családi boldogságomat, s
587 2 | Nem érti?~PERTICSNÉ (remeg a hangja): Azaz értem, persze
588 2 | magának: gondolkodtam ezen a dolgon; nem lehet. Maga
589 2 | Tegnap délelõtt, mikor a kisfiunk haldoklott, maga
590 2 | és magával elmegyünk meg a kis Janival.~BOÉR: És a
591 2 | a kis Janival.~BOÉR: És a másik két gyermeket itt
592 2 | lenne Jenõvel? Mi lenne a gyerekekkel?~Szünet. Horkolás.~
593 2 | BOÉR: Mit csinálna Jenõ a gyerekek nélkül? Inna! Most
594 2 | Horkolás.~BOÉR: És mi lenne a gyerekekbõl? A fizetésem
595 2 | mi lenne a gyerekekbõl? A fizetésem nem olyan nagy,
596 2 | ezt maga is tudja -, hogy a régi életet, amit megszoktam,
597 2 | lehetne, ha magunkhoz vennénk a gyerekeket. Magának sem
598 2 | Magának sem tudnám megadni azt a kényelmet, amihez szokva
599 2 | egyedül együtt maradnának. A gyerekek elhanyagolnák a
600 2 | A gyerekek elhanyagolnák a tanulást, Jenõ nem ér rá
601 2 | belép): Nagysága kérem, a holnapi ebéd.~PERTICSNÉ:
602 2 | holnapi ebéd.~PERTICSNÉ: A holnapi ebéd? (Szünet.)
603 2 | hamislevest, azután diós metéltet. A hús mellé piré és kompót
604 2 | lefekszem. Jó éjt. (Megcsókolja a száján.)~A csók a nõ részérõl
605 2 | Megcsókolja a száján.)~A csók a nõ részérõl igen
606 2 | Megcsókolja a száján.)~A csók a nõ részérõl igen mohó. A
607 2 | a nõ részérõl igen mohó. A férfi passzívabb, nem ölel.~
608 2 | nem ölel.~BOÉR: Jó éjt.~A hang megilletõdött. Az asszony
609 2 | megilletõdött. Az asszony el. A házibarát magára marad az
610 2 | itt. Ki hagytátok aludni a tüzet. (Visszafekszik.)
611 2 | az elõszobába, és behozza a bundát, betakarja Perticset,
612 2 | PERTICS: Köszönöm. (Simogatja a prémet.)~BOÉR nézi az alvót.~
613 2 | PERTICS: Tétess, kérlek, a tûzre! (Alig érteni.)~BOÉR
614 2 | BOÉR leguggol, kinyitja a kályhaajtót. Még pislákol
615 2 | Papírt dob rá és fát. Fújja. A láng fellobban, a kályha
616 2 | Fújja. A láng fellobban, a kályha dübörög. Még megnézi
617 2 | Szegény kis Jani, szegény!~A kályha dübörög.~Függöny~ ~ ~ ~
1-500 | 501-617 |