Felvonás
1 Szem| PERTICS JENÕNÉ~ÖZV. TELKESYNÉ, PERTICSNÉ ANYJA~BOÉR KÁLMÁN~TOLNAY,
2 Szem| helyezkedik el.~Telkesyné. A Perticsné anyja. Molett asszony. Erõsen
3 1 | többen is reggeliztek itten. Perticsné jobboldalt összekuporodva,
4 1 | mondta, híjam a nagyságát.~PERTICSNÉ: Az a gyerek csak most kel
5 1 | Eltűnik.)~Kis szünet.~PERTICSNÉ újságolvasásba merül. Csengetés.
6 1 | POSTÁS: Nincs itthon Boér úr?~PERTICSNÉ: Nincs.~A POSTÁS: És van
7 1 | nagyságának írott meghatalmazása?~PERTICSNÉ: Van hát. Ejnye, hát maga
8 1 | Tessék kérem aláírni.~PERTICSNÉ ír.~A POSTÁS: Új ember vagyok,
9 1 | kerületbe. Kezeit csókolom.~PERTICSNÉ leül az asztalhoz újra.
10 1 | hallani valami gyereksírást.)~PERTICSNÉ: Mi baja már megint ennek
11 1 | az ég szakadjon rád...~PERTICSNÉ (belép a jobb hátsó ajtón):
12 1 | kendõt vesz elõbb a hátára.)~PERTICSNÉ (a telefonhoz lép, vár):
13 1 | fenékajtóban megjelenik.)~PERTICSNÉ: Húzza át Boris az én ágyamat,
14 1 | jobb hátsó ajtón kimegy.~PERTICSNÉ pár percig keresi a levelet,
15 1 | hogy rögtön jönni fog.~PERTICSNÉ: Mit csinált?~SZOBALÁNY:
16 1 | mert utcára volt öltözve.~PERTICSNÉ: Jól van, menjen be, és
17 1 | nem tetszett adni huzatot.~PERTICSNÉ: Ágyazza csak be az úr ágyába. (
18 1 | Kinek, hát a „Kálmánnak”!~PERTICSNÉ (hangja): Lujza! Lujza!
19 1 | TELKESYNÉ: Jó reggelt!~PERTICSNÉ (a jobb elülsõ ajtóban megjelenik):
20 1 | már, mi van a Janikával?~PERTICSNÉ: Nagy láza van, éppen most
21 1 | Tolnaynak telefonáltál?~PERTICSNÉ: Nem! Kálmánnak a minisztériumba! (
22 1 | értesíteni kell Jenõt is!~PERTICSNÉ: Telefonáljon neki, mama!~
23 1 | telefonáltam Kálmánnak.~PERTICSNÉ: Köszönöm, mama, mindegy. (
24 1 | nem tudni. Isten veled.~PERTICSNÉ (a jobb hátsó ajtón jön
25 1 | komolyán néznek egymásra.)~PERTICSNÉ: Nohát, éppen csak ez kellett
26 1 | TELKESYNÉ fésülni kezdi.~Szünet.~PERTICSNÉ: Ha ez a gyerek meghal,
27 1 | ennyire meg vagy ijedve!~PERTICSNÉ: Jól tudja a mama, hogy
28 1 | máskor is, és most is mondom.~PERTICSNÉ: Jó, jó, mama, jó, de én
29 1 | kezet fog a hölgyekkel.)~PERTICSNÉ: Az istenért, doktor úr,
30 1 | magyarázni. Jó ez a hõmérõ?~PERTICSNÉ: Azt hiszem.~TOLNAY: No,
31 1 | Mióta panaszkodik a Janika?~PERTICSNÉ: Az este még semmit sem
32 1 | után kiált): Jenõ! Jenõ!~PERTICSNÉ: Jenõ is megérkezett?~TELKESYNÉ:
33 1 | másik szobába fektették?...~PERTICSNÉ: Legyen szíves, mama, menjen
34 1 | tessék leküldeni jégért.~PERTICSNÉ: Igen. (Kimegy a konyha
35 1 | teljesen egészséges ember lesz.~PERTICSNÉ (megjelenik az ajtóban):
36 1 | Hanem nézzük meg a beteget.(Perticsné a konyhába megy. Az orvos
37 1 | kém megjelenik Telkesyné.)~PERTICSNÉ: Mit akar?~BOÉR: Borzasztó
38 1 | akar?~BOÉR: Borzasztó ez!~PERTICSNÉ: Borzasztó! (Ránéz. Átadja
39 1 | asszonynak, megcsuklik a hangja.)~PERTICSNÉ: Uralkodjék magán, még nincsen
40 1 | a gyerek meg fog halni.~PERTICSNÉ (rémülten): Ne beszéljen
41 1 | BOÉR: Az én gyerekem!...~PERTICSNÉ: Az istenért, fogja be a
42 1 | kellett volna innen vinni.~PERTICSNÉ: Menjen a szobájába, zárkózzék
43 1 | a szanatóriumba vigyék.~PERTICSNÉ: Mit akar maga csinálni?~
44 1 | így nem maradhat tovább.~PERTICSNÉ: De hát, Kálmán, legyen
45 1 | orrát): Alázatos szolgája.~PERTICSNÉ kezet fog az orvosokkal.~
46 1 | információkat szerezni.)~PERTICSNÉ: Tessék, erre! (A két tanár
47 1 | látnunk kell a beteget.~PERTICSNÉ (elõremegy): Erre tessék! (
48 1 | hirtelen jön ez a nehéz csapás.~PERTICSNÉ (kibontakozik): Ugyan, mama,
49 1 | Megsimogatja a fejét.)~PERTICSNÉ: Ha ez a kisgyerek meghal,
50 1 | Gyengéden támogatni akarja.)~PERTICSNÉ (feláll, nagyon hangosan):
51 1 | eddig nem jutott eszébe.)~PERTICSNÉ kibotorkál, és Boérral kézen
52 1 | Nincs még itt a Pertics úr? (Perticsné és Boér nem hallgatnak rá,
53 1 | TOLNAY megjelenik az ajtóban. Perticsné sikoltása hallatszik.~PERTICS:
54 1 | ajtóban megjelenik elõször Perticsné, azután Boér. Az asszony
55 2 | Az ajtóban megjelenik Perticsné, utána a férje jõ, majd
56 2 | elõszobában hagyják felöltõiket. Perticsné a jobb elülsõ ajtón kimegy.
57 2 | hátsó ajtón. Kis szünet.~PERTICSNÉ az elülsõ ajtón bejõ. A
58 2 | fenékajtóban): Tetszik parancsolni?~PERTICSNÉ: Hozza a vacsorát.~SZOBALÁNY:
59 2 | SZOBALÁNY: Igenis. (El.)~PERTICSNÉ a kályhához megy és rak
60 2 | bejõ bátortalanul): Aranka!~PERTICSNÉ (ijedten, halkan): Tessék!~
61 2 | egyet-mást megbeszélni.~Perticsné leül.~Szünet.~PERTICS: Azt
62 2 | a dolgot. Igen?~Szünet.~PERTICSNÉ: Igen.~PERTICS: Jól ismersz
63 2 | tálcán behozza a vacsorát.)~PERTICSNÉ: Jól van, kimehet. Ha valami
64 2 | Le-fel sétál.)~Szünet.~PERTICSNÉ: El akarsz válni?~PERTICS (
65 2 | El! (Az asztalra csap.)~PERTICSNÉ: Ne csinálj skandalumot,
66 2 | fenét csináljak?~Szünet.~PERTICSNÉ: De hát hogy gondolsz a
67 2 | amirõl nem is álmodtam.~PERTICSNÉ: Nem is álmodtál? Úgy?~PERTICS:
68 2 | álmodtál? Úgy?~PERTICS: Nem!~PERTICSNÉ: És nem te híttad ide lakni
69 2 | következik, hogy megcsalj vele?~PERTICSNÉ: Nem, de tudhattad volna,
70 2 | beleegyezem. Igaz-e ez?~PERTICSNÉ: Nem igaz!~PERTICS: Mi,
71 2 | PERTICS: Mi, mi, mi nem igaz?~PERTICSNÉ: Te mondtad, hogy Kálmán
72 2 | kezdõdött a viszony köztetek?~PERTICSNÉ: Öt év elõtt! (Dacos, nem
73 2 | PERTICS: Mondd meg a napot is!~PERTICSNÉ (gépiesen): 1904. november
74 2 | harminchetedik születésed napján.~PERTICSNÉ: Igen.~PERTICS: Aznap én
75 2 | sürgönyben gratuláltam neked.~PERTICSNÉ: Igen.~Szünet.~PERTICS:
76 2 | Szünet.~PERTICS: És hol?~PERTICSNÉ: Itt a lakásban. És soha
77 2 | PERTICS: Soha azelõtt?...~PERTICSNÉ: Akkor elõször.~Szünet.~
78 2 | Szünet.~PERTICS: Délután.~PERTICSNÉ (halkan): Fél négykor.~PERTICS:
79 2 | gyerekek iskolában voltak?~PERTICSNÉ: Igen. Iskolában voltak
80 2 | hogy ezen a napon volt?~PERTICSNÉ: Egészen biztos vagyok.~
81 2 | PERTICS: Hát mondd meg kérlek!~PERTICSNÉ: Mondja meg!~BOÉR: 1904.
82 2 | a két férfi áll.~Szünet.~PERTICSNÉ (észreveszi, hogy most itt
83 2 | kötelességed ez.~Szünet.~PERTICSNÉ: Semmi sem maradt ki.~PERTICS:
84 2 | bizonyosan meguntad már. (Nevet.)~PERTICSNÉ feláll, komoly; némán kimegy.~
85 2 | végigfekszik a kanapén.)~PERTICSNÉ: Kérem, Kálmán (körülnéz,
86 2 | magához megyek.~BOÉR hallgat.~PERTICSNÉ (izgatott hangon): Miért
87 2 | kérem meggondolási idõt.~PERTICSNÉ: Minek magának meggondolási
88 2 | nem értem.~BOÉR: Nem érti?~PERTICSNÉ (remeg a hangja): Azaz értem,
89 2 | Maga is be fogja látni.~PERTICSNÉ: Különös. Tegnap délelõtt,
90 2 | amit én tegnap mondtam.~PERTICSNÉ: Úgy értettem, hogy elválok
91 2 | akarta hagyni az urának?~PERTICSNÉ hallgat.~BOÉR: Nos, hát
92 2 | hát találjon ki valamit.~PERTICSNÉ (türelmetlen hangon): Nem
93 2 | velük. Ugye ezt belátja?~PERTICSNÉ (meggyõzõdéssel): Igen!~
94 2 | Jenõ is be fogja ezt látni.~PERTICSNÉ: Be kell látnia.~BOÉR: Nem
95 2 | jobb megoldást találni.~PERTICSNÉ: Nem!~Szünet. Horkolás.~
96 2 | Nagysága kérem, a holnapi ebéd.~PERTICSNÉ: A holnapi ebéd? (Szünet.)
97 2 | holnap itthon esznek már?~PERTICSNÉ: Igen! Ötre kell teríteni.~
98 2 | pénzem, nagyságos asszonyom.~PERTICSNÉ: Igaz, magának pénz kell.
99 2 | kérem. Majd kölcsönzöm.~PERTICSNÉ: Adjon húsz koronát.~BOÉR:
100 2 | BOÉR: Tessék. (Átadja.)~PERTICSNÉ (átadja): Itt van!~SZAKÁCSNÕ:
101 2 | kívánok.~Szünet. Horkolás.~PERTICSNÉ: Fel kell kelteni Jenõt!
|