Felvonás
1 Szem| SZEMÉLYEK~PERTICS JENÕ~PERTICS JENÕNÉ~ÖZV.
2 Szem| SZEMÉLYEK~PERTICS JENÕ~PERTICS JENÕNÉ~ÖZV. TELKESYNÉ, PERTICSNÉ
3 Szem| Személyek~Az asszony. Pertics Jenõné Telkesy Aranka. Negyvenéves.
4 Szem| közé sorolják õket.~A férj. Pertics Jenõ. Ötvenéves, alacsony,
5 1 | Akkor kérem sürgõsen Pertics urat. Az anyósa. Halló!
6 1 | csengetni.~TELKESYNÉ: Jenõ?~PERTICS (megjelenik az ajtóban):
7 1 | A férfiak kezet fognak.)~PERTICS: Hát mi történt?~TELKESYNÉ:
8 1 | még nem tudunk semmit.~PERTICS: Szent Isten! (Összecsapja
9 1 | légy annyira megijedve!~PERTICS: Hiszen ismer a mama, mennyire
10 1 | doktort, ugye?~BOÉR: Igen!~PERTICS: Nagy szerencse, hogy a
11 1 | hõmérõ, mert újból megméri.~PERTICS: Aranka mérte?~TELKESYNÉ:
12 1 | mérte?~TELKESYNÉ: Igen.~PERTICS: Mennyi volt?~TELKESYNÉ:
13 1 | Harminckilenc és hattized.~PERTICS: Akkor annyi is az! Szent
14 1 | jutott eszembe.~Szünet.~PERTICS: No, hát én bemegyek. (Kimegy
15 1 | TELKESYNÉ némán kimegy.~PERTICS: Alázatos szolgája, doktor
16 1 | itt sürgõsen tenni kell.~PERTICS: Jézus, Istenem!~TOLNAY:
17 1 | órában szükségesnek tartom.~PERTICS: Csak siessen, doktor úr,
18 1 | Tehát rögtön indulsz, Pertics Jenõ úr fia, József utca
19 1 | Hányas szám, kérem?...~PERTICS: Nyolc.~TOLNAY: II. emelet
20 1 | Igen. (Leteszi a kagylót.)~PERTICS: Hol fogják operálni, kérem,
21 1 | operációt rögtön megcsináljuk.~PERTICS: Engedje meg doktor úr a
22 1 | az egész. Egészen ezerig.~PERTICS: Igen.~SZOBALÁNY (egy fazékban
23 1 | Itt a jég, nagyságos úr!~PERTICS: Adja csak ide. (Átveszi
24 1 | mert ez okozta a mérgezést.~PERTICS (visszajön): Szegény kisfiamnak
25 1 | TOLNAY: Legyen erõs kérem, Pertics úr. A kisfiának az állapota
26 1 | operációba?~Rövid szünet.~PERTICS: Természetesen.~BOÉR (hirtelen
27 1 | konyhába megy. Az orvos és Pertics a jobb oldali elülsõ ajtón
28 1 | Néhány másodperc múlva.~PERTICS (kitámolyog a betegszobából):
29 1 | Boér idegesen elhúzódik, de Pertics nem veszi észre.) Tudom,
30 1 | beszélni is, ez természetes.~PERTICS: Rád ismerek, rád ismerek.
31 1 | pillanatban már kijön): Kedves Pertics úr, legjobb volna, ha kegyed
32 1 | receptet most mindjárt.~PERTICS: Igen, igen. (Átveszi.)~
33 1 | Messze van itt a patika?~PERTICS: Második ház!~TOLNAY: Menjen,
34 1 | csinálni a patikárusnak.~PERTICS: Igen, igen. (Kicsit boldog,
35 1 | TOLNAY: Nincs még itt a Pertics úr? (Perticsné és Boér nem
36 1 | skatulyából, és próbálgatja.)~PERTICS (künn idegesen csenget.
37 1 | és a betegszobába megy. Pertics visszajön. Meglátta az elõszoba
38 1 | nincs segítség. (Zokog.)~PERTICS (nekilát a sírásnak): Ki
39 1 | Kálmán már kifizette õket.~PERTICS: Milyen igazi derék, jó
40 1 | Perticsné sikoltása hallatszik.~PERTICS: Meghalt?~TOLNAY bólint.~
41 1 | teljes erõvel sírni kezd. Pertics is erõsen zokog. Az orvos
42 1 | meglehetõs zajt csapnak.~PERTICS: Hol van szegény Arankám?~
43 1 | Arankám?~TELKESYNÉ: Benn van!~PERTICS: Majd megkérem Kálmánt,
44 1 | nemsokára jönnek az iskolából.~PERTICS: Nem is sejtik még szegények,
45 1 | fájdalomtól és a félelemtõl.~PERTICS (hozzámegy): Drága Arankám!
46 1 | asztal mellé egy székre.)~PERTICS: Kálmánkám, ugye leszel
47 1 | Sikoltások. Boér most sírni kezd, Pertics arcát nem látni, mert háttal
48 1 | futás közben csúszott fel. Pertics sziluettje egészen az elõtérben.
49 2 | balra, a szobájába vonul.)~PERTICS leül az asztal mellé, végiglapozza
50 2 | visszaindul a szobájába.~PERTICS (bejõ bátortalanul): Aranka!~
51 2 | ijedten, halkan): Tessék!~PERTICS: Kérlek, ülj ide, szeretnék
52 2 | Perticsné leül.~Szünet.~PERTICS: Azt hiszem, ma este tisztáznunk
53 2 | Szünet.~PERTICSNÉ: Igen.~PERTICS: Jól ismersz engem... (Az
54 2 | SZAKÁCSNÕ: Igenis. (El.)~PERTICS: Csak azt akarom mondani,
55 2 | PERTICSNÉ: El akarsz válni?~PERTICS (ordítva): El! (Az asztalra
56 2 | kiabálj, az istenre kérlek.~PERTICS: Ne kiabáljak? Amikor megcsaltak,
57 2 | Hogy gondolhatsz a válásra.~PERTICS: Hiszen igaz. (Csendes hangon.)
58 2 | PERTICSNÉ: Nem is álmodtál? Úgy?~PERTICS: Nem!~PERTICSNÉ: És nem
59 2 | érvet kitûnõnek tartja.)~PERTICS: Én híttam, de abból az
60 2 | nõt veszélyeknek kitenni.~PERTICS: Várjunk csak. Emlékezz
61 2 | ez?~PERTICSNÉ: Nem igaz!~PERTICS: Mi, mi, mi nem igaz?~PERTICSNÉ:
62 2 | akartad, hogy idejöjjön.~PERTICS: No jó, mondjuk, hogy én
63 2 | Dacos, nem tudja miért.)~PERTICS: Mondd meg a napot is!~PERTICSNÉ (
64 2 | gépiesen): 1904. november 7-én.~PERTICS: Szóval a harminchetedik
65 2 | napján.~PERTICSNÉ: Igen.~PERTICS: Aznap én ki voltam küldve
66 2 | PERTICSNÉ: Igen.~Szünet.~PERTICS: És hol?~PERTICSNÉ: Itt
67 2 | azelõtt még meg se csókolt!~PERTICS: Soha azelõtt?...~PERTICSNÉ:
68 2 | Akkor elõször.~Szünet.~PERTICS: Délután.~PERTICSNÉ (halkan):
69 2 | PERTICSNÉ (halkan): Fél négykor.~PERTICS: A gyerekek iskolában voltak?~
70 2 | minden összejött.~Szünet.~PERTICS: Biztos vagy te, hogy ezen
71 2 | Egészen biztos vagyok.~PERTICS (felkel, kopog, beszól Boér
72 2 | BOÉR (hangja): Parancsolsz?~PERTICS: Légy szíves kérlek bejönni.~
73 2 | kérlek bejönni.~BOÉR belép.~PERTICS: Nézd kérlek szépen... (
74 2 | Igen. De mit akarsz ezzel?~PERTICS: Tisztázni akarom a helyzetet,
75 2 | természetes.~Boér nem felel.~PERTICS: Hát mondd meg kérlek!~PERTICSNÉ:
76 2 | kell ezt csinálni.)~Szünet.~PERTICS: Hát menjünk enni, a vacsora
77 2 | oldalra, Boér bal oldalra. Pertics elõbb még iszik egy pohárka
78 2 | meggyõzõdve Jenõ, hogy...~PERTICS: Mirõl legyek meggyõzõdve? (
79 2 | Ránéz.)~BOÉR: Nem, semmi!~PERTICS: Mit akartál mondani?~BOÉR:
80 2 | mondani?~BOÉR: Semmi fontos.~PERTICS: Megkövetelem tõled, és
81 2 | szemben.~BOÉR: Majd késõbb.~PERTICS (bort tölt és iszik): Nekem
82 2 | Végre is úriember vagyok.~PERTICS: Pardon! Én is az vagyok!
83 2 | PERTICSNÉ: Semmi sem maradt ki.~PERTICS: Én kimondom, Kálmán, nem
84 2 | maradhat így. (Iszik.)~Szünet.~PERTICS (félénken, mintha a szünet
85 2 | Belátod?~BOÉR: Belátom.~PERTICS: Most már meghalt a gyereked,
86 2 | feláll, komoly; némán kimegy.~PERTICS: A régi barátságot azért
87 2 | is. Nem?~BOÉR igent int.~PERTICS: Nohát! De biztos vagyok,
88 2 | kedvéért, ide jöttem.~Szünet.~PERTICS: Nem olyan nagy baj az,
89 2 | torkát, halkan): Hetedikén.~PERTICS: Akkor barátom... Akkor
90 2 | lehajtja az asztalra.)~Szünet.~PERTICS (kisírta magát, a hangja
91 2 | A nõ kijön, de nem szól. Pertics tántorogva leül az egyik
92 2 | kelj fel, és feküdj le.~PERTICS (nagyot horkol és felébred.
93 2 | Perticset, aki megfordul.)~PERTICS: Köszönöm. (Simogatja a
94 2 | prémet.)~BOÉR nézi az alvót.~PERTICS (félálomban): Kálmán! Kálmán!~
95 2 | Kálmán!~BOÉR: Parancsolsz?~PERTICS: Tétess, kérlek, a tûzre! (
96 2 | az alvót, aztán kimegy.~PERTICS (szuszogva, szepegve alszik.
|