Rész

 1   1|        is bámultam rajta, hogy milyen expressz gyorsasággal rontható
 2   1| suttogta: „utálatos, utálatos, milyen utálatos”. Csak a mámor
 3   1|    erõs, és örültem ennek - ó, milyen aljas és igazi öröm! - mert
 4   1|      magához megyek, meglátja, milyen ügyes, jó asszony leszek,
 5   1|    szegény Férjem, ó, istenem, milyen vagyok, istenem, no és szegény
 6   1|  éreztem. Arra gondoltam, hogy milyen örömmel és belsõ megelégedéssel
 7   1|      jajgatva emlegette, hogy „milyen jó”, amit érez, és eszeveszetten
 8   1|      hogy ez az ocsmány bestia milyen intenzív kéjérzést tudott
 9   1|     részleténél felkiáltott: - Milyen szép. - Értette a zenét.
10   1|      Jaj, istenem, sóhajtotta, milyen kár, hogy nem tudom a másik
11   1|      alszik. Megvizsgáltam - ó milyen szánalmas volt ez a szalagos,
12   1|   szobalányoknak ajándékoztam. Milyen isteni élvezettel és mohósággal
13   1|     hogy a „grand volupt”, a P milyen alternatíva elé állítja
14   1|    Olga egy kisfiúra így szól: milyen szép kisfiú! Bosszankodtam.
15   1|         Ezen megakadtam:~- Hát milyen az, ha valaki önzõ.~- Én
16   1|       Arra is emlékeztem, hogy milyen felesleges és ostoba dolog
17   1|        Két év elõtt nemileg is milyen nyomorult állapotban voltál.
18   2|        tudatában lettem volna, milyen boldog is vagyok. A távollevõ
19   2|        jöttem rá elõször, hogy milyen jólesik a reggeli adag,
20   2|     jólesik a reggeli adag, és milyen könnyûvé teszi a nap megkezdését.