Rész

 1   1|       tisztán olvasnak benne, mint én az írók írásaiban, én, a
 2   1|         mint én az írók írásaiban, én, a psychoanalitikus. - Mégis
 3   1|            egy év elõtt), s amikor én aludtam rosszul, s zavartam
 4   1|        reggel virradt ránk máj. 29-én, szerdán. Befejeztük a poggyász
 5   1|         fáztunk, idegenek voltunk. Én aggódtam minden mozdulatomért,
 6   1|          mosdottunk, csevegtünk. - Én ebben az idõben mérsékelten
 7   1|           senki se kapott. Jún. 12-én reggel 7-kor tehát vonatra
 8   1|    disznóhúst vagy effélét ettünk. Én teljesen étvágytalan voltam,
 9   1|         nyissunk. Elbúcsúztunk, és én a trafikba mentem bevásárolni,
10   1|     szemekkel intett nekem búcsút. Én pedig bevonultam újságjaimmal
11   1|           kitámolygott a szobából, én pedig kiszellõztem.~Július
12   1|             folytatta az ágyazást. Én pedig kezet mostam, tiszta
13   1|      asszony stb.~Ami engem illet, én egy hétig csak néma bámulója
14   1|         nõvér hamarosan elutazott, én azonban Z. útján üzeneteket
15   1|             és egy szót sem szólt. Én mindig megõriztem hidegvéremet,
16   1|          férj, mikor felébredt, az én combinett-játékommal mulatott,
17   1|        Zelmával tehát továbbra is. Én rendesen 1/2 2 tájban ebédeltem,
18   1|            módon csevegve, mialatt én egyik jó cigaretta után
19   1|         inni és cigányt hallgatni. Én nem mindig ültem hozzájuk,
20   1|          lehetett mutatni. Júl. 12-én v. 13-án történt, hogy kijelentettem
21   1|           volt a válasz.~- Bejövök én.~- Aha, de én bezárom magam.~-
22   1|              Bejövök én.~- Aha, de én bezárom magam.~- De én elviszem
23   1|          de én bezárom magam.~- De én elviszem a kulcsot.~- Azt
24   1|      kulcsot.~- Azt merje.~- Merem én.~De nem vettem le a kulcsot,
25   1|   beszélgetni, és nem nyitotta ki. Én úgy kombináltam, hogy bemászom
26   1|      bágyadtan suttogta, „menjen”. Én a paplan alá nyúltam. Csupa
27   1|           tanakodva, hogy vajon az én vagy az õ jó szelleme rendezte-e
28   1|           értesült, rajtakaphassa. Én azonban megmondtam a portásnak,
29   1|           õszinte hangsúlyozással. Én azonban nem kegyelmeztem
30   1|         pillanatában kezdõdött el. Én még aznap este - valami
31   1|            Zelma még többször írt. Én persze nem válaszoltam.
32   1|           hogy nem fogom megbánni. Én azonban egy pillanatig se
33   1|         szerepelt menümön. Júl. 19-én történt, hogy szobámban
34   1|         Ekkor jutott eszembe, hogy én egy alkalommal figyelmeztettem
35   1|         ment be) nyíltan élvezzen. Én igen nyugodt maradtam. Felöltözött,
36   1|            se.~- És mit szólna, ha én megtenném.~- Megengedné,
37   1|            1-szer eljöjjön hozzám. Én azonban mindig kitérõ válaszokat
38   1|          volt részünk. A fûben ti. én egy hatalmas lófejcsontvázra
39   1|        hogy orvos létére”!... stb.~Én erre kijöttem a sodromból.~-
40   1|          módon kritizálni merje az én dolgaimat, ki van itt férfi
41   1|    bocsánatot kért segédeimtõl, és én a jegyzõkönyvet fiókomba
42   1|    látszott az óvatosság. Emellett én szerettem volna az elsõ
43   1|         hogy megcsaltál, valld be, én megbocsátok, te férfi vagy,
44   1|      tájban mi is feküdni mentünk. Én átöltöztem a kipróbált módszer
45   1|    Hamarosan csikorgott a kulcs, s én gyenge, kellemes izgalommal
46   1|      reszketett és libabõrös volt. Én azonban elfedtem a kulcslyukat,
47   1|         saison legutolsó napjaiban én kísérleteztem több délutánon
48   1|      csókolta. Kijelentettem, hogy én leszek az elsõ. Úgy is történt.
49   1|      délutánokat sír a szobájában, én azonban nem békültem ki
50   1|     mentünk. Õ hûséget emlegetett, én pedig nem akartam a gyógyszerészt,
51   1|         bevették, és pártolták õt. Én, értesülve, hogy zongorázni
52   1|      szerelemre terelte a szót, és én hideg borzalmat éreztem
53   1|         akarja magát vizsgáltatni, én azonban nem szóltam egy
54   1|          jelezte, hogy jobban van. Én azonban kezdõdõ Basedowra
55   1|         hasonlóan barátságos, mint én. Arra is gondoltam, hogy
56   1|        hogy dicsekedjék vele, hogy én találkozni kívánok vele.
57   1|           ennyi idõ óta kölcsönzök én a Harmoniától zongorát.
58   1|    könyveibõl az tûnt ki, hogy míg én 270 koronát törlesztettem,
59   1|        bajait folytatta. Szereplõk én és Olga voltunk. Színhely:
60   1|            hibájából. Siránkozott, én azonban visszavonultam a
61   1|     állítottam be a dolgot, mintha én nem szeretném õt annyira,
62   1|          kettõ szeretett engem, és én, bár egyiket se szerettem,
63   1|           saját dolgairól beszélt. Én szerettem volna Olgáról
64   1|       Gyula ebédet rendez, amelyre én és Prutyi vagyunk még hivatalosak. -
65   1|      Kedves szemrehányásokat tett, én azonban rendkívül gyengének
66   1|          nagyon boldogok vagy hogy én nagyon boldogtalan legyek.~
67   1|       talán sohase leszünk együtt. Én is éreztem, hogy ha valaha,
68   1|     említette, aki szarkómás volt; én t.i. a szarkómáról beszéltem.
69   1|          használatának.~~Szept. 25-én:~Késõn mentem Olgához. 1/
70   1|       milyen az, ha valaki önzõ.~- Én nem tudom!~- De hallottad?~
71   1|         Kávéházba. Õ szõlõt evett, én feketekávét ittam. Kalandjaim
72   1|         kiáltott: „Ne nõsülj meg!” Én azonban már gondolatban
73   1|         azonban már gondolatban az én kis Sonkámnál voltam, és
74   1|            és szép volt a lány. Az én kéjérzésem azonban tökéletlen,
75   1|           tett volna. Most tisztán én voltam az oka. Arra is emlékeztem,
76   1|         aztán pedig rájöttem, hogy én lettem az, és ez vonta maga
77   1|             melyet Olga asszony és én az udvarló szerepében játszunk
78   1|            mondta volna: ha nem is én viszlek haza, nem kerülöd
79   2|          TÖRTÉNETE~1910. április 9-én történt, hogy Kuthy Dezsõ
80   2|       mutatni, hogy viszontszeret, én reszkettem érte. Amellett
81   2|       klysmát alkalmaztam.~E hó 11-én látogattam meg Jolánt Újfüreden.
82   2|        Végre egy este, november 27-én, amikor a New York kávéházban
83   2|            mérget teljesen. Dec. 5-én fecskendeztem az utolsó
84   2|  hasonlíthatatlan élvezet.~Május 5-én, amikor elhatároztam, hogy
85   2|          Utolsó injectio február 5-én. A legutolsó az életben.~
86   2|       azonban 0,08, majd február 4-én 0,16 g-ra mentem fel. Ez
87   4|         hogy menjek a pusztulásba. Én nem láttam magam, nem figyelhettem
88   4|        semmit rajtam. (S ezt akkor én el is hittem.)~7) Meggyalázott,
89   4|           képzelt beteg vagyok, és én dolgoztam rogyásig. (Spanyolbetegség
90   4|       szidta, hogy az õ pénzét (az én keresetemet), amit apámnak
91   5|           is hálátlan volt hozzám. Én gyógyítottam ki a tbc-bõl.
92   5|          bal szeme bandzsi - tehát én mindenáron szerettem volna
93   5|              Azt akarta, hogy X.-t én kényszerítsem, hogy õt elvegye.)~
94   5|    beléptem, becsukta a szekrényt. Én azután feltúrtam mindent,
95   5| hecceléseket (szajha cselédjével). Én azt hittem, gyógyulásomat
96   5|         elmaradását jelentette, és én chinint adtam neki kétszer
97   5|       mindent a saját javára és az én pusztításomra rendezett
98   5|   tiltakozott érdemlegesen soha az én morfinizmusom ellen.~19.)