Rész
1 2| mondottuk el senkinek a dolgot. Majd meglátod, eljössz velünk,
2 3| voltak. Tudom, azt gondolják majd, hogy mindazt, amit elmondok,
3 3| fenyegetõ hang, amelyet majd végtelen messzeségben, majd
4 3| majd végtelen messzeségben, majd közvetlen közelemben hallok,
5 3| Rövid szüneteket tart. Majd folyton erõsödik, rémületesebbé
6 4| ragozást, a hajtogatást. Majd a mondattant lapozta föl.
7 4| kicsinységük mivoltáról. Emellett majd elolvadt, ha látott egy
8 4| apró üvegedénybe tette. Majd titokzatos kis üvegekből
9 6| alá a párnát, és ügyelj majd rá, hogy rendesen csukják
10 7| nyugodtan simogatta a szakállát, majd csöndesen és igen lassan
11 7| úrnak a kérdéses csontvázat. Majd lesz szíves, kérem, a költségeket
12 7| csörögve lengett ide-oda. Majd a szemüregekbe nézett sokáig,
13 8| kisimította velök a szemöldökeit. Majd a karomat kérte.~Kimentünk
14 8| hideg és gonosz.~- Errõl majd beszélünk - mondta a varázsló,
15 9| fiúk szájához és arcához, majd ismét továbbcsúsztak ernyedt,
16 9| lebegtek az ablak felé, majd újra feléjük kúsztak, reájuk
17 9| tehetetlenül sírni fog, ha majd nem fogja találni az ékszereket.
18 9| lehetõségrõl, hogy fölébredhet. Majd fölkeltek az ágyból, kinyitották
19 9| sehol nyoma sem volt vérnek. Majd újra visszamentek a színhelyre.
20 11| imbolygó csoportokban, majd megritkulnak, mintegy delejes
21 13| zörögni! Várom, hogy a kutyák majd ugatnak, de nem ugattak,
22 13| freccsentettem az arcába, majd fejetlenül szaladgáltam
23 14| kavargatta maga körül a port. Majd meg elkeseredetten csapkodni
24 16| levõ vízvezeték szájba, majd megragadták a vállain, fölültették,
25 16| vízszintesen halnának meg. Nem a, majd fölvágjuk a hasatokat, és
26 16| akit most vár a felesége, majd nagy lesz, és elmondja neki
27 18| van, ha most nem felelsz, majd felelsz késõbb, nekem mindegy!~
28 18| fáradtságtól a nagy, erõs ember. Majd kimerülve újra abbahagyta,
29 18| kutyát kissé megemeltem. Majd bátyám utasítására hirtelen
30 18| Emmát, ölelte, csókolta, majd megfojtotta. Késõbb azonban
|