Rész

 1   2|    olvasásába merülve. Köszöntünk neki. Barátságosan integetett.
 2   4|          másikat vett elő.~Megint neki akart fogni a szorgos munkának,
 3   6|   Bocsánat - mondta a harmadik -, neki egész életében barna szemei
 4   8|       ajkai.~- Hazugság - mondtam neki -, hiszen te nem tudsz szeretni.
 5   8|         Papírost és ceruzát adtam neki. Ezt írta:~- Imádkoztam,
 6   8|          grófkisasszony - mondtam neki -, de nem haragszom rád,
 7   8|  Elmentünk a vasúthoz, megmondtam neki, hogy mindjárt a varázslóhoz
 8   8|          varázsló, mikor odaadtam neki, megkóstolta, és már akkor
 9   9|          õt, mert nagyon tetszett neki. A lány gyengén megsimogatta
10   9|          másszor jönnek, hozzanak neki valamit, édességet vagy
11   9|       látásától.~- Ékszert fogunk neki hozni, arany karcsatot vagy
12   9|       megint csak nem vihetjük el neki.~- Nem fog fölébredni!~Tele
13   9|          De igen, mind elvisszük; neki nem kell, ne maradjon neki
14   9|        neki nem kell, ne maradjon neki semmi, hadd bõgjön utánuk.~
15  12|          a legszebb lányt kellett neki kiválasztani. Az ilyen emberek
16  12|           Schmith nem adhatta meg neki. Undorodott a kedveskedéseitõl,
17  12|        hogy erre a szép asszonyra neki tulajdonképpen nincs joga,
18  15|         mondta, és el is lehetett neki hinni. Õ sohase vétette
19  15|           minden fizetése ráment. Neki is mennie kellett. A többieket
20  15|   muzsikusok fizetéseit. Sikerült neki. Kapott oboistát és fagottistát
21  16| filozofálni kezdett:~- Köllött ez neki! Most elbújhat velük a fenébe.~-
22  16|       majd nagy lesz, és elmondja neki a mai tettét, milyen büszke
23  18|           és csendesen ezt mondta neki:~- Feküdj le, fiam!~Azután
24  18|           kapni, ki akarja kiadni neki?~Ilyenkor nagy izgalom támadt.
25  18|            Tíz-tizenöt fiú rohant neki a legtávolabbi padokból.
26  18|      látni! - kiáltottam.~- Örülj neki - mondta apám -, hogy nem
27  18|       ezért odamentem, segítettem neki. Ekkor történt elõször,