Rész

 1   2|         júniusi délutánban valami nagyon kedves érzés volt az. A
 2   2|         õket. Külföldön tanultak. Nagyon megörültek a találkozásnak.~
 3   4|         öreg volt, de azért mégis nagyon tudott örülni, amikor tavasz
 4   4|        volna:~- Igen, élet, élet, nagyon szép mindez, ha az ember
 5   4|           amikor úgy érezte, hogy nagyon gonosz dolgot cselekszik.
 6   5|            akivel beszélt. Mintha nagyon érdekelte volna õt az illetõ.
 7   5|        amelyet sehol se olvastam. Nagyon lebilincselt az az éles
 8   6|        fognak temetni.~A nagymama nagyon szerette a varázslót. Talán
 9   6|           varázsló szemében, hogy nagyon szereti õt, és csakugyan
10   8|         körülnéztem. A vidék most nagyon ismerõsnek tetszett. Az
11   9|     meghallják a házban. Egészben nagyon meg voltak elégedve, a dolog
12   9| közelebbrõl látni akarta õt, mert nagyon tetszett neki. A lány gyengén
13   9|       õket. Kissé félt a fiaitól, nagyon távol érezte õket magától.~
14  11|          kis úrfinak fáj a torka. Nagyon fáj, és emiatt már reggel
15  12|             Jó - mondta Margit -, nagyon érdekel, de honnan tudja?~-
16  13|    dúsgazdag Gecsõ Zoltán fiával. Nagyon megörültünk egymásnak.~-
17  13|           a sírás határán állott. Nagyon fölizgatta az emlékezés.
18  15|       bizonyítékát. Erre a cikkre nagyon büszkék voltak a muzsikusok,
19  18|      sárga õszi délutánok, amikor nagyon figyelmetlen, nyugtalan
20  18|          sétáltak együtt. Sokszor nagyon keserû volt a szívem emiatt.~
21  18|          lett, mert a tanító újra nagyon belejött, és addig pofozta,
22  18|     mondtam magamban én, de azért nagyon haragudtam Irmára.~Irma