Rész

 1   1|       tüzem. Tüzes ágyban ébred föl. És a fehér lábát sötétbarnára
 2   1|        kapkodott, de nem ébredt föl; azután egy iszonyút nyögött,
 3   2|       templompadláson bukkannak föl, és a toronykötélen ereszkednek
 4   3|     tanulótársaim nevét sorolom föl; hiába - nem sikerül. A
 5   4|       Majd a mondattant lapozta föl. Különös figyelmet fordított
 6   4|      erői űzték-hajtották tova, föl az ágak felé a föld kövér,
 7   5|        különösen manapság merül föl ez a kérdés elementáris
 8   6|    kérlelni kezdte, hogy keljen föl.~- Das ewig weibliche zieht
 9   7|         azelõttiben dolgoztak-e föl Gyetvás Pál nevû hullát,
10   8|     kulcsot. Csikorogva pattant föl a zár. Hatalmas terembe
11   9|         foglalkozásnak ismerték föl az élést, s öntudatlanul
12   9|     azután a mellkast bontották föl, most már felszabadítva
13   9|    utánuk.~A padlásra szaladtak föl, a szerszámok között szemlét
14   9|         rendesen a fiúkat verte föl, akik hamarosan megmosdottak,
15  10|        azt a meggyõzõdést kelti föl, hogy a dolgoknak ebben
16  13|      csömör, fáradtság váltotta föl a diadalérzésemet. Mintha
17  15| bizalmatlan hunyorgással néztek föl a zenekar mélyébõl a közönségre.
18  15|         sejtelem és vágy ébredt föl bennük a nagy mester csodálatos
19  15|      zenéjük hallgatása keltett föl.~Hatalmas adagokat vettek
20  15|        a városnál, hogy emeljék föl duplájára a muzsikusok fizetéseit.
21  17|           Mindegy, menjünk csak föl!~Végre hosszú-hosszú percek
22  18| Rendesen tízen-tizenöten álltak föl. A tanító szemlét tartott