Rész

 1   1|        Miért lenne bolond? Miért éppen bolond?~Nem, ó, nem. Mindez
 2   3|      villámgyorsan nekem ugrott, éppen a nyakamra, és megharapott.~
 3   4|          könyvet is áttanult, és éppen a harmadikba akart belekezdeni,
 4   4|       úszott. Azonban a leányfej éppen olyan messze volt, mint
 5   5| kisgyerek, sõt a kész ember van. Éppen ilyen szellemi embrionális
 6   8|     szemei az ég felhõit nézték, éppen úgy, mint amikor elõször
 7   9|         jó, se rossz. A két fiát éppen olyan keveset csókolta,
 8   9|        képzelõerõt felülmúlt, de éppen emiatt rövidesen kellett
 9  10|       fogalmakban és ítéletekben éppen annyira kifejezhetlen ez
10  10|           hogy a súlyát ismerem. Éppen így annak, aki csak látott,
11  11|     szövetkezeti orvosok, nem is éppen jó télikabátban. Szerte
12  11|   megvillan egy zsebkendõ, amely éppen most bontatott ki, jeléül
13  12|        hibázta el a dolgot, hogy éppen a legszebb lányt kellett
14  12|       sajnálta a mézeskalácsost; éppen azért, mert semmi megbánást,
15  13|    temperamentumát, vakmerõségét éppen úgy örökölni fogom, mint
16  13|           hogy este a vacsoránál éppen azt bizonygattam az apámnak,
17  13|      ennivalója - lopni. Mondom, éppen ezekrõl a dolgokról beszélgettünk...
18  15| szorgalmas ember, az ambíció meg éppen távol állott tõle, de a
19  15|      hangneme szerint véletlenül éppen nem volt szükség az elrontott
20  15|          vérkeringésébe. Stoczek éppen jókor halt meg. És a „muzsikusok”
21  17|      Tehát kihalt a város!~Pedig éppen olyan, mint akkor volt,
22  17|        poros földön. Nyalogatja. Éppen mint amikor elütötte a vonat