Rész

 1   1|       udvaron. Bejött a szobánkba, ahol azelõtt együtt aludtunk.
 2   3|             Egy sarokból hangzott, ahol a mosóteknõ állott. Elveszem
 3   3|       Odatereltem tehát a sarokba, ahol a balta állott, azután fölkaptam
 4   4| visszaküldte.~ ~Negyedik mese~Ott, ahol a tenger partjain kék köd
 5   7|            a boncterembe vezették, ahol az egyik sarokban ott állt
 6   9|      hozott a világra. Az utcában, ahol egy kétemeletes rozoga falépcsõjû
 7  10|          tehát menekülni valahová, ahol azok egyszerûekké és könnyen
 8  10|         gépeket!~Csendes szobában, ahol puha szõnyegekben meghal
 9  10|        apró ópiumpipa elvezet oda, ahol azért élünk, hogy éljünk,
10  12|          Nürnbergben és Drezdában, ahol annak idején a mézeskalácsos-ipar
11  13|  választásom, mert a felsõ épület, ahol a család aludt, legalább
12  13|            az alsó, régi kúriától, ahol pedig magam aludtam.~Érdekes,
13  13|          és bemászik a dohányzóba, ahol a pénzszekrény és a gazdasági
14  15|     részesüljön olyan városban is, ahol senki, de senki se tud kottából
15  15|            a kicsiny kõszínházban, ahol télen át az elõadásoknál
16  15|            azért is, hogy a város, ahol a karmester ez irányban
17  15|     Magyarországon, és a házakban, ahol órákat adott, nemigen tudtak
18  15|     valamennyiüket Magyarországra, ahol a jó zenészt nem tudja senki
19  16|    óvatosan felállott az asztalra, ahol a hulla feküdt, és vigyázva,
20  17|       csendes, elhagyott szoba ez, ahol nem lakik senki, ahol éjszakákon
21  17|          ez, ahol nem lakik senki, ahol éjszakákon át ég a magányos