Rész
1 1| álmukból hangosan fölsírtak. Apám meg édesanyám meggyújtották
2 1| felfalta az ételt egymaga. Az apám az édesanyámra tekintett.
3 1| volt a szemük. Láttam, hogy apám halálsápadt, reszket. Félt
4 6| venni, és meg is tenném, ha apám a koporsót már ki nem fizette
5 7| azzal fogadott, hogy az apám már nem él. A halálát jelentõ
6 7| Szóval megtudtam, hogy az apám kétségtelenül meghalt, mégpedig
7 7| eltemettetni. Szóval otthagyta az apám hulláját, mert azzal bíztatták,
8 7| megnézetni, megvan-e az apám csontváza talán, a szolga
9 14| anyám azt mondta, hogy az apám alighanem utcaseprõ itten,
10 14| No! Megölellek, hátha az apám vagy!~Az öreg elhúzódott,
11 17| legmagasabb oldalsó ablakból az apám feje hajol ki. Némán int.
12 17| De hiszen ez nem is az apám. Ez az ember, amint a napsütötte
13 17| van körülöttem.~Csak az apám hangját hallom:~- Fogd meg
14 17| ahová akarsz!~Indulok. Az apám arca fájdalmas és sápadt,
15 18| tekintetbe veszi, hogy az apám õrnagy, és hogy éles kardja
16 18| akarta volna, hogy az én apám csak õrnagy, és az övé alezredes.
17 18| rögtön eszembe jutott, hogy apám bizonyára megvetne, ha megtudná,
18 18| Ágyba dugtak, és este az apám kivallatott. El kellett
19 18| akasztásról beszéltek, és apám elmesélte azt az akasztást,
20 18| kiáltottam.~- Örülj neki - mondta apám -, hogy nem láttad, és ne
|