Rész

 1   1|           húgaim sóvárogva nézték, amint felfalta az ételt egymaga.
 2   1|            Egyszer csak hallottam, amint a fekete csönd elkezd kacagni.
 3   4|         elé. A reggel is ott érte, amint a titokzatos nagyítógép
 4   4|            különös.~Ez a szép fiú, amint ott állt a parton, és nézte
 5   4|       amikor a hajnal megérkezett. Amint az első sugár végigsiklott
 6   5|          csaknem suttogva beszélt, amint az orvosok szoktak a konzíliumokon.
 7   5|        napi beszédbe. Az embernek, amint kinõtt a gyermekkorból,
 8   6|    haldokló varázslóról, aszerint, amint ki-ki elõtt másnak mutatkozott,
 9   7|        sors érte-e az apámat, vagy amint a szolga bíztatott: talán
10   7|          boncterembe tétettük be - amint méltóztatott mondani - mert
11   7|      elkésett orvosnövendék látta, amint viszi a csontvázat, melynek
12   7|      valami különös táncot jártak, amint a borotvált arcú ember ügyetlenül
13   8| pöffeszkedtek a levelek között, és amint elõre haladtam, a fák közül
14   8|          láttam a grófkisasszonyt, amint egy petróleumlámpa alatt
15   9|        Kevés közük volt egymáshoz, amint az lassanként mindjobban
16   9|            mellébõl, és figyelték, amint a titokzatos madár szemében
17  11|           házban. Nemsokára látni, amint az Üllõi út felõl és minden
18  13|          pénzszekrénynél voltam, s amint számítottam is, beleütköztem
19  13|          velük ítéletnapig. Tudod, amint megláttam ezeket a nyomorúságos
20  17|           is az apám. Ez az ember, amint a napsütötte falon az arca