Rész

 1   2|              pillanatban megismertem õket.~- A Vass fiúk!~Együtt mentünk
 2   2|              esztendeje - nem láttam õket. Külföldön tanultak. Nagyon
 3   2|        házban lakik, észre nem veszi õket, és akkor már elhelyezkednek
 4   6|         gallér és kézelõ. Kicserélte õket a régivel, sietõsen beült
 5   8|        tegnapelõtti alkonyat temette õket - senki se tudta volna megmondani.~
 6   9|           Kifogyhatatlanul érdekelte õket a fájdalom misztériuma.
 7   9|             A bagoly régen érdekelte õket. A feje olyan, mint két
 8   9|            azt felelte, hogy szereti õket, de ha másszor jönnek, hozzanak
 9   9|          puha, szõke nõ - kikergette õket. Kissé félt a fiaitól, nagyon
10   9|         fiaitól, nagyon távol érezte õket magától.~A fiúk az utcára
11   9|           takarítónõ ébresztette fel õket, aki mindig pontosan fél
12  14|              pásztorok továbbhajtják õket, s mire a másik pásztor
13  14|              a fiamat, hogy szeresse õket, fuvolázzon nekik, mert
14  15|    megvetették, és kicsit tisztelték õket. Ha vasárnap a nagymisén
15  15| használhatatlan lett volna. Ez hozta õket itt össze, távol a nagy
16  15|             izgatta és nem érdekelte õket az, amit játszottak. Különösen
17  15|           nem éreznek. A bor megóvta õket attól a rettenetes gondolattól,
18  15|     ambíciókat, ez kényszerítette rá õket az ivásra, arra, hogy nyomorultul
19  18|             és csizmában. Irigyeltem õket, mert úgy éreztem, hogy