Rész

 1   2| szokatlan volt a gimnáziumban, s mégis mindenkinek tetszett.~Gyalogolva
 2   3|          éjjel nem fogok aludni. Mégis elmondom, hogy miért iszonyodom
 3   4|        partinak. Egy József!!~És mégis, egy napon tűzbe dobta a
 4   4|    igen-igen öreg volt, de azért mégis nagyon tudott örülni, amikor
 5   5| különbözik a többi agysejttõl, s mégis ez a fészke a betegségnek,
 6   6|     temetkezési vállalkozónak. - Mégis megreszkírozom, hadd legyen
 7   6|    eredetiben sohase olvasta. De mégis ellágyult, és megcsókolta
 8   8|          hazautaztam Budapestre. Mégis a Keleti pályaudvaron bérkocsiba
 9   9| továbbcsúsztak ernyedt, lusta és mégis könnyed mozdulatokkal. Egész
10  12|     sokat töprengett Schmith, de mégis elhatározta magát.~- Mit
11  12|     rettenetesen szenvedélyes és mégis szégyellt és titkolt szerelmétõl.
12  13|      hallani kezdtem a hangokat, mégis elhatároztam, hogy ezt a
13  13|  szaladgáltam ide-oda. Csakhamar mégis eszembe jutott, mit kell
14  14|      vannak. Vagy tán nem is él. Mégis, úgy hiszem, él, erõs, egészséges
15  15|          orrú, félig kopasz cseh mégis többször hazavitte a hangszert,
16  15|       oktalan kis kompozíció, de mégis nyomtatott kotta. Ennek
17  17|       kötélen, kisfiú korom óta!~Mégis fölérünk valahogy; öcsém
18  18|       hideg veríték ütött ki, de mégis mintegy delejes kényszer
19  18|      megfojtotta. Késõbb azonban mégis összeharagudtak valamin.~-