Rész

 1   2|          Vass fiú elmélázva nézett maga elé. Megkerültük a parkot.
 2   4|         kidülledt szemekkel bámult maga elé. A reggel is ott érte,
 3   6|            ki lesz nyújtózkodva, s maga is jól látta ezt. Nem volt
 4   7|            könnyezik a szeme, és õ maga is kötelességszerûen elérzékenyült:~-
 5   8|    lesütötte a szemeit, és mereven maga elé bámult. Azután mosolyogva
 6   8|      hajtattam, aki Budán lakik. Õ maga nyitotta ki a kaput.~- Tudtam,
 7   8|           szívérõl. Azt írta, hogy maga is belátja ezt, s szívesen
 8   8|            is. De a grófkisasszony maga akarta szoptatni a kicsit,
 9   9|            nem sok bánatot hagyott maga után. A felesége, az özvegye
10  10|      törvénye, s amit õk élnek, az maga az élés.~Õk elevenen kiugranak
11  10|        alkalom nyílik megismerni a maga teljességében az életnek
12  14| mozdulatlanul állt az öreg mellett maga elé nézve.~Szókratész felvette
13  14|      seprõt, és ostobán kavargatta maga körül a port. Majd meg elkeseredetten
14  15|           ittak. Volt okuk rá. Már maga a zene is kifinomítja és
15  15|           hogy a temetésen a zenét maga a zenekar szolgáltassa-e
16  17|            3.~Az öcsém jön szembe. Maga elé néz, elfordítja a fejét.
17  17|     látszik még, hogy él, de lenéz maga mellé a földre. Sokkal komolyabb,
18  17|          kívánni, hogy ez az állat maga miatt elpusztuljon!~- Kérem,