Rész

 1   3|   izzadtság kiüt a homlokomra.~S e pillanatban hang üti meg
 2   3|          tehát, hogy a feleségem e nap után két hétre kiterítve
 3   4|           de belebetegszenek, ha e lehetőség nem áll elő. József
 4   6|         a fekete selyemvánkosra. E pillanatban kis kendõben,
 5   6|          leány nem utálta meg õt e kellemetlen és alakoskodó
 6   7|          szolga azt mondta, hogy e célra a szép, erõs csontú
 7   7|        megtérítem...~Az igazgató e hosszú és izgatott beszéd
 8   8|          a szája széleit. Szemei e pillanatban egész feketék
 9   8|   tanácstalanul a holdra néztem.~E pillanatban a holdvilág
10   8|     megdobbant a szívem: az arca e pillanatban olyan üde és
11   8|   szekrényt.~A kisasszony szemei e pillanatban könnyezni kezdettek.
12  10|      közé, akik azt hiszik, hogy e nemtelen és kegyetlen muzsika
13  11|       sok villamoskocsi érkezik. E kocsik most követelõ lármával
14  16|          több élne még a földön?~E kérdés után szünet következett,
15  17|         hogy kicsoda hagyott itt e sivár magányosságban, átadva
16  17|      lépcsõ leszakadni - mindezt e pillanatban el se gondolhatom.
17  18| gyûlöletes volt. Szerettem volna e pillanatban összevissza
18  18|      apáék hazaérkeztek volna...~E ponton vége szakad az idevonatkozó