Rész

 1   1|         gyermek feküdt. Szederjes kék arccal.~Az én kis bolondom
 2   2|      Közvetlenül az ablakok elõtt kék szegfûket fedeztem fel.
 3   4|           leány ránézett gyönyörű kék szemeivel, de erre a fiú
 4   4|            ahol a tenger partjain kék köd ül - azért kék, mert
 5   4|       partjain kék köd ül - azért kék, mert a szárazföldi por
 6   4|       tüzes feketék. És ez ott, a kék köd vidékén igen különös.
 7   4|           melynek vörös sugarai a kék ködöt ibolyaszínűvé változtatták -,
 8   6|      nemsokára üvegesek lesznek a kék szemei.~- És a finom, nõies,
 9   8|        fekete foltjait fénytelen, kék derengés aprózta el és lyuggatta
10   8| õszibarackok mosolyogtak, a nagy, kék és sárga szõlõfürtök kövéren
11   8|          arcomat, bölcs, nyugodt, kék szemeivel. Azután elõvette
12   9|          a fejek. A folyosó végén kék üvegû mécs égett, arra vezette
13   9|       szívük gyûlölettel a szõke, kék szemû, lusta és kövér anyjuk
14  11|      továbbgördülnek. A lámpásaik kék, lila, sárga, piros fénye
15  14|      hunyorogtak a messze terjedõ kék éjszakába. Fuvolázott, ha
16  14|    nyargal velük a messze terjedõ kék éjszakában, és fújja fuvoláját,