Rész

 1   1|         szemekkel. Ó, hogy fájt a szívem ezen a reggelen. Tudtam,
 2   3|          vérembe beveszi magát, a szívem erõsen dobog, a fejemben
 3   3|           jutott valami, amitõl a szívem verése megállt egy pillanatra.~
 4   8| dohányomat, és rágyújtottam. De a szívem tele volt aggodalommal és
 5   8|       fejét. Hevesen megdobbant a szívem: az arca e pillanatban olyan
 6   8|      könnyem jó legyen, és hogy a szívem megszabaduljon az öreg hercegnõ
 7  13|        õrülten izgatott vagyok. A szívem dobogott, az inaim reszkettek,
 8  17|     illatos város. Ó, Carmencita, szívem egyetlen szerelme!~2.~El
 9  17|             hiszen olyan könnyű a szívem. Mit bánom én, ha nem is
10  17|           Van gyufám, és helyén a szívem.~- Látja - mondja öcsém -,
11  18| mindannyiszor erõsen megdobbant a szívem.~Másnap délután, amikor
12  18|      Sokszor nagyon keserû volt a szívem emiatt.~A nagy barátságból
13  18|     mindennap a kis Emmát. Fájt a szívem.~Október huszonötödikén