Rész

 1   1|          csönd.~Hajnal volt, három óra. Ébren voltam, amikor Richard
 2   2|            a fõtéren. Siettek. Két óra múlva tovább kellett utazniok.~-
 3   8|            fölnéztem az órára, két óra múlt tíz perccel.~Ezen a
 4   8|       boldogságra, amellyel néhány óra elõtt Bagdad felé vágtattam.
 5   8|            munka, sok üres, hosszú óra. Meleg dél, étvágytalan
 6   8|   szívdobogásos, álmos délután. Öt óra felé jutottam haza. Megfürödtem,
 7   8|         bujkált a fejfájás.~- Hány óra, Giza?~- Fél három lesz
 8   9|          bagolyhoz siettek, és egy óra alatt most már végeztek
 9  10|     tizennégy órát. Ez a tizennégy óra egyenlõ négyszáz generációnak
10  13|           egy perc, lehetett három óra. A végén, ezt jól tudom,
11  13| élesztgetést egész hajnalig, három óra hosszáig, eredménytelenül.
12  18|          többinek. Nemigen múlt el óra egy-két „vágatás” nélkül.
13  18|          ilyenkor az egész második óra, háromtól négyig, veréssel