Rész
1 1| kedves, pötyögõ gyermekecske volt. És reggelre nagy kamasz
2 1| aludt.~Ó, milyen utálatos volt.~Körülállottuk és sirattuk
3 1| húst mind, ami a tálban volt. A húgaim sóvárogva nézték,
4 1| édesanyámra tekintett. Könnyes volt a szemük. Láttam, hogy apám
5 1| Mindez a fekete csönd miatt volt. Jól tudom én azt.~Elvittük
6 1| nyomában a fekete csönd.~Hajnal volt, három óra. Ébren voltam,
7 1| vérem csöppjeibe. Irtózatos volt. Menekülni akartam tõle,
8 1| arccal.~Az én kis bolondom volt, a szõke, piros képû, petyegõ
9 2| valami nagyon kedves érzés volt az. A gimnáziumban elválhatatlanok
10 2| amely annyira szokatlan volt a gimnáziumban, s mégis
11 2| sem tudtam. Az utca szûk volt, és körülbelül kétszáz lépés
12 2| faragásában és formájában volt valami ósdi. Az utcán padokon
13 2| meg. A kerítés megett kert volt; nem nagyobb, mint egy kis
14 2| derekunk magasságáig fel volt töltve. És tele az egész
15 2| szirma, gyenge piros színû volt. Úgy tetszett, hogy ezek
16 2| csillagok. Az utcában csend volt, mint a temetõben; sehol
17 3| mozdulattal felém fordult.~Béka volt. De milyen béka. Soha ezelõtt
18 3| kezdett, mely oly mély és erõs volt, hogy lónyerítéshez hasonlíthatnám.
19 3| vesztettem-e, vagy hogy volt, nem tudom, de a varangy
20 3| valamit.~Csodálkozásomra nem volt semminek semmi nyoma. A
21 4| arra, a diák - aki mégse volt annyira kicsiny, hogy egy
22 4| ismeretlen leány, és a keze tele volt rablott holmival. A kezében
23 4| rablott holmival. A kezében volt a fiú kis puskája, órája -
24 4| ment.~Ekkor ötvenkét éves volt. Más világ járt. Már senki
25 4| akinek szabályos és kerek volt a válla, izmos a háta (csak
26 4| tengerben. Csábító, gyönyörű fej volt. Ragyogva, himbálva úszott
27 4| leányfej éppen olyan messze volt, mint az előbb. Csalogatva,
28 4| az est, és vak sötétség volt a tengeren, amikor még mindig
29 4| leányfejet.~És a leányfej nem volt sehol.~Kereste, hol a part,
30 4| látni: köröskörül csak víz volt. Haragoszöld víz.~A fiú
31 4| nagyapó már igen-igen öreg volt, de azért mégis nagyon tudott
32 4| gyönyörködni.~Május elseje volt; a nagyapó legkedvesebb
33 4| haragudjon reá; csupa véletlen volt az egész: hogyan is gondolhatna
34 4| nem gyógyult meg. Hiába volt minden ápolás, fáradtság.~
35 5| éjszakás, bohém csillogás volt. Csendesen, csaknem suttogva
36 5| Orvos, valamikor sebész volt. Másfél éve jár ide.~Egyszer
37 5| kétség: a sebész iszákos volt. Mégpedig csendes, szenvedélyes
38 5| Ez az ember valamikor nem volt ilyen, nem lehetett ilyen.
39 5| perc múlva már benne is volt a mondanivalójában.~...Mert
40 5| tökéletlenség, amely számára csak út volt, hogy eljusson a fejlõdés
41 5| idõ-õrület valamikor nem volt, és most van - akkor kétségtelenül
42 5| úr? Határozottan érdemes volt rajta gondolkodni.~De addig
43 6| szomorú, ráncos és kisgyerekes volt a sok ópiumtól, cigarettától
44 6| maga is jól látta ezt. Nem volt szomorú miatta.~Megpróbált
45 6| kalitkában. A zsebében kötés volt, egy harisnya, amely a varázsló
46 6| Olyan biztos és kényelmes volt az ölében, hogy akár napokig
47 6| Egyenes, kevésszavú ember volt, úgy tudott haragudni, hogy
48 6| és szíves beszédû férfi volt õ, és soha hangosan beszélni
49 6| hozták. Szép érckoporsó volt. A varázsló apja rendelte
50 6| a gavalléria a családban volt.~- Sok pénzemben van a fiam -
51 6| mert eszébe jutott, hogy ez volt az egyetlen leány, akit
52 6| kissé, mert a dolog régen volt, öt-hat éve - és a leány
53 6| testvérei, s azokkal õ nem volt ismerõs.~ ~
54 7| csontjai voltak, s olyan magas volt, mint én... És az intézet
55 7| Harmadéveseknek adtam, mert szép volt a skeletje; a múlt héten
56 7| elbúcsúzott, mert az elõadáson volt dolga.~Az öreg szolga úgy
57 7| nagyságos úrnak?~- Az édesapám volt!~- Az apja. Hm, hm. Hát
58 8| selymes erszényemet, mely tele volt aranyakkal, fölálltam a
59 8| illatos, csodás délután volt. A lovam repült velem.~Alig
60 8| virágos szalmakalapban volt. Zöld fátyol a vállain.
61 8| rágyújtottam. De a szívem tele volt aggodalommal és bizonytalansággal.
62 8| országútra értem. Ismeretlen út volt. Körülnéztem.~És egyszerre
63 8| leány fehér báli ruhába volt öltözve, fekete hajában
64 8| rózsaszínû festék, fehér volt egészen. Elrejtette a tükröt,
65 8| terjedt szét mindenütt. Hideg volt. Megállt egy kertajtó elõtt,
66 8| visszamentem Pestre. Nehéz napom volt. Sok fárasztó és türelmet
67 8| korzón sétálók között se volt. Aggódtam és türelmetlenkedni
68 8| kezdtem. Még néhány órám volt csak, az éjjel aludni akartam.
69 8| Ravasz és csúfolódó mosoly volt az ajkain.~- Nem vártál
70 8| pillanatban olyan üde és fiatal volt, mint egy kisleányé. Az
71 8| homlokzaton félig nyitva volt egy zöld zsalus, földszinti
72 8| ernyesztõ, vágyó, fájdalmas volt, mint egy görcsös fejfájás.
73 8| tükrökben száz és száz más volt helyette. Szinte tolongtak,
74 8| csillogott a szeme és különbözõ volt a tekintete. Szédültem és
75 8| megnéztem. Ez a szem könnyes volt. Közelebb léptem. Nem kép
76 8| Közelebb léptem. Nem kép volt, hanem az igazi grófkisasszony.
77 8| könnye jó könny. Pedig nem volt az. A varázsló, mikor odaadtam
78 8| tartott elém. Rémületes volt, amit láttam; barna szemeim
79 8| a város felé. Késõ este volt, mikor Szindbádhoz eljutottam.
80 8| megszületett, és olyan szép volt, hogy órákig csodálkozva
81 8| kicsiny test hideg, élettelen volt.~- Meghalt - mondottam -,
82 8| elindultunk. Az éjszaka sötét volt és csillagtalan. Körülöttünk
83 8| országútra értünk. Ismeretlen út volt. A fejünk mellett minden
84 8| Nekem is hármas árnyékom volt, a kisasszonynak is; de
85 8| de a kis koporsónak nem volt árnyéka.~- Álljunk meg -
86 8| esteledett; a levegõ fagyos hideg volt, és hó esett. A hópelyhek
87 9| származik. Witmannak két fia volt már, négy- és ötévesek,
88 9| az özvegye szép asszony volt, de szelíd természetû és
89 9| gyenge csípõjû és gyerekszemû volt ez az asszony. Mondom, mint
90 9| mint verte. Kevés közük volt egymáshoz, amint az lassanként
91 9| aki fiatal és szép gyerek volt, borotvált állal, széles
92 9| hivatalnok lakott, aki alig volt otthon, és egy varrónõ,
93 9| egészen fiatal ember, a volt tulajdonos fia, aki nem
94 9| üveges és egy rõfösüzlet volt. Senki se tudta, hogy ezekben
95 9| lakók közül csak a két fiú volt, akik jól mulattak, mindig
96 9| leány ablakához mentek. Nem volt ott senki. Visszafordultak:
97 9| anyjuk drágaságai fölött. Volt közöttük két pompás rubintokkal
98 9| Nem fog fölébredni!~Tele volt a szívük gyûlölettel a szõke,
99 9| csörömpölés nagy, szörnyû erõs volt, olyan erõs, mintha egy
100 9| kisebbik már akkor az ágyon volt, és lefogta a lábait. A
101 9| még egyszer bedöfte. Nem volt reá szükség, mert már halott
102 9| szükség, mert már halott volt. A mellébõl a vér lassan
103 9| vizet, de átöltözésre nem volt szükség, a ruháikon sehol
104 9| ruháikon sehol nyoma sem volt vérnek. Majd újra visszamentek
105 9| ablakon.~Az utca koromsötét volt, halálos csönd uralkodott,
106 9| Siessünk.~A ház kapuja nyitva volt. Míg a folyosón a leány
107 12| delikvens Schmith mézeskalácsos volt, aki feleségét megölte.~-
108 12| feleségét megölte.~- Mikor volt ez a kivégzés? - kérdeztem
109 12| megismételte a kérdést:~- Mikor volt, mikor? - kérdezte dallamosan.~-
110 12| dallamosan.~- December 31-én volt - mondtam - 1732-ben. Siettek
111 12| miért?~- Sok mindenféle oka volt annak - feleltem könnyedén
112 12| fölényével. - Sok mindenféle oka volt. A király rendeletileg visszavonta
113 12| Szóval, 1732. december 31-én volt a kivégzés. Ennek a Schmithnek
114 12| láthatni.~Hallgatag ember volt, tudta titkolni, hogy mit
115 12| körül.~Erõs német akarat volt ebben a csúnya, vizes szemû,
116 12| Méghozzá vörösesszõke haja volt. Az ilyen férfiak tudnak
117 12| a legjobb mézeskalácsos volt Lõcsén. Külföldön tanult,
118 12| aranyakat rakásra a ládájában. Volt tekintélye, pénze, csak
119 12| pénze, csak jó barátja nem volt. Senki se szerette ezt a
120 12| magának tovább: ilyen ember volt Schmith mézeskalácsos.~Harmincöt
121 12| folyékonyan. - Márciusban volt a lakodalom. Schmith magát
122 12| A dolog magyarázata, az volt, hogy a városbíró fia a
123 12| egyenlõ a boldogsággal. Meg volt róla gyõzõdve. És a leányt
124 12| ellenkezett, ez akkor nem volt divatban. Az ezerhatszázas
125 12| Nos, és persze Éva sápadt volt az esküvõn, mint ahogy illik.
126 12| mint ahogy illik. Sápadt volt, sok ezüst karos gyertyatartóban
127 12| égett. Komoly, komor esküvõ volt. Sok nehéz vörösbort megittak
128 12| a férfiak, és kevés tánc volt. Három nehéz vasláda zárta
129 12| Gyönyörû, drága kelengye volt. Skófium, násfa, szattyán,
130 12| feketeszemû, pirosarcú, forró lány volt, mint a vérbelû narancs,
131 12| mindig félt, mindig féltékeny volt, mint egy dühös kutya, aki
132 12| csak mar. És még csúnyább volt olyankor, ha ránézett a
133 12| Kilencedikén és tizedikén volt a vásár. Tizenegyedikén
134 12| Nem érte ott. Az ajtó be volt zárva. Zörgetett, betörte,
135 12| betörte, rettenetes erõ volt benne. Abban a pillanatban
136 12| börtönben Schmith nyugodt volt. Sokat imádkozott, mint
137 12| a halat a vízbõl. Az övé volt, nem lehetett többé elvitatni
138 12| ítéletet. Az egész város ott volt, kivéve Paul Walterékat.
139 12| hatását. Kissé elfogódott volt - amit az elbeszélésemben
140 13| átkozottul egyszerû dolog volt az! Hallgass csak ide.~Július
141 13| hallok. Egészen véletlen volt, hogy a fájós fejemet egy
142 13| tehát gyáva. Sok bajom volt emiatt is az apámmal, aki
143 13| tisztázni. Különben sem volt más választásom, mert a
144 13| fejfájás okozta-e, de nyoma se volt bennem a félelemnek. Hallgatóztam.
145 13| vagyok, és más vágyam nem volt, mint hogy a tolvajt, bár
146 13| megnéztem az embert. Péter volt, a tavalyi kocsisunk. Olyan
147 13| reám. Az arca szederjes volt. Halott volt.~Megrémültem
148 13| arca szederjes volt. Halott volt.~Megrémültem és elhûltem,
149 13| háromujjnyi vésett bemélyedés volt. A földön pedig ott hevertek
150 13| meg, ez iszonyú szégyen volt. Érted, ez volt a legrettenetesebb.
151 13| szégyen volt. Érted, ez volt a legrettenetesebb. És ezen
152 14| Szókratész~Szókratész utcaseprõ volt Athénban. Öreg ember lehetett,
153 14| imbolyog.~Szókratész utcaseprõ volt - a javából. Összeforrt
154 14| utca végérõl. Kissé ittas volt, csöndesen dalolt. ~Mikor
155 14| barna, szép görög leány volt. Csodálkozva nézte. Rég
156 14| meglehetõs mennyiségû bor volt benne is, és megölelte.~-
157 14| elkomolyodott.~- Nekem is volt egy leányom - motyogta -
158 14| egészséges szép kis lány volt. Én is meg az anyja is egészségesek
159 14| Beszélgetnek.~...Az én fiam pásztor volt egy gazdag kereskedõnél.
160 14| bárányait és a fuvoláját. Barna volt a haja, szakálla, bajusza
161 14| haja, szakálla, bajusza nem volt, s olyan szép volt az én
162 14| bajusza nem volt, s olyan szép volt az én fiam, mint a Hermész-szobor.
163 14| fuvolázzon nekik, mert szép volt az én fiam, és senki úgy
164 14| csillagok... a fiam, aki szép volt, mint a Hermész-szobor,
165 15| harsonát”. A régi rossz volt már, és Kumpert, aki mint
166 15| belõle kihozni. Kumpert nem volt szorgalmas ember, az ambíció
167 15| jobb legyen a hangja. Hiába volt minden fáradság. A pozaun
168 15| nekik errõl a kérdésrõl nem volt határozott véleményük. Amikor
169 15| szó. Kenyérkereseti ügy volt a szemükben a dolog, amirõl
170 15| élvezet, izgalom és gyönyör volt. Néha a karmester, Stoczek,
171 15| gondolkodni. Pedig nyilvánvaló volt. A technikai képesség hiányzott
172 15| Közepes, sõt azon aluli volt, ameddig eljutottak. Az
173 15| majdnem fél hanggal magasabban volt, mint a hegedûk. És így
174 15| megfizetni.~Susek, a dobos, volt közöttük az egyetlen tehetséges
175 15| triangulát kezelte, abban volt valami elõkelõ könnyedség
176 15| A többiek sokat ittak. Volt okuk rá. Már maga a zene
177 15| szerint véletlenül éppen nem volt szükség az elrontott rézfúvók
178 15| és elégedetlenség forrása volt számukra. Jól tudták, milyen
179 15| éjfélig tíz-tizenkét spiccer volt a rendes adagja. Szukop
180 15| szerelem miatt, másfél évig be volt zárva, azután, mikor kiengedték,
181 15| érkezett, egészen egészséges volt. Tele volt ambícióval, erõvel,
182 15| egészen egészséges volt. Tele volt ambícióval, erõvel, tervekkel,
183 15| a hiányos zenekarral nem volt kedve veszõdni. Egy év múlva
184 15| Budapestre, és kiadták. Örömnap volt ez valamennyiüknek. A tanítványaiknak
185 15| a kottát. Wagner-utánzat volt persze, szerény, oktalan
186 15| hányt, és pár nap alatt vége volt. Állítólag hosszú vita folyt,
187 15| írta, hogy kiváló tehetség volt, és hogy a szerb király
188 15| tudott, mint ahogyan nem is volt igaz, de Stoczek valamikor
189 15| pozaunista. Vért hányt, vége volt.~Az új karmester egy fiatal,
190 15| velük. Mert a muzsika jó volt, pontos és tiszta. Olyan,
191 15| tragédiájuk tulajdonképpen az volt, hogy a XIX. század második
192 15| korszakban, amikor senkinek se volt kedve és ideje, hogy muzsikával
193 15| tehetségük mellett is joguk volt, ez rabolta el nemtörõdömségével
194 16| egy gyerek, olyan rövid volt ez a tömzsi, lágyhúsú hulla,
195 16| következett, mert sok baj volt a gallérral.~Az öreg csak
196 16| Fogadott volna másat.~Vanja nem volt meggyõzõdve ennek a következtetésnek
197 16| kijelentette, hogy a hulla disznó volt, és hibás abban, hogy több
198 16| mint okvetlenül szükséges volt.~Abban a percben már elkészültek
199 16| gyaláztam volna meg. Alkalom volt!…~Az öreg bólogatott, mire
200 17| a vincellérünk felesége volt valamikor, és börtönbe zárták,
201 17| a San Marco térre. Üres volt, bár egészen világos. Sehol
202 17| éppen olyan, mint akkor volt, mikor utoljára láttam.
203 18| naplóíró fiú távoli rokonom volt, és húszéves korában öngyilkossággal
204 18| közlök.~A kis Emma a legszebb volt az összes lányok között,
205 18| Gyönyörû meleg szeptember volt. Még inkább tudtam örülni
206 18| érdekesebb, mulatságosabb volt. Az új tanító tudniillik
207 18| keményebbek, merészebbek, mint én. Volt egy Zöldi nevû, aki valamennyiünknél
208 18| valamennyiünknél négy-öt évvel idõsebb volt, bicskát hordott a csizmaszárában.
209 18| szépírást íratni, mint a volt kedves és jó elsõosztályos
210 18| figyelmetlen, nyugtalan volt az osztály, és ilyenkor
211 18| hamar észrevett. Nyilvánvaló volt, hogy kiállították. Odamentem
212 18| csak néztük egymást. Édes volt és büszke. Mintha most is
213 18| Semmi közöd hozzá - ez volt a válasz.~Irma gyûlöletes
214 18| válasz.~Irma gyûlöletes volt. Szerettem volna e pillanatban
215 18| együtt. Sokszor nagyon keserû volt a szívem emiatt.~A nagy
216 18| Szladek arca sötétvörös volt a méregtõl.~Végre megfogták
217 18| parancsot. Most már nem volt Zöldinek mibe kapaszkodnia.
218 18| arca, orra egészen piszkos volt a padlótól, ahová odanyomták.
219 18| kirabolta az utasát. Hosszan le volt írva, hogyan viselkedett
220 18| lemondtunk, mert egyrészt nem volt gerendánk, másrészt pedig
221 18| beleavatkoznának a dologba.~Gábor nem volt szenvedélyes állatkínzó,
222 18| Emmát néztük. Milyen szép volt, Istenem, milyen szép!~Az
223 18| délutánokat éltük. A miénk volt az udvar. Apa és anya kilovagoltak.
224 18| padláson már meglehetõsen sötét volt. Egyszer csak hirtelen megszûnt
|