Rész
1 1| Reggel az ágyában aludt, amikor láttuk, hogy át van lõve
2 1| Elvittük a bolondokházába. Amikor észrevette, hogy az ápolók
3 1| három óra. Ébren voltam, amikor Richard hazatért. Jól hallottam
4 2| elindultak véres munkájukra.~- Amikor fölébrednek, négykézláb
5 3| izmaim halálos izgalomban, amikor két békaszem pislogó, rohadt
6 3| konyhából jönne. Valóban, amikor kiléptem, betöltötte az
7 3| higgyem el tehát én.~De amikor ezzel a békával ott szemben
8 3| merültem.~Másnap korán reggel, amikor felébredek - mert korán
9 4| fogni a szorgos munkának, amikor halk lépteket hallott a
10 4| alatt - mondta magában, amikor a hideg vízből kibukkant,
11 4| sötétség volt a tengeren, amikor még mindig látni vélte a
12 4| hasította a hullámokat, amikor a hajnal megérkezett. Amint
13 4| mégis nagyon tudott örülni, amikor tavasz lett. És naponként
14 4| Félig elvágta már a szárát, amikor úgy érezte, hogy nagyon
15 5| ide.~Egyszer meghallotta, amikor egy orvosi lapot kértem.
16 5| analógiákkal. Az ember, ugyebár, amikor kilépett az óvilági majmok
17 5| se fejez ki többet, mint amikor az egész közönséges emberek
18 5| megelõzõ stádiumain átmegy. De amikor a világra születik, már
19 5| van fejlõdés. Lesz idõ, amikor az ember még az embrionális
20 5| hogy lesz egy olyan idõ is, amikor ezen az idõszakon még gyermekkorában,
21 5| kérdés elementáris erõvel; amikor az embereket az idõ gondolata
22 7| kellett volna megkapnom, amikor hajóra szálltam, hogy hazajöjjek...
23 8| megborotválkoztam és átöltöztem. Amikor kihajtattam a vasútra, csodálatosan
24 8| nem sirattam meg a fiát, amikor meghalt.~- Meg kell szabadítanod
25 8| nézték, éppen úgy, mint amikor elõször láttam. - Megrezzent,
26 8| eszembe jutott az idõ, amikor elõször életemben boldogan,
27 8| Már jól a nyárban jártunk, amikor egy hajnalon a kisasszony
28 9| már, négy- és ötévesek, amikor egy napsugaras, csak kissé
29 9| egy férfi erejét érezték, amikor vágtatva sötét utcákon,
30 9| hozzájuk simultak. Csak amikor a nappal ragyogó, meleg
31 11| és ködös téli reggeleken, amikor egész Budapest sűrű, kékes
32 11| éjszaka, jóval éjfél után, amikor már csendes minden, a Kálvin
33 12| rögtön kívántam hallani, amikor Margit megismételte a kérdést:~-
34 12| köteles engem megölelni, amikor csak akarom. - Így morfondírozott
35 13| egy jó órája hánykolódtam, amikor egyszerre fûrészelõ, õrlõ
36 13| olyan szigorúan büntetni, amikor mindenkinek - akinek csak
37 13| mint egy varangyosbéka. És amikor lefogtam a fejét, a ruhámba
38 14| éjszakában, és fújja fuvoláját, amikor hunyorgatnak a fehér és
39 15| volt határozott véleményük. Amikor a színházi elõadások után
40 15| mûveletlen és szegény korszakban, amikor senkinek se volt kedve és
41 16| Az öreg elérzékenyült, amikor az érdemrendeket meglátta,
42 16| azután felelt a kérdésre, amikor már nagy nehezen rendbe
43 16| Minek csukod be, te, amikor én kinyitom - kérdezte az
44 17| borzalmasnak tetszik, de most, amikor olyan könnyûk a lábaim,
45 17| Nyalogatja. Éppen mint amikor elütötte a vonat a pályaudvaron.
46 18| meleg, sárga õszi délutánok, amikor nagyon figyelmetlen, nyugtalan
47 18| zavartalanabbul nézhettem. Amikor pedig közben föl-fölnézett
48 18| szívem.~Másnap délután, amikor átjött hozzánk, titokban
|