Költemény
1 4 | kis bárányka? ~Nem vagyok én ellenséged,~ Sem hitszegő
2 4 | csapodár;~Hív lelket adok én néked,~ Míg koporsóm
3 6 | Hegyet-völgyet béfedez. ~De ah, az én siránkozó~ Szememre
4 7 | görgedezéssel,~Merre az én sohajtásom~ Repül epedezéssel. ~
5 11 | boldog vagyok;~S hogy ki az én egyetlenem,~ Kiért hervadok. ~
6 14 | Mint te, olly gazdag vagyok én magamnak,~S mint te, oly
7 42 | AZ ÉN KEGYESEM~Az én kegyesem
8 42 | AZ ÉN KEGYESEM~Az én kegyesem nem nemes,~
9 43 | szerént az Olymptetőken: ~Én itt, az elzárt béke homályain,~
10 45 | Játszadoz velünk. ~Jaj, de hát én mért epedek?~ Lelkem
11 47 | derűl tevéled,~Minden: de én, de óh! én~Némán lehajtom
12 47 | tevéled,~Minden: de én, de óh! én~Némán lehajtom elholt~Orcámat,
13 49 | győzedelmét~Száz diadalmi paeán:~Én véled, édes Esztim,~Véled
14 49 | vigyáz ránk,~Hol semmit én ne látnék,~Csak édes angyalorcád,~
15 49 | Eggyem!~Hol mást ne hallanék én,~Csak szád kegyes sugását~
16 50 | Lejtnek utána. ~Én is üdvezlő dalomat kiöntöm,~
17 56 | könnyemet. ~Ti láttátok az én bölcsőmnek ringását~S ácsorgó
18 69 | BARÁTIMHOZ~Én is éreztem, s tüzesen szerettem,~
19 72 | S Philomele panasza: ~De én komoly szemet vetek~
20 74 | Oh kedves, kit az én lelkem epedve várt~Minden
21 74 | imádkozott!~Oh ifjú, kit az én szívem ezer közül~Választott!
22 74 | szánj!~Döfj, ím itt kebelem. Én örömest halok.~Add meg nékem
23 75 | AZ ÉN MÚZSÁM~Akit Cypris ölel
24 75 | csillagok~Hosszú éje után: én Philoméleként~Üdvezlém az
25 87 | nem ébreszték;~Mit vívjak én, csekély, az ár ellen?~Az
26 87 | csekély, az ár ellen?~Az én szavam ki nem hat völgyemből~
27 87 | nagyvilág nyelve,~S hol én tanácslok, ott parancsolsz
28 90 | WESSELÉNYI HAMVAIHOZ~Leomlom én is szent porodon, nemes!~
29 92 | ÉLETFILOZÓFIA~Én is örömre születtem~
30 92 | Tűnő éltem rövidségét~ Én tehát nem siratom,~S a jövendő
31 96 | drága myrrhát,~ Én amarant-koszorút s virágot. ~[
32 104| engedd meg nekem,~Hogy én Budáról s Pestről énekeljek. ~
33 105| gáncsa megzavarja;~Ismérem én azt, s megmosolygni szoktam,~
34 105| riadnak Erdély bércei,~És én utánok zengetem dalom. ~[
35 107| szíved érzeményiről? - ~Ha én terólad gondolkodni kezdek,~
36 111| s büszke genieket.~Mert én nem tudom azt, hogy az Átét
37 112| civakodnak fátumaikkal?~Én nem tudhatom azt; s hogy
38 116| szenved,~ Nem leszek én is egész kigyógyult. ~[1821-
39 123| így adom vissza hazámnak én.~ Vértorral alkot új
40 125| feléd kebelem. ~Te vagy az én kis világom,~ Virágim
41 125| Hervadtatok, hervadtam én,~ Míg rabláncom szaggatám,~
42 125| Aki szabad s víg, mint én. ~Szabad pedig ki-ki lehet,~
|