Költemény

 1 1  |        kard rezegett kezedben. ~Most lassú méreg, lassu halál
 2 1  |         megőrlik. ~Bátran merül most a buja ifjuság~Undok bűnében,
 3 1  |       ifjú Pélides utjain,~     Most íme - oh, szégyen, mivé
 4 2  |        mást mutat e sereg,~Mely most, régi magyar módra, nyeregben
 5 2  |       puha pamlagon.~     Nézd: most felköti fegyverét,~Csákóján
 6 5  |                    PHYLLIS~"Még most teljes orcáimon~     Rózsabimbó
 7 5  |     szerelmet mosolyog~     Még most minden körültem.~Szívem
 8 7  |     Szívem kinek szentelé. ~Tán most is ott múlatozik~     A
 9 9  |       ez ösvényből,~     Melyen most rózsát szaggatsz;~Oh, vigyázz,
10 10 |         szépség~     Nyílik meg most előttünk,~Minő mennyei csendesség~     
11 27 |      bús siralomra~     Nyílnak most is bágyadt szemeid?~Mindég
12 28 |   felhők közt ragyogtak,~S ime, most kevély ormai~     Rakásra
13 28 |    eldőlt sírköveknél,~     Hol most lelkek támadnak,~S a mélycsendű
14 28 |     kormos ablakoknál,~     Hol most repkény szövődik,~S a mohosúlt
15 28 |     ijesztő boltoknál,~     Hol most baglyok huhognak,~S a rémítő
16 28 |          Szívekben olvadoztak, ~Most a gyászos romladékon~     
17 31 |           Száll hegyekre, száll most völgyekre,~Csak az örök
18 32 |   osztod fel vállaidra~     Még most is terheimet. ~Ha a gond
19 32 |    Komor ráncokra gyűlnek. ~Ami most ifju szívünknek~     Érzeményit
20 38 |       tüze elhunyt. ~Ám te élsz most is! neved és Camoenád~A
21 46 |          Kit lát gyenge öledbe' most~A szép esttünemény s Délia
22 51 |        Díszét kis életének.~Még most mi is virágzunk,~Mint a
23 57 |         ezer csatát:~     Menj, most mutasd meg Zrínyi lelkét,~          
24 58 |        hatagyú Chimaerád! ~Menj most, vitéz faj! nézd, mikor
25 61 |      víg dala harsogott:~     S most minden szomorú s kiholt. ~
26 74 |         acélzáraidat karom.~Jer most, merre karom s a szerelem
27 82 |   sokkal szebben folyt a világ.~Most a hatalmas már hatalmasabb
28 82 |        adott nekik Japet fia;~S most a Szemérem és a szent Igazság,~
29 82 |         Minerva égi áldomásait.~Most láták, hogy dobzódások veszély,~
30 87 |      népek, kiket csak esmerünk~Most és a múlt kor történeteiben,~
31 89 | Ércbuzogány rezegett kezedben. ~Most lassu méreg, lassu halál
32 89 |   rabigába görbed. ~Mi a magyar most? - Rút sybaríta váz.~Letépte
33 98 |      Amely kéz fölemelt, az ver most porba viszontag:~     Benned
34 103|         századok merültek.~S ha most azolta kezd is fényleni,~
35 104|        Így ír, így érez, így él most barátod,~Ki téged, édes
36 106|       mint ördögségeket:~S hogy most kiforrta Párizs régi mérgét,~
37 106|          Az ember önként hordja most nyügét,~A békes élet bájit
38 110|     Mert védangyalod volt, mint most Karolinánk:~          A
39 112|   büszke genieket~Annyira üldöz most, hogy azok majd mind siralommal~
40 124|   bajnokok sorában.~És íme, már most mint dicső vezér,~Előtted
41 136|     vadonok ridegült lakóit. - ~Most a halandó, mint ama büszke