Költemény
1 8 | Tündérek múlatoznak. ~Szép, mikor édes éneked~ Szirénhangja
2 8 | Harmoniát ömledez. ~Szép, mikor pihegő kebled,~ Mint
3 8 | görgedez. ~Szép vagy te, mikor csintalan,~ Mint könnyű
4 8 | Le-lereppen a fátyol. ~Szép, mikor a gerjedelem~ Andalodásba
5 8 | Andalodásba merít,~Szép, mikor a szűz szemérem~ Bíborlángszínbe
6 11 | mosolyog~ Rám szemérmesen,~Mikor az örömcsepp ragyog~
7 19 | szerettél,~Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja~Tükrözetén
8 19 | lángja~Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég!~Nézd
9 22 | győzni szokott karunk,~ Mikor hatalmas szárnyaiddal~
10 23 | tudomány, hatalom virágzott. ~S mikor ragyogtak tornyaid, oh Buda!~
11 23 | Buda!~Felségessebben, mint mikor a dicső~ Király s Apollo
12 25 | ki ne ejts! ~Hiszen, majd mikor porunkból~ Phönixként
13 28 | Az ékes hölgy férjétől,~Mikor a kürtök riadva~ Elszakaszták
14 28 | A vár pártás szűzei,~Mikor ellenségbe vágtak~ A
15 28 | Zengtek a tárogatók,~Mikor a véres harc után~ Visszatértek
16 36 | bérctalpait a maradéknak.~S kik, mikor a haragos villongó Visszavonásnak~
17 58 | csatázott nagy Hunyadink alatt,~Mikor kevély Bécs tornya lerontatott,~
18 58 | Menj most, vitéz faj! nézd, mikor a vadak~Királya felkél Júba
19 59 | reszketi szívedet által,~Mint mikor a boldog fiatalság rózsavirányin~
20 84 | Capitolium~Hellas szűzeinek, mint mikor a világ~Hódítói előtt zengtenek
21 101| meddig sírsz még Dencsidért?~Mikor találsz te már vigasztalást? ~
22 103| Gyaníthatunk-e olly időt, mikor~Az ész világa minden népeket~
23 108| Lerakja s áldoz, s mint mikor a Bakonyt~Messzünnen riadó
24 113| szent templom lőn kalibám, mikor abba beléptél,~S váteszi
25 123| kegyetlen,~ Aki szelíd, mikor ölni szentség. ~A százfejű
26 127| hamvain égre sohajtva. ~Mint mikor a vasból ordítva kiront
27 133| Nem mint a rohanó Vág, mikor árjait~ A Kárpátok közt
28 136| felette,~ Mint mikor Afrika sámielje ~A port
|