Költemény

1001 108|        Búzakalászt neki megmutattad. ~A társas élet szent szövedékeit,~
1002 108|           lefojtva szunnyada kebliben~A szebb aetheri rész: Múzsa!
1003 108|          keresztűl. ~Zúgván felébredt a lekötött erő,~S mint új
1004 108|         leveté állati nyűgeit,~     S a még nem ismért lelki élet~          
1005 108|               lobbant lelke feloldozá~A szép, jó s az igaz mennyei
1006 108|                   Elméje szárnyalt, s a tudásnak~          Békerülé
1007 108|             dalodra Théba felépüle,~S a boldog görög ég csillaga
1008 108|                   Te zengsz, ha Rómát a kerek föld~          Rettegi,
1009 108|                     Ha Newton és Kant a Teremtő~          Titkait
1010 108|          titkos örök kötél,~     Mely a halandó port s az istent~          
1011 108|            ide Enna virányait~     És a virágzó Attikának~          
1012 108|               ázott századaink nyomán~A szent pálma arany bimbai
1013 108|              napját. ~Oh, látja! s ím a harc deli nemzete,~Melly
1014 108|         Lerakja s áldoz, s mint mikor a Bakonyt~Messzünnen riadó
1015 109|              egét,~     S amit levert a hosszu szélvész,~          
1016 109|         pazarlj!~Mútasd: mint szereti a magyar a királyt;~     Mutasd:
1017 109|         Mútasd: mint szereti a magyar a királyt;~     Mutasd: hogy
1018 109|               szíve, kincse~          A haza s atyja kezébe' vagynak; ~
1019 109|                vagynak; ~Mutasd: hogy a szent honszeretet heve~S
1020 109|              szent honszeretet heve~S a jobbágyi szelíd tisztelet
1021 110|                               FELIRÁS~A királynak Keszthelyre érkezésére ~
1022 110|        Filepnek rémítő flottáit,~Mint a világrázó Gallia dandárit~          
1023 110|             fedezte koronád~          A nép szeretete. ~Vagy így: ~
1024 110|            most Karolinánk:~          A nép szeretete. ~[1818]~
1025 111|      BARÁTIMHOZ~Engem is üldöz az ég, a fátum, vagy görög Áte,~Amint
1026 111|             azt, hogy az Átét gyártja a költő,~Vagy pedig a költőt
1027 111|           gyártja a költő,~Vagy pedig a költőt gyártja - s bárdjával -
1028 111|              harsogja halottas~Énekit a kinzók keze közt mosolyogva,
1029 112|                                       A KÖLTŐ ÉS A SORS~Honnét van,
1030 112|                            A KÖLTŐ ÉS A SORS~Honnét van, hogy az
1031 112|               Honnét van, hogy az ég, a fátum vagy görög Áte~Majd
1032 112|             mind siralommal~Töltik el a Helikont, s civakodnak fátumaikkal?~
1033 112|           gyártja-e költő,~Vagy pedig a költőt gyártná bárdjával
1034 112|             ellene nem kell,~Sőt mint a karaib bajnok harsogja halottas~
1035 112|              harsogja halottas~Énekit a kinzók keze közt mosologva,
1036 113|            Díszei közt paizsán viselé a mennyköves Ámort,~S mint
1037 113|               de nagyobbá tesz nagyot a polc,~Mely gyávát szédít,
1038 114|               mosolyognak előmbe~     A szeretett tájék öblei s
1039 114|           nyájas örömmel,~     Akiket a szeretet nyílt kapuidba
1040 114|             csókkal megkoronázva~     A piruló Múzsa gyermeki áldozatit.~
1041 114|          vesztünkre kiszórják,~     S a nemzet lelkét s életerét
1042 114|         oltárt, pályákat emeltél~     A görög ég, Helikon hajdani
1043 114|         táncot, játékokat adván,~     A nagyot a széppel kedvesen
1044 114|        játékokat adván,~     A nagyot a széppel kedvesen összekötéd.~
1045 114|          széppel kedvesen összekötéd.~A zengőt koszorú emelé és
1046 114|               tanítva, emelte,~     S a dalok isteninek áldoza harcaiban;~
1047 114|            szülte az élisi pálma~     A csuda helleneket s Pindarus
1048 114|           eledelt nékie méhe, galamb.~A buta nép e zajt látá s Amalthea
1049 114|          Amalthea tölgyét,~     Látni a mennyrázót nem vala néki
1050 114|           Elfolya szép élted, s veled a szép gondolat eltűnt;~     
1051 114|            baglyok üvöltnek alá,~Mint a büszke Csobánc szomorú düledékin
1052 114|        szomorú düledékin az útas~     A múlt bajnoki kor képzeletébe
1053 115|              szeretett ifjúság!~Eljön a sok baj, és jő a sok aggság.~
1054 115|                Eljön a sok baj, és jő a sok aggság.~A vidám orcát
1055 115|              baj, és jő a sok aggság.~A vidám orcát halovány hidegség~
1056 115|           Váltja fel gyorsan, s követ a betegség. ~[1820 után]~
1057 116|                                       A FÜREDI KÚTHOZ~Japet fiának
1058 116|            fiának sassa dulá vesém,~S a mennyből lehozott szikra
1059 116|      balzsamot áldva öntél. ~Mint aki a szent Léthe vizébe néz,~
1060 116|             új rokon kéz. ~Itt leltem a jó Vajkit, az édes őszt,~
1061 116|             Vajkit, az édes őszt,~Itt a téti szelíd énekelőt, ki
1062 116|          szelíd énekelőt, ki már~     A boldogult lelkek körében~          
1063 116|              vegyülve hársaid ernyein~A bús felleg alul hajnali
1064 116|              éje virradt. ~Itt leltem a széplelkü nemes magyart,~
1065 116|        magának. ~Enyhítsd meg ezt is, a kora szenvedőt!~Márványoszlopidat
1066 117|                                       A POÉTA~Mint majd ha lelkünk
1067 117|              éltet. ~Ott gerjed abban a csuda lángerő,~Onnét hinti
1068 118|                                       A GENIÁLIS NÉP~Éveket átvirraszt
1069 118|        GENIÁLIS NÉP~Éveket átvirraszt a művész, mégse talál célt:~
1070 118|             művész, mégse talál célt:~A geniális nép álmaiban kitanul.~
1071 118|         tanítja:~Oh, mely kurta belűk a geniális urak! ~[1821-1823
1072 119|                     EGY PHILOLOGUSHOZ~A Tisza és Duna már Ádámtul
1073 120|                                       A NÉMET ÉS MAGYAR IZLÉS~Vízbül
1074 120|            bort főz,~Ökrébül disznót, a lóbul rest tehenet tesz,~
1075 120|                fonogat, tyukot ültet,~A felesége kaszál, sapkába',
1076 120|           sapkába', kalapba' tobákol:~A német mindent mesterkél,
1077 120|       mesterkél, pancsol, el is ront;~A magyar ellenben Természet
1078 120|             minden marhája, vagyonja.~A német hasznot les mindig.
1079 120|               repdesnek előtte-utána,~A magyar a szépet nézi, s
1080 120|      repdesnek előtte-utána,~A magyar a szépet nézi, s jól tudja,
1081 120|          szépet nézi, s jól tudja, mi a szép,~Nézd bár condráját
1082 121|                                       A SZONETT~Csengőkkel tele
1083 121|        kalapja, bokája,~S mely csuda: a táncost kötelén a pózna
1084 121|              csuda: a táncost kötelén a pózna vezérli! ~[1822-1823
1085 122|                                       A MAGYAR~Századokig küzdött
1086 122|              diadalma után.~Nagy volt a harcban, de nyugalma se
1087 122|             se rontja le lelkét,~Mert a természet önt bele férfierőt. ~[
1088 123|            1458-BAN~"Ledűlt Hunyaddal a haza védfala!"~Így zeng
1089 123|         védfala!"~Így zeng hősei közt a diadalmas ősz,~     Körültüzelgve
1090 123|               bús szemekkel~          A had erős fiain, Szilágyi. ~"
1091 123|         Béhegedett sebeinkre mérgét. ~A tiszta ifjak lelke gyanútalan~
1092 123|               lelke gyanútalan~Hódolt a gonoszok csalfa siralminak,~     
1093 123|            halált adának. ~Ezt nyerte a nagy hős atya, virtusán:~
1094 123|              döfte tőrét,~          S a cudarok diadalt kacagnak. ~
1095 123|         diadalt kacagnak. ~Ezt nyerte a mi balga hitünk, midőn~Oly
1096 123|             midőn~Oly körmökre bizánk a haza zálogit,~     Melyekre
1097 123|        Hunyadink vasa bélyeget vert. ~A cselt utáló így veti gyilkosa~
1098 123|               tornyait~     Földünkön a bűn, míg Molochnak~          
1099 123|           Molochnak~          Áldozik a nemes önmagával. ~A virtus
1100 123|           Áldozik a nemes önmagával. ~A virtus a jók horga, ha céltalan.~
1101 123|            nemes önmagával. ~A virtus a jók horga, ha céltalan.~
1102 123|               véribe' fürdeni,~     S a jóknak ártánk: az kegyetlen,~          
1103 123|         szelíd, mikor ölni szentség. ~A százfejű szörny új fejeket
1104 123|              vesztheti Hercules,~     A gaz lenyesve még bujább
1105 123|               Irtani kell gyökerestűl a bűnt. ~Így adta vissza Sylla
1106 124|                           WESSELÉNYI, A NÁDOR, MURÁNYNÁL~Töredék ~     
1107 124|              tetődre felvetem szemem!~A várvivásnak jöttem nézni
1108 124|         jöttem nézni tervét~S kimérni a tűz égi útjait,~És íme,
1109 124|        elbájolt lovag,~Andalgva nézem a tündéri várt,~Andalgva látom
1110 124|             miként őt láttam egykoron~A bajnok-ifjak büszke tánckörében~
1111 124|      tánckörében~Lebegni pártás fővel a delit,~A nyílni kezdőt angyal-kellemében.~
1112 124|         Lebegni pártás fővel a delit,~A nyílni kezdőt angyal-kellemében.~
1113 124|          megpillantván újra kardomat,~A hősi szellem újra megragadt,~
1114 124|        szellem újra megragadt,~S vitt a dicsőség fényes útjain,~
1115 124|            asszonyod~S rabláncra véle a pártos magyart. ~(Meg-megállva
1116 124|         dúlongat szivemben?~Oh érzem, a tiszt s a szív harca ez:~
1117 124|        szivemben?~Oh érzem, a tiszt s a szív harca ez:~A szív fog,
1118 124|              tiszt s a szív harca ez:~A szív fog, érzem, győzni
1119 125|                                       A VIG CHLOE~"Húnyik a nap,
1120 125|                   A VIG CHLOE~"Húnyik a nap, pirul az ég,~     Intesz,
1121 125|         kedves titkos két betűim~     A mindig zöld szívekben. ~
1122 125|               mindig zöld szívekben. ~A bús ciprus árnyékában~     
1123 125|               Az urnák s nefelejcsek,~A két hív szivek láncában~     
1124 125|              hív szivek láncában~     A viola-bilincsek. ~Így alkota
1125 125|               sírtam, barátnéim,~     A szerelem könnyeit!~Mint
1126 125|              rabláncom szaggatám,~Míg a csalfa, büszke remény~     
1127 125|                 Az eget megmutatni,~S a lepkeszárnyú gyermeknek~     
1128 125|               szárnyakat adni. ~Nehéz a mennyet elhagyni,~     Pedig
1129 125|               le kell hullanunk!~Jobb a hív földön maradni,~     
1130 125|           csak tünemény;~Annak nyílik a legszebbik,~     Aki szabad
1131 127|                  ÚJ GÖRÖGORSZÁG~1825 ~A Múzsák s Charisok szép honját
1132 127|              körein már századok óta.~A földnek legszebb, legemeltebb
1133 127|            égre sohajtva. ~Mint mikor a vasból ordítva kiront az
1134 128|             osztanak áldást.~Nép esze a törvény, mely nélkűl pénze
1135 128|      törvényidnek hódolni fog, angol! a pénzed,~Addig hódol a pénz
1136 128|          angol! a pénzed,~Addig hódol a pénz neked és pénzednek
1137 128|               pénz neked és pénzednek a tenger. ~[1828]~
1138 129|              dárdát hajítni,~Ha téged a bús Orcus elnyel? ~HEKTOR~
1139 129|            ontok vért.~S nem rettegem a setét Orkust. ~ANDROMACHE~
1140 129|             hol nap többé nem ragyog.~A Kocytus bús vadonban jajog,~
1141 129|           vadonban jajog,~S szerelmed a Léthében enyész. ~HEKTOR~
1142 129|             vágyam, minden érzeményem~A Léthe szent árjába merítem,~
1143 129|              Halld! az ádáz dulja már a falat,~Fűzd rám kardom,
1144 130|                              SCHILLER~A legfőbbre akarsz törekedni
1145 130|           törekedni hatalmas erőddel?~A legszélsőbbet ne tekíntsed
1146 133|            éneke leng feléd,~Nem mint a rohanó Vág, mikor árjait~     
1147 133|         rohanó Vág, mikor árjait~     A Kárpátok közt zúgva szórja,~          
1148 133|              szelíd dala~     Üdvezli a várt est nyugalmát~          
1149 133|             est nyugalmát~          S a hegyek ormai közt mosolygó ~
1150 133|          Holdat, midőn már csend fedi a mezőt,~S a pásztorkalibák
1151 133|             már csend fedi a mezőt,~S a pásztorkalibák gőze a völgybe
1152 133|               S a pásztorkalibák gőze a völgybe szállt.~     Mailáth!
1153 133|           Tündér tükörben nyílt nekem a világ.~S mint egy Pygmalion
1154 133|               egy Ilion éneke~Zengett a haza szent lángja; Olympia~     
1155 133|             merűlt szememnek. ~Eltűnt a rémkép. Ámde ha szózatom~
1156 133|           Benned vagynak azok, benned a honni szív,~     Melyet
1157 133|            Melyet magasztalsz, benned a hív~          Honszeretet
1158 133|               Horác,~     Ez isteníté a világnak~          Hajdani
1159 133|             Rákos hős mezején. Hallom a pályazajt~     S a pályazajban
1160 133|             Hallom a pályazajt~     S a pályazajban Széchenyink
1161 133|             győztét. ~Oh, énekeld őt, a diadal fiát!~Eurus szűlte
1162 133|          nyelvünk,] ~Mely újra szülje a lerogyott magyart~S Pannon
1163 133|             Pannon férfidiszét. Engem a villitánc~     Int már;
1164 136|         DICSÉRETE~Halljuk, miket mond a lekötött kalóz:~Tündér változatok
1165 136|             Tündér változatok műhelye a világ,~     Mint a poézis
1166 136|            műhelye a világ,~     Mint a poézis bájalakja:~          
1167 136|         Melynek mosolygó jelcime lett a szép,~Hogy mint a szerelem
1168 136|        jelcime lett a szép,~Hogy mint a szerelem játszi gyönyör
1169 136|           kezén~     Folytassa titkon a teremtés~          Műve
1170 136|             alkotá~Hellász rózsakorán a vidor életet,~     Midőn
1171 136|           Innepein lebegett az ének, ~A szépet érző emberek ajkain,~
1172 136|              vidám erényt,~     Midőn a nyájas áldozóknak~          
1173 136|             Nyájas örömbe' jelent meg a menny; ~Oh, a poézis rózsaszin
1174 136|              jelent meg a menny; ~Oh, a poézis rózsaszin ujjai~Fonják
1175 136|          intve csalta össze~          A vadonok ridegült lakóit. - ~
1176 136|              ridegült lakóit. - ~Most a halandó, mint ama büszke
1177 136|               isten ölén enyész:~     A szent poézis néma hattyú,~          
1178 136|              hát zárt fület és kebelt~A szép ifju világ bájira inteni:~     
1179 136|           Mint mikor Afrika sámielje ~A port az éggel összezavarva
1180 136|          fojtja az életet. -~     Oh, a halandó lyányka szíve~          
1181 136|               kebelén viruljon, ~Mint a mosolygó Hellenisé, midőn~
1182 136|             mosolygó Hellenisé, midőn~A félisteneket szülte szerelmiben,~     
1183 136|             szív nyíladozza~          A szeretet csuda két virágit: ~
1184 136|          szeretet csuda két virágit: ~A szent poézist és a dicső
1185 136|          virágit: ~A szent poézist és a dicső erényt,~Melyek hajdan
1186 136|              öröm ünnepivé kenék~     A nagy görög nép boldog éltét,~