Költemény

 1 4  |      csókot kér,~Tiéd, midőn már e kegyes~     Szív csak akadozva
 2 6  |   boldogítóm tud lenni,~Szánj meg, Kegyes! légy orvosom:~     Ne hagyj
 3 7  |         virágszál. ~Mondd: töltsön kegyes írt sebhedt~     Lelkemre
 4 12 |     kőszirt epedez, ~Megjelensz, ó kegyes lélek!~     Epekedő szívemben,~
 5 15 |          Szabadság~Lakja hajlékom. Kegyes istenimtől~                    
 6 21 |             Kik mindannyi atyák és kegyes istenek,~S kiknek trónusokon
 7 27 |     fátyolodat~     Bús szemedről, kegyes szenvedő!~Nem fedi már szeretett
 8 27 |    törülgetik~     Gyöngy orcádról kegyes könnyeid,~S rég ohajtott
 9 32 |           majd megfagynak: ~De te, kegyes Tündér, végig~     Ragyogsz
10 37 | Parthenonban.~Adj Trajánt nékünk s kegyes Antoninust,~Véreid hálás
11 45 |          kép angyalvonásai,~     A kegyes szemek~Nem a lélek tolmácsai:~     
12 47 |        Régen sohajt utánad~Szívem, kegyes leányzó!~Régen! de ah, nem
13 49 |          ne hallanék én,~Csak szád kegyes sugását~S hív szíveink verését. ~[
14 53 |                Nyögdécselsz, epedő kegyes!~S vasbékódra szemed gyöngyei
15 55 |       derülő sugára,~A barátságnak kegyes ápolási,~A legesdeklőbb
16 64 |                           A bűnnek kegyes ostora. ~S hogy mindent
17 94 |         múlat,~Ott az ég, s minden kegyes Istenével~                    
18 114|         tünik.~Látlak, mint öleléd kegyes arccal, nyájas örömmel,~     
19 116|        Pázmándit s szeretett szíve kegyes felét,~     Ki vélem együtt