Költemény
1 1 | indult hajdan erős magyar!~Nem látod, Árpád vére miként
2 1 | vére miként fajul?~ Nem látod a bosszús egeknek~
3 1 | Ércfalain viperák süvöltnek. ~Nem ronthatott el tégedet, oh
4 1 | Napkeletet leverő hatalma. ~Nem vert le téged Zápolya öldöklő~
5 1 | éjszaki~ Szélvész le nem ront, benne termő~
6 1 | ifjuság~Kardforgatásban nem gyakoroltatik,~ Nem
7 1 | nem gyakoroltatik,~ Nem tud nyeregben, nem tud ugró~
8 1 | Nem tud nyeregben, nem tud ugró~ Gyors
9 2 | állsz, szeretett Hazám!~Nem dőlt még alacsony porba
10 2 | módra, nyeregben ül.~ Nem szállt Trója alá soha~Ily
11 2 | Hunyadink kevély~ Zászlóit nem emelte volt~Rettentőbb hadi
12 2 | sast nemzenek a sasok,~S nem szűl gyáva nyulat Núbia
13 2 | Ádria öblein. -~ E nép nem gyülevész csoport,~Nem rabbérbe
14 2 | nép nem gyülevész csoport,~Nem rabbérbe emelt bús buzogányt
15 2 | Andrásnak ragyogó napja le nem menend! ~[1797?]~
16 4 | Vadtól a kis bárányka? ~Nem vagyok én ellenséged,~
17 4 | néked,~ Míg koporsóm bé nem zár. ~Tiéd leszek, míg e
18 5 | örömre dobog:~ De ah, még nem örültem! ~Mi haszna szívom
19 5 | Éltem szép tavaszának?~Nem szívhatom lehelletét~
20 6 | siránkozó~ Szememre nem hullatja~Balzsamát az illatozó~
21 6 | halvány képemet. ~Jaj, semmi nem enyhítheti~ Sérült szívem
22 6 | nyujtsd karjaidat,~ Míg el nem fogy életem,~Míg elhervadt
23 7 | rózsák árnyékában,~S rólam nem is gondolkozik~ Kevély
24 7 | A szép tündér lábait,~S nem tudja, mint csókolgatják~
25 9 | az örvényből~ Soha ki nem gázolhatsz. ~Ha elveszted
26 9 | hiúság tőrei~ Meg soha nem ejthetnek. ~Ezek ismértetik
27 10 | vak lármában,~E szentséget nem lelheted~ Semmi tündér
28 10 | Csapodár kar öleli,~Nem talál rokon-érezőt,~
29 10 | rokon-érezőt,~ Nyúgodalmát nem leli: ~Itt az ég örömét
30 11 | titkom~ Szívembe rejtve!~Nem szabad azt kimondanom:~
31 11 | kimondanom:~ El van temetve. ~Nem szabad kijelentenem,~
32 12 | könnyeim~ Forrása el nem apad,~Míg bé nem húnynak
33 12 | Forrása el nem apad,~Míg bé nem húnynak szemeim,~ Míg
34 12 | szemeim,~ Míg szívem meg nem szakad. ~[1797-1799 között]~
35 13 | vegyes illatok közt,~Ámde nem mint egy üresen csapongó~
36 15 | Semmi tündérkép soha fel nem oldja.~Oh te, elzárt hely,
37 15 | A heves ifjút! ~Bár nem oly gazdag mezeim határa,~
38 15 | vagy gyönyörű Larissa,~S nem ragyog szentelt ligetek
39 17 | nagy koszorúsa, Nelson? ~Nem gondom. Így volt, így marad
40 18 | s nemes érzeménynek:~Itt nem aggathat rabigát reájok~
41 21 | millyeneket boldog Arábia~Nem látott, sem egyéb nemzet
42 21 | koronád Chérubim őr fedi,~Nem fertőzteti meg durva tirán
43 21 | durva tirán keze:~Törvény, nem hatalom kénnye uralkodik~
44 22 | szabadság temploma lett hazánk,~Nem dúltak ádáz, pártot ütő
45 22 | hadak,~ A szent rokonvér nem kiáltott~ A babonák
46 23 | emberi~Legszebb tehetség, nem születik soha~ Ott Socrates,
47 23 | nagy Tulliusnak~ Nem szabad ott nemesen buzogni. ~
48 23 | temérdek lelke legörbed ott,~Nem áldhat a föld bölcs fejedelmeket,~
49 23 | bölcs fejedelmeket,~ Nem támad ott Titus s Trajánus:~
50 24 | hánya,~ Melynek meg nem szűnik háborgó küzdése. ~
51 24 | Mit ér? vágyásidnak végét nem találod,~ S nem lel
52 24 | végét nem találod,~ S nem lel szíved tárgyat, hol
53 24 | Mert hatalma néked semmit nem ád s nem árt;~A nagyság
54 24 | hatalma néked semmit nem ád s nem árt;~A nagyság álképét mint
55 24 | mint bábot elveted,~ S nem szab semmi földi erő néked
56 24 | habnak és lángnak:~ Meg nem rémít ég, föld reád rohanása.~
57 25 | AZ ELVÁLÁS REMÉNYE~Nem oh! csak nem hat az égig~
58 25 | ELVÁLÁS REMÉNYE~Nem oh! csak nem hat az égig~ Beteg szívem
59 25 | filemile;~Tied, lelkem, nem lehetek,~ Lelkemnek
60 27 | szemedről, kegyes szenvedő!~Nem fedi már szeretett tárgyadat~
61 27 | fátyol halvány képekre. ~Nem szakad el a hív szerelemnek~
62 29 | isteni szárnyait~ Eléggé nem héjáztathatja;~Érzi, hogy
63 29 | láncait~ Hordozza és le nem rázhatja. ~Oh, de mitől
64 31 | Bagoly siet bús rejtekekre. ~Nem mosolyog néki a szép reggel,~
65 31 | Bolyongnak a denevérekkel:~Nem nézhetnek a dicső napfénybe~
66 31 | Héjáztatja szabad szárnyait,~Nem tartja itt fojtva porkötélben~
67 31 | égi tűz nemes lángjait. ~Nem tébolyog gót épületeken~
68 33 | fel Polyhymniád,~S eddig nem töretett hellai szirtokon~
69 34 | virtus feláldozza magát,~S nem kéri senkitől érdeme jutalmát,~
70 34 | Képed festegetem,~De el nem érheti eléggé ecsetem~
71 34 | érdem: de bérét e föld meg nem adja,~Csillagkoronáját csak
72 35 | vagy csalatás ragadt el? ~Nem, nem csalódtam. Honnom alakjai!~
73 35 | csalatás ragadt el? ~Nem, nem csalódtam. Honnom alakjai!~
74 37 | A nagy álláspont köre nem telik meg~Áldozat nélkül;
75 37 | Ábeli vérök. ~Már ma nem félek. Sem idők zavarja,~
76 37 | Sem gonosz vádak soha fel nem oldják~A magyar szívnek
77 38 | ragyognak.~A halandóság köde fel nem érhet~
78 39 | Noé galambja,~De enyhelyét nem láthatja. ~Bennem mélyen
79 39 | Kedves bálványát,~De meg nem lelkesíthetem,~Csak tűnő
80 40 | eltemetnek,~ Ha tárgyam el nem érem. ~Te intézed a szíveket,~
81 41 | Hervadnak kellemeim.~Nem bír magával kebelem,~Sebeimet
82 41 | magával kebelem,~Sebeimet nem rejthetem,~ Hullnak
83 41 | a kinyílt rózsát,~Míg el nem veszti illatját~ S fodra
84 41 | tekintettél,~ Nyugalmam nem esmérem;~Benned élek, benned
85 42 | KEGYESEM~Az én kegyesem nem nemes,~ De deli és szép,~
86 42 | tiszta s ép.~Félénk szeme nem mosolyog,~Csak dagadó melle
87 42 | Midőn felém lép. ~A módit ő nem ismeri,~ Sem piperéit,~
88 43 | virágszált barna hajam közé:~Nem kell borostyán, nem kiáltó~
89 43 | közé:~Nem kell borostyán, nem kiáltó~Pároszi kő nyugovó
90 45 | angyalvonásai,~ A kegyes szemek~Nem a lélek tolmácsai:~
91 45 | nincsen hívség? ~Kínomat mért nem olthatja~ Sem idő, sem
92 45 | Üldöz árnyéka,~Meg nem menthet a tengerek~
93 46 | mosolyogva rám.~ Oh, nem véli, mi tőr lesi~A zengő
94 47 | kegyes leányzó!~Régen! de ah, nem érzed~Ámor szelíd hatalmát.~
95 48 | az álnok?~Byblis szerént nem olvaszt~Vízzé szerelmem
96 48 | olvaszt~Vízzé szerelmem engem:~Nem mossa gyáva könnyel~A férfi
97 48 | buzognak,~Jaj, szívemet nem oltja~A fő hideg tanácsa!~
98 49 | Elrejtve a világtól,~Hol senki nem vigyáz ránk,~Hol semmit
99 53 | árjai~Rabságod kötelét meg nem emészthetik!~ El kell
100 54 | Vissza nem adnak. ~Élj szerencsésen,
101 55 | Vissza nem adja. ~Minden órádnak leszakaszd
102 55 | valamit szerettünk,~Semmi nem kísér szomorú koporsónk~
103 55 | Fel nem idéznek! ~[1804]~
104 56 | Örömmel tölt órái!~Nem ád vissza nékem már semmi
105 56 | orkánjait~ Bévont szemünk nem látja. ~Hív szívünk csendesebb
106 56 | szívünk csendesebb intésit nem halljuk,~Az előttünk nyíló
107 57 | Mely majd szabad lelked nem ismért~ Jármot
108 58 | királynénk, Trézia! trónusod~Nem a magyar szív vívta ki Pálfyval?~
109 58 | vívta ki Pálfyval?~ Nem a magyar s Nádasdy kardja~
110 58 | borítá Austria tájait,~ S nem volt, ki terhed Herkulesként~
111 59 | előttünk.~Álmodozó lelkünk nem sejt illy puszta jövendőt,~
112 59 | Olly szent tiszta öröm nem reszketi szívedet által,~
113 60 | Tudod, magam vagyok, mert te nem vagy velem. ~Lefestem szüretem
114 61 | balzsamos illatok~ Közt nem lengedez a Zephyr. ~Nincs
115 61 | symphonia, s zöld lugasok között~Nem búg gerlice, és a füzes
116 61 | A csermely violás völgye nem illatoz,~ S tükrét durva
117 61 | borong.~Bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd.~Itt nemrég
118 61 | tér majd gyönyörű korom.~Nem hozhatja fel azt több kikelet
119 61 | Sem béhunyt szememet fel nem igézheti~ Lollim barna
120 62 | jöjjön ezer veszély,~ Nem félek. A kürt harsogását,~
121 62 | szökését ~Bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem~Lélek s szabad
122 63 | Híre enyészik. ~A derék nem fél az idők mohától:~A koporsóból
123 64 | Őszült Nestora, Széchenyi! ~Nem kincs, nem ragyogó polc
124 64 | Széchenyi! ~Nem kincs, nem ragyogó polc tüneményei,~
125 64 | ragyogó polc tüneményei,~Nem mászó csapodár kába reményei~
126 64 | Fényes birtokaid kénye le nem köti~Munkás életedet: terhek
127 65 | híre se' hallatott,~ Nem módi, úgymond. Oh, gyalázat!~
128 66 | Még nem izelte? ~Megvetőd lelkét
129 66 | kegyel és Camoena~Lelkesít, nem kér örömet tetőled;~Égi
130 68 | A MEGELÉGEDÉS~ Nem kér kínai pamlagot,~Sem
131 69 | Játszani nem mer. ~Látja a Virtust letapodva
132 69 | keblét szomorún bezárja.~Nem szeret semmit, de nem is
133 69 | bezárja.~Nem szeret semmit, de nem is gyülölhet;~Szíve óhajt
134 70 | Hanyatló pályád! ~Nem volt ekkorig is felhőtlen
135 70 | Mosolygjon orcád. ~Nem adtál szüntelen tüskétlen
136 70 | szüntelen tüskétlen rózsákat,~Nem lengettél mindég lágy Etéziákat:~
137 70 | ölében. ~Mit várjak ezután, nem látom előre.~Könnyes szemmel
138 71 | Szívem zsenge szerelmeit~El nem törli tehát a repülő idő,~
139 71 | lyányka kacér szeme~Fel nem bontja, Dudim! rózsabilincsemet,~
140 73 | kit a bölcs lángesze fel nem ér,~Csak titkon érző lelke
141 73 | Nap, de szemünk bele nem tekinthet. ~A legmagasb
142 73 | sirom éjjelét!~Zordon, de oh nem, nem lehet az gonosz,~
143 73 | éjjelét!~Zordon, de oh nem, nem lehet az gonosz,~ Mert
144 74 | lelke tüzes gerjedezésiben.~Nem fojthatta meg azt a feledő
145 74 | Testek rándulatit festeni nem merem,~Sem tördelt szavokat
146 74 | menjünk oda, hol senki nem ismer, és~Egy csendes kalyibánk,
147 74 | egy buborék tehát?~Már hát nem lehetek, kedvesem, a tiéd~
148 74 | nemes lélek! ez a világ~Nem méltó tereád, menj, követőd
149 75 | ölel s delphusi láng hevít,~Nem szállít ki hajót Bengala
150 75 | lelkesedés s képzelet árja közt.~Nem mérkőztem arany lanttal
151 75 | világ~Bámult dallosival; nem ragad énekem~A maeoni madár
152 75 | repteként~A félisteneket zengeni nem meri.~Mint kis méhe csak
153 76 | felesét s néhai biztosát.~Nem pendíti meg azt már soha
154 76 | közt, a komoly ész előtt.~Nem kíván koszorús hírt, nevet
155 79 | leányt hozott.~Azért-e, hogy nem lelt a Minden méhében~Oly
156 79 | hozzád méltó lehetne.~- Nem mindenkor lel ám Kazinczyt
157 79 | Mert aki semmit sem kíván, nem boldog az.~Akármint van,
158 79 | néma, mint a hal.~Miért nem adhatom néked leánykádért!~
159 79 | változtatni bűn.~Ha kell, ha nem, kérlek, hadd úgy, amint
160 81 | rózsákat: ~Rózsákat, melyek nem a Hórák fürtjein~ Nyílnak
161 81 | Nyílnak és elhervadnak,~Nem a deli termet múló szépségein,~
162 82 | bölcsességet e vak fajzatoknak.~Nem észt, hanem ravaszságot
163 83 | Tőrbe nem ejti. ~Nem von az fényes
164 83 | Tőrbe nem ejti. ~Nem von az fényes rabigát nyakára,~
165 83 | Sem majomnévért kenyerét nem adja;~Kincseket sem gyűjt,
166 84 | csalatás minden előtörés?~E nép nem veti el már soha fékjeit,~
167 84 | mint te, s ugy énekelt,~Nem kér lelke hiú gyermeki bábokat;~
168 84 | villámvezető sashoz emelkedik.~Nem halt meg, ki ugy élt, mint
169 84 | élt, mint te, nagy Orczy, nem!~Általküzdi setét Aeacus
170 86 | minden előjelek,~ S nem kétli Pannon, hogy te léssz
171 86 | koszorús nyomán,~ A nem halandók pályabérét~
172 86 | tiszteletére vágy,~Mellyet nem a fény bábja szerez, hanem~
173 87 | magyart emelheti?~Valóban nem más, mint az ész s erkölcs:~
174 87 | franc és anglus lenni,~Miért nem kedveli úgy a tudományokat,~
175 87 | s a kéz remekjeit,~Miért nem becsűli ő nyelvét és nemzetét~
176 87 | Vagy tudja-é, midőn ezt nem teszi,~Mit és ki ellen vét? -
177 87 | Mit és ki ellen vét? - Nem tudja, hidd el,~Mert Werbőcziben
178 87 | szó sincs,~Más könyv pedig nem kell gavallérnak.~Elég,
179 87 | annál kedvesebb.~Magyar nem kell, mert a magyar bolond:~
180 87 | kell, mert a magyar bolond:~Nem tud pumit, szajkót tanítani,~
181 87 | pumit, szajkót tanítani,~És nem tud lopni, sem pillét vadászni,~
182 87 | más illy nagy dolgokhoz nem alkalmas.~Kincsét ezen cudarkáknak
183 87 | verejtékén:~Az ily bolondság ott nem gúnyolást,~Hanem bosszús
184 87 | a szent erkölcs törvénye~Nem más, mint önjavok feltétele;~
185 87 | a hiú dagály s pazarlás~Nem fény, hanem ádáz bolondság:~
186 87 | mely kezekre van bízva,~Nem bábra, nem cudar majmokra
187 87 | kezekre van bízva,~Nem bábra, nem cudar majmokra kél;~Hanem
188 87 | szent paizs villámjára,~Nem fut versenyt a szent Olympián,~
189 87 | Miért? - azért-é, hogy nem érdemli?~Vagy hogy már éltéhez
190 87 | érdemli?~Vagy hogy már éltéhez nem bízhatni?~Vakság! magáért
191 87 | bízhatni?~Vakság! magáért nem kell azt becsűlnünk,~Hanem
192 87 | eltörlődik e föld színéről,~Nem más, hanem hagymázunk törli
193 87 | vérpatakjai~A római lelket fel nem ébreszték;~Mit vívjak én,
194 87 | ár ellen?~Az én szavam ki nem hat völgyemből~S a dúsokhoz
195 87 | völgyemből~S a dúsokhoz fel nem lövelkedik.~Te, nagyfényű
196 87 | pályáján!~A virtus, hidd el, nem hiú agyváz,~Hanem boldogságunk
197 89 | indult hajdan erős magyar!~Nem látod, Árpád vére miként
198 89 | vére miként fajul?~ Nem látod a bosszús egeknek~
199 89 | Ostromokat mosolyogva nézett. ~Nem ronthatott el tégedet egykoron~
200 89 | Napkeletet leverő hatalma; ~Nem fojthatott meg Zápolya öldöklő~
201 89 | éjszaki~ Szélvész le nem dönt, benne termő~
202 90 | Illeti Melpomeném zokogva. ~Nem úgy jelentél meg te hazád
203 92 | Mert ha bíró: nem furdal vád,~ Mert
204 92 | fényes bélyege,~Ha virtusom nem hiúság,~ Forró vérem
205 92 | életemet~ Jól használni nem tudtam,~S legkiesebb ösvényimet~
206 92 | szebb ösztöneit~ Soha bé nem tölthettem.~ Ithakám
207 92 | S ah, hazámra nem ismértem! ~Úgy éltem, hogy
208 92 | Ezeknél többet nem érnék. ~Tűnő éltem rövidségét~
209 92 | rövidségét~ Én tehát nem siratom,~S a jövendő kétes
210 92 | jövendő kétes képét~ Előre nem borzadom,~Minden kornak
211 92 | kornak van istene,~ Nem zúgolódom ellene,~
212 93 | Titkos törvényit mesterség nem szedi rendbe,~ Csak
213 95 | szörnyek fene nyomdokit. - ~Nem tenger, nem egyéb helyhezet
214 95 | nyomdokit. - ~Nem tenger, nem egyéb helyhezet alkotá~A
215 95 | s lehull,~ Amit nem fedez aegise. ~Tedd a durva
216 95 | Favónt lehell,~ S nem küzd a Tihany ősz foka. ~[
217 98 | NAPOLEONHOZ~Nem te valál győző, hanem a
218 100| körét,~ S nem szédül küszöbén fejem! ~
219 100| bajnokok és nagyok!~S tí, kik nem meritek nézni az elmulást,~
220 101| BARÁTNÉMHOZ~Tudom, hogy a szív nem vigyáz tanácsra,~Kivált
221 101| sárga lombja hull. ~ Nem így, barátném! van itt is
222 101| határ,~Amellyet általhágni nem szabad.~Szép lélek, amelly
223 101| De kényes, amelly sebjét nem felejti,~Sem orvosolni nem
224 101| nem felejti,~Sem orvosolni nem bátor s kemény,~Hanem lecsügged,
225 101| bús koporsó gyémántzárait?~Nem hat siralmunk s jajszavunk
226 101| tél puszta napjait? ~ Nem szívja többé Dencsid ajkidon~
227 101| élet első gerjedelmeit,~Nem érzi többé csókjaid hevét,~
228 101| csókjaid hevét,~Sziveddel öszve nem döbög szive:~De már nem
229 101| nem döbög szive:~De már nem érzi a fájdalmat is,~E földi
230 101| fenéit, a lélek dühét~S nem a halálnak irtózásait;~Nem
231 101| nem a halálnak irtózásait;~Nem játszik a sors kéjje ővele,~
232 101| hatalmas durva büszkesége,~Nem csalja őtet áruló barát,~
233 101| áruló barát,~Szerelme kínja nem szakítja szívét,~S nem látja
234 101| kínja nem szakítja szívét,~S nem látja a bűn győzedelmeit. ~
235 101| követjük és útban vagyunk!~Nem vesztjük azt el, újra megtaláljuk,~
236 102| ámbár boldogságodat,~De nem tehetnek boldoggá magok.~
237 102| istenelmek békes sátorában,~Hová nem érhet semmi földi tőr!~Ott,
238 103| szövétnekét~Az ember, és mért nem terjeszti fényét~A vak halandók
239 103| székiben lakott:~A nép szemébe nem hatott sugára,~Előtte el
240 103| hevernek,~És semmi isten nem tekint ügyökre! ~ Ez
241 103| Reménylek. Amit század nem tehet,~Az ezredek majd megteendik
242 103| Hogy áldozatlan kézzel nem jövök:~S ha gerlicéim és
243 104| örülni~S használni célunk, nem pedig heverni;~S a bölcs
244 104| lesujt pipádért, hogyha nem vigyázsz,~Szemét sötétség,
245 104| kezéből lesni sültemet?~Nem szebb-e Pesten vígan perleni~
246 104| fakír. ~ Rendeltetésünk nem magányos élet~S örök komolyság
247 104| barátság és társalkodás.~S nem a világi jókat megtagadni,~
248 104| A vízikórság szomját el nem oltja~Minden Dunáknak s
249 104| józan elménk, s testünk nem beteg,~Kivánhatunk-e s lelhetünk-e
250 105| legázolt bábjait boszulja.~Nem úgy tanultam Sokjrat iskoláját,~
251 105| Galád szidalma rám homályt nem ejt,~Sőt a bohóktól kárhoztatni
252 105| mernek?~S gyűlöljük-é, hogy nem barátaink,~Kik önmagoknak
253 105| azért, ha tőle öklözést kap?~Nem, mert az ember nem véthet,
254 105| kap?~Nem, mert az ember nem véthet, ha józan,~Minden
255 105| Hogy teste-lelke hozzánk nem rokon?~Hiszen magától egyikünk
256 105| Kuporja a pénzt, s hasznát nem veszi,~Mint a perúi rab,
257 105| utálja mindazt, ami új s nem ó:~A Himfy verse néki konyhadal,~
258 105| Ha azt tudóstól hallja s nem fonóktól,~Mert néki a nyelv
259 105| ahhoz Kazinczy és Virág nem ért.~Van, aki mindég új
260 105| és becsűli;~A részegekre nem figyelmezek.~S letettem
261 105| gyüjtve éldegeljem el;~De oh, nem élet a múzsátlan élet!~Maradjon
262 105| nektáros kezekkel,~S kik bár nem adnak kincset és hatalmat,~
263 106| közt nincs-e pártütés?~S nem félt-e Caesar a vad Galliától?~
264 106| fékje tartja fent?~S azért nem omlik ott királyi vér?~S
265 106| Lám Títus, Aurél s Fridrik nem valának~Sem istenek, sem
266 108| állati nyűgeit,~ S a még nem ismért lelki élet~
267 111| büszke genieket.~Mert én nem tudom azt, hogy az Átét
268 111| Áté?~De az igaz, hogy ezek nem ritkán esmerik egymást.~
269 111| akármint van; nekem immár mérge nem árthat:~Mint egy vad karaib
270 111| koporsóm,~Melybe se bú, se öröm nem reszketi szívemet által.)~
271 112| civakodnak fátumaikkal?~Én nem tudhatom azt; s hogy az
272 112| van, zugolódnunk ellene nem kell,~Sőt mint a karaib
273 114| Látni a mennyrázót nem vala néki szeme.~Ámde ki
274 116| mert ha szenved,~ Nem leszek én is egész kigyógyult. ~[
275 120| hasznot les mindig. Szépre nem űgyel,~Nézd bár condráját
276 120| rajta, ha még gyerek is, nem férfihoz illőt?~S kérded-e
277 125| Bábjait elhányhatám. ~Óh, nem jó halandó szemnek~
278 125| rózsákat itt szaggatnunk. ~Nem álmodni, hanem élni~
279 129| vívok, hősien ontok vért.~S nem rettegem a setét Orkust. ~
280 129| setét Orkust. ~ANDROMACHE~Nem hallgatom többé kardod hangját,~
281 129| Oda mégy, hol nap többé nem ragyog.~A Kocytus bús vadonban
282 129| merítem,~De hív szerelmemet nem.~Halld! az ádáz dulja már
283 129| Hektor hal meg, de szerelme nem. ~[1827-1830 körül]~
284 131| nyítod, Lucina, ki méhét!~Nem csuda, így születik mindenkor
285 133| poétád éneke leng feléd,~Nem mint a rohanó Vág, mikor
286 133| napja húnyik,~ S nem ragadoz dala árja többé ~
287 133| szózatom~Szép lelkedre hatott, nem vala puszta hang,~ Nem,
288 133| nem vala puszta hang,~ Nem, mely tudatlan gyermek ajkán~
|