Költemény
1 10 | Gyarló ecset majmolja:~Itt a csuda szépségeket~
2 10 | A balgatag sokaság:~Itt az észt s szívet megnyitja~
3 10 | Nyúgodalmát nem leli: ~Itt az ég örömét ússza,~
4 12 | SZERELMES BÁNKÓDÁS~Itt, hol e bujdosó csermely~
5 15 | vélem, te szelíd Camoena!~Itt is áldást hint kezed életemre,~
6 15 | Camoena,~ Itt hüves ernyőd. ~[1799 körül]~
7 17 | rohannak, és~A képtelen harc itt hegyeket temet,~ Ott
8 17 | Amathunt ölében. ~Nincs itt kegyetlen had s veszedelmes
9 17 | véreket ontanák;~ Nincs itt gonoszság cimborája,~
10 17 | nyomorult fene nagyravágyás. ~Itt Ámor ápol s píeri gyenge
11 18 | Lágy mohaidra. ~Itt vagyon bátor menedéklakása~
12 18 | szabadságnak s nemes érzeménynek:~Itt nem aggathat rabigát reájok~
13 18 | A buta köznép. ~Itt fakad laurus-koszorúja minden~
14 18 | minden magasabb daloknak,~Itt az ártatlan szerelem s vidámság~
15 18 | ernyődhez sietek nyugodni.~Itt lelem Plátót, Xenophont
16 19 | és az öröm dala harsog.~Itt meredek sziklák tetein sok
17 19 | döbbent elmét a fényes előkor;~Itt a századokat látott vadonok
18 19 | nyögdécsel lassu furullya.~Itt a sárga mező s kiterült
19 19 | Szántja szabad földjét: itt is szabad a magyar és víg;~
20 19 | és víg;~A gazdag palotát itt lakja királyi szabadság,~
21 20 | KESZTHELY~Itt, a kék Balaton partja virányain,~
22 20 | gyümölcs s a zamatos gerezd;~Itt a keszthelyi zöld parton
23 20 | Áon szűzei, és verjetek itt lakást!~Nézzétek, mi kies
24 20 | telkeit és a vizenyős lapályt;~Itt leltek gyönyörű thessali
25 20 | homályt.~Gyakran múlatoz itt hínaras öblöken~Nereus,
26 20 | nymphaleányival;~Gyakran zengeti itt Árion énekét~A hold fénye
27 21 | MAGYARORSZÁG~Itt, hol szőke vizét a Duna
28 21 | csűreidért Europa írigyed.~Itt édent mutató sorhegyek oldalin~
29 21 | legnemesebb vedreiből merít.~Itt Arkádia zöld halmai nyílanak,~
30 26 | liget! keservimmel~ Mert itt magam lehetek. ~Te láttad
31 26 | Alkonyatod leplében. ~Itt, hol hársak árnyékoznak~
32 26 | A vadrózsák tövében: ~Itt nyögtem ki epedezve~
33 26 | Beteg szívem sebeit,~Itt szorítám esedezve~ Hozzám
34 26 | Szelíden elpirulva.~Itt dűlt égő kebelembe~
35 26 | éjféli órákon~ Látsz te itt sirdogálni,~S nyögdécselő
36 28 | Bús halotti ének zeng: ~Itt lakik a képzelődés,~
37 28 | Képekben elmerülve,~Itt a forró lelkesedés.~
38 28 | Plutarch karjára dűlve. ~Itt emeli fel fátyolát~
39 28 | A Visszaemlékezés,~Itt rakja le zöld sátorát~
40 28 | A bölcs Magábatérés. ~Itt tévelygek a világi~
41 29 | csillag hantjától. ~Érzi, hogy itt isteni szárnyait~ Eléggé
42 29 | Eredete dicső honjához? ~Nincs itt tiszta öröm bánat nélkül,~
43 29 | rosszal van öszvefonva:~Itt a gazdag nyomva van szükségtül,~
44 29 | a reá mért láncokat~ Itt nemesen tűrve viseli,~S
45 31 | szabad szárnyait,~Nem tartja itt fojtva porkötélben~
46 33 | magasabb lantjai zengnek itt.~ Honnom Flaccusa, oh,
47 33 | Honnom Flaccusa, oh, Virág,~Itt szegdelsz te dicső delphusi
48 33 | dicső delphusi ágakat.~ Itt kent fel Polyhymniád,~S
49 43 | szerént az Olymptetőken: ~Én itt, az elzárt béke homályain,~
50 43 | az elzárt béke homályain,~Itt, e romános Tempe vidámjain~
51 55 | tőlünk szeretett barátnénk,~Itt hagyunk mindent, valamit
52 57 | Nincs hát remény már? - Itt az idő, magyar,~ Mely
53 61 | thyrsusain nem mosolyog gerezd.~Itt nemrég az öröm víg dala
54 61 | koszorúm bimbaja elvirít,~Itt hágy szép tavaszom: még
55 61 | Egy-két zsenge virágait. ~Itt hágy, s vissza se tér majd
56 63 | Kinizsit mutattál,~ Itt Cicerónk vagy. ~Ósz atyáink
57 63 | kormányvezető tanácsán.~Itt az érdempolc! ez az égnek
58 74 | Kábultan maradott Lóri sokáig itt,~S mint egy álmodozó csendesen
59 74 | fegyverek élinek.~Isten véletek itt, oh szomorú falak,~Itt hagylak!
60 74 | véletek itt, oh szomorú falak,~Itt hagylak! szeretőm karjain
61 74 | oh, ne szánj!~Döfj, ím itt kebelem. Én örömest halok.~
62 74 | helyen:~Gyakran hallani itt lassu melódiát~Éjjel, mint
63 75 | meri.~Mint kis méhe csak itt, a vizerek körül~Döngécsel
64 87 | megkóstolod szent nektárját~Mind itt, mind Orczyd s Rádayd keblén. ~[
65 90 | és imádott. ~Ritkán talál itt enyhelyet a derék,~A virtus
66 95 | Capitolium,~ S itt új Róma emelkedik. ~Menj!
67 100| virág, mellyre tekintek itt,~Érző szív vala, mely ömlede,
68 101| Nem így, barátném! van itt is határ,~Amellyet általhágni
69 101| tavassza kellemit szedé,~S itt hagyta a tél puszta napjait? ~
70 101| veszélyt hoz minden percenet.~Itt a mosolygás sírással vegyül,~
71 101| mosolygás sírással vegyül,~Itt minden édes mérget rejt
72 102| De, oh leányka! még itt nincs határ!~A képzelődés
73 103| bámészkodása istenné teszi;~Itt a mosódás módja szent titok,~
74 104| meg újabb érzelemre gyújt:~Itt a tanult kéz nagy remekjei,~
75 104| tűkröztetheti. ~ Van itt is ember, mondd, de millyen
76 116| új öröm, új rokon kéz. ~Itt leltem a jó Vajkit, az édes
77 116| jó Vajkit, az édes őszt,~Itt a téti szelíd énekelőt,
78 116| kebelem hideg éje virradt. ~Itt leltem a széplelkü nemes
79 125| Illatözönbe merít. ~Itt élnek eltűnt rémeim~
80 125| maradni,~ S rózsákat itt szaggatnunk. ~Nem álmodni,
81 129| hallgatom többé kardod hangját,~Itt hever majd, rozsda rágja
|