Költemény
1 6 | gyógyító szer,~ Te, ki azt megsebzetted,~Ki a szerelemnek
2 6 | Te, ki azt megsebzetted,~Ki a szerelemnek ezer~
3 7 | kisded kert felé,~S nyögd ki egy fohászkodással,~
4 9 | Oltárán ég tömjéned. ~De ki ne térj ez ösvényből,~
5 9 | mert az örvényből~ Soha ki nem gázolhatsz. ~Ha elveszted
6 11 | Mely boldog vagyok;~S hogy ki az én egyetlenem,~ Kiért
7 16 | szerelem szelíd~Érzésit ki ne zárd, míg fiatal korod~
8 19 | Matthissonhoz) ~Jer te, ki a szép genfi tavat s szép
9 21 | egy illatozó rózsa fakadna ki:~Szállnának le reád Graecia
10 22 | Mely annyi harc közt vívta ki hantjait,~ S véráldozattal
11 22 | erkölcs. ~Mindenható kar méri ki sorsodat,~Kar, mellyen ég
12 23 | LAJOS ÉS HUNYADI MÁTYÁS~Ki vagy te, fényes csillag
13 23 | Arculatod közibénk sugárzik. ~Ki vagy te, bajnok s rettenetes
14 23 | mennyei fény között,~ Ki úgy ragyogsz, mint Pharus
15 23 | sivatag homályán? ~Corvin, ki héró atyjai nyomdokin~Árpád
16 25 | lelkemet~ Nyöghessem ki körüled. ~Nyujtsd ki angyal-karjaidat,~
17 25 | Nyöghessem ki körüled. ~Nyujtsd ki angyal-karjaidat,~ Végy
18 25 | elhervadok,~ Oh, szivedből ki ne ejts! ~Hiszen, majd mikor
19 26 | vadrózsák tövében: ~Itt nyögtem ki epedezve~ Beteg szívem
20 28 | Feledékeny por fedi. ~A bölcs, ki ma nagy lélekkel~ A
21 29 | szél hervaszt! ~Boldog, ki a reá mért láncokat~
22 31 | változhatlan renddel~ Ki van szabva éltünk pályája;~
23 32 | A MÚZSÁHOZ~Szelíd Múzsa! ki keblemet~ Égi lángra
24 32 | A nap felé függeszted; ~Ki mennyei balzsamiddal~
25 37 | telik meg~Áldozat nélkül; de ki honja híve,~Mint Görög,
26 39 | rokonfele?~ Jer, jelentsd ki már!~Repülj kebelembe vele,~
27 39 | Zephyr-szárnyakon~ Már valahára,~Ki ágyamhoz mécset gyújtson~
28 43 | romános Tempe vidámjain~Öntöm ki szívem gerjedelmét~Socrat
29 43 | Socrat ölébe Anacreonnal. ~Ki tudja méltán festeni a huszárt~
30 43 | magát dühödő haraggal? ~Ki tudja méltán ími az öklelő~
31 53 | hinár:~Süllyedsz, s nincs, ki kezét nyújtsa kezed felé.~
32 58 | Nem a magyar szív vívta ki Pálfyval?~ Nem a magyar
33 58 | tájait,~ S nem volt, ki terhed Herkulesként~
34 64 | Erkölcs csalja ki énekét. ~Fényes birtokaid
35 69 | Hal ki nyögése. ~[1804-1808 között]~
36 74 | Egy szép gerlicepár jött ki porokból, és~E csendes ligetek
37 75 | láng hevít,~Nem szállít ki hajót Bengala öblein,~Tajtékos
38 76 | Forró ömledezés csalta ki hangjait~A víg reggeli kor
39 79 | cakó ismét fiút hozott,~Ki oly hasonló hozzám, mint
40 82 | Minervát,~Menj! s hozz ki táram titkos rejtekéből~
41 84 | zengtenek ormai.~Hát néked, ki az ő útjaikon vezetsz~Minket
42 84 | emelkedik.~Nem halt meg, ki ugy élt, mint te, nagy Orczy,
43 87 | midőn ezt nem teszi,~Mit és ki ellen vét? - Nem tudja,
44 87 | körűlte ánglus, franc, olasz,~Ki mennél csúfosb, annál kedvesebb.~
45 87 | az ár ellen?~Az én szavam ki nem hat völgyemből~S a dúsokhoz
46 93 | Lelkesedett tűzzel nyomja ki indulatit.~Majd lebegő szellő,
47 94 | Önti ki lelkét. ~Aki vért zengett
48 94 | szerető volt. ~Dirce zengőjét, ki Olympiának~S Peliont égig
49 94 | Cypris ölébe'. ~S azt, ki ezt mérész utain követte,~
50 95 | leraká dicsőn ~Corvinban, ki hazánk Bellerophonja lett,~
51 96 | kevély dicsőség! ~Tőled, ki a jót tiszteled és nemest,~
52 96 | szemünk homályát; ~Tőled, ki pályánk tárgyait ismered,~
53 99 | homlokodat, s láng csap ki komoly szemeidből. -~Erdély:
54 101| aki békes révre jut korán,~Ki csak tavassza kellemit szedé,~
55 101| bűn győzedelmeit. ~ Ki tudja éltünk számtalan csapásit~
56 103| PESTI MAGYAR TÁRSASÁGHOZ~Ki kétli s kérdi, hogy csak
57 103| hogy csak a dicső ész~Emel ki minket a barmok sorából?~
58 103| minket a barmok sorából?~Ki kétli azt, hogy minden érdemünk,~
59 104| ember?~Inség, gonoszság néz ki vad szeméből,~S lesujt pipádért,
60 104| érez, így él most barátod,~Ki téged, édes Miskám, megkeres~
61 105| mérget öntve marják~Mindazt, ki odvok mellett elmegyen.~
62 105| változhatatlan főbb vonásiban.~Ki gondja mindazt egy kaptára
63 105| oroszlánt egy rekeszbe zárni?~S ki gondja minden agynak tetszeni?~
64 108| HIMNUSZ KESZTHELY ISTENEIHEZ~Ki zengi e nagy század erőseit~
65 108| erőseit~S omló trónusait? ki Agamemnonát~ Korunknak
66 109| gyermekitek között~ Annak, ki gunyhótok paizzsa~
67 109| emberi jussaitoknak őre; ~S ki, mint dicső nap fergetegink
68 113| FELSŐBÜKI NAGY BENEDEKHEZ~Oh te, ki mind névvel, mind testi
69 113| Nagy vagy, deli ifjú, mint ki Athéne~Díszei közt paizsán
70 113| S mint ama nagy rokonod, ki javunkért megvet aranyfényt:~
71 114| nem vala néki szeme.~Ámde ki föntjáró elmédnek látta
72 116| a téti szelíd énekelőt, ki már~ A boldogult lelkek
73 116| szíve kegyes felét,~ Ki vélem együtt cseppeidben~
74 129| Patroklusnak áldozik vérrel?~Ki fogja majd kisdedünk tanítni~
75 131| vajúdással nyítod, Lucina, ki méhét!~Nem csuda, így születik
|