Költemény

 1 1  |                Még gyenge a szűz, s már kacéros~          S gerjedező
 2 1  |        kínálja. ~A férfi - ó bűn! - már ma kereskedik~Szép párja
 3 1  |            leromlott. ~Volt oly idő már, mellybe' nemes hazánk~Fénylő
 4 4  |             csókot kér,~Tiéd, midőn már e kegyes~     Szív csak
 5 9  |          Kellemeid bimbai,~Pihegnek már s dagadoznak~     Melled
 6 10 |            szépnek érzésére. ~Nézd, már a nap sugárai~     A hegyekbe
 7 15 |                 Izzada orcám. ~Béke már részem: lekötöm hajómat,~
 8 20 |          vizen.~S nézzétek, hol ama már feketült falak~Látszatnak,
 9 22 |            SZÁZAD~Század hanyatlik. Már küszöbén vagyunk~Bámult
10 22 |             nemes remeked halálát! ~Már sírba szállott hajdani nagy
11 22 |           kopár farain lakó nép. ~S már mast Ferencnek títusi trónusa~
12 27 |           kegyes szenvedő!~Nem fedi már szeretett tárgyadat~     
13 27 |            mohos temető. ~Ott lebeg már az öröm szárnyain,~     
14 37 |             nyögték! de az égbe ért már~          Ábeli vérök. ~
15 37 |                       Ábeli vérök. ~Már ma nem félek. Sem idők zavarja,~
16 38 |         Pindarussz,~Flaccus! eldőlt már az Olympig ötlő~Róma, s
17 39 |    rokonfele?~     Jer, jelentsd ki már!~Repülj kebelembe vele,~     
18 39 |         hozd Zephyr-szárnyakon~     Már valahára,~Ki ágyamhoz mécset
19 48 |           Menj, menj! szabad vagyok már:~Hálá! kinyílt kalitkám!~
20 56 |    KEMENES-ALJÁTÓL~Messze setétedik már a Ság teteje,~Ezentúl elrejti
21 56 |           órái!~Nem ád vissza nékem már semmi titeket!~Evezzem bár
22 57 |             mi ez?~Nincs hát remény már? - Itt az idő, magyar,~     
23 57 |     nyakadra. ~Nyolc száz repült el már Budavár felett.~Villámok
24 60 |     szüretem estvéli óráit,~     Ha már cselédimet nyugodni eresztem,~
25 60 |         örömeit. ~Életem képe ez. - Már elestvéledtem,~     Béborúlt
26 61 |               A KÖZELÍTŐ TÉL~Hervad már ligetünk, s díszei hullanak,~
27 61 |           lengedez a Zephyr. ~Nincs már symphonia, s zöld lugasok
28 63 |       PÁLHOZ, AZ ORSZÁGGYŰLÉS ALATT~Már midőn a föld letapodva hódol,~
29 65 |       nagyjainknak balgatag udvarin~Már a magyarnak híre se' hallatott,~     
30 69 |          ama boldog ligetek lakója,~Már midőn a porkötelet lerázta~                    
31 74 |          Sivatag sziklaüregben élt.~Már két századokat hordoza vállain,~
32 74 |             szeretett Sándora bírta már,~S oldhatlan kötelek közt
33 74 | kétségbeesés tőreivel vivott. ~     Már négy bús kikelet látta siralmait~
34 74 |         valamint egy buborék tehát?~Már hát nem lehetek, kedvesem,
35 74 |          menj, követőd leszek.~Hah, már látlak! az ég fényözönén
36 76 |       biztosát.~Nem pendíti meg azt már soha semmi tárgy,~Sem nagyság
37 76 |          kor rózsavirányain.~Hervad már tavaszom, s bimbai hullanak:~
38 77 |              paeán rengete tégedet!~Már ott tapodtál sok fene undokat,~     
39 80 |        halmain,~     Hallom zengeni már aeoli lantodat;~Fürtöd mádi
40 82 |            dicsőbb honjokba tértek.~Már így sokkal szebben folyt
41 82 |            a világ.~Most a hatalmas már hatalmasabb lett,~A víg
42 84 |         előtörés?~E nép nem veti el már soha fékjeit,~S vak rögzése
43 86 |      nevelőd keze~Bélyegzi, látjuk, már feselő korod;~     S méltó
44 87 |         hogy nem érdemli?~Vagy hogy már éltéhez nem bízhatni?~Vakság!
45 89 |             érckeze~Mindent: ledűlt már a nemes Ílion,~     A büszke
46 92 |        liget. ~Az enyém is elvirult már!~     Pályám vége közelít;~
47 101|        Dencsidért?~Mikor találsz te már vigasztalást? ~     Siralmaidban
48 101|             édes lánca elszakad;~De már ha első kínjait kiforrta,~
49 101|           öszve nem döbög szive:~De már nem érzi a fájdalmat is,~
50 101|           fogjuk őtet nemsokára;~De már követjük és útban vagyunk!~
51 107|            S láttasd világgal, mint már láttatád.~Kevés virággal
52 111|          szonettje.~Üldöz s faggata már pólyámban, faggat örökre,~
53 113|             váteszi lélekkel láttam már büszke jövendőd. ~[1821]~
54 115|            AZ IFJÚSÁGHOZ~Elröpültél már, szeretett ifjúság!~Eljön
55 116|            téti szelíd énekelőt, ki már~     A boldogult lelkek
56 118|            tegnap alig hallott, azt már ma tanítja:~Oh, mely kurta
57 119|       PHILOLOGUSHOZ~A Tisza és Duna már Ádámtul fogva vegyülnek,~
58 124|           látom ékes asszonyát.~Kit már feledni véltem évek óta,~
59 124|           bajnokok sorában.~És íme, már most mint dicső vezér,~Előtted
60 127|         Spárta, Athéne dicső körein már századok óta.~A földnek
61 129|           tőlem hát örökre~Oda, hol már Achilles fegyvere~Patroklusnak
62 129|           nem.~Halld! az ádáz dulja már a falat,~Fűzd rám kardom,
63 133|             mosolygó ~Holdat, midőn már csend fedi a mezőt,~S a
64 133|          Engem a villitánc~     Int már; de honnom új virultán~