1458-besza | beteg-ejjel | ejsza-felet | felha-harag | harca-kalap | kalas-lakoz | lam-mellp | melly-ordog | oreg-remle | remul-szove | szovi-uszo | uszta-zuhog
Költemény
2005 114| a dalok isteninek áldoza harcaiban;~Így született Hellász,
2006 58 | Ez dúlta Árpád hajdani harcain~ A föld legelső tartományit,~
2007 129| könnyeidnek,~Tisztem, tüzem engem harcba visznek,~Ezen karok őrzik
2008 122| diadalma után.~Nagy volt a harcban, de nyugalma se rontja le
2009 101| Túl a veszélyen s földi harcokon,~S fedezze béke kedves hamvait!~
2010 74 | hegyeket körül. ~ Hány szív harcola szent boltja homályiban,~
2011 22 | századoknak szélveszes ostromin~Harcolt szerettem nemzetem ekkorig!~
2012 96 | SÁNDORHOZ~Mint a szerencsés harcos Olympián,~Kit megtapsol
2013 101| mérget rejt magába,~S gigászi harcot minden nyúgalom. ~ Oh,
2014 35 | Koncerteket zeng! Aeoli hárfa ez~ A Rába partján.
2015 30 | mély lelkesedéssel emeled hárfádat,~Az őszült kor képeibe merűlsz,~
2016 94 | Lesbosi hárfám. ~Jer, vegyűlj hozzám epedő
2017 27 | vissza epedő orcád. ~Oh, hárítsd el ázott fátyolodat~
2018 93 | nemzetek ízleteit.~A német hármas lépéssel lejtve kering le,~
2019 73 | az égi láng~ Villáma, harmatcsepp, virágszál~ Hirdeti
2020 9 | tavaszt látott,~Melyet csak harmatgyöngy mosa,~ S csak lágy szellőkkel
2021 8 | lankadó nefelejcs-szemed~ Harmatgyöngyöt görgedez. ~Szép vagy te,
2022 11 | Enyhítsd meg a természetet~ Harmatillattal. ~Hozd alá a fáradt szemnek~
2023 26 | reggel~ Legfrissebb harmatival. ~Gyakran fog bánatos lelkem~
2024 21 | Termékeny mezeid mennyei harmatok~Mossák, s csűreidért Europa
2025 10 | békessége~ Nyugalmat harmatoz ránk. ~Illy szent csendesség
2026 27 | békesség s isteni nyugalom~ Harmatozva száll mindenekre,~Nincs
2027 30 | Nyögdelő lágy szellő néked harmónia. ~A felhőkbe nyúlt gránit
2028 31 | reggel,~ Sem az élet harmóniája:~Kedvesb néki a szomorú
2029 27 | buzdulni~ Cherubimi harmóniánál. ~[1803 körül]~
2030 81 | Áont Széphalmodon~ Égi harmóniával!~Eros amaranthja leng majd
2031 1 | gunyolásra méltó. ~Átok reátok, Harpia fajzati!~Erkölcseinket vesztegető
2032 116| jutalmát; ~Kikhez vegyülve hársaid ernyein~A bús felleg alul
2033 26 | Alkonyatod leplében. ~Itt, hol hársak árnyékoznak~ A setét
2034 19 | nektár csorog és az öröm dala harsog.~Itt meredek sziklák tetein
2035 62 | Nem félek. A kürt harsogását,~ A nyihogó paripák
2036 108| és halált,~ Lerakja harsogó acélit~ Színed
2037 61 | nemrég az öröm víg dala harsogott:~ S most minden szomorú
2038 102| teremtő Pindar díthyrambja~Harsogva zúg le Pindus ormain,~S
2039 2 | kardja kövér hantjaiért hasít.~ Míg hérói biborsüveg~
2040 59 | te vitéz, kardod villáma hasítson~A földtengelyekig s a föld
2041 58 | szélveszekkel~ Fellegeket hasogatva pusztít: ~Felkél az ébren
2042 79 | ismét fiút hozott,~Ki oly hasonló hozzám, mint magam;~Zömök,
2043 16 | Mellyet Bengala napja főz. ~Használd a napokat, s ami jelen vagyon,~
2044 105| megtagadva~Kuporja a pénzt, s hasznát nem veszi,~Mint a perúi
2045 87 | nemzetnek sorsával~Saját hasznok szoros függésben áll;~Tudják,
2046 82 | lett láthatlan keze;~A sok hasznos csekély romlása által~Kiszáradt
2047 120| marhája, vagyonja.~A német hasznot les mindig. Szépre nem űgyel,~
2048 10 | természet ölében. ~Szíved haszontalan eped~ A földi vak lármában,~
2049 58 | egy~ Bellerophon, hatagyú Chimaerád! ~Menj most, vitéz
2050 82 | világ.~Most a hatalmas már hatalmasabb lett,~A víg vigabbnak érezé
2051 82 | érezni~Kevély nyomását a hatalmasoknak;~Az erő nemlétét pótolá
2052 87 | amazt kereskedés~Gazdaggá és hatalmassá teszi:~De nékünk részünk
2053 105| bár nem adnak kincset és hatalmat,~De megtanítnak vígan élni,
2054 113| nagy pályádon fénnyel, hatalommal övedzve,~Mert az erény hatalom
2055 15 | Bár nem oly gazdag mezeim határa,~Mint Tarentum vagy gyönyörű
2056 57 | Mit hallok! Árpád honja határain~Álgyúk dörögnek! rettenetes
2057 86 | él.~Felmúlja bézárt léte határait,~ A századok bús omladékin~
2058 103| kezd is fényleni,~Mely szűk határba önthet áldva éltet,~S az
2059 21 | Bőv mértékje pazarl büszke határidon.~Boldog népeidet Títusok
2060 108| Békerülé sivatag határit. ~Zengtél! s dalodra Théba
2061 21 | tudományokat.~Akkor csillagokat hatna kevély fejed,~S elbámulna
2062 111| valamit? Van-e még több hátra, barátim?~Veszthet-e még
2063 43 | Fellengjen a dircéi harsány~Hattyu szerént az Olymptetőken: ~
2064 9 | s dagadoznak~ Melled hattyúhalmai. ~Az ifjuság kellemei~
2065 15 | Essem a Grönland örökös havára,~Essem a forró szerecsen
2066 54 | által,~Menj az északnak havasin keresztül,~
2067 74 | Mint egy gyenge virág a havasok között,~Melly látatlan alak
2068 83 | Égieket lát. ~Háza szent templom, maga áldozópap,~
2069 77 | szűzei kedvese,~S nagy, mint hazádnak legnemesebb fia!~ E
2070 14 | te, oly forrón szeretem hazámat,~Ámde nincs kincsem, s csak
2071 92 | elértem:~ S ah, hazámra nem ismértem! ~Úgy éltem,
2072 103| látom: mint terjesztitek~Hazánkban Delphi égi kincseit~S az
2073 65 | elötte futnak. ~Nyelvünk hazánkból számkivetett vala,~A régi
2074 3 | népeket~ Győzött, s hazánkért számtalanszor~
2075 65 | Ez rontja erkölcsünk, s hazánkhoz~ Zárt szeretet
2076 1 | utálatos~ Fertelmek áradnak hazánkra,~ Régi nemes magyarok
2077 85 | tőled nyeri szíve bérét.~Hector és Alcíd dalod égi szárnyán~
2078 63 | ragyogó gyülésén:~Ott merő Hectort s Kinizsit mutattál,~
2079 10 | már a nap sugárai~ A hegyekbe merülnek,~S Hesper piruló
2080 74 | életem ekkorig.~Bujdostam hegyeken, völgyeken és habon,~Míg
2081 31 | újult életerő~ Száll hegyekre, száll most völgyekre,~Csak
2082 74 | Ekkor Sándor előrántja hegyes vasát,~S a vállára borult
2083 6 | békes, s nyugodalma~ Hegyet-völgyet béfedez. ~De ah, az én siránkozó~
2084 29 | szárnyait~ Eléggé nem héjáztathatja;~Érzi, hogy rab, míg testi
2085 31 | önként az aetherben~ Héjáztatja szabad szárnyait,~Nem tartja
2086 33 | Polyhymniád,~S eddig nem töretett hellai szirtokon~ Nyitsz útat,
2087 84 | Jutalmazta. Kinyílt a Capitolium~Hellas szűzeinek, mint mikor a
2088 114| élisi pálma~ A csuda helleneket s Pindarus énekeit.~Így
2089 136| viruljon, ~Mint a mosolygó Hellenisé, midőn~A félisteneket szülte
2090 107| HELMECZI MIHÁLYHOZ~Mit írjak, édes
2091 107| MIHÁLYHOZ~Mit írjak, édes Helmeczim, neked?~Nemes tüzedről énekeljek-é,~
2092 104| Hát amidőn majd véled s Helmeczinkkel~Virághoz együtt ballagunk
2093 19 | üríti;~És valamint boldog Helvetia népe örömmel~Szántja szabad
2094 74 | Buzgósága dicső temploma s szent helye.~Sok távollakozók s messze
2095 103| olvadnak vizekké,~S örök helyéből a tenger kikél;~Ez alkot
2096 83 | Bükkfa kupámba. ~Aki keblében helyet ád tinéktek,~A szerencsének
2097 87 | faluja van,~S minden jobbágy helyétől hány robotja.~- Bétölti
2098 95 | Nem tenger, nem egyéb helyhezet alkotá~A nagy népeket és
2099 123| Posványával együtt vesztheti Hercules,~ A gaz lenyesve még
2100 103| Imitt hamúban kotlik a herélt szent,~S bámészkodása istenné
2101 58 | S nem volt, ki terhed Herkulesként~ Tartsa: egész
2102 87 | áldozó kézzel járulnának~Hermionénk szentelt oltárához?~Hányat
2103 23 | sivatag homályán? ~Corvin, ki héró atyjai nyomdokin~Árpád szerencsés
2104 2 | hantjaiért hasít.~ Míg hérói biborsüveg~Tündöklik fejeden,
2105 36 | előtte hazánknak~Hajdani héróit, kik bölcs intézetek által~
2106 97 | csendes mohaidon ledül~A hérók leánya magányos óráin,~S
2107 2 | Méltán búslakodám előbb,~Hogy hérósz eleid nyomdokiból kitérsz,~
2108 58 | szép deli ifjaid:~Mindannyi hérót s Marst mutató vitéz~
2109 74 | buslakodásra vált!~Hány szép hervada ott élete hajnalán,~Mint
2110 9 | szépségedet~ A kora hervadástól. ~Ő intézget karjaival~
2111 35 | hangzati~ Petrarca, Sappho hervadatlan~ Érdemeit tereád
2112 41 | Békességem elenyészett,~ Hervadnak kellemeim.~Nem bír magával
2113 29 | nemesen tűrve viseli,~S a hervadó gyenge virágokat~ Az
2114 9 | arcodon~ A rózsaláng hervadoz. ~[1797-1799 között]~
2115 125| csepjeit! ~Hervadtatok, hervadtam én,~ Míg rabláncom szaggatám,~
2116 125| Szívem égő csepjeit! ~Hervadtatok, hervadtam én,~ Míg
2117 29 | Melyeket egy őszi szél hervaszt! ~Boldog, ki a reá mért
2118 10 | A hegyekbe merülnek,~S Hesper piruló lángjai~ Alkonyaton
2119 17 | játszva felleng~ Hesperidék bibor aetherében. ~[1799
2120 72 | szomorú dalt pengetek~ Hesperus intésére. ~Túl jár elmém
2121 95 | getát a Tiberishez, és~A hét hegy lakosit Bosporus öblihez:~
2122 129| többé kardod hangját,~Itt hever majd, rozsda rágja vasát,~
2123 19 | nevelnek;~A szilaj Arkászok heverészve legeltetik a nyájt,~S a
2124 103| Kik a baromság aklában hevernek,~És semmi isten nem tekint
2125 104| használni célunk, nem pedig heverni;~S a bölcs nyugalma háboríthatatlan~
2126 89 | védfalából~ Rak palotát heverőhelyének; ~Eldődeinknek bajnoki köntösét~
2127 51 | vad halál kezében~Porban heverve sorvad.~Éljünk tehát, s
2128 97 | Az ének nektáros érzésére hevül,~Légy temploma a szelíd
2129 59 | lelked legelőszer kezde hevülni,~S a gyönyörű álomképet
2130 102| hatalmas ihletésöket,~S hevült kebelt nyitsz szép sugalmaiknak,~
2131 106| Tehát mi is! - Oh, de nagy hézag ez!~A makkos ember és mi,
2132 104| És a habokkal küzdő szép hidat,~Melyen zsibongva egy világ
2133 58 | Sírba leszáll hidegült porunkhoz: ~Mindenfelé dob
2134 84 | fáklyáddal egünk fellegeit higítsd,~És napját az idő lelke
2135 32 | halvány képét,~Rózsaszínekkel hímezed~ A sír gyászos környékét. ~
2136 56 | A szerelem láncain.~Hímezze bár útam thessali virulmány,~
2137 105| mindazt, ami új s nem ó:~A Himfy verse néki konyhadal,~Akárki
2138 75 | ég felé,~Sem Pindár riadó himnusza repteként~A félisteneket
2139 74 | szentjei zsámolyát,~S a himnuszba vegyült orgona hangjai~Buzgón
2140 85 | Álmaim tündér ligetit te hímzed~ Bájos
2141 34 | Schiller mélységét, Matthisson himzését~S a tiburi Phoenix magas
2142 46 | Vagy vergődve kitépdeli~Hímzett szárnyait, és nyögve fut
2143 20 | homályt.~Gyakran múlatoz itt hínaras öblöken~Nereus, sáskoszorús
2144 103| majd megteendik azt.~De hinnem is kell; mert midőn, barátim!~
2145 103| maszlagi,~Melyek korunkig hintik mérgöket,~S örök zavarba
2146 26 | virulj, kedves hely!~ Hintsen bé virágival~Minden tavasz,
2147 109| bércei!~Caesárunk közelít, hintsetek illatot;~ Simulj tükörré,
2148 75 | Amathus berke virányait.~Hippocrene szelíd völgye homályiban~
2149 49 | dicsőség~Polcán Napóleonnal;~Hirdesse győzedelmét~Száz diadalmi
2150 36 | Amikoron Hunyadit lantján hirdette s az Árpád~Vére dicsőségét
2151 59 | tengerein túl,~Homlokodon híred csillagkoronája ragyogjon,~
2152 62 | Ez Marathont s Budavárt hiressé. ~[1807]~
2153 86 | mély tengerébe,~ S híröket és nevöket kitörli. ~A kincs
2154 103| Ez istenének a barmot hiszi,~Imádja a föld ocsmány férgeit,~
2155 103| fakadtak egyszersmind azokkal~A hit vakító szentelt maszlagi,~
2156 87 | költi el;~Talán, mondom, hitében áll neki,~Hogy honjának
2157 123| Ezt nyerte a mi balga hitünk, midőn~Oly körmökre bizánk
2158 87 | gillétet,~S más ily bolondság hitvány bábjait,~Melyekkel rút kacaj
2159 103| égnek hálát adva, nézi,~Ha hitvesével szent bujálkodik. ~
2160 1 | vesztegető fenék!~ Fessen le hiv Gvadányi tolla,~
2161 81 | Úgy folyjon életed, mint híved éneke,~ Édes symphoniákkal;~
2162 88 | felölelve gyengén~Vissza hívedhez bibor illatok közt~
2163 87 | találsz, kik édes nyelvünket~Híven kegyelnék és buzgón ápolnák,~
2164 104| fürtjei,~És kazlaimnak árnya hívesebb. ~ Igen, de minthogy
2165 86 | várja figyelmedet.~Nagyságra hívnak minden előjelek,~ S
2166 10 | lelheted~ Semmi tündér hivságban. ~Ott a dicső természetet~
2167 45 | szeretek,~ Ha nincsen hívség? ~Kínomat mért nem olthatja~
2168 94 | reptével ragyogóbb vidékre~Hívta Rómának koszorús leányit,~
2169 108| magas égi éltet. ~Ceres! te hívtad erdeiből elől~A vadságba
2170 46 | EGY HÍVTELENHEZ~ Mely zöld Tempe fedez,
2171 84 | szűzeinek, mint mikor a világ~Hódítói előtt zengtenek ormai.~Hát
2172 28 | eltemeti,~S a fél világ hódítóit~ Feledékeny por fedi. ~
2173 28 | után~ Visszatértek a hódítók. ~S ott, hol a győzödelmesek~
2174 128| veszélyt hoz.~Míg törvényidnek hódolni fog, angol! a pénzed,~Addig
2175 123| tiszta ifjak lelke gyanútalan~Hódolt a gonoszok csalfa siralminak,~
2176 78 | Eugeniáját~ Mint csügg hölgye csókjain;~Mint él Antónia
2177 109| pásztori! gyújtsatok~Tömjént hölgyeitek s gyermekitek között~
2178 129| Orcus elnyel? ~HEKTOR~Drága hölgyem, parancsolj könnyeidnek,~
2179 28 | Száraz kórók suhognak: ~Ott hörpölték egymás vérét~ A párducos
2180 16 | napot,~Nézd, a Ság tetejét hófuvatok fedik,~ S minden bús
2181 133| hegyek ormai közt mosolygó ~Holdat, midőn már csend fedi a
2182 30 | Magányos örömid szép holdvilágával! ~[1803 körül]~
2183 28 | A naphoz emelkedik,~Holnap gyáva gyermekekkel~
2184 16 | Boldog csillaga tündököl. ~Holnappal ne törődj, messze ne álmodozz,~
2185 18 | MAGÁNYOSSÁG~Égi csendesség fedező homálya~Leng reád, ó szent Egyedülvalóság!~
2186 43 | Én itt, az elzárt béke homályain,~Itt, e romános Tempe vidámjain~
2187 23 | Lángja az éjj sivatag homályán? ~Corvin, ki héró atyjai
2188 96 | Tölti, zavarja szemünk homályát; ~Tőled, ki pályánk tárgyait
2189 96 | lebeg,~ Nevem kiküzdém a homályból,~ S általadám maradékaimnak. ~
2190 74 | A bölcs ősz az idők régi homályiból. ~ Egy szép alkonyaton
2191 55 | virágát,~A jövendőnek sivatag homályit~Bízd az Istenség vezető
2192 35 | fürtöket~ Hószin kezekkel homlokára!~ Kisfaludynk koszorúkra
2193 32 | hideg értelmünknek~ Homlokát megráncolja. ~Minden gyönyörű
2194 64 | laurusok~Kettősen fedezik homlokod érdemit.~Méltán áldja nemes
2195 99 | hajnala festi,~Jég fedi homlokodat, s láng csap ki komoly szemeidből. -~
2196 22 | kiknek királyi~ Homlokokon ragyogott az erkölcs. ~Mindenható
2197 15 | Essem a forró szerecsen homokra:~Ott meleg kebled fedez,
2198 124| Rabláncra téged, édes árva hon! ~(Gondolkodik) ~Mi ez?
2199 105| cadentiás.~A másik újat s csak honit szeret,~Kitiltja Hellász
2200 127| A Múzsák s Charisok szép honját éjszaka fedte,~S templomi
2201 87 | feltétele;~Tudják, mi szolgál honjok javára;~Tudják, hogy a nemzetnek
2202 82 | közül~Kizáratván, dicsőbb honjokba tértek.~Már így sokkal szebben
2203 87 | Áldást, dicsőséget magokra, honjokra!~Tudják, hogy a szent erkölcs
2204 112| A KÖLTŐ ÉS A SORS~Honnét van, hogy az ég, a fátum
2205 133| Benned vagynak azok, benned a honni szív,~ Melyet magasztalsz,
2206 113| koszorúzta dicsően,~Kik hont és koronát egy szívvel védni
2207 106| végtelen zavarja,~A Dózsa, Hóra gyilkos pórhada~Mind a tudósok
2208 38 | HORATIUSHOZ~Róma fenséges szavu Pindarussz,~
2209 74 | alatt.~Sok történeteket hordogatott elő~A bölcs ősz az idők
2210 114| az égiek atyja,~ Így hordott eledelt nékie méhe, galamb.~
2211 74 | élt.~Már két századokat hordoza vállain,~S mellén lengedezett
2212 29 | míg testi láncait~ Hordozza és le nem rázhatja. ~Oh,
2213 98 | Mellynek zászlóit hordta dicső sereged.~A népek fényes
2214 123| önmagával. ~A virtus a jók horga, ha céltalan.~Féltünk rossz
2215 2 | Önként áldoz az életet,~S horgas kardja kövér hantjaiért
2216 104| bölcs boldog mindenütt,~Az Hortobágyon, az Pesten, Budán,~Mert
2217 104| epistolád,~Melyet barátunk, Horvát érdemelt,~Melyben Horáccal
2218 36 | bajnoki kürttel:~Múzsa! te Horváthot hajdan szárnyadra emelted,~
2219 58 | közt állni tudó, kemény~Horvátok és vad rácok erős hada~
2220 123| haza védfala!"~Így zeng hősei közt a diadalmas ősz,~
2221 93 | A testhalmok közt ugrani hőseivel.~Titkos törvényit mesterség
2222 129| isteniért~Bátran vívok, hősien ontok vért.~S nem rettegem
2223 35 | Balzsamlehellő hyblai fürtöket~ Hószin kezekkel homlokára!~
2224 114| szeretet nyílt kapuidba hoza;~Látlak, mint fogadád, szent
2225 61 | majd gyönyörű korom.~Nem hozhatja fel azt több kikelet soha!~
2226 3 | gyönyörű gyümölcse. ~Ez hozta mennyből földre az isteni~
2227 105| kész,~És a becsűlet úgy hozván magával,~Üstökre, pofra
2228 102| általlelkedet~S zengésbe hozza gyenge lantodat. ~ De,
2229 15 | Itt hüves ernyőd. ~[1799 körül]~
2230 80 | Ott, hol Koosz koszorús húga, az ősz Tokaj~A Bodrogra
2231 82 | Az ő ifjabb s vidámabb húgait,~A nyájas Múzsákat küldé
2232 28 | boltoknál,~ Hol most baglyok huhognak,~S a rémítő nyílásoknál~
2233 2 | szemét:~ Árpád vére se hűlhet el,~Ámbár rég heverész a
2234 101| előtted intve sárga lombja hull. ~ Nem így, barátném!
2235 9 | szárnyaival~ Az öröm hullámain. ~Óh, ezer örvény és hinár~
2236 85 | mosolyogva lengnek~Büszke hullámin magas énekednek,~S halhatatlanság
2237 95 | Deukaledon fennyen uralkodó~Hullámit s koronás Albion árbocit,~
2238 72 | Fényszekéren vezeti,~S a Balaton hullámjait~ Rubintláng festegeti. ~
2239 19 | előnkbe,~Hol dús búzakalász hullámos tengere játszik,~S a barnult
2240 71 | déli vidékein~ Látják hullani könnyemet~A csendes patakok
2241 125| elhagyni,~ Pedig le kell hullanunk!~Jobb a hív földön maradni,~
2242 6 | siránkozó~ Szememre nem hullatja~Balzsamát az illatozó~
2243 1 | kard verte vissza~ Hunnyadival Mahomet hatalmát! ~Akkor
2244 123| SZILÁGYI 1458-BAN~"Ledűlt Hunyaddal a haza védfala!"~Így zeng
2245 23 | NAGY LAJOS ÉS HUNYADI MÁTYÁS~Ki vagy te, fényes
2246 36 | szárnyadra emelted,~Amikoron Hunyadit lantján hirdette s az Árpád~
2247 123| siralminak,~ Kik mind Hunyadnak, mind hazánknak~
2248 12 | el nem apad,~Míg bé nem húnynak szemeim,~ Míg szívem
2249 22 | feltekintek,~ S titkaidat huraim csudálják. ~Népek születnek,
2250 94 | felkent kezek érdekelték.~Húraim gyengék magas égi hanghoz,~
2251 38 | érzeményid~Tiszta forrását huraimra csalni;~Ott taníts: mint
2252 102| Nyögdelve reszket gyenge húrjain;~Hol új meg újabb szépségek
2253 80 | Lelkét, cyprusidat húrjaitól kizárd.~Múlass, zengj, enyelegj
2254 13 | Halkva döngécselsz, de szelíd hurodról~ Aetheri hang foly. ~
2255 26 | Sírásra vonult képemmel~ Hűs öledbe sietek,~Csendes liget!
2256 43 | Ki tudja méltán festeni a huszárt~S bús arculatját harcai
2257 2 | régen félt veszedelmidet~Rád húzzák netalán majd buta korcsaid.~
2258 48 | férfi arculatját.~Tán hímes Hybla berkén~Egy szál virág mosolyg
2259 35 | alakjai!~Balzsamlehellő hyblai fürtöket~ Hószin kezekkel
2260 105| dicsően~Az éj süvöltő, vak hydráival!~Paizst s aranytőrt nyújt
2261 126| megmérted lattal, póznával, icével~ Lelkemet, és keskeny
2262 81 | Lethéig virítnak. ~Teremts Idáliát s Áont Széphalmodon~
2263 107| karjaikra!~S az égi nektárt idd rózsás ajakkal. ~[1815 körül]~
2264 136| S létrehozák örök ideálit. ~[1832 körül]~ ~
2265 39 | metszve lelem~ Szép ideálját,~Pygmalionként ölelem~
2266 114| gazdag ajándék,~ Minden ideg kifeszült, s büszke futásnak
2267 89 | S nyelvét megúnván, rút idegent cserélt,~ A nemzet őrlelkét
2268 108| Attikának~ Hajdani szép ideit s Saturnust, ~Hogy vérrel
2269 131| születik mindenkor minden idétlen. ~[1827-1830 között]~
2270 23 | Partjaiból Helikont idézett. ~A bölcs s vitéz kar, mint
2271 55 | Fel nem idéznek! ~[1804]~
2272 77 | Plátói nyelved s lelked idézte le~Hozzánk az ép íz szebb
2273 126| Lelkemet, és keskeny űrbe, időbe dugád.~Ah, de segélj rajtam,
2274 92 | láthatárt:~ Ha örök időket élnék,~ Ezeknél
2275 69 | Zordon időkkel: ~Hol csak a külszín fedi
2276 60 | kérdezd, barátném! mint töltöm időmet,~ S távolléted alatt
2277 95 | S boldog minden időn s helyen. ~A nép, hogyha
2278 23 | bölcs s vitéz kar, mint az idős halál,~Mindenhatóság fegyverivel
2279 22 | Körülted e nagy s ritka időszakasz!~ Nézd, mely viszontság
2280 92 | égető nyárt,~Láttam minden időszakaszt~ S minden földi láthatárt:~
2281 103| világot?~Gyaníthatunk-e olly időt, mikor~Az ész világa minden
2282 82 | gyarlóságot ismeré:~Az ő ifjabb s vidámabb húgait,~A nyájas
2283 58 | mint buzognak szép deli ifjaid:~Mindannyi hérót s Marst
2284 123| sebeinkre mérgét. ~A tiszta ifjak lelke gyanútalan~Hódolt
2285 115| AZ IFJÚSÁGHOZ~Elröpültél már, szeretett
2286 107| tüzedről énekeljek-é,~Vagy ifjúságod ért gyümölcsiről~S baráti
2287 105| térek vissza istenimhez,~Kik ifjuságom zöld virúlatin~Keblökbe
2288 15 | A heves ifjút! ~Bár nem oly gazdag mezeim
2289 136| AZ IGAZI POÉZIS DICSÉRETE~Halljuk,
2290 64 | Kővár s szent menedék minden igaznak és~ A bűnnek
2291 82 | fogják majd ölelni~A szent Igazságot s a hív Szemérmet.~S akkor
2292 96 | nemest,~S általhatsz az igazt fátyolozó szinen,~ Mely
2293 61 | béhunyt szememet fel nem igézheti~ Lollim barna szemöldöke! ~[
2294 136| gyönyörrel. ~Ennek teremtő ihlete alkotá~Hellász rózsakorán
2295 102| kényt. ~ Érzed hatalmas ihletésöket,~S hevült kebelt nyitsz
2296 102| nyilazva repdez ajkidon~Az ihletett szív s nyilt ész lángigéje,~
2297 28 | győzőnek keblére. ~Amaz ijesztő boltoknál,~ Hol most
2298 77 | öntöm zsenge virágimat:~ Iktasd dicsően tört utadra~
2299 95 | iskolád:~A villám ura ott iktata Parthenon~Felsőbb pitvariba,
2300 89 | Mindent: ledűlt már a nemes Ílion,~ A büszke Karthágó
2301 52 | mennyei lombjai.~Nincs oly illat egész Tempe virányain,~
2302 41 | rózsát,~Míg el nem veszti illatját~ S fodra bíbor díszeit. ~
2303 32 | meggyújtom,~ Fogadd el illatjokat! ~Te vetted fel karjaidra~
2304 125| kelyheid lehellete~ Illatözönbe merít. ~Itt élnek eltűnt
2305 9 | Ligetek közt lengedez,~Illatokkal él, s balzsamos~ Violákon
2306 10 | szellőcse lengeti~ Az illatos ernyőket. ~A setét bükk
2307 104| lakhelyem,~Kertem virági szebben illatoznak,~Szebben nevetnek szőlőm
2308 113| aranyfényt:~Hozzád szól Múzsám. Illesd őt lángajakiddal,~Hogy hozzád
2309 61 | Nektárját ajakam, még alig illetem~ Egy-két zsenge virágait. ~
2310 90 | bús cyprusággal~ Illeti Melpomeném zokogva. ~Nem
2311 56 | vidám reggelén. ~Mélyen illetődve búcsúzom tőletek;~Elmégyek:
2312 125| álmodni, hanem élni~ Illik e szép világon:~Méh-ajakkal
2313 120| gyerek is, nem férfihoz illőt?~S kérded-e még, Liebel,
2314 86 | Mint egy aranyborjút, imádják~ A cudarok, de
2315 74 | Minden perceneten, s érted imádkozott!~Oh ifjú, kit az én szívem
2316 8 | Hidd el, csak úgy imádom,~Ha a szép lélek épségét~
2317 90 | Rettenetes vala és imádott. ~Ritkán talál itt enyhelyet
2318 98 | fényes csalatásba merülve imádtak,~ S a szent emberiség
2319 106| istenek, sem a Nap öccsei:~Imádtatának mégis a világtól;~De a tyrannok,
2320 28 | felhők közt ragyogtak,~S ime, most kevély ormai~
2321 103| bűnt batkákért lemossa;~Imitt hamúban kotlik a herélt
2322 106| mívelik.~Bölcsen! Dicsően! Ínach és Numa,~Ninus, Zoroaster
2323 73 | Merre erőm s inaim vihetnek. ~Bizton tekintem
2324 24 | szűnik háborgó küzdése. ~India kincsével légyen tömve tárod,~
2325 102| győzni a föld szörnyeit,~Indúlatinknak pusztító dühét~És a szerencse
2326 93 | Lelkesedett tűzzel nyomja ki indulatit.~Majd lebegő szellő, szerelemre
2327 86 | előtted fényes Olympiád,~Indúlj vezéred zöld koszorús nyomán,~
2328 5 | vállaimon~ Barna hajfürt ingadoz. ~Éden virágzik mellettem,~
2329 44 | kívánságának~ Lángjait úgy ingerled: ~S midőn csókolni akarom~
2330 58 | Tartsa: egész birodalmad ingott. ~S ím, mint midőn bús Aeolus
2331 136| mosolygó égieknek~ Innepein lebegett az ének, ~A szépet
2332 104| árnyain. ~ Nyugodni, enni, inni és alunni~Lehet mezőn is;
2333 104| Ha van mit ennünk, innunk és szeretnünk,~Ha józan
2334 30 | megváltam,~ Sátorodba intél csendes alkonyidon. ~Te
2335 136| A szép ifju világ bájira inteni:~ Halottas ének zúg
2336 72 | dalt pengetek~ Hesperus intésére. ~Túl jár elmém a Badacsony~
2337 56 | Hív szívünk csendesebb intésit nem halljuk,~Az előttünk
2338 85 | Sátorod csendes kebelébe intett,~Hol Kazinczydnak keze szent
2339 40 | tárgyam el nem érem. ~Te intézed a szíveket,~ Egymáshoz
2340 36 | Hajdani héróit, kik bölcs intézetek által~A lebegő kormányt
2341 9 | A kora hervadástól. ~Ő intézget karjaival~ Paphus virulmányain,~
2342 9 | elveszted az erkölcsnek~ Intéző fonalait,~Számtalan veszedelmeknek~
2343 30 | eddig biztos társam!~ Te intéztél engem józan utaidon,~Ha
2344 88 | Szózatos lombok mosolyogva intik~ Ott
2345 104| Száguldjuk által, és mustrára intjük~A föld királyit s büszke
2346 96 | nagyfényü atyád s híres ipad szerént~ Ösztönt, paizst,
2347 108| Aulis áldozatját~ S Iphigenia szemérmes arcát? ~Feldúlt
2348 104| a királyi kincsek? -~Így ír, így érez, így él most barátod,~
2349 124| kezemből,~És életemnek új irányt mutat. ~[1825 körül]~
2350 40 | Jövel gerlicéiddel!~Hozz írat szívem sebére,~ S könnyeimet
2351 21 | Mossák, s csűreidért Europa írigyed.~Itt édent mutató sorhegyek
2352 123| Megkímélte magas szívvel irígyeit,~ Öngyermekébe döfte
2353 14 | Tettei bérét. ~Akkor írigylem fejedelmi kincsed,~Amidőn
2354 107| HELMECZI MIHÁLYHOZ~Mit írjak, édes Helmeczim, neked?~
2355 7 | Mondd: töltsön kegyes írt sebhedt~ Lelkemre hív
2356 123| még bujább lesz;~ Irtani kell gyökerestűl a bűnt. ~
2357 101| lélek dühét~S nem a halálnak irtózásait;~Nem játszik a sors kéjje
2358 95 | Minos rejteke volt a te nagy iskolád:~A villám ura ott iktata
2359 105| Nem úgy tanultam Sokjrat iskoláját,~Hogy a köz-ember változó
2360 74 | menjünk oda, hol senki nem ismer, és~Egy csendes kalyibánk,
2361 82 | tudá,~S a földi gyarlóságot ismeré:~Az ő ifjabb s vidámabb
2362 96 | Tőled, ki pályánk tárgyait ismered,~És nagyfényü atyád s híres
2363 87 | világához,~Ha a tudományok és isméretek~Tárából gazdag zsákmányt
2364 102| meg a bölcsek nyugalmát~Ismérni, s győzni a föld szörnyeit,~
2365 9 | soha nem ejthetnek. ~Ezek ismértetik veled~ A sziréni hangokat;~
2366 108| HIMNUSZ KESZTHELY ISTENEIHEZ~Ki zengi e nagy század erőseit~
2367 102| útját,~Melly halhatatlan istenekhez int;~S hol a poesis nyájas
2368 105| önmagoknak ellenségeik,~S az istenekkel perbe szállni készek?~Vagy
2369 105| bölcsből rút gonosz. ~ Az isteneknek egyik legnagyobb~Csudájok
2370 102| Körülragyogva csillagnimbuszával~Az istenelmek békes sátorában,~Hová nem
2371 103| tekint ügyökre! ~ Ez istenének a barmot hiszi,~Imádja a
2372 43 | rettegéssel~Néz az erős hadak istenére. ~A csergedő vízpartokon
2373 94 | Ott az ég, s minden kegyes Istenével~ Harmoniát
2374 133| szent lángja; Olympia~ Istenfiakkal küzdve tűnt fel~
2375 106| világtól;~De a tyrannok, bár istenfiaknak~Neveztetének, bárd alá jutának. ~[
2376 114| Nyájas alakjaiban látta nagy istenidet. -~Elfolya szép élted, s
2377 129| Pergamust;~Tiértetek, hazánk isteniért~Bátran vívok, hősien ontok
2378 105| gőz.~Sietve térek vissza istenimhez,~Kik ifjuságom zöld virúlatin~
2379 15 | Szabadság~Lakja hajlékom. Kegyes istenimtől~ Kérjek-e
2380 133| Pindaros és Horác,~ Ez isteníté a világnak~ Hajdani
2381 88 | nevető Napaeák,~Tegzes istenkék koszorús Kegyekkel,~Szózatos
2382 50 | S illatot isznak. ~Alkotó aethert lehel a
2383 28 | mohosúlt kőláboknál~ Iszolag tekerődik: ~Ott búcsúzott
2384 23 | szarándok~ Ormai közt iszonyodva állt meg: ~Sok messzi ország
2385 67 | érctorony és acél-~Závárok s iszonyú őrebek őrizék.~A pajkos
2386 127| oroszlán,~S Núbia erdeiről iszonyún emlékezik és dúl:~Így riad
2387 83 | Égi itallal. ~[1809]~
2388 102| S véröknek édes nedviből itatják;~Kik szebb korunknak ékes
2389 29 | könnyözönnel~ Édes kelyhed itatod velünk. - ~Csak repülő álomkép
2390 105| köz-ember változó eszének~S itéletének rabja lenne Múzsám.~Gúnyolja
2391 92 | nem tölthettem.~ Ithakám partját elértem:~
2392 36 | Orkus~Tornácába, hogy ott Ithakának lássa királlyát,~Lássa,
2393 72 | örömmel megtöltve,~ Itta Hébe poharát. ~[1807-1808
2394 125| szerelem könnyeit!~Mint ittátok, virágaim,~ Szívem égő
2395 26 | Hozzám gyenge térdeit. ~Itten mosolygott szemembe~
2396 133| honnom,~ S annak ivá kebelem sugalmát. ~Mellembe,
2397 77 | idézte le~Hozzánk az ép íz szebb geniusszait;~
2398 111| Áte,~Amint azt nevezé egy ízbe' Kazinczy szonettje.~Üldöz
2399 66 | Még nem izelte? ~Megvetőd lelkét örökös
2400 61 | szép tavaszom: még alig ízleli~Nektárját ajakam, még alig
2401 120| A NÉMET ÉS MAGYAR IZLÉS~Vízbül sert pancsol, borbul
2402 93 | népek lelkét s nemzetek ízleteit.~A német hármas lépéssel
2403 105| aranyt ás,~S aranyja halmán izzad, éhezik;~S im ez becsülni
2404 103| értelem,~Hol a tudósok annyi izzadása?~Remélhetünk-e vajjon jobb
2405 83 | csűrében keze míve bérét;~S izzadásának gyönyörű gyümölcsét~
2406 104| S mi szép mulatság látni izzadását?~Mi szép nekem még rajta
2407 96 | lerázták combaim a fövényt,~Izzadt fürteimen szent olajág lebeg,~
2408 129| A Kocytus bús vadonban jajog,~S szerelmed a Léthében
2409 101| gyémántzárait?~Nem hat siralmunk s jajszavunk oda!~Mi haszna sírsz hát,
2410 103| és a holt agyagba,~S mint jámborodnak a vadállatok~Előttetek,
2411 29 | Porfedelök oszlatójára,~A jámborok békes szívvel dűlnek~
2412 133| GRÓF MAILÁTH JÁNOSHOZ~Mailáth! poétád éneke leng
2413 112| Thrácia bércét. ~[1821. január 18. után]~
2414 102| Int a dicső táj. Járd zengő ajakkal.~Vezessen
2415 124| Meg-megállva s gondolkodva járdal) ~Rabláncra téged, lelkes
2416 102| zengzetű melosz~Lángolva járja általlelkedet~S zengésbe
2417 57 | lelked nem ismért~ Jármot akaszt te szilaj nyakadra. ~
2418 56 | letapodjuk,~ Messzebb járnak szemeink;~Bámulva kergetjük
2419 27 | Ezentúl szent hantjait járod;~Vár szeretőd, vár e kedves
2420 45 | Nevét rajzolják. ~Valamerre járok-kelek,~ Üldöz árnyéka,~Meg
2421 73 | kikél,~ S hozzád közelb járulhat, akkor~ Ami után
2422 87 | között,~Kik áldozó kézzel járulnának~Hermionénk szentelt oltárához?~
2423 102| kezébe szívünk adva van,~Játéka, kénye rabjává alázta! ~
2424 102| határ!~A képzelődés szép játékai,~Az érzemények édes ömledési~
2425 56 | Ti láttátok a víg gyermek játékait,~A serdülő ifjú örömit,
2426 24 | lészen. ~Te a szerencsének játékát neveted,~ Mert hatalma
2427 114| gyermekalakban,~ Gyermeki játékban alkota embereket,~Úgy te
2428 102| pusztító dühét~És a szerencse játékit nevetni,~Használni élted
2429 82 | elől,~Hogy készítsék kedves játékjaikkal~A vak, szilaj lelkekhez
2430 114| Ünnepeket, muzsikát, táncot, játékokat adván,~ A nagyot a széppel
2431 29 | elmével búcsúzik~ E játékszín álorcájától,~Szabad lelke
2432 45 | Csalatásunk szüleménye~ Játszadoz velünk. ~Jaj, de hát én
2433 69 | szemével~ Játszani nem mer. ~Látja a Virtust
2434 102| edénye~S nyers kényeinknek játszó eszköze. ~ De hát csak
2435 8 | Mint könnyű Zephyr, játszol,~S titkaidról vigyáztalan~
2436 114| előtt.~Míg mások honnunk javait vesztünkre kiszórják,~
2437 37 | mosolyogva áldoz~ Honja javának. ~Róma undokját s Senecát
2438 87 | Tudják, mi szolgál honjok javára;~Tudják, hogy a nemzetnek
2439 113| mint ama nagy rokonod, ki javunkért megvet aranyfényt:~Hozzád
2440 2 | mégy, szeretett vezér,~A jég-Álpeseken s Ádria öblein. -~ E
2441 10 | a völgyre szakadoz; ~Hol jegenyék hajladoznak~ Égig nyúlt
2442 32 | is terheimet. ~Ha a gond jeges kezei~ Szívemet elcsüggesztik,~
2443 114| zajlik, s hányja halála jegét:~Hányja, midőn lehajult
2444 40 | Egymáshoz te forrasztod,~A tüzet jéggé teheted,~ A jeget meggyújthatod; ~
2445 53 | félve kerülsz, utálsz,~Annak jégkebelén hervad el életed.~ Boldog,
2446 46 | mély tengereket hinár,~A jégszívet alakszín fedi álnokul.~
2447 88 | lepjen. ~S mely Zephyr Ámor jegyesét emelte,~Az vigyen Téged,
2448 136| és jó, ~Melynek mosolygó jelcime lett a szép,~Hogy mint a
2449 104| A bölcseségnek titka és jele. ~ Maradj s perelj te
2450 16 | Használd a napokat, s ami jelen vagyon,~Forró szívvel öleld,
2451 61 | körül lebeg!~Minden csak jelenés; minden az ég alatt,~
2452 3 | mellyet az ó világ~És e jelenkor mívei közt csudálsz:~
2453 136| Nyájas örömbe' jelent meg a menny; ~Oh, a poézis
2454 90 | Melpomeném zokogva. ~Nem úgy jelentél meg te hazád egén,~Mint
2455 79 | Hogy nagy poéta lesz, máris jelenti.~Mert mennél éhesb, annál
2456 39 | lelkem rokonfele?~ Jer, jelentsd ki már!~Repülj kebelembe
2457 30 | a valóságnak~ S szűk jelenvalónak szedheti rózsáit:~De te,
2458 125| eltűnt rémeim~ Gyermeki jelképekben,~S kedves titkos két betűim~
2459 87 | hány faluja van,~S minden jobbágy helyétől hány robotja.~-
2460 109| szent honszeretet heve~S a jobbágyi szelíd tisztelet egybefér;~
2461 19 | gunyhók lakosit szent törvény jobbkeze védi. ~[1799-1804 között]~
2462 20 | emelkedik~A csendes Helikon. Jöjjetek, ó szelíd~Áon szűzei, és
2463 62 | lelkedet!~Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély,~ Nem félek.
2464 1 | polca felett virúlt,~ Jön olly idő még, melyben gyászos~
2465 23 | ország bölcsei, bajnoki~Jöttek hazánknak látni dicső egét,~
2466 114| életerét kiölik:~Te közibénk jöttél, s valamerre kifordula arcád,~
2467 124| felvetem szemem!~A várvivásnak jöttem nézni tervét~S kimérni a
2468 113| lélekkel láttam már büszke jövendőd. ~[1821]~
2469 55 | órádnak leszakaszd virágát,~A jövendőnek sivatag homályit~Bízd az
2470 79 | Remélj! s versed tedd el jövendőre! -~Ne bántsd! Ily szépet
2471 83 | falatját~A barátságnak s jövevény szegénynek;~S asztalánál,
2472 70 | szemmel nézek a multra s jövőre:~Annak örömeit sírva emlegetem,~
2473 104| társalkodás.~S nem a világi jókat megtagadni,~De józan ésszel
2474 87 | robotja.~- Bétölti udvarát s jószágait~Százféle népek pórszemetjével.~
2475 105| célom s szívem tisztaságát~A józanabb rész érti és becsűli;~A
2476 2 | felkelnek alattad is,~Ó József! nagyanyád, Trézia bajnoki,~
2477 13 | TÉTI TAKÁCS JÓZSEFHEZ~Édes éneklő! ligeten, virágon~
2478 58 | mikor a vadak~Királya felkél Júba vadonjain,~ Szavára
2479 102| DUKAI TAKÁCS JUDITHOZ~Hogy a szelíden érző szép
2480 9 | a meleget. ~Jer, e szép juharlugosnak~ Dőljünk le árnyékára,~
2481 57 | kénye, Napóleon,~ S mint Júpiter mindent lerontó~
2482 100| terheit,~S a szent emberiség jussa szerint nekik~
2483 109| paizzsa~ S emberi jussaitoknak őre; ~S ki, mint dicső nap
2484 101| siratjuk~Azt, aki békes révre jut korán,~Ki csak tavassza
2485 58 | Magyar nemes vér bére, jutalma vagy,~Vérző magyar kar tarta
2486 43 | koszorút epedő ajakkal. ~Édes jutalmam verseimért te légy!~Tűzz
2487 78 | virtust mennyei mátkája~ Jutalmazó ölében;~Mutasd meg Kazinczyt
2488 84 | ragyogó győzedelem-szekér~Jutalmazta. Kinyílt a Capitolium~Hellas
2489 106| istenfiaknak~Neveztetének, bárd alá jutának. ~[1814-1815 között]~
2490 108| Munkált az ember, s tárgyaihoz jutott:~Bátorságba' szedé míve
2491 74 | klastromba dugá a szerető leányt.~Kábultan maradott Lóri sokáig itt,~
2492 95 | Ez vázkép, s kacagást okoz. ~A fényes Latium s
2493 86 | A cudarok, de kacagja a bölcs. ~A nagy csak a
2494 123| S a cudarok diadalt kacagnak. ~Ezt nyerte a mi balga
2495 67 | A pajkos Szerelem mint kacagott ezen!~ Mert ő csak mosolyogva
2496 87 | hitvány bábjait,~Melyekkel rút kacaj tárgyai lettünk?~- - Kérdezd
2497 87 | Flaccus lelkével s élesb kacajával~Dorgálod a vakság romlott
2498 82 | fölösleg~Űzvén, lettek nagyok kacérjai:~De mások, kik megtartották
2499 1 | Még gyenge a szűz, s már kacéros~ S gerjedező tüzeit
2500 93 | fellengve szökik, s enyelegve kacsingat,~ Párt vált, csalfa
2501 44 | Mosolygó szűz leánya!~Kacsingatsz, s ha hozzád érek,~
2502 120| felesége kaszál, sapkába', kalapba' tobákol:~A német mindent
2503 121| Csengőkkel tele van füle, orra, kalapja, bokája,~S mely csuda: a
2504 120| bokrétát tűz, s mint üti félre kalapját!~Tarka piros pántlik repdesnek
|