1458-besza | beteg-ejjel | ejsza-felet | felha-harag | harca-kalap | kalas-lakoz | lam-mellp | melly-ordog | oreg-remle | remul-szove | szovi-uszo | uszta-zuhog
Költemény
4005 83 | szegénynek;~S asztalánál, mint az öreg Philémon,~
4006 104| ballagunk karöltve,~S a bölcs öregtől új lelket veszünk!~Onnét
4007 94 | szavaddal,~Édes esdeklőm! öröm-ömledéssé~Olvad e bús dal, s koszorúzva
4008 11 | Rám szemérmesen,~Mikor az örömcsepp ragyog~ Forró szememen. ~[
4009 135| mulandó,~De emlékezete, öröme állandó. ~[1831 körül]~
4010 4 | Elrepül a szép kikelet,~ S örömeink elmulnak. ~[1797-1799 között]~
4011 74 | Döfj, ím itt kebelem. Én örömest halok.~Add meg nékem ezen
4012 10 | Nyúgodalmát nem leli: ~Itt az ég örömét ússza,~ Melly úgy buzog
4013 44 | AZ ÖRÖMHEZ~Édes Öröm! oh, tündérek~
4014 54 | eltűnsz,~S mint az álomkép, örömim, reményim,~
4015 74 | édenét?~S hogy még egyszer örömkönnybe borult szemét~Lóridnak karodon
4016 27 | szent zsámolyánál,~S édes örömlángokra buzdulni~ Cherubimi
4017 46 | lángjait.~ Majd elhallgat örömszava,~Lépvesszőre ragad, s fészke
4018 104| Lehet mezőn is; oh, de mint örüljek~Fákkal, füvekkel, ökrökkel
4019 93 | magyar tánchoz jól terme, örüljön!~ Férfierő s lelkes
4020 51 | sorvad.~Éljünk tehát, s örüljünk;~Mert ah, csak egyszer élünk! ~[
4021 100| ugy élt, úgy szeretett s örült,~ Mint
4022 5 | dobog:~ De ah, még nem örültem! ~Mi haszna szívom aetherét~
4023 93 | német mindenben, s csendesen örvend,~ Egyet ölel mindig,
4024 9 | szaggatsz;~Oh, vigyázz, mert az örvényből~ Soha ki nem gázolhatsz. ~
4025 136| Örömre intve csalta össze~ A vadonok ridegült
4026 114| nagyot a széppel kedvesen összekötéd.~A zengőt koszorú emelé
4027 114| égi Lykurgus,~ Amikor összeszedé Ilion énekeit;~Spárta szilaj
4028 136| sámielje ~A port az éggel összezavarva dúl,~Forró porvihara fojtja
4029 111| Mégis azonba' nehéz őket jól összverimezni!~Ámde akármint van; nekem
4030 9 | tömjéned. ~De ki ne térj ez ösvényből,~ Melyen most rózsát
4031 33 | Jer, jer, karjaidon segélj~Ösvényedre! akármerre vezérlsz, megyek! ~[
4032 32 | pálmáiddal~ Feded bé ösvényemet; ~Íme, oltárodra nyújtom~
4033 92 | nem tudtam,~S legkiesebb ösvényimet~ Álmodozva folytattam?~
4034 74 | homályiban,~Míg eltépte magát ösztöne láncain,~S lángérzése szelíd
4035 108| Célra vivő örök ösztöninkkel. ~Munkált az ember, s tárgyaihoz
4036 102| csak úgy tekintetik,~Mint ösztöninknek szenvedő edénye~S nyers
4037 96 | híres ipad szerént~ Ösztönt, paizst, tőrt nyújtva munkálsz~
4038 103| minden népeket~Megjózanít és öszveegyesít,~S kiirt közűlünk minden
4039 112| Mégis azonba' nehéz őket jól öszveegyezni!~Ámde akármint van, zugolódnunk
4040 29 | nélkül,~ A jó rosszal van öszvefonva:~Itt a gazdag nyomva van
4041 119| Ádámtul fogva vegyülnek,~S öszveölelkezvén úgy válnak nagy Pelagusszá.~
4042 119| papirosgáttal választod el, úgy-e?~Öszverohannak azok, gátat, gátlót lesodorva. ~[
4043 71 | korom~Boldog napja alatt öszveszövött veled!~ Mint egy számkivetett
4044 74 | szíve alá vasát,~S forrón öszvevegyült vérök eláradott. ~ Ott
4045 25 | S majd fényes édenében~Öszveviszi lelkeinket~ Hív gerlicék
4046 102| megfeleljenek,~És lelkeinkkel öszvezengjenek,~Ha őket a vak gyermekségbe
4047 95 | A virtus meredek bércein ötle fel;~Pallas fegyvere nyit
4048 113| pályádon fénnyel, hatalommal övedzve,~Mert az erény hatalom nélkül
4049 53 | kedvelt szerető oldja le szűz övét! ~[1800-1804 között]~
4050 96 | Méri, s az ég özönébe' ferdik: ~Mosolygva nézi
4051 87 | cravátos emberkét:~Ha ugy ohajt franc és anglus lenni,~Miért
4052 18 | Myrtusa berkét. ~Téged óhajtlak, ha szemembe' reszket~Bánatos
4053 102| árnyékiba,~S üdvezli a rég óhajtott galyakról~A tarka völgyet
4054 29 | álorcájától,~Szabad lelke fellebb óhajtozik~ E bujdosó csillag hantjától. ~
4055 12 | nyoszolyámban~ Utánad óhajtozom. ~Minden reggel siralomra~
4056 106| Vesztének abban lelték fő okát:~Hogy ottan ími és olvasni
4057 16 | álmodozz,~Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj s örülj.~
4058 106| Numa,~Ninus, Zoroaster így okoskodának,~Tehát mi is! - Oh, de nagy
4059 13 | A vidám Erkölcs s vezető Okosság~ Kincseit osztja. ~Aki
4060 95 | Ez vázkép, s kacagást okoz. ~A fényes Latium s Spárta
4061 106| és olvasni szoktak;~S ez okra nézve ők a könyveket~Elégeték
4062 13 | Sokrates karján mosolyogva oktat:~A vidám Erkölcs s vezető
4063 34 | csapongó elmét szeliden oktatod,~ Mint fellengjen az
4064 96 | Izzadt fürteimen szent olajág lebeg,~ Nevem kiküzdém
4065 87 | Pizseg körűlte ánglus, franc, olasz,~Ki mennél csúfosb, annál
4066 18 | édes~ Oldala mellett. ~[1799 után]~
4067 20 | mezőn,~S a halmok koszorús oldalain ragyog~A százféle gyümölcs
4068 74 | őszült remetét a Tihany oldalán~Ismértem. Sivatag sziklaüregben
4069 74 | szeretett Sándora bírta már,~S oldhatlan kötelek közt vele egyesült.~
4070 37 | gonosz vádak soha fel nem oldják~A magyar szívnek kötelit:
4071 104| És a világok systemáit oldjuk;~Majd a morálnak mély törvényein~
4072 3 | földre az isteni~Szikrát, ez oldott a butaság alól.~ A bölcs
4073 52 | Jertek gyúlt kebelem lángjait oltani:~ Égek! Szívem
4074 87 | járulnának~Hermionénk szentelt oltárához?~Hányat találsz, kik édes
4075 32 | Feded bé ösvényemet; ~Íme, oltárodra nyújtom~ E pindusi szálokat,~
4076 114| belénk.~Mint egy hősi Pelops, oltárt, pályákat emeltél~ A
4077 45 | hívség? ~Kínomat mért nem olthatja~ Sem idő, sem ész?~Sőt
4078 71 | bucsuzó csókjaid éltemet~ Oltják, s földre rogyom veled,~
4079 103| meghajul,~Hegyek lehullnak s olvadnak vizekké,~S örök helyéből
4080 28 | szerelmesek~ Szívekben olvadoztak, ~Most a gyászos romladékon~
4081 104| rendein,~Szívünk örömre olvadozva repdez~A zengzeteknek szép
4082 106| okát:~Hogy ottan ími és olvasni szoktak;~S ez okra nézve
4083 78 | Kazinczyt s házi isteneit,~Hadd olvassam lelke bérét, örömeit~
4084 40 | jeget meggyújthatod; ~Oh, olvaszd el Nacám szívét,~ Szívemhez
4085 48 | álnok?~Byblis szerént nem olvaszt~Vízzé szerelmem engem:~Nem
4086 9 | Virítnak zöld pályádon. ~Olyan vagy, mint egy szűz rózsa,~
4087 120| Mégis azonba', ha szép akar olykor lenni, mivé lesz!~Hány csecse
4088 90 | mint az orkán s mint az olympi láng,~Megráztad a gőztorlatok
4089 133| Zengett a haza szent lángja; Olympia~ Istenfiakkal küzdve
4090 86 | Megnyilt előtted fényes Olympiád,~Indúlj vezéred zöld koszorús
4091 94 | volt. ~Dirce zengőjét, ki Olympiának~S Peliont égig ragadó gigásznak~
4092 38 | Flaccus! eldőlt már az Olympig ötlő~Róma, s a roppant Capitoliumnak~
4093 43 | harsány~Hattyu szerént az Olymptetőken: ~Én itt, az elzárt béke
4094 92 | A rózsakor elrepül!~Olympusra más isten hág,~ S Dodona
4095 58 | Hat nagy királyok fegyvere omla rád,~Tűzláng borítá Austria
4096 30 | Melancholia!~A puszta vár bús omladékain~ Nyögdelő lágy szellő
4097 86 | határait,~ A századok bús omladékin~ Állva marad, s
4098 26 | völgy ölében,~S csörgő vizek omladoznak~ A vadrózsák tövében: ~
4099 19 | tetein sok régi erős vár~Omladozó falain lebeg a mult hajdani
4100 28 | kevély ormai~ Rakásra omladoztak! ~Ott az eldőlt sírköveknél,~
4101 22 | Népek születnek, trónusok omlanak~Lehelleteddel, s a te szemöldöked~
4102 100| Látom Théba kevély tornyait omlani~ S a
4103 108| e nagy század erőseit~S omló trónusait? ki Agamemnonát~
4104 23 | fegyverivel csatáz:~ Őnéki a bércbástya csak por~
4105 17 | Melyért halandók véreket ontanák;~ Nincs itt gonoszság
4106 58 | sereg~Kész érted önként ontani életét.~ Oh, bátran
4107 129| isteniért~Bátran vívok, hősien ontok vért.~S nem rettegem a setét
4108 55 | Vissza nem adja. ~Minden órádnak leszakaszd virágát,~A jövendőnek
4109 97 | A hérók leánya magányos óráin,~S a szebb lelkek gondjaiba
4110 26 | elkeseregni. ~Gyakran éjféli órákon~ Látsz te itt sirdogálni,~
4111 70 | Angyali érzéssel tölt édes órákot~ Cypris
4112 82 | gonoszság titkos céljait,~Mint őrálló bírák, meggátolák;~Melyért
4113 9 | labyrinthjait. ~El ne hagyd őrangyalodat,~ Hív, szelíd erkölcsödet;~
4114 65 | veszedelmes árt,~ S őrangyalunkat visszahozták~ A
4115 9 | kellemei~ Mosolyognak orcádon,~S az életnek örömei~
4116 3 | tebenned buzgani véreket~S orcádra öntött nemzeti lelköket;~
4117 27 | csókok törülgetik~ Gyöngy orcádról kegyes könnyeid,~S rég ohajtott
4118 5 | PHYLLIS~"Még most teljes orcáimon~ Rózsabimbó fakadoz,~
4119 97 | könnyeit, s száritsd el orcáin. ~S midőn karján "Melancholiámnak"~
4120 47 | én~Némán lehajtom elholt~Orcámat, és szorongó~Keblem döbög,
4121 115| jő a sok aggság.~A vidám orcát halovány hidegség~Váltja
4122 83 | Éli örömmel. ~Nyájas orcával szegi meg falatját~A barátságnak
4123 129| hajítni,~Ha téged a bús Orcus elnyel? ~HEKTOR~Drága hölgyem,
4124 87 | nektárját~Mind itt, mind Orczyd s Rádayd keblén. ~[1809.
4125 2 | Búsult tigrise, amidőn~Ordít kölykeiért, s körme viaskodik.~
4126 62 | fel alvó nemzeti lelkedet!~Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély,~
4127 127| sohajtva. ~Mint mikor a vasból ordítva kiront az oroszlán,~S Núbia
4128 109| S emberi jussaitoknak őre; ~S ki, mint dicső nap fergetegink
4129 67 | acél-~Závárok s iszonyú őrebek őrizék.~A pajkos Szerelem
4130 9 | sem merül. ~Ezek légyenek őrei,~ Kedves gyermek, szívednek!~
4131 57 | Látom hazámnak fegyveres őreit~Réműlt futásban; látom az
4132 74 | zsámolyát,~S a himnuszba vegyült orgona hangjai~Buzgón ömledezék
4133 103| mennydörgő szavára~A zordon inség óriási tornya,~S mint hullanak
4134 67 | Závárok s iszonyú őrebek őrizék.~A pajkos Szerelem mint
4135 21 | Boldog népeidet Títusok őrizik,~Kik mindannyi atyák és
4136 56 | E bujdosó csillag ezer orkánjait~ Bévont szemünk nem
4137 38 | virtus menedéköléből~A vad orkánok s habok üldözését~
4138 36 | bölcs lelkét levezetted az Orkus~Tornácába, hogy ott Ithakának
4139 129| S nem rettegem a setét Orkust. ~ANDROMACHE~Nem hallgatom
4140 89 | idegent cserélt,~ A nemzet őrlelkét tapodja,~ Gyermeki
4141 124| oh magas Murány,~Letörni ormod büszke tornyait,~Rabláncra
4142 74 | Zöld pártája körülfűzte az ormokat?~Ott hajdan ragyogó tornyok,
4143 104| szabadság s tréfa a szakács;~Ornnét Palinkhoz, Pécel dallosához~
4144 105| kaptára vonni?~Bárányt, oroszlánt egy rekeszbe zárni?~S ki
4145 112| lantod táncra ragadja,~Mint Orpheus hajdan vadakat, fát, Thrácia
4146 121| Csengőkkel tele van füle, orra, kalapja, bokája,~S mely
4147 126| készül!~ "Tollat az orrába!" - Zápokat adjon, ugy-e? ~[
4148 69 | külszín fedi a valóság~Puszta országát bibor állepelben;~Ámde a
4149 63 | FELSŐBÜKI NAGY PÁLHOZ, AZ ORSZÁGGYŰLÉS ALATT~Már midőn a föld letapodva
4150 37 | nevelőjének választatott ~Mennyi országok s koronák reményét~Vetted,
4151 23 | fegyverivel vivott,~ Midőn az országos Dunának~ Partjaiból
4152 63 | hadi öltözetben.~Látlak országunk ragyogó gyülésén:~Ott merő
4153 3 | S kormányra termett őrszemekkel~ Szélveszeket zabolázva
4154 101| sebjét nem felejti,~Sem orvosolni nem bátor s kemény,~Hanem
4155 6 | Szánj meg, Kegyes! légy orvosom:~ Ne hagyj holtig epedni. ~
4156 22 | véráldozattal kérte vissza~ Ősei szent viadalma bérét, ~Révpartra
4157 22 | Kar, mely dicsőűlt őseidnek~ Rettenetes hadait
4158 58 | tetszik, elhúnyt párducos őseink~ Támadtanak fel hamvaikból~
4159 64 | A bűnnek kegyes ostora. ~S hogy mindent megelőzz,
4160 89 | bosszús egeknek~ Ostorait nyomorult hazádon? ~Nyolc
4161 37 | belső tűz s fene üldözések~Ostorát nyögték! de az égbe ért
4162 1 | bosszús egeknek~ Ostorozó kezeit hazádon? ~Sok századoknak
4163 103| vidékit~Ádáz bolondság tölti, ostorozza,~S undok zsiványi barlanggá
4164 108| üszkeit, a Tridens~S villám ostromait, a lerogyott gigászt,~
4165 22 | Hány századoknak szélveszes ostromin~Harcolt szerettem nemzetem
4166 89 | mely sok ádáz~ Ostromokat mosolyogva nézett. ~Nem
4167 43 | mennykövek közt~A meredek falat ostromolja? ~Múzsám mosolygóbb tájakon
4168 84 | buzgón törekedsz s gátokat ostromolsz,~Hogy fáklyáddal egünk fellegeit
4169 63 | Itt Cicerónk vagy. ~Ósz atyáink közt fiatal korodban~
4170 29 | gyönyörűségek,~ Melyeket egy őszi szél hervaszt! ~Boldog,
4171 60 | világ szent óráit élem. ~Az őszibogárnak búsongó hangjai~ Felköltik
4172 76 | A tündér Amathus bájai oszlanak~Éltem gondjai közt, a komoly
4173 29 | mosolyogva néznek~ Porfedelök oszlatójára,~A jámborok békes szívvel
4174 33 | lángjai~Mint Pharus lobogó oszlopi, fénylenek.~ Jer, jer,
4175 23 | Mint hajdan a nagy Delius oszlopit,~Delphus csudáit napkelet,
4176 28 | gyomrában,~A töredezett oszlopok~ Között, örök homályban. ~
4177 116| leltem a jó Vajkit, az édes őszt,~Itt a téti szelíd énekelőt,
4178 15 | OSZTÁLYRÉSZEM~Partra szállottam. Levonom
4179 128| mindent, de csak együtt osztanak áldást.~Nép esze a törvény,
4180 82 | tudományok szent kincsét osztani,~S minthogy saját komolyságát
4181 13 | vezető Okosság~ Kincseit osztja. ~Aki a széppel köti öszve
4182 32 | Gyenge esztendeimet,~Te osztod fel vállaidra~ Még most
4183 101| Nem játszik a sors kéjje ővele,~Sem a hatalmas durva büszkesége,~
4184 48 | virágot~S mint a folyót az őzek! ~[1800-1804 között]~
4185 37 | Századok várják, diadalmi paeant~Századok zengnek, s maradékainknak~
4186 87 | egyéb,~Mint kártya, bor, pagát, szeles dagály?~Ne véld,
4187 87 | felébrednek~Az égi szent paizs villámjára,~Nem fut versenyt
4188 113| mint ki Athéne~Díszei közt paizsán viselé a mennyköves Ámort,~
4189 109| Annak, ki gunyhótok paizzsa~ S emberi jussaitoknak
4190 67 | iszonyú őrebek őrizék.~A pajkos Szerelem mint kacagott ezen!~
4191 58 | Nem a magyar szív vívta ki Pálfyval?~ Nem a magyar s Nádasdy
4192 63 | FELSŐBÜKI NAGY PÁLHOZ, AZ ORSZÁGGYŰLÉS ALATT~Már
4193 104| tréfa a szakács;~Ornnét Palinkhoz, Pécel dallosához~És mindazokhoz,
4194 95 | szemed~ Függött Palladiumjain. ~Láttad Deukaledon fennyen
4195 2 | magyar!~Míg győző eleid pallosa combodon~ Csattog: győzni
4196 63 | atyáink közt fiatal korodban~Pálmaágakkal koszorús fejedre~A kitündöklő
4197 98 | vetetted,~ S isteni pálmádat váltja töviskoszorú.~Amely
4198 32 | Öntözgeted fejemet,~S örökké zöld pálmáiddal~ Feded bé ösvényemet; ~
4199 87 | Olympián,~Csak a győzők pálmáit bámúlja. ~ Hányat találsz
4200 84 | vezetsz~Minket Delphi magasb pálmavirányihoz,~Olly buzgón törekedsz s
4201 100| vetem,~A nagy Persepol és Palmyra képe int;~Látom Théba kevély
4202 114| után.~Eltűntél, de ha majd palotád márványi lehullnak,~
4203 108| Keszthely béavatott szent palotáiba,~ Ti, éltető Ceres s
4204 95 | Pécs szent erdeiben, szent palotáiban,~ S ez gerjeszti
4205 84 | Néked vajjon ezért lészen-e pályabér?~Vagy tán csak csalatás
4206 86 | nyomán,~ A nem halandók pályabérét~ A haza szent keziből
4207 96 | halált,~ Miolta tőled pályabért nyert,~ Oh haza
4208 73 | s megyek~Rendeltetésem pályafutásain,~ A jobb s nemesb lelkeknek
4209 33 | mellemet.~Jer, jer, légy kalaúz pályafutásomon!~ Fáklyád mennyei lángjai~
4210 102| nemet~Letiltva minden főbb pályáiról,~Guzsalyra, tőre kárhoztatni
4211 87 | Szólj! és ne csüggedj a jók pályáján!~A virtus, hidd el, nem
4212 114| egy hősi Pelops, oltárt, pályákat emeltél~ A görög ég,
4213 32 | révéig~ Kísérsz setét pályánkon. ~Bíbor fátyollal fedezed~
4214 114| vegyültél,~ S játszva nyitál pályát isteni célod előtt.~Míg
4215 133| ez nyit nekünk, ím, élisi pályatért~Rákos hős mezején. Hallom
4216 133| Hallom a pályazajt~ S a pályazajban Széchenyink hős~
4217 133| Rákos hős mezején. Hallom a pályazajt~ S a pályazajban Széchenyink
4218 2 | Ámbár rég heverész a puha pamlagon.~ Nézd: most felköti
4219 68 | MEGELÉGEDÉS~ Nem kér kínai pamlagot,~Sem márványpalotát a Megelégedés.~
4220 21 | zöld halmai nyílanak,~Hol Pán legjelesebb barmok után
4221 18 | reszket~Bánatos lelkem kiütő panassza:~Téged a legszebb fiatalka
4222 72 | enyészet~ S Philomele panasza: ~De én komoly szemet vetek~
4223 45 | Sohajtásaim. ~Philomele panaszai~ Nevét zokogják,~A csillagok
4224 84 | bábokat;~Önnérzése dicső Pantheon annak és~A jók szíve alatt
4225 86 | Benned örök neve Pantheonját. ~Dicső előkép várja figyelmedet.~
4226 120| félre kalapját!~Tarka piros pántlik repdesnek előtte-utána,~
4227 88 | magányosság rideg alkonyában~Paphius fényes csalatásit éli;~Égi
4228 119| Pelagusszá.~S te azokat papirosgáttal választod el, úgy-e?~Öszverohannak
4229 64 | FERENCHEZ~Astraeánk koszorús papja! Polymniám~Példás érdemidet
4230 103| embervérrel áldozik;~Emez vakító papjának ganéját~Mint szent ereklyét
4231 90 | Mint egy szivárvány, tarka párák~ Kölcsönözött ragyogásaikkal: ~
4232 129| HEKTOR~Drága hölgyem, parancsolj könnyeidnek,~Tisztem, tüzem
4233 87 | S hol én tanácslok, ott parancsolsz te;~S ha bér helyett gyakran
4234 94 | Scamandert,~Aki a zordon Rhodopén parancsolt~Kőnek és vadnak s Rhadamanth
4235 2 | szűl gyáva nyulat Núbia párduca.~ Thétis nagy fia sem
4236 63 | vont. ~Nagy, midőn tündér paripádra szöktél,~Nagy, hazánk kormányvezető
4237 62 | harsogását,~ A nyihogó paripák szökését ~Bátran vigyázom.
4238 1 | tud ugró~ Gyors paripán leragadva szökni. ~Ó, más
4239 75 | Bengala öblein,~Tajtékos paripát sem zaboláz keze~Harsány
4240 106| a nagy Róma csüggedése~S Párizsnak ádáz harca egy eset?~Tenéked
4241 93 | lejtve kering le,~ S párját karja közé zárja s lebegve
4242 133| alkony enyhületén kalász-~Párnáján pihenő lyányka szelíd dala~
4243 43 | kell borostyán, nem kiáltó~Pároszi kő nyugovó poromra. ~[1800-
4244 74 | s rengeteges vadon~Zöld pártája körülfűzte az ormokat?~Ott
4245 53 | Boldog, boldog az, akinek~Pártáját szerelem myrtusa váltja
4246 95 | A villám ura ott iktata Parthenon~Felsőbb pitvariba, s béavatott
4247 37 | Konnidas márványt nyere Parthenonban.~Adj Trajánt nékünk s kegyes
4248 20 | KESZTHELY~Itt, a kék Balaton partja virányain,~Hol minden mosolyog,
4249 23 | országos Dunának~ Partjaiból Helikont idézett. ~A bölcs
4250 35 | Aeoli hárfa ez~ A Rába partján. Oh, mi tündér!~
4251 114| György hamvaira ~Keszthelyi partnak evez ladikom, mosolyognak
4252 20 | gerezd;~Itt a keszthelyi zöld parton emelkedik~A csendes Helikon.
4253 124| asszonyod~S rabláncra véle a pártos magyart. ~(Meg-megállva
4254 62 | Prusszia trónusát,~A balti partot s Ádria öbleit~ Vér
4255 22 | hazánk,~Nem dúltak ádáz, pártot ütő hadak,~ A szent
4256 15 | OSZTÁLYRÉSZEM~Partra szállottam. Levonom vitorlám.~
4257 106| Hát vandalok közt nincs-e pártütés?~S nem félt-e Caesar a vad
4258 92 | aranyszázad istene~ Pásztorai közé kene. ~Ah, de mint
4259 133| csend fedi a mezőt,~S a pásztorkalibák gőze a völgybe szállt.~
4260 127| lettek,~Büszke tatár lovagok patkói tüzelgtek az elszórt~Spárta,
4261 129| hol már Achilles fegyvere~Patroklusnak áldozik vérrel?~Ki fogja
4262 21 | az istenek~Bőv mértékje pazarl büszke határidon.~Boldog
4263 87 | Tudják, hogy a hiú dagály s pazarlás~Nem fény, hanem ádáz bolondság:~
4264 109| te is hát, Festetics, és pazarlj!~Mútasd: mint szereti a
4265 105| becsülni a pénzt rútnak érzi,~Pazérlja, s fogytán a fejébe lő. ~
4266 116| széplelkü nemes magyart,~Pázmándit s szeretett szíve kegyes
4267 59 | zsengéi vegyes koszorúkban,~Pázsitos ösvényed violák közt tévedez
4268 104| szakács;~Ornnét Palinkhoz, Pécel dallosához~És mindazokhoz,
4269 95 | buzgatta ama főpapi lantverőt~Pécs szent erdeiben, szent palotáiban,~
4270 82 | vigabbnak érezé magát,~A dús pediglen sokkal gazdagabbnak. ~
4271 133| diadal fiát!~Eurus szűlte pején mint viva, nyerve díjt;~ [
4272 119| öszveölelkezvén úgy válnak nagy Pelagusszá.~S te azokat papirosgáttal
4273 65 | a te eszed s erőd.~Melly példa voltál! Esmeri nemzeted,~
4274 33 | hangjai töltik el.~ Példád élteti mellemet.~Jer, jer,
4275 87 | díszeit,~Hogy a nagyság dicső példájával~A virtus magvát plántáld
4276 64 | koszorús papja! Polymniám~Példás érdemidet merje-e zengeni?~
4277 43 | maeoni kürtöket~Alcid s Pelídes isteni tettein,~Fellengjen
4278 1 | érdemet~Szerzett az ifjú Pélides utjain,~ Most íme -
4279 94 | zengőjét, ki Olympiának~S Peliont égig ragadó gigásznak~Harcait
4280 114| önte belénk.~Mint egy hősi Pelops, oltárt, pályákat emeltél~
4281 76 | felesét s néhai biztosát.~Nem pendíti meg azt már soha semmi tárgy,~
4282 35 | Kisfaludynk koszorúkra méltó. ~Pengesd szerencsés lesbosi lantodat!~
4283 72 | képére,~S csak szomorú dalt pengetek~ Hesperus intésére. ~
4284 66 | karodat Lycurgus~Veszte és Pentheus letörött királyi~Polca s
4285 128| esze a törvény, mely nélkűl pénze veszélyt hoz.~Míg törvényidnek
4286 128| törvényidnek hódolni fog, angol! a pénzed,~Addig hódol a pénz neked
4287 128| Addig hódol a pénz neked és pénzednek a tenger. ~[1828]~
4288 105| vadássza,~Kucorgva koldul, s pénzen vesz tehert;~Emez dühödve
4289 105| ellenségeik,~S az istenekkel perbe szállni készek?~Vagy tán
4290 101| Újabb veszélyt hoz minden percenet.~Itt a mosolygás sírással
4291 74 | lelkem epedve várt~Minden perceneten, s érted imádkozott!~Oh
4292 104| és jele. ~ Maradj s perelj te Pesten, s élj vidáman~
4293 129| visznek,~Ezen karok őrzik Pergamust;~Tiértetek, hazánk isteniért~
4294 22 | Trézia karjain~Köztűnk Perikles napjai nyiltanak;~ Saturnus
4295 20 | nagy férfi, kinek lelke periklesi~Századnak született, s aki
4296 104| Nem szebb-e Pesten vígan perleni~Werbőczi hajló nyelvén,
4297 100| melyre szemem vetem,~A nagy Persepol és Palmyra képe int;~Látom
4298 105| hasznát nem veszi,~Mint a perúi rab, mindég aranyt ás,~S
4299 21 | Kárpátidnak arany gyomra kevély Perut~Felmúlván, örökös kincseit
4300 104| roppant bércfokáról~Szédülve Pestnek tornyait tekintem~S a száz
4301 104| nekem,~Hogy én Budáról s Pestről énekeljek. ~ Midőn Budának
4302 35 | keserved mennyei hangzati~ Petrarca, Sappho hervadatlan~
4303 84 | tapsai közt a fejedelmi csók.~Petrarcát ragyogó győzedelem-szekér~
4304 78 | Hol vagy te, Széphalom? - Phantáziám bája!~ Jer, mutasd meg
4305 100| engemet?~Oh, ismérem ezen phantomi lét körét,~
4306 87 | Cato villám-~Szózatja s Pharsal vérpatakjai~A római lelket
4307 64 | sivatag rejtekiben lakó~Elméd phárusi láng a szövevény között:~
4308 83 | asztalánál, mint az öreg Philémon,~ Égieket
4309 119| EGY PHILOLOGUSHOZ~A Tisza és Duna már Ádámtul
4310 35 | Hamvaidon nyögi Phíloméle. [1803 körül]~
4311 75 | csillagok~Hosszú éje után: én Philoméleként~Üdvezlém az arany nap piruló
4312 109| S tükreidet biborozza Phoebus! ~S ti, csendes ernyők pásztori!
4313 34 | Matthisson himzését~S a tiburi Phoenix magas ömledését~ Egy
4314 127| százévek fedte porából~Felkele phoenixként maradékit védni Lykurgus,~
4315 25 | majd mikor porunkból~ Phönixként felkelendünk,~Tiéd leszek,
4316 5 | PHYLLIS~"Még most teljes orcáimon~
4317 103| Ott a falukban s városok piarcin~Jár kóborolva a sok meztelen
4318 9 | fakadoznak~ Kellemeid bimbai,~Pihegnek már s dagadoznak~ Melled
4319 18 | Mint az elfáradt utazó, pihegve~Térek ernyődhez, s fejemet
4320 133| enyhületén kalász-~Párnáján pihenő lyányka szelíd dala~
4321 74 | alkonyaton melleje ültetett,~Ősz pillái alól könnye kicsordula,~
4322 45 | A vértől veszi. ~Egy pillanat tüneménye~ Múló örömünk;~
4323 87 | tanítani,~És nem tud lopni, sem pillét vadászni,~S más illy nagy
4324 102| virúlatin,~Hol a teremtő Pindar díthyrambja~Harsogva zúg
4325 108| Kalpe szirtját~ Pindari láng-ajak ömledezze; ~Ti,
4326 133| lényt!~Ezt harsogta örök Pindaros és Horác,~ Ez isteníté
4327 38 | HORATIUSHOZ~Róma fenséges szavu Pindarussz,~Flaccus! eldőlt már az
4328 32 | oltárodra nyújtom~ E pindusi szálokat,~Tömjénem, myrrhám
4329 77 | undokat,~ Melyek zavarták Pindusunknak~ Szent ereit s
4330 104| ki vad szeméből,~S lesujt pipádért, hogyha nem vigyázsz,~Szemét
4331 42 | módit ő nem ismeri,~ Sem piperéit,~Ah, mégis oly szépen szedi~
4332 72 | A csillagok boltjára,~S pirholagos lánggal gerjed~ Az esthajnal
4333 116| bús felleg alul hajnali pírjait~ Az élet újra rám mosolygá,~
4334 12 | bíborszínnel~ Az égen pirosodik:~Árvád lankadozó szívvel~
4335 60 | könyökemre dűlök,~ Kanócom pislogó lángjait szemlélem,~A képzelet
4336 95 | iktata Parthenon~Felsőbb pitvariba, s béavatott szemed~
4337 87 | minden nép udvarlókat küld.~Pizseg körűlte ánglus, franc, olasz,~
4338 87 | példájával~A virtus magvát plántáld szívünkbe.~Majd, mint egy
4339 82 | A TUDOMÁNYOK~Allegoria Plato után ~Midőn e földet elhagyá
4340 10 | A gyönyörű érzésre,~S Plátó karján emelkedik~ Égi
4341 77 | Kegyek életadó virányin. ~Plátói nyelved s lelked idézte
4342 131| PLATON~Mennyi vajúdással nyítod,
4343 78 | Hadd lássam, mint éli Plátónk szebb világát~ Áon mirtushalmain,~
4344 104| morálnak mély törvényein~Platónkkal újabb s szebb respublikákat~
4345 18 | sietek nyugodni.~Itt lelem Plátót, Xenophont s Ilissus~
4346 28 | a forró lelkesedés.~ Plutarch karjára dűlve. ~Itt emeli
4347 105| Azok, kik a szent Catot pökdözék,~S a bölcsek atyját méreggel
4348 102| istenekhez int;~S hol a poesis nyájas istenei,~Szemünkhez
4349 136| csuda két virágit: ~A szent poézist és a dicső erényt,~Melyek
4350 105| hozván magával,~Üstökre, pofra kél akárkivel. ~ Elég.
4351 104| árja;~S az ép gyomornak egy pohár elég. ~ Ha van mit ennünk,
4352 16 | Gerjeszd a szenelőt, tölts poharadba bort,~Villogjon fejeden
4353 66 | néztem,~S éltető lángját poharadnak ajkam~
4354 21 | sorhegyek oldalin~Bacchus tölt poharat, s néked az isteni~Nektár
4355 49 | öszve,~Villogjon a dicsőség~Polcán Napóleonnal;~Hirdesse győzedelmét~
4356 87 | dagály?~Ne véld, hogy ez nagy polcának körét~Méltón betöltse; elszédűl
4357 64 | Corvin tára teáltalad. ~A polgári töl-ág s delphusi laurusok~
4358 87 | fényüzés és a bujálkodás~A nagy polgártestben lassú méreg;~De illy csekély
4359 87 | népet,~Az erkölcs minden polgártestnek lelke,~E talpon áll létünk,
4360 88 | kies annak útja;~A hideg pólus s szomorú sirokkó~
4361 80 | koszorúzd a te Kazinczydat!~Pólyád szebb örömébe mártsd~
4362 100| remény?~Agyváz altat-e vagy pólyadal engemet?~Oh, ismérem ezen
4363 77 | belénk Helikon malasztját. ~Pólyádba' paeán rengete tégedet!~
4364 111| szonettje.~Üldöz s faggata már pólyámban, faggat örökre,~Mint minden
4365 33 | ágakat.~ Itt kent fel Polyhymniád,~S eddig nem töretett hellai
4366 64 | Astraeánk koszorús papja! Polymniám~Példás érdemidet merje-e
4367 31 | Mint az egek dicső pompája. ~Igy van minden! változhatlan
4368 81 | Csókold vissza képén tavassza pompáját,~S zendítsd meg körülte
4369 28 | Hol a vadonnak csudái~ Pompájokat mutatják,~S a természet
4370 79 | vele,~S vágyásaid legfőbb pontját bétölthetném! -~Hagyján!
4371 127| kinyilék! százévek fedte porából~Felkele phoenixként maradékit
4372 100| Sírod partjain és porán. ~Jertek, bámulatos bajnokok
4373 1 | Régi nemes magyarok porára! ~Fegyverre termett szép,
4374 83 | Atrídák ragyogó dagályát~Tarka pórázon mosolyogva nyögje,~S Tantalus-szájjal
4375 51 | rubintja~A vad halál kezében~Porban heverve sorvad.~Éljünk tehát,
4376 86 | kitörli. ~A kincs ha bájol pórcsapodárokat,~Büszkén körülnéz a sybaríta
4377 29 | erősek mosolyogva néznek~ Porfedelök oszlatójára,~A jámborok
4378 106| zavarja,~A Dózsa, Hóra gyilkos pórhada~Mind a tudósok s könyvek
4379 27 | szeretett tárgyadat~ E porhalom s mohos temető. ~Ott lebeg
4380 31 | szárnyait,~Nem tartja itt fojtva porkötélben~ Az égi tűz nemes lángjait. ~
4381 69 | ligetek lakója,~Már midőn a porkötelet lerázta~
4382 90 | HAMVAIHOZ~Leomlom én is szent porodon, nemes!~A jókkal együtt
4383 74 | szép gerlicepár jött ki porokból, és~E csendes ligetek sátoriban
4384 133| virultán~ Vert dalodat porom érzi majdan. ~[1830]~
4385 43 | kiáltó~Pároszi kő nyugovó poromra. ~[1800-1804 között]~
4386 100| ömlede, mint enyim;~Minden porszem ugy élt, úgy szeretett s
4387 87 | jószágait~Százféle népek pórszemetjével.~Azt vélnéd, egy világgyőző
4388 25 | ejts! ~Hiszen, majd mikor porunkból~ Phönixként felkelendünk,~
4389 58 | Sírba leszáll hidegült porunkhoz: ~Mindenfelé dob s tárogató
4390 136| összezavarva dúl,~Forró porvihara fojtja az életet. -~
4391 123| szörny új fejeket terem,~Posványával együtt vesztheti Hercules,~
4392 82 | hatalmasoknak;~Az erő nemlétét pótolá ravaszság,~S rettentővé
4393 87 | De azt azok más jókkal pótolják:~Az ész s a kéz míveltségével,~
4394 121| csuda: a táncost kötelén a pózna vezérli! ~[1822-1823 körül]~
4395 126| Kölcsey, megmérted lattal, póznával, icével~ Lelkemet, és
4396 57 | tébolyogva,~ S Bécs s Pozsony érckapuit vivatlan ~Kitárva!
4397 129| majd, rozsda rágja vasát,~S Priám bajnok nemzete kivész.~Oda
4398 96 | BÁRÓ PRÓNAY SÁNDORHOZ~Mint a szerencsés
4399 62 | készti. ~Egy nap lerontá Prusszia trónusát,~A balti partot
4400 106| tudósok s könyvek mívei?~Hát Prussziának s Bécsnek trónusát~Csak
4401 87 | a magyar bolond:~Nem tud pumit, szajkót tanítani,~És nem
4402 120| Vízbül sert pancsol, borbul puncsot s aszu bort főz,~Ökrébül
4403 67 | Fojtva erősödik,~ Mint a puskapor és harag. ~[1804-1808 között]~
4404 103| eltörültetett.~Éj födte a föld pusztaságait,~Éj, melybe számos századok
4405 82 | dobzódások veszély,~És a pusztítás ádáz balgatagság;~Hogy minden
4406 102| szörnyeit,~Indúlatinknak pusztító dühét~És a szerencse játékit
4407 59 | Halmozd kincseidet, dúld, pusztítsd Bengala partját,~Ussza körül
4408 133| nekem a világ.~S mint egy Pygmalion szobra, ölem hevén~
4409 39 | lelem~ Szép ideálját,~Pygmalionként ölelem~ Kedves bálványát,~
4410 54 | el engem!~Menj az égtartó Pyrenéken által,~Menj az északnak
4411 96 | ügyében. ~Jer, jer, borulj le Pythia zsámolyán,~S honnunk isteninek
4412 35 | zeng! Aeoli hárfa ez~ A Rába partján. Oh, mi tündér!~
4413 2 | nem gyülevész csoport,~Nem rabbérbe emelt bús buzogányt keze.~
4414 89 | Róma ledűl, s rabigába görbed. ~Mi a magyar most? -
4415 105| változó eszének~S itéletének rabja lenne Múzsám.~Gúnyolja bízvást
4416 102| adva van,~Játéka, kénye rabjává alázta! ~ Te megboszúlva
4417 29 | életünk szűk kerűlete. ~Rabláncok a földi szenvedések,~
4418 125| hervadtam én,~ Míg rabláncom szaggatám,~Míg a csalfa,
4419 31 | másiknak por a hazája. ~A rablelkek örök setétségben~ Bolyongnak
4420 53 | Későn nyílt szemed árjai~Rabságod kötelét meg nem emészthetik!~
4421 87 | nemzetét~Ugy, mint azok, kiket rabul majmol?~Vagy tudja-é, midőn
4422 58 | kemény~Horvátok és vad rácok erős hada~ Táborba szállott,
4423 87 | Mind itt, mind Orczyd s Rádayd keblén. ~[1809. dec. 31.]~
4424 40 | szemét,~ Kebledbe hadd ragadjon... ~[1800-1804 között]~
4425 94 | Olympiának~S Peliont égig ragadó gigásznak~Harcait dörgé:
4426 133| húnyik,~ S nem ragadoz dala árja többé ~Tündér
4427 33 | BENEDEKHEZ~ Éván! merre, hová ragadsz?~Mely szentelt ligetek boltjai
4428 35 | Álom-e vagy csalatás ragadt el? ~Nem, nem csalódtam.
4429 57 | A haragos buzogányt ragadván, ~Gigászerővel harcra szegült
4430 129| Itt hever majd, rozsda rágja vasát,~S Priám bajnok nemzete
4431 90 | párák~ Kölcsönözött ragyogásaikkal: ~Te, mint az orkán s mint
4432 38 | Camoenád~A dicsőségnek tetején ragyognak.~A halandóság köde fel nem
4433 22 | királyi~ Homlokokon ragyogott az erkölcs. ~Mindenható
4434 3 | A hatalom s tudomány ragyogtat. ~Minden nagy és szép, mellyet
4435 10 | Anadyoméne szállt. ~Cynthia így ragyogtatta~ Latmus virulmányait,~
4436 70 | napja, eged délpontjára,~Ragyogva omlik rám fényed hév sugára.~
4437 56 | Koszorúzza fejem legdicsőbb ragyogvány~ A szerencse karjain; ~
4438 24 | Mi a földi élet s minden ragyogványa~ Nélküled, oh boldog
4439 126| időbe dugád.~Ah, de segélj rajtam, ketrecben kotlani készül!~ "
4440 10 | szépségeket~ Alkotó kéz rajzolja. ~Ott a bölcset elkábítja~
4441 45 | csillagok fénysorai~ Nevét rajzolják. ~Valamerre járok-kelek,~
4442 132| Herder, az álom?~"Normánnak rakiát töltsetek és aszubort." ~[
4443 28 | A Visszaemlékezés,~Itt rakja le zöld sátorát~ A bölcs
4444 1 | vérbe merült kora,~ Rákóczi vérengző haragján~
4445 133| nekünk, ím, élisi pályatért~Rákos hős mezején. Hallom a pályazajt~
4446 24 | változtatni,~S mezei gyümölccsel rakott asztalkáját~ A mennyei
4447 10 | virulmányait,~Hogy Endymionra rakta~ Isteni szűz karjait. ~
4448 105| serge is~Bizarr agyakkal rakva, tömve van.~Az egyik a szent
4449 32 | orca kellemei~ Komor ráncokra gyűlnek. ~Ami most ifju
4450 74 | karja közé rogya.~Testek rándulatit festeni nem merem,~Sem tördelt
4451 105| értelem van.~Ez a hiú fényt s rangokat vadássza,~Kucorgva koldul,
4452 100| Egy rangot s nyugodalmat adsz. ~Akit
4453 96 | maradékaimnak. ~Hová, hová ránt ömledező hevem?~Oh, érzem
4454 56 | Bánatos érzéssel nézek vissza rátok,~Ti szelíd szerelmek s vidám
4455 82 | Az erő nemlétét pótolá ravaszság,~S rettentővé lett láthatlan
4456 82 | fajzatoknak.~Nem észt, hanem ravaszságot lopott,~S csak azt adott
4457 84 | fennmaradand neve;~A némult ravatal zárait eltöri,~S a villámvezető
4458 85 | biborral~Fested, és a bús ravatalba fényes~
4459 29 | Hordozza és le nem rázhatja. ~Oh, de mitől válunk oly
4460 108| és szelek~ Csattogva rázzák, zeng fölötte~
4461 29 | hervaszt! ~Boldog, ki a reá mért láncokat~ Itt nemesen
4462 18 | Itt nem aggathat rabigát reájok~ A buta
4463 1 | gunyolásra méltó. ~Átok reátok, Harpia fajzati!~Erkölcseinket
4464 74 | alatt ajtaja megnyilék,~S a régen-siratott karja közé rogya.~Testek
4465 27 | Bíborszínben kívánt reggele. ~Vár tégedet is e dicső
4466 56 | gondjait,~ Éltem vidám reggelén. ~Mélyen illetődve búcsúzom
4467 27 | Tudom, legszebb örömid reggelét~ E szomorú hant alá
4468 23 | királyunk nyert koszorús nevet~A régiségben: mindenik a szelíd~
4469 36 | hevítsd lelkét, hangját régolta sohajtjuk.~Vidd el karjaidon
4470 101| Itt minden édes mérget rejt magába,~S gigászi harcot
4471 104| között,~Mint a magányos rejtek árnyain. ~ Nyugodni,
4472 95 | gerjeszti te melledet. ~Minos rejteke volt a te nagy iskolád:~
4473 12 | gondolkodik. ~Ha bús völgyek rejtekében~ Kínom előtt bujdosom,~
4474 82 | s hozz ki táram titkos rejtekéből~Észt s bölcsességet e vak
4475 31 | heverő~ Bagoly siet bús rejtekekre. ~Nem mosolyog néki a szép
4476 70 | rövid elhunyásod.~Csak azért rejtezél néha fellegekben,~Hogy fátyolod
4477 82 | S a nagy Minden keblébe rejtezett,~Két égi szűz maradt az
4478 41 | magával kebelem,~Sebeimet nem rejthetem,~ Hullnak néma könnyeim. ~
4479 16 | fölött,~Zordon fergetegek rejtik el a napot,~Nézd, a Ság
4480 33 | fednek el?~ Tíbur völgyei rejtnek-é?~Vagy Lesbos kiesült berkeit
4481 26 | Fannim forró keblében:~Te rejtsd el bús könnyeimet~ Alkonyatod
4482 38 | Tíburod csendes ligetébe rejtsen,~Hol te olly sok szép örömet
4483 105| Bárányt, oroszlánt egy rekeszbe zárni?~S ki gondja minden
4484 69 | virányin. ~A szilaj lélek, rekeszét kitörvén,~A nap útján túl
4485 125| merít. ~Itt élnek eltűnt rémeim~ Gyermeki jelképekben,~
4486 22 | örvény~ Várta nemes remeked halálát! ~Már sírba szállott
4487 73 | te~ Bölcs kezeid remekelt csudái. ~Te hoztad e nagy
4488 34 | elszaggatod. ~Az észt az érzéshez remeken csatolod;~A csapongó elmét
4489 104| gyújt:~Itt a tanult kéz nagy remekjei,~Ott a dicső ész alkotásai~
4490 87 | tudományokat,~Az elme s a kéz remekjeit,~Miért nem becsűli ő nyelvét
4491 86 | feselő korod;~ S méltó remekkel gazdagítja~ Benned
4492 103| tudósok annyi izzadása?~Remélhetünk-e vajjon jobb világot?~Gyaníthatunk-e
4493 87 | szentségébe:~Mert a nélkűl remélni sem meri,~Hogy a józanság
4494 64 | Nem mászó csapodár kába reményei~Mozdítják ajakát, mert csak
4495 37 | Mennyi országok s koronák reményét~Vetted, oh boldog nevelő,
4496 54 | mint az álomkép, örömim, reményim,~ Véled
4497 103| minden bűnt s gonoszt? ~ Reménylek. Amit század nem tehet,~
4498 69 | Mennyi andalgó öröm és reménység~Rengetett, édes Csalatás!
4499 74 | A REMETE~Egy őszült remetét a Tihany
4500 74 | A REMETE~Egy őszült remetét a Tihany oldalán~Ismértem.
4501 24 | és lángnak:~ Meg nem rémít ég, föld reád rohanása.~
4502 57 | mosolygál a zivatar között.~Rémíthetetlen melled acélfalat~ Vont
4503 133| merűlt szememnek. ~Eltűnt a rémkép. Ámde ha szózatom~Szép lelkedre
4504 125| csakhamar felriadtak~ Rémledező szemeim,~S karom között
4505 114| merül el majdan magasabb rémletben az érző,~ Hamvaidon
|