1-500 | 501-594
Fejezet
1 Elo | idõnkben nemeslelkû nagyaink a mezei szorgalom ügyét a
2 Elo | a mezei szorgalom ügyét a legszentebb hûséggel ápolják,
3 Elo | szerint több jeles íróink a legfõbb nemzeti ügynek különféle
4 Elo | örömöt és reményt adnak a jobb embernek, hanem egyszersmind
5 Elo | munkálódtak ugyan; de mivel a tárgy oly temérdek terjedelmû
6 Elo | lehet eléggé és elégszer a nemzetet emlékeztetni; nem
7 Elo | eddig, úgy ezután is csak a mezei szorgalom lévén legfõbb
8 Elo | hozandnak mezeinkre, s ha a köztünk megjelent geniust
9 I | legáltalányosb föltételei a földnek és földművelő népnek
10 I | legszembetűnőbb lévén az, hogy a földnek szorgalmas művelésére
11 I | termékenységéhez képest a föntebb mezei szorgalomra
12 I | akarjuk érteni, hogy honunkban a föntebb mezei szorgalom
13 I | értenünk, mert ebben áll a nemzeti erõ legfõbb fejlete,
14 I | erõ legfõbb fejlete, s ez a legfõbb nemzeti cél, - akkor
15 I | népünk még koránt sincs.~A magyarlakta jobb tájékaink
16 I | Vas vármegyék rónái; de ez a népesség is csak olyan,
17 I | olyan, hogy ott sem gyõzi a magyar a maga gazdaságát,
18 I | hogy ott sem gyõzi a magyar a maga gazdaságát, ott is
19 I | hencek és horvátok pergetik a sarlót és csépet, s még
20 I | egy-két zsíros betyár hurcolja a subát és lopott marhát.~
21 I | kétségkívül elsõ föltétel az, hogy a földmûvelõ népet minden
22 I | reménylem, helyén kívül, a népszaporítás némely módjait
23 I | oly meddõ tájokat is, hol a könnyû élethez szokott magyar
24 I | úgy e részben is, csak a biztos középúton kell járnunk,
25 I | középúton kell járnunk, nehogy a néptelenség bajábul az igen
26 I | lehet, mint amaz; mert nem a sok nyomorgó nép, hanem
27 I | nyomorgó nép, hanem csak a boldog nép boldogítja az
28 I | országot.~Ugyanazért e részben a józan elõlátás kívánja és
29 I | nyilván azt kívánja, hogy azok a fõ nemzettel minél elõbb
30 I | reánk nézve hasznosabb, mint a már úgyis igen zagyvált
31 I | politikusok azt állítják, hogy a nép önkint és hamar megszaporodik,
32 I | élelme legyen, s hogy nem a nép szaporításárul, hanem
33 I | fõdolog az ugyan, hogy legyen a népnek elegendõ élelme;
34 I | szintoly múlhatatlan föltétele a népszaporodásnak az is,
35 I | népszaporodásnak az is, hogy legyen a népnek tiszta erkölcse;
36 I | jól, ha azt mondjuk, hogy a legbizonyosb népszaporítók
37 I | legbizonyosb népszaporítók a jólét és jó erkölcs, mely
38 I | egyszersmind természetes föltétele a jólétnek.~Ezért tapasztalhatni,
39 I | többnyire szaporábbak, mint a könnyen élõk, de erkölcstelenek;
40 I | erkölcstelenek; s elég élelme volt a római nemességnek Augustus
41 I | is nagyon elõmozdítanák a népszaporodást az oly törvények,
42 I | az oly törvények, melyek a nép erkölcsét megtisztítanák,
43 I | erkölcsét megtisztítanák, a házas embereknek holmi elsõséget
44 I | holmi elsõséget adnának s a többgyermekûeket közsegedelemmel
45 I | gyámolnák, leginkább pedig a sokgyermekû asszonyokat
46 I | meggyarmatosítani egy oly törvény, mely a puszták birtokosait bátorságba
47 I | bátorságba tenné aziránt, hogy a gyarmatok miatt nem vesztenék
48 I | gyarmatok miatt nem vesztenék el a puszták elõbbi szabad allodialis
49 II | illendõ mûvelésére igen kevés a nép, de azonkívül még ezen
50 II | helytelenül oszla, hogy néhol a legmeddõbb havasokon, munka
51 II | munka és föld nélkül sorvad a sok nép; leggazdagabb rónáinkon
52 II | pedig munkás nélkül sorvad a föld. Ott a szükség fogyasztja
53 II | nélkül sorvad a föld. Ott a szükség fogyasztja és aljasítja
54 II | fogyasztja és aljasítja a népet, s haszon nélkül vész
55 II | népet, s haszon nélkül vész a drága néperõ; itt ellenben
56 II | drága néperõ; itt ellenben a nagy bõség rontja a népet,
57 II | ellenben a nagy bõség rontja a népet, s haszon nélkül vész
58 II | népet, s haszon nélkül vész a gazdag föld.~A nagy szükség
59 II | nélkül vész a gazdag föld.~A nagy szükség nemcsak fogyasztja,
60 II | erõtleníti, lelketleníti is a népet; a nagy bõség ellenben
61 II | lelketleníti is a népet; a nagy bõség ellenben tunyítja
62 II | gr. Hunyadyak jószágain a korhely, a makacs magyar
63 II | Hunyadyak jószágain a korhely, a makacs magyar cseléd miatt
64 II | német cselédekkel lehetett a föntebb fogású gazdasági
65 II | gyakorlatba tenni; azonban a buger, avagy karpatusi tót
66 II | noha már ezt is rontja a bõség, mert ez ismét csak
67 II | azáltal jobban élõ magyar. A magyar tehát legalkalmasabb,
68 II | után, hanem ha megharagvék a nagy földesúr, mindjárt
69 II | rendezgették.~Így lévén a dolog nagyszámú lealjasodott
70 II | miatt.~Igaz ugyan, hogy a dolgot némüképpen orvosolja
71 II | dolgot némüképpen orvosolja a havasiak azon szokása, mely
72 II | kaszálás és aratás végett a magyarokhoz, de mivel ezen
73 II | vissza; míg azalatt másutt a magyarnak gazdasága dugába
74 II | volna pedig könnyebb, mint a tótok között oly embereket
75 II | embereket rendelni, kiknél a leszándékozó munkás magát
76 II | magát beíratná, s kikkel a magyar gazdák levél által
77 II | sokkal jobb gyógyszere lenne a dolognak az, ha idõrõl idõre
78 II | az otthon maradók, mind a hozzánk szállók könnyebben
79 II | hazánknak szolgáltak, mintsem a külföldiek, s egyébiránt
80 II | ily néposzlatás nemcsak a néperõnek célosb használatát
81 II | eszközlené, de egyszersmind a szorgalom és jólét terjesztése
82 III | élõföldet bitangol, mennyi a perzsagyõzõ Attikának alig
83 III | elfárad az ökör és béres, míg a dolog helyére jut, s az
84 III | az egész szorgalom csak a kertek aljáig szól. Ha pedig
85 III | pedig az ily gazdasághoz még a mi szokott közbirtokossági
86 III | akkor minden bizonnyal a szegény gazda minden reggel
87 III | bitang helyeken nemcsak az a baj, hogy a birtok elszórtsága
88 III | helyeken nemcsak az a baj, hogy a birtok elszórtsága a gazdasági
89 III | hogy a birtok elszórtsága a gazdasági munkát fölötte
90 III | haszontalanná teszi; de többnyire az a nagy rossz is megvan, hogy
91 III | nagy rossz is megvan, hogy a birtokosok örökös viszálkodása
92 III | gyülevész korhely cselédje miatt a fenyíték és egész nép úgy
93 III | válik, hol természet szerint a legiparkodóbb gazda is felejt
94 III | boldog német paraszt, ki a maga csekély, de békerített
95 III | annyi adót fizet, mennyi a többszáz holdú magyart földönfutóvá
96 III | nagyításnak szavaimat azok, kiket a sors ily bitang gazdaságokra
97 III | elhiszik velem együtt, hogy a magyar természetlen szegénységének
98 III | természetlen szegénységének épen ez a nagy rendetlenség egyik
99 III | jószágokban nem elég az, hogy a birtok nagyobb része esztendõnkint
100 III | erdõ van; de itt még az a nagy veszély is megvan,
101 III | megterhelik, hogy az többnyire a reménylett haszon helyett
102 III | haszon helyett kárral fizet a gazdának. Mert az ily rendetlenség
103 III | szegénységre jutnak.~Így a dolog másik oldalát tekintve,
104 III | oldalát tekintve, nemcsak az a nyomorúság a közbirtokokban,
105 III | nemcsak az a nyomorúság a közbirtokokban, hogy a gazda
106 III | nyomorúság a közbirtokokban, hogy a gazda semmi józanabb gazdasági
107 III | nem kezdhet; hanem még az a szörnyû vadság is megvan,
108 III | ember, annak is nagy részét a kártevõk elprédálják. Mert
109 III | az ilyen bitang helyeken a marhákkal való kártételek
110 III | marhákkal való kártételek s a lopásnak és rablásnak minden
111 III | elhatalmaznak, hogy végre a szegény gazda magát csupa
112 III | birtokokbul áll; s hogy ez a pusztító rendetlenség nemcsak
113 III | rongálja; s meggondolván, hogy a maga mezején, a föld népe
114 III | meggondolván, hogy a maga mezején, a föld népe között lakó s
115 III | azon osztály, mely nemcsak a mezei szorgalmat, de az
116 III | húsáruló zsidókat tartván, a sok korcsma által a nép
117 III | tartván, a sok korcsma által a nép erkölcse fölötte romlik,
118 III | többnyire csak orgazdák s a népnek legveszedelmesebb
119 III | mely végtelen béfolyása van a nép erkölcsének egész polgári
120 III | elhiszi ha mondom, hogy a közbirtokok nemcsak magokra,
121 III | nagy akadályának egyedül a commassatio, azaz, tagos
122 III | elhárítója; s hogy eziránt a nemzet józanabb része régolta
123 III | munkájában: „Észrevételek a honni gazdaságbeli szorgalomnak
124 III | faluban szokott lakni; s ha a pénztelen nemesnek költeni
125 III | törvényünk, mely szerint mind a legeltetést, mind a bor-
126 III | mind a legeltetést, mind a bor- és húsárulást reguláztathatnánk,
127 III | alig érdemel; s így fog a dolog menni a tagos proportióval
128 III | s így fog a dolog menni a tagos proportióval is, ha
129 III | nem az ügyvédekre, hanem a közhatalomra szeretném bízni,
130 III | van bízva, hanem ott, hol a törvény apa, s parancsol
131 IV | hosszasan fejtegetnem, hogy a mezei szorgalom virágzatához
132 IV | még közel sem elég, hogy a földművelésre elegendő nép
133 IV | múlhatatlanul megkívántatik, hogy a földművelő nép mind erkölcsére,
134 IV | józanabb irányzatoknak, a nem ilyen nép ellenben örökre
135 IV | mellett, alig látunk egyebet a romlottság különféle nemeinél,
136 IV | országokban, úgy nálunk is, a világ legnagyobb s legfõbb
137 IV | legnagyobb s legfõbb mestersége, a földmûvelés, valamint az
138 IV | leghasznosabb osztálya, a földmûvelõ nép elég méltatlanul
139 IV | felejtve és megvetve van.~A mi számtalan hornyák, szoták,
140 IV | árnyékai sem látszanak.~A köztünk telepedett német
141 IV | tapasztalni lehet, hogy a bõség, kultúra nélkül, azokat
142 IV | gazdaságunk legfõbb ágait.~A magyar nép igen idomos,
143 IV | úgyhogy annál többnyire a csinosság és büszkeség betyársággá,
144 IV | és magyarabb tájaink, hol a magyar ifjúság a zsiványságot,
145 IV | tájaink, hol a magyar ifjúság a zsiványságot, azaz a tolvajságnak,
146 IV | ifjúság a zsiványságot, azaz a tolvajságnak, rablásnak
147 IV | férfidísznek és erénynek nézi; a tömlöcöt és derest nem hogy
148 IV | aprólékot.”~Ez, mondom, a magyar népmorál nemcsak
149 IV | sok romlottabb helyeken a földmûvelõ nép nagyrészénél
150 IV | adót fizet nemzetünk, mint a legzsaroltabb nép a maga
151 IV | mint a legzsaroltabb nép a maga zsarnokának.~Mert ezek
152 IV | maga zsarnokának.~Mert ezek a mi jóravaló embereink nemcsak
153 IV | ezrenkint dolog nélkül élnek, a tömlöcök és pandurok tartása
154 IV | pénzesebb kereskedõket, a zsidókon kívül, az erdõsebb
155 IV | számtalan kártékony béfolyásait a mezei szorgalomra és egész
156 IV | reménylem, aki tudja, mely része a marhagazdaság az egész mezei
157 IV | mezei gazdaságnak, kivált a magyar gazdaságnak, érteni
158 IV | egyenest erõbül folyván, a lélekösmerõ elhiszi, ha
159 IV | elhiszi, ha mondom, hogy a magyar nép mindazon helyeken,
160 IV | igen derék nép; de mivel a kultúra nálunk igen szûken
161 IV | nálunk igen szûken adatik, a rendetlenség pedig nagyon
162 IV | szerint ily helyeken, valamint a legtermékenyebb föld rossz
163 IV | legtöbb gazt terem, úgy a legélénkebb nép is kultúra
164 IV | pedig én azt hiszem, hogy a magyar népnek ezen erkölcsi
165 IV(1) | A marhán nemcsak szarvasmarhát
166 IV(1) | minden gazdasági barmokat a szárnyasokon kivül. (Berzsenyi
167 V | PARASZTI GYERMEKNEVELÉS~Hogy a magyar parasztgyermek semmi
168 V | tudja mindenki; de hogy a magyar nép házi nevelése
169 V | hibás, illik azt is tudnunk.~A magyar mezei polgár, mihelyt
170 V | mezei polgár, mihelyt fia a szûrt, tarisznyát és baltát
171 V | ökrészség pedig abban áll, hogy a gyermek az apja vagy gazdája
172 V | Ez elsõ magva és oskolája a magyar tolvajságnak és rablásnak.
173 V | avagy gazdájátul, s ha néha a kártételért megpálcáltatik,
174 V | gyermek így kezdvén életét, a lopást, rablást nemcsak
175 V | lovász (mert éppen így bánnak a lovakkal is) már gyermekkorában
176 V | húst stb. sütni-fõzni, majd a csõszökkel baltázni, azoktul
177 V | lovászat minden tekintetben a legvakmerõbb tolvajság és
178 V | természetes magtára.~De van a dolognak más oldala is,
179 V | de sok egészen félreteszi a gazdaságot, s abból él,
180 V | tudjuk azt, mely következetû a dologtalan élet még a mûvelt
181 V | következetû a dologtalan élet még a mûvelt embernél is, hát
182 V | urak számos pásztorokat, a pásztorok meg számosabb
183 V | ezen pásztorok egyrészrül a magyar zsiványságnak központját,
184 V | legdelibb erdei gavallérok, a magyar legénységnek betyárpéldányait
185 V | ennyi rossznak összefolyása a nevelésben és egész népéletben
186 V | továbbá tudván azt, hogy a henye élet legtöbb erkölcsi
187 V | nagy hibának kell látnunk a magyar parasztnevelésben
188 V | parasztnevelésben azt is, hogy a gyermek semmi mesterségre
189 V | egyébkor is elég oly ideje van a parasztgazdának, melyben
190 V | nagyot segíthetne.~Az teszi a nagy különbséget a magyar
191 V | teszi a nagy különbséget a magyar és német polgár között,
192 V | kis mesterséget, melyet a gazdaság mellett nagy haszonnal
193 V | nem mindenki készít is, de a gazdasághoz megkívántató
194 V | egyik fõoka annak, hogy a sváb gyarmatok úgy meg tudnak
195 V | házakat építenek, milyenrül a magyar álmadni sem mer;
196 V | sem mer; s innét van, hogy a magyar nemcsak sok pénzt
197 V | és drága, mert ahol szûk a mesterember, ott a himpellér
198 V | szûk a mesterember, ott a himpellér is kapós.~Ez teszi,
199 V | takarmánya ne áznék. Mert ha a sváb maga nem tud építeni,
200 V | rajta örömest segítnek; a magyar ellenben nagy bajjal
201 V | természet szerint egyik fõoka a magyar szegénységének, valamint
202 V | holott tudjuk azt, hogy a szegénység csak a gyávákat
203 V | hogy a szegénység csak a gyávákat csüggeszti, a szilaj
204 V | csak a gyávákat csüggeszti, a szilaj magyart ellenben
205 V | csekély következetû hiba a magyar nevelésben az is,
206 V | elválasztatnak, hogy valamint a férfi pirul és alacsonyságnak
207 V | asszonyi munkát tenni, úgy a fehérnép is illetlenségnek
208 V | fehérnép is illetlenségnek nézi a férfimunkába keveredni;
209 V | hogy ennek béfolyása van a nép charakterébe is, oly
210 V | bélyegre mutat az ugyan, hogy a magyar a gyengébb nemnek
211 V | az ugyan, hogy a magyar a gyengébb nemnek csak a könnyebb
212 V | magyar a gyengébb nemnek csak a könnyebb munkákat, a férfinak
213 V | csak a könnyebb munkákat, a férfinak pedig csak az erõt
214 V | barbariest látok abban, midõn a német hölgyével és leányával
215 V | kell azt is vallanom, hogy a német szorgalom nagy részét
216 V | éppen az teszi, hogy mind a két nem minden munkában
217 V | egyenlõen résztvesz, s míg a magyar teletszaka csak dohányzik
218 V | dohányzik és furulyál, addig a német az asszonyokkal együtt
219 V | egészen más következetû, mint a furulyaszó.~Ilyforma hiba
220 V | furulyaszó.~Ilyforma hiba a magyar nevelésben az is,
221 V | magyar nevelésben az is, hogy a figyermek igen keményen
222 V | neveltetik, úgyhogy míg a német a maga fiának naponkint
223 V | neveltetik, úgyhogy míg a német a maga fiának naponkint háromszor
224 V | éjjelre meleg párnát ád, addig a magyar fi többnyire csak
225 V | szokásnak, mert tudjuk, hogy a magyarnak elég ennivalója
226 V | nemzetnek annyi nincs, mint a magyarnak.~Egyébiránt ezen
227 V | kétségkívül könnyebben kiállja a hadi élet terheit, mint
228 V | hadi élet terheit, mint a kényes nevelés által ellágyult;
229 V | által ellágyult; de mivel a kemény nevelés nemcsak keményíti,
230 V | egyszersmind vadítja is az embert, a szilajság pedig a föntebb
231 V | embert, a szilajság pedig a föntebb kultúra és szorgalom
232 V | hibásnak kell mondanunk a kemény magyar nevelést.~
233 V | Szembetûnõ végre az is, hogy a magyar nép a religiójában
234 V | az is, hogy a magyar nép a religiójában fölötte hideg,
235 V | fölötte hideg, elannyira, hogy a tótok és németek buzgóságát
236 V | hidegségnek okát pedig ismét a nevelésnek kell tulajdonítanunk;
237 V | tulajdonítanunk; mert tudjuk azt, hogy a magyar éppen oly, vagy gyakran
238 V | nevelésben részesül, mint a buzgó tót és német népek.~
239 V | Meggondolván pedig, hogy a népnél a religiónak az erkölcsre
240 V | Meggondolván pedig, hogy a népnél a religiónak az erkölcsre
241 V | béfolyása van, nem kétlem a magyarnak ezen tulajdonságát
242 V | állítani; mert valamint a vakbuzgóság megzavarja a
243 V | a vakbuzgóság megzavarja a nép értelmét, úgy a religiótlanság
244 V | megzavarja a nép értelmét, úgy a religiótlanság is megrontja
245 V | Így szinte szemügyre vévén a nemesi nevelést, mit látunk
246 V | céltalanságoknál? Ugyanis a nemes ifjú éppen azon korában,
247 V | azon korában, midõn annak a szülõi figyelemre és fenyítékre
248 V | szüksége volna, s midõn annak a mezei gazdaság komoly és
249 V | többnyire olyakat tanul melyek a terhes nevelés által kiürült
250 V | kiürítik.~Mert az ily ifjú a gazdasághoz semmit sem tudván,
251 V | gazdasághoz semmit sem tudván, a városi mulatságokhoz ellenben
252 V | gazdaságot újra elkezdi a nagy költséggel járó gyermeknevelés
253 V | ilyenkor pedig már elég boldog a gazda, ha falurul-falura,
254 V | rendesb gazdaságokat, hol a nagybirtok mind a gazdaság
255 V | gazdaságokat, hol a nagybirtok mind a gazdaság nagy tudományában
256 V | jártas tiszteket, mind pedig a szilaj nép között a rend
257 V | pedig a szilaj nép között a rend fönntartására elegendõ
258 V | hajdúkat tarthat. Mivel pedig a nemesség nagyobb része sem
259 V | ezt nem teheti, sem maga a gazdaság tudományába avatva
260 V | természet szerint annak a gazdasága még úgy sem áll,
261 V | gazdasága még úgy sem áll, mint a gazdaságban nevelkedett
262 VI | népeinek soknyelvûsége valamint a szükséges közlekedést népeink
263 VI | tudatlan tagadhatna, ki sem a népélet létszereirül soha
264 VI | soha nem gondolkodott, sem a mi aljasodott népeinket
265 VI | nyelvben és ruhában egyesíteni.~A csinos magyar nyelv és ruha
266 VI | ellenvetésre ügyelnünk, hogy a német és tót nyelv a könyvekben
267 VI | hogy a német és tót nyelv a könyvekben szintoly csinos
268 VI | csinos vagy csinosabb, mint a magyar; elég itt az, hogy
269 VI | csak romlott zagyvalék, a magyar népnyelv ellenben
270 VI | szõve, mely minden bizonnyal a nép egész szellemét jóltévõleg
271 VI | szellemét jóltévõleg intézi.~Így a ruhának is nagy béfolyása
272 VI | minden nem magyar népeink a szép magyar népviselet által
273 VI | látja, másként pedig, mikor a csúf gúnyában magát váznak
274 VI | szüleményei?~Bámulva láttam, hogy a karpatusi tót még mast is
275 VI | minden csekély ember elõtt a földet nyalja; mely alacsonyságra
276 VI | mihelyt magyarosodna; amit a magyarosabb tótokon nyilván
277 VI | látjuk azt is, hogy ezek és a magyarok nem is engedik
278 VI | nyomorúságnak oka az, mikor a szegény paraszt a maga uraival
279 VI | mikor a szegény paraszt a maga uraival és bíráival
280 VI | melyekben azoknak mind a két nemen levõ gyermekeik,
281 VI | csinos magyar öltözetben, a magyar nyelvre, a gazdasághoz
282 VI | öltözetben, a magyar nyelvre, a gazdasághoz szükséges tudományokra
283 VI | úgy látszik, azok mellett a néperkölcs naponkint romlik;
284 VI | romlik; s tapasztaljuk, hogy a szilaj magyart a tömlöc
285 VI | tapasztaljuk, hogy a szilaj magyart a tömlöc és kínzás nemhogy
286 VI | inkább rosszabbítja. Mert a tömlöcben száz meg száz
287 VI | is több ízben láttuk hogy a több esztendõkig raboskodók,
288 VI | raboskodók, kiszabadulván a tömlöcbül, már a kaposvári
289 VI | kiszabadulván a tömlöcbül, már a kaposvári határ körül elkezdtek
290 VI | lopni és rabolni. Hogy pedig a tömlöc és bot, holmi csekély
291 VI | Ezért közóhajtás az már a nemzet józanabban gondolkodó
292 VI | Mert ki nem látja azt, hogy a gonosztévõket így magok
293 VI | hiányos leend.~De mivel a romlottság nálunk annyira
294 VI | annyira elhatalmazott, hogy a zsiványokat nemcsak minden
295 VI | hogy azok elõbb- utóbb a tömlõcbül kiszabadulnak,
296 VI | úgy látszik, hogy nékünk a munkaházakon kívül még oly
297 VI | volna szükségünk, melyekben a romlott emberek örökre deportáltatnának,
298 VI | deportáltatnának, mert míg azokat a néptül egészen külön nem
299 VI | rendtartásainkat jobban a nép charakteréhez szabni,
300 VI | minden legkisebb lopást a legnagyobb keménységgel
301 VI | legnagyobb keménységgel büntetni, a pásztorozást minden lehetõ
302 VI | fogyasztani, minden gyanús embert a pásztorságtul eltiltani,
303 VI | megfogójának nagy jutalmat adni, a népet célirányos kultúra
304 VI | kultúra által szelidíteni, a legényeket, mihelyt arra
305 VI(2) | szokták nálunk tréfásan a tömlöcöt próbált zsiványokat,
306 VI | városokba szorítani, s valamint a faluk elõljáróit, úgy egyéb
307 VI | veszélye az emberiségnek a hamis emberszeretet, mely
308 VI | emberszeretet, mely mldõn a gonoszoknak kedvez, a jókat
309 VI | mldõn a gonoszoknak kedvez, a jókat bünteti.~ ~
310 VI(3) | Tisztelet, becsület a becsületes zsidóknak; de
311 VI(3) | de meg kell vallani, hogy a szegény falusi zsidók többnyire
312 VI(3) | és orgazdák, hogy azokat, a nép között megszenvedni,
313 VII | KERESKEDÉSI HIÁNYOK~Valamint a mi svábaink leginkább csak
314 VII | azért jobb gazdák, mint a magyarok, mivel a mezei
315 VII | mint a magyarok, mivel a mezei gazdaságot holmi mesterséggel
316 VII | gyámolítják.~Mikor ellenben a mesterségi és kereskedési
317 VII | gyámolják, vagy tán nyomják is a mezei gazdaságot: akkor
318 VII | fojtogatják.~Ilyen pedig a mi egész álladalmunk. Mert
319 VII | Mert nem elég az, hogy a magyar mezei gazda a mesterségek
320 VII | hogy a magyar mezei gazda a mesterségek szûke miatt
321 VII | kénytelen venni; de még az a nagy veszély is pusztítja
322 VII | külföldi portékákra kél, mely a nemzettül örökre elvész;
323 VII | elvész; s nem elég, hogy a nemzet maga kereskedést
324 VII | maga kereskedést nem ûz, és a rajtunk nyert pénz oly idegen
325 VII | nem szivárog; de még az a nagy rossz is nyom bennünket,
326 VII | is nyom bennünket, hogy a külföldi csecsebecsét nagyon
327 VII | szerint önkint foly mind a pénztelenség, mind a rossz
328 VII | mind a pénztelenség, mind a rossz gazdaság; mert valamint
329 VII | valamint mindennek, úgy a mezei gazdaságnak is pénz
330 VII | mezei gazdaságnak is pénz a lelke.~Ugyanezért ideje
331 VII | Ugyanezért ideje volna, hogy a naponkint szegényedõ nemesség
332 VII | hogy ne lennénk egészen a zsidók zsebjében; amit pedig
333 VII | amik voltunk, mert nem elég a szabad kereskedés, hanem
334 VII | kereskedés, hanem szükség, hogy a nemzet maga kereskedjék,
335 VII | az erszénynél.~Ha pedig a nemzet sem kereskedni, sem
336 VII | tud, akkor szükség annak a fényûzést határokba szorítani:
337 VII | szellemébûl önkint foly a fényûzésre való nagy hajlandóság,
338 VII | felül pompáznak, de még a magyar köznép is annyira
339 VII | módiz sok tájakon, hogy a paraszt asszonyok és leányok
340 VII | és leányok ruháját csak a szabás választja meg az
341 VII | asszonyokétul; valamint a legények is már mast nem
342 VII | pénzetlenek voltunk, míg csak a fõrend pompázott, vajon
343 VII | vajon mik leszünk akkor, ha a milliók is külföldiskedni
344 VII | kezdenek? Valóban, könnyû a felelet.~A fényûzés hasznos
345 VII | Valóban, könnyû a felelet.~A fényûzés hasznos lehet ott,
346 VII | mert itt nem egyéb az, mint a pénzforgás gyorsítója; de
347 VII | ekeszarvon kívül alig van egyéb a nemzet kezében, s mégis
348 VII | külföldiskedik, akkor valójában a pénzforgás oly gyors, hogy
349 VII | gyakran minekelõtte learatnánk a búzát, már annak ára London
350 VII | annak ára London körül jár.~A divat és fényûzés még a
351 VII | A divat és fényûzés még a módi szerekkel bõvelkedõ
352 VII | országokban is nagyon elerõtleníti a nemességet; de ott a bennmaradó
353 VII | elerõtleníti a nemességet; de ott a bennmaradó pénz majd gazdag
354 VII | más utakon visszaszivárog a mezei gazdaságra; nálunk
355 VII | kezében veszelõdvén, azt csak a legmódibb uzsorák cicomálják
356 VII | Centaurus ruhái Herkulesen.~A barbarus módi és luxus oly
357 VII | módi és luxus oly zsarnokai a nemességnek, melyek annak
358 VII | kínozzák még ott is, hol a honi szorgalom a veszélyt
359 VII | is, hol a honi szorgalom a veszélyt enyhíti; hol pedig
360 VII | enyhíti, ott természet szerint a nemesség nem egyéb, mint
361 VIII | hogy mindenben nem annyira a hasznosra, mint inkább a
362 VIII | a hasznosra, mint inkább a szépre, s a szépnek nemei
363 VIII | mint inkább a szépre, s a szépnek nemei között pedig
364 VIII | nemei között pedig fõként a férfias és pompás szépre
365 VIII | nemzeti viseletbül, de még a magyar gazdasági barmokbul
366 VIII | barmokbul is, amit nemcsak a páratlan szépségû és pompájú
367 VIII | szarvasmarha és szép ló, de még a nagy villásszarvú magyar
368 VIII | mutat.~Így nézze meg akárki a magyarnak ökör- és lóhajtását,
369 VIII | látni fogja e részben is a magyar szellem egész nyilatkozatát;
370 VIII | nyilatkozatát; s látni, hogy a magyar inkább fantáziás,
371 VIII | tulajdonság nagy hivatal ugyan a legszebb emberiségre; de
372 VIII | kártékony szokott lenni. Mert a fantáziás ember csakugyan
373 VIII | csakugyan gyakran közelít a fantasztához, s ha legtisztább
374 VIII | pontos latolgató lenni, mint a fantáziátlan.~Innét van,
375 VIII | fantáziátlan.~Innét van, hogy a hidegebb s gyakran nagyon
376 VIII | gazdákat lelünk, milyent a magyarok között hasztalan
377 VIII | hasztalan keresnénk. Mert a magyar többnyire, kivált
378 VIII | kisülni.~Innét van, hogy a Columellának ezen bölcs
379 VIII | fölötte kevés találkozik a magyar gazdák között olyan,
380 VIII | szomorú következéseit, hogy a sok rosszul tartott marha
381 VIII | haszon helyett bõrével, a sok rosszul munkált föld
382 VIII | hamis nagy gazdaság nemcsak a gazdát szokta megrontani,
383 VIII | hanem sokszor megrontja a jobbágyokat is. Mert az
384 VIII | bizonyítják, hogy nemcsak a gazdaságnak, de a földnek
385 VIII | nemcsak a gazdaságnak, de a földnek egész becse a földmûvelõ
386 VIII | de a földnek egész becse a földmûvelõ nép mûveltségével,
387 VIII | Mert vagynak tájaink, hol a magát jól bíró, szorgalmas
388 VIII | annyi esztendei árendát ád a földért, mennyit azért másutt
389 VIII | hanem bémegy az öregbíró a tiszthez, s megkérdi, hány
390 VIII | Ily helyeken lehetne aztán a sok bírói zárok nyitásárul
391 VIII | gondolkodni; nem pedig ott, hol a nép ostobasága és szegénysége
392 VIII | minden tavasszal éhség van, s a legnagyobb dolog idejében
393 VIII | legnagyobb dolog idejében a jobbágy csak üres hasát
394 VIII | csak üres hasát mutatja a hajdúnak.~Mivel pedig az
395 VIII | hiszik, hogy minél butább a nép, annál hasznosabb: kérdést
396 IX | IX.~DURVA BÁNÁS A JOBBÁGYOKKAL~Valamint többnyire
397 IX | emberi szépnek és jónak, úgy a népszorgalomnak is egyik
398 IX | egyik fõösztöne és rugója a becsületérzés. Ez teszi
399 IX | becsületérzés. Ez teszi a vitéz elõtt a halált könnyûvé,
400 IX | Ez teszi a vitéz elõtt a halált könnyûvé, az izzadó
401 IX | az izzadó munkás elõtt a nehéz dolgot játékká, s
402 IX | mellett is, nem elégszik meg a szükségessel, hanem szünet
403 IX | úgy munkálhat élénk erõvel a népben, ha azzal emberileg
404 IX | szükség kimondanunk, hogy az a mód, mellyel sokan köztünk
405 IX | meggondoljuk, hogy néhol a legcsekélyebb tisztviselõk
406 IX | tisztviselõk vagy uracskák is a népnek semmi becsületet
407 IX | ily durva bánásmód mellett a népben a becsületérzést,
408 IX | bánásmód mellett a népben a becsületérzést, s azzal
409 IX | becsületérzést, s azzal együtt a néperény legszebb nemeit
410 IX | hogy ily bánásmód által a nép magát megvetettnek látván,
411 IX | becsületérzés elfojlik, s végre a gyávább nép önmagát is megveti
412 IX | nyilván mutatnak; ha pedig a nép szilajabb, akkor abban
413 IX | elannyira, hogy az ily ember nem a jóban, hanem a rosszban
414 IX | ember nem a jóban, hanem a rosszban keres becsületet,
415 IX | valamint minden nagy vezérek a popularitást, népeikkel
416 IX | ezek nemcsak összeférnek a legszigorúbb fenyítékkel,
417 IX | és lealacsonyítani; mert a megvetés az alacsonyt még
418 IX | alacsonyt még alacsonyabbá, a becsületérzõt pedig ellenséggé
419 IX | ellenséggé teszi. Az ember mind a nyeregben, mind az eke mellett
420 IX | mind az eke mellett érzi a maga méltóságát, s tud az
421 IX | gondolkodik, ki többet vár a gyûlölettül, mint a szeretettül.~
422 IX | vár a gyûlölettül, mint a szeretettül.~Minden emberi
423 IX | szövetségnek boldogító lelke a szeretet, s ez teszi még
424 IX | lehet tapasztalni, hogy a jobbágy a maga tartozásait
425 IX | tapasztalni, hogy a jobbágy a maga tartozásait nemcsak
426 IX | nemcsak örömest megadja a véle szeretettel bánó úrnak,
427 IX | tapasztalhatni azt is, hogy a véle rosszul bánót gyakran
428 IX | megbosszulja.~Igen érti a nép, hogy nem lehet mindenki
429 IX | úr; de érzi azt is, hogy a szegényt megvetni és gorombasággal
430 IX | nélkül voltak tiszteletben a bölcs rómaiaknál a Saturnaliák,
431 IX | tiszteletben a bölcs rómaiaknál a Saturnaliák, valamint a
432 IX | a Saturnaliák, valamint a görögöknél a sok népmulatságok;
433 IX | Saturnaliák, valamint a görögöknél a sok népmulatságok; de nagyon
434 IX | nagyon szép bélyegvonal a spanyol fõrendnél is az,
435 IX | fõrendnél is az, hogy ott a cseléd, dolgát végezvén,
436 X | Tudván azt, hogy minden, ami a földművelő népet szegényíti,
437 X | vagynak tömve, mintha nálunk a föld oly szűk és drága volna,
438 X | az nálunk, hogy nemcsak a parasztoknak, de a kisebb
439 X | nemcsak a parasztoknak, de a kisebb uraknak is épületi
440 X | építeni kell, ami mindenkor a gazdaság nagy hátramaradásával
441 X | annyival is inkább, mivel a gazda nem pénzzel, hanem
442 X | miatt sok falu porrá égvén, a közjó nagy kárával számtalan
443 X | szegénységre jutnak; mert még az a rosz szokás is többnyire
444 X | szokás is többnyire megvan a falukon, hogy minden takarmány
445 X | mely szerint tűz esetében a gazdának csak rajtavalója
446 X | valamely bölcs törvény segéljen a népen; mert bizony számtalan
447 X | kivált oly országban, hol a földnek nagyobb része munkálatlan
448 X | szerencséje tűz prédája legyen. A bölcs görögöknél még a méhházakra
449 X | A bölcs görögöknél még a méhházakra is ügyelt a törvény,
450 X | még a méhházakra is ügyelt a törvény, s meg volt határozva,
451 X | határozva, hogy egyik méhház a másikhoz háromszáz ölnél
452 X | volna-é méltóbb ok legalább a házakra ügyelni, s azoknak
453 X | illendő tért rendelni? s ha a milliókat elseprő tűzi veszedelmeket
454 X | sincs, úgyhogy nem csak a parasztok, de sok helyen
455 X | parasztok, de sok helyen még a magyar szent korona tagjai
456 X | fokhagymát termeszteni?~Ami pedig a falusi épületek romlékonyságát
457 X | tehát fölötte hasznos volna a székelyeknek azon bölcs
458 X | szokását, mely szerint ott a gazda, ha építeni akar,
459 X | építeni akar, vendégséget ád a helybeli gazdáknak, s az
460 X | egyszerre fölépíti annak házát, a magyarok között is törvény
461 X | intézni olyformán, ha az építő a vendégség helyett a község
462 X | építő a vendégség helyett a község munkájának árát a
463 X | a község munkájának árát a falu közpénzéhez adná, vagy
464 X | sokat nyernének; de idővel a falusi köztárok is úgy megnőlnének,
465 X | megnőlnének, hogy azokkal a község több esetekben nagyot
466 X | volna csak az is, hogy így a nép összetartásra s egymásnak
467 X | cserépfödélre legyenek? Mert ha ezt a szegény svábok a legmeddőbb
468 X | ha ezt a szegény svábok a legmeddőbb helyeken is meg
469 X | tudják tenni, miért nem a gazdagabb földön lakó magyar?
470 X | földön lakó magyar? De mivel a nép annyira függ szokásaitul,
471 X | szükség azt e részben is a maga javára szorítani és
472 X | megtaníttatni, kik aztán a törvényhatóságok által meghatározott
473 X | forma és ár szerint építenék a parasztházakat, melyekre
474 X | csak azt jegyzem meg, hogy a kéményes konyhákat koránt
475 X | sem kell szaporítani, mert a tapasztalás mutatja, hogy
476 X | tapasztalás mutatja, hogy a füstös avagy kéménytelen
477 X | történik tűzi veszedelem, a kéményesek által pedig nagyon
478 X | gyakran. De nagyon hasznosak a füstös konyhák annyibul
479 X | annyibul is, mert azokbul a füst megjárván a háztető
480 X | azokbul a füst megjárván a háztető minden fáit, azokat
481 X | romolhatatlanokká erősíti, a hélat legjobb hús-, hal-
482 X | sajtfüstölővé teszi, s azonkívül a meleg füstös konyha igen
483 XI | Minden körülményeink szerint a legnagyobb szőlőgazdaság
484 XI | eladásra való jó bor terem, és a gazdaság fontosabb ágai
485 XI | vagy fölösleg is van mező a néperőhöz képest, ott minden
486 XI | fölötte káros, mind magára a bortermesztőre nézve, ki
487 XI | bortermesztőre nézve, ki a gazdaság ezen legcsalókább
488 XI | borait olcsítja s ezáltal a szorgalmat ott is csüggeszti.~
489 XI | nálunk fölötte sok helyeken a szőlőgazdaság népünk és
490 XI | bitanglunk még ott is, hol a néperő nem a mezei föntebb
491 XI | ott is, hol a néperő nem a mezei föntebb szorgalomra,
492 XI | föntebb szorgalomra, de még a magyar félnomádizmusra sem
493 XI | elegendő kárpótlása annak, hogy a korhelységre egyébiránt
494 XI | egyébiránt is igen hajlandó nép a bortermesztés által még
495 XI | által még korhelyebbé lesz, a legszorgosabb időben is
496 XI | szőlőjében pepecsel és iszik, a mezőt pedig vagy béresre,
497 XI | Istenre bízza.~De mivel a szőlő honunk áldott földének
498 XI | tavasz elején végződvén, a mezei gazdaság fontosabb
499 XI | vesszeit tavasszal leszedjük, a hosszabbakat pedig egyik
500 XI | hosszabbakat pedig egyik élőfárul a másikra eregetjük, vagy
1-500 | 501-594 |