Fejezet

 1 I   |          ott sem gyõzi a magyar a maga gazdaságát, ott is hegyi
 2 III |        boldog német paraszt, ki a maga csekély, de békerített s
 3 III |            s meggondolván, hogy a maga mezején, a föld népe között
 4 III |          az igazság, hol az ember maga eszére, s gyakran igen gyarló
 5 IV  |        mint a legzsaroltabb nép a maga zsarnokának.~Mert ezek a
 6 V   |          éjjelenként majd egyedül maga hegyen-völgyön csatangolni,
 7 V   |         kiadni olyanokért, amiket maga is készíthetne, de néha
 8 V   |           meg pusztul, melyet sem maga nem tud csinálni, sem pénzért
 9 V   |          ne áznék. Mert ha a sváb maga nem tud építeni, talál elég
10 V   | neveltetik, úgyhogy míg a német a maga fiának naponkint háromszor
11 V   |           sem ezt nem teheti, sem maga a gazdaság tudományába avatva
12 VI  |     egészen másként érez az ember maga iránt, mikor magát csinos
13 VI  |         mikor a szegény paraszt a maga uraival és bíráival még
14 VII |           nem elég, hogy a nemzet maga kereskedést nem ûz, és a
15 VII |      hanem szükség, hogy a nemzet maga kereskedjék, különben mások
16 VIII|          ily gazda minden földeit maga akarván munkálni, nemcsak
17 IX  |        mind az eke mellett érzi a maga méltóságát, s tud az mind
18 IX  |     tapasztalni, hogy a jobbágy a maga tartozásait nemcsak örömest
19 X   |          gazda nem pénzzel, hanem maga erejével kénytelen építeni.~
20 X   |          építő mesterembert, csak maga kénytelen utva-futva, és
21 X   |        szükség azt e részben is a maga javára szorítani és segíteni,
22 XIII|     magára hagyatik, s mindenik a maga gyarló esze, vagy többnyire
23 XIII|      jövedelmeibül minden ember a maga közreadott pénze vagy munkája