Fejezet

501 XI     |                 másikra eregetjük, vagy a két fárul összeérő vesszőket
502 XI     |                fárul összeérő vesszőket a két fa között összekötjük,
503 XI     |              bőséggel teremnek, úgyhogy a gazdaság minden terményei
504 XI     |                 nemes bor nem terem, és a mező is elég dolgot ád a
505 XI     |                a mező is elég dolgot ád a népnek, semmi jobbat az
506 XI     |               szólván, még ott sem, hol a mező szűk, mert éppen ott
507 XI     |                ott nagy haszon az, hogy a lugasok mellett minden egyéb
508 XI     |               egyéb hasznát is vehetjük a földnek.~Azon ellenvetés,
509 XI     |          földnek.~Azon ellenvetés, hogy a lugas nem ád oly jó bort,
510 XI     |                nem ád oly jó bort, mint a törpe tőke, csak jobb szőlőhegyeinkre
511 XI     |                 terem becses bor, s hol a szőlő többnyire vagy dér
512 XI     |               bort is gyakran jobbat ád a lugas, melynek sem eső,
513 XI     |               egész késő fagyig érhetik a szőlő, anélkül, hogy azt
514 XI     |                szőlő, anélkül, hogy azt a rohadástul félteni kellene.~
515 XI     |         rohadástul félteni kellene.~Ami a lugasok elfagyását illeti,
516 XI     |              kerti lugasaim fagytak el, a hegyiek ellenben épen maradtak.
517 XI     |          elfagyást is hamar helyrehozza a jó tőke; mert már azon esztendőn
518 XI     |             ismét fölfut az új sarjadék a fára, következő esztendőn
519 XI     |              körüllugasozott hold föld, a gabona- vagy szénatermésen
520 XII    |       emésztenek meg nálunk, csak magok a mi számtalan vásáraink.
521 XII    |                 És vajon mit használnak a népnek ezen számtalan vásárok?
522 XII    |                  sőt igen ártanak, mert a marhát nyilván olcsítják,
523 XII    |            nálunk, egy-két nap tartanak a vásárok, hanem három s négy
524 XII    |             számlálni.~Igaz ugyan, hogy a kereskedőknek hasznos az,
525 XII    |               fitymálódhatnak, valamint a nép is olcsóbban kap holmit
526 XII    |        vásárokon; de egy kis hasznocska a nagy kár mellett vajon hasznos-é?
527 XII    |                akkor megy ott legjobban a marhaeladás; mikor ellenben
528 XII    |             marhaeladás; mikor ellenben a vásárok előjőnek, szeszereg
529 XII    |             vásárok előjőnek, szeszereg a gőbölös. - Attila reáparancsolt
530 XII    |                    Attila reáparancsolt a hódolt görögökre, hogy a
531 XII    |                a hódolt görögökre, hogy a magyarok kedvéért vásárokat
532 XII    |            vásárokat tartsanak; de hogy a magyarokra parancsolt volna
533 XII    |                 volna vásárokat tartani a görögök kedvéért, arra nem
534 XII    |          hasznos béfolyásúaknak tartják a nép csinosodására nézve,
535 XII    |                 lehet, hogy van igazság a dologban; mert az ily összeseregléseken
536 XII    |                  lát és tanul egymástul a nép, s kérdést nem szenved,
537 XII    |                 fontosak és szükségesek a népmulatságok; de mindemellett
538 XII    |             afrikai karavánoktul, hanem a bölcs görögöktül kellene
539 XIII   |             XIII.~HIÁNYOS NÉPSZERKÖZET4~A mezei szorgalomnak és népboldogságnak
540 XIII   |           legágazatosb veszély az, hogy a nép igen megoszlik, magát
541 XIII   |             magára hagyatik, s mindenik a maga gyarló esze, vagy többnyire
542 XIII   |                legnehezebb mesterségét, a mezei gazdaságot.~Pedig
543 XIII   |      megfontolás után hiszem, hogy mind a mezei szorgalmat, mind az
544 XIII   |               legfőbb tetőre emelni, ha a mezei gazdaságot nem egyes
545 XIII   |          mindenkor megvolna minden, ami a mezei szorgalom legfőbb
546 XIII   |           céljaihoz megkívántatik.~Mert a mezei gazdaság annyi számtalan
547 XIII   |           viszontagságok meggyőzésére s a szorgalom minden céljaira
548 XIII   |         szövetségében lehet képzelnünk.~A mi népegyesületeink avagy
549 XIII   |              szerközetűek, hogy azokban a kunyhók igenis össze vagynak
550 XIII   |          vagynak egymástul, s többnyire a legközelebbi szomszédok
551 XIII   |             gyakran több vesződsége van a gazdának embertársaival,
552 XIII   |           gazdának embertársaival, mint a gazdasággal. Jobb az ily
553 XIII   |         céltalan szerközetnél az, midőn a mezei gazda birtoka egészen
554 XIII   |                 van vetve? - Míg fiatal a gazda, hibázik az ész, mihelyt
555 XIII   |                ez még csak egyik oldala a számtalan oldalú dolognak:
556 XIII   |                 oldalú dolognak: holott a gazdaság szerencséje nem
557 XIII   |            szerencséje nem kevésbé függ a gazda számtalan körülményeitül,
558 XIII   |            körülményeitül, mint magátul a gazdátul. Mert hányszor
559 XIII   |               hányszor látjuk azt, hogy a legjobb gazdát, mely hamar
560 XIII   |                oly gyarló lábon áll még a legjobb gazda szerencséje
561 XIII   |             rontani? Ily nyomorék pedig a népnek sokkal nagyobb része,
562 XIII   |               látjuk, hogy egyik házban a gazda, másikban az asszony,
563 XIII   |       harmadikban pedig mindenik hibás; a negyedikben van ökör, de
564 XIII   |              van szántó, de nincs ökör; a hatodikban pedig van ugyan
565 XIII   |            szerencsés körülmények által a szegénységbül kivergõdnek;
566 XIII   |           keveset láthatunk!~Hogy pedig a földmûvelõ nép szegénységének
567 XIII   |        szegénységének fõokait leginkább a mondottakban kell keresnünk,
568 XIII   |            szegény nemeseink, kik ámbár a civilizált világnak legszabadabb
569 XIII   |            szintoly szegények, valamint a parasztok. Ugyanazért mindezek
570 XIII   |                hinnem és mondanom, hogy a mezei szorgalmat és népboldogságot
571 XIII   |           legfõbb tökélyre juttatni, ha a földmûvelõ népet valami
572 XIII   |                 bölcs nemzeteknél. Csak a kis Württembergben azok,
573 XIII   |                Württembergben azok, kik a banktól fölvett pénzre öt
574 XIII   |               lehajtják száz esztendõre a tõkét is; mert a bank csak
575 XIII   |             esztendõre a tõkét is; mert a bank csak négyet procentet
576 XIII   |             mely természetes gyógyszere a köztünk förtelmeskedõ uzsoráknak
577 XIII   |              Egyesülhetne pedig továbbá a jobbágyság és szegény nemesség
578 XIII   |              pénztárt állítana, melybül a szükségben lévõket, illendõ
579 XIII   |             nevelkedhetne, hogy azáltal a nép örökre biztosítva és
580 XIII   |            népegyesület lenne az: midõn a nép annyira egyesülne, hogy
581 XIII   |                hogy az egész gazdaságot a Vének kormánya alatt egyesült
582 XIII   |              jövedelmeibül minden ember a maga közreadott pénze vagy
583 XIII   |         egyesület lenne pedig az: midõn a nép nemcsak az egész gazdaságot
584 XIII   |               látjuk tapasztalásbul is. A tót parasztok között gyakran
585 XIII   |             éltek s közerõvel munkálták a földet; s a legújabb utazók
586 XIII   |         közerõvel munkálták a földet; s a legújabb utazók csudálva
587 XIII   |            csinosságú földmûvelést, hol a nép hasonlóképpen egyesülve
588 XIII   |        egyesülve él, s közerõvel mûveli a földet.~Somogyban több példát
589 XIII   |                 is hallottam arra, hogy a szegény helységek nem tudván
590 XIII   |               építettek.~Végtelen lenne a nép ereje, ha az egyítve
591 XIII   |              leggyámoltalanabb állatjai a természetnek; egyesülve
592 XIII   |      természetnek; egyesülve pedig urai a földnek. Vadság szaggatta
593 XIII   |          reggette külön az embereket, s a kultúrának legfõbb célja:
594 XIII(4)|             minden bizonnyal jobb, mint a monotóniás szerkezni vagy