Fejezet
1 Elo | ösmertetni ügyekeznek.~De mivel az ily szép tünemények nemcsak
2 Elo | egyszersmind ösztönt is az együttmunkálkodásra, igen
3 Elo | valami egésszé; s mivel az ügy oly szorgos, hogy annak
4 Elo | szép jövendõ felé leend az útmutatónk.~ ~
5 I | és legszembetűnőbb lévén az, hogy a földnek szorgalmas
6 I | városok virágozhatnának, az egész nemzeti szorgalom
7 I | kétségkívül elsõ föltétel az, hogy a földmûvelõ népet
8 I | töltének be.~De tudnivaló az is, hogy valamint minden
9 I | nehogy a néptelenség bajábul az igen is nagy népesség bajába
10 I | a boldog nép boldogítja az országot.~Ugyanazért e részben
11 I | fõgond legyen arra is, hogy az idegen nyelvû gyarmatok
12 I | elegendõre szaporodik, s hogy az ily szaporodás reánk nézve
13 I | úgyis igen zagyvált népet az idegen gyarmatok által még
14 I | látszik.~Mert ámbár fõdolog az ugyan, hogy legyen a népnek
15 I | föltétele a népszaporodásnak az is, hogy legyen a népnek
16 I | Ezért tapasztalhatni, hogy az együgyû és szegény, de jó
17 I | kellett eszközleni, hogy az egészen el ne fogyjon erkölcstelenség
18 I | elõmozdítanák a népszaporodást az oly törvények, melyek a
19 II | néptelenségére nézve, nemcsak az bajunk, hogy földünk illendõ
20 II | ki ha rendezettebb, azért az, mert azt több száz év óta
21 II | helyet találnak, de megesik az is, hogy néha helyet sem
22 II | gyógyszere lenne a dolognak az, ha idõrõl idõre azon népek
23 II | szállítanánk. Így aztán mind az otthon maradók, mind a hozzánk
24 II | egyébiránt is azt hiszem, hogy az ily néposzlatás nemcsak
25 III | már itt is gyakran elfárad az ökör és béres, míg a dolog
26 III | míg a dolog helyére jut, s az egész szorgalom csak a kertek
27 III | kertek aljáig szól. Ha pedig az ily gazdasághoz még a mi
28 III | Attikának alig volt.~Mert az ilyen bitang helyeken nemcsak
29 III | bitang helyeken nemcsak az a baj, hogy a birtok elszórtsága
30 III | megterhesíti, sokasítja, s azáltal az egész gazdaságot haszontalanná
31 III | haszontalanná teszi; de többnyire az a nagy rossz is megvan,
32 III | nép úgy megromlik, hogy az ily hely gyakran csupa zsiványbarlanggá
33 III | legiparkodóbb gazda is felejt az ángol és német szorgalom
34 III | rendetlenség egyik fõ oka.~Az ily szerencsétlen jószágokban
35 III | szerencsétlen jószágokban nem elég az, hogy a birtok nagyobb része
36 III | való erdõ van; de itt még az a nagy veszély is megvan,
37 III | veszély is megvan, hogy az ily közös legelõt minden
38 III | annyira megterhelik, hogy az többnyire a reménylett haszon
39 III | kárral fizet a gazdának. Mert az ily rendetlenség miatt gyakran
40 III | oldalát tekintve, nemcsak az a nyomorúság a közbirtokokban,
41 III | rendszert nem kezdhet; hanem még az a szörnyû vadság is megvan,
42 III | imígy-amúgy meg tud is munkáltatni az ember, annak is nagy részét
43 III | kártevõk elprédálják. Mert az ilyen bitang helyeken a
44 III | adózó népünk nagy részét, de az egész nemesség igen fontos
45 III | nemcsak a mezei szorgalmat, de az egész népképzést legfölebb
46 III | hallgathatom el még azt is, hogy az ily rendetlen helyekben
47 III | erkölcse fölötte romlik, s az ily mészárosok által számtalan
48 III | eléggé tapasztaljuk azt, hogy az ily zsidók többnyire csak
49 III | közbirtokok nemcsak magokra, de az egész nemzetre nézve oly
50 III | mindenki, valamint tudva van az olvasó közönség elõtt az
51 III | az olvasó közönség elõtt az is, hogy e részben Balásházy
52 III | költeni és veszõdni kell az igazságért, akkor inkább
53 III | én ezen egész ügyet nem az ügyvédekre, hanem a közhatalomra
54 III | szeretném bízni, olyformán, hogy az minden közbirtokokat haladék
55 III | szabályoztatna. Mert nem ott az igazság, hol az ember maga
56 III | nem ott az igazság, hol az ember maga eszére, s gyakran
57 IV | néposzlat legyen; hanem még az is múlhatatlanul megkívántatik,
58 IV | képzett legyen; mert egyedül az ily nép lehet alkalmas eszköze
59 IV | eddig volt, tudniillik: az inségnek.~Megtekintvén pedig
60 IV | a földmûvelés, valamint az emberiség legnagyobb és
61 IV | és büszkeség betyársággá, az okosság ravaszsággá, az
62 IV | az okosság ravaszsággá, az erõ és hamis becsületérzés
63 IV | tartja magát, s legfölebb az aprólékos lopást érzi gyalázatnak,
64 IV | nagy károkhoz járul még az is, hogy egy megyében is
65 IV | kereskedõket, a zsidókon kívül, az erdõsebb tájaktul elrettentenek.~
66 IV | szükség okos ember elõtt az ily veszettség számtalan
67 IV | népéletre fejtegetnem; csak az egyet jegyzem itt meg, hogy
68 IV | mely része a marhagazdaság az egész mezei gazdaságnak,
69 IV | nép mindazon helyeken, hol az valami jobb rendtartásban
70 V | elbírja, ökrésszé teszi azt. Az ökrészség pedig abban áll,
71 V | abban áll, hogy a gyermek az apja vagy gazdája ökreit
72 V | tolvajságnak és rablásnak. Mert az ily ökrészgyermek mentül
73 V | kérlelik azt.~Mely szerint az ily gyermek így kezdvén
74 V | csõszökkel baltázni, azoktul az ökröket majd erõvel visszavenni,
75 V | próbálgatni; látnivaló, hogy az ily ökrészet és lovászat
76 V | dolognak más oldala is, az tudniillik, hogy az ily
77 V | is, az tudniillik, hogy az ily ökrészgyermek gyerkõce-
78 V | gyerkõce- s legénykorában az örökös tekergést és dologtalanságot
79 V | még minden faluban mind az urak számos pásztorokat,
80 V | igen nagyot segíthetne.~Az teszi a nagy különbséget
81 V | nem kap, vagy ha mit kap, az is rossz és drága, mert
82 V | bajjal gyakran megszerzi az épületfát és azt utóbb ismét
83 V | hiba a magyar nevelésben az is, hogy abban az asszonyi
84 V | nevelésben az is, hogy abban az asszonyi és férfimunkák
85 V | Szép nemzeti bélyegre mutat az ugyan, hogy a magyar a gyengébb
86 V | munkákat, a férfinak pedig csak az erõt kívánó dolgokat adja;
87 V | szorgalom nagy részét éppen az teszi, hogy mind a két nem
88 V | furulyál, addig a német az asszonyokkal együtt fon,
89 V | hiba a magyar nevelésben az is, hogy a figyermek igen
90 V | szalonnát eszik, nyáron az ég alatt és földön, télen
91 V | alatt és földön, télen pedig az istállóban hál, és csak
92 V | azt kell mondanom, amit az imént említettre mondék,
93 V | mondék, azt tudniillik, hogy az ily kemény nevelés igen
94 V | hadi emberre nézve, mert az így nevelt legény kétségkívül
95 V | egyszersmind vadítja is az embert, a szilajság pedig
96 V | nevelést.~Szembetûnõ végre az is, hogy a magyar nép a
97 V | hogy a népnél a religiónak az erkölcsre s az erkölcs által
98 V | religiónak az erkölcsre s az erkölcs által az egész népéletre
99 V | erkölcsre s az erkölcs által az egész népéletre mely végtelen
100 V | betyárkodik, hol ahelyett, hogy az életre és gazdaságra szolgáló
101 V | még inkább kiürítik.~Mert az ily ifjú a gazdasághoz semmit
102 V | s mind így, mind amúgy az unalmas gazdaságot vagy
103 V | egy zsivány hajdúra bízza.~Az ilyen gazda aztán ha valami
104 V | kezd is, csak akkor szokott az történni, amikor már az
105 V | az történni, amikor már az éledni kezdõ gazdaságot
106 V | elégszer tapasztaljuk azt, hogy az oly nemesek, kiknek több
107 V | tönkredûlnek.~Ily okok következete az, hogy nemzetünk ezen fontos
108 VI | közlekedést népeink között, úgy az egész kultúra terjedését
109 VI | terjedését és azáltal nemcsak az egésznek, de leginkább számos
110 VI | szintoly világos igazság az is, hogy ha népeinket valami
111 VI | mint a magyar; elég itt az, hogy ezen mi népeink nyelve
112 VI | oly ép és csinos, valamint az írásnyelv; és egyébiránt
113 VI | is nagy béfolyása lévén az emberi érzelmekre, kérdést
114 VI | bizony egészen másként érez az ember maga iránt, mikor
115 VI | mert úgy hiszem, lehetetlen az embert annyira elbutítani,
116 VI | néperényeket, melyek egyenest az ön- és becsületérzés szüleményei?~
117 VI | karpatusi tót még mast is az embernek kezét-lábát csókolja,
118 VI | csekély nyomorúságnak oka az, mikor a szegény paraszt
119 VI | elõszámlált igazságokat érzik az okos svábok; mert tapasztaljuk
120 VI | változtatják magokat. De mivel az ily általváltozás nagy néptömegeknél
121 VI | inkább ott avattatik egészen az úgynevezett zsivány-céhbe
122 VI | szerint példa sincs arra, hogy az ily emberek megjobbulnának;
123 VI | ösmerik.~Ezért közóhajtás az már a nemzet józanabban
124 VI | gondolkodó részénél, hogy az éjszakamerikai statusok
125 VI | úgy elereszteni, hogy még az úton kénytelenek legyenek
126 VI | reánk nézve hasznosabb, mint az ily jól elrendelt munkaházak
127 VI | szûkét némüleg pótolni? Az ily munkaházak szoktathatnák
128 VI | mesterségekre, melyekre az magát önkint soha nem adja,
129 VI | asztal várja, de gyakran még az urak is kénytelenek azoknak
130 VI | külön nem választjuk, addig az erkölcs jobbulásárul gondoskodni
131 VI | arra valók, megházasítani, az ifjúságot rontó asszonyokat
132 VI | egyik legnagyobb veszélye az emberiségnek a hamis emberszeretet,
133 VI(3)| éppen alkalmat adunk nekik az orgazdaságra, s lehet félni
134 VII | kereskedéssel kötik össze; úgy az egész ország mezei gazdasága
135 VII | mezei gazdaságot: akkor az egész nemzeti lét csak olyan,
136 VII | cicomákkal, de annak gyomrát az erõtlenségi nyavalák minden
137 VII | álladalmunk. Mert nem elég az, hogy a magyar mezei gazda
138 VII | kénytelen venni; de még az a nagy veszély is pusztítja
139 VII | vissza nem szivárog; de még az a nagy rossz is nyom bennünket,
140 VII | magárul gondolkodna, s ha az ember- és pénzszûke miatt
141 VII | lesz is kereskedésünk, mint az angolé, ha magunk nem kereskedünk,
142 VII | hogy azon pénznek, melyet az idegenek minden vámaink
143 VII | ily tekintetben fontosabb az erszénynél.~Ha pedig a nemzet
144 VII | csak a szabás választja meg az úri asszonyokétul; valamint
145 VII | már mast nem elégednek meg az elõbbi férfias öltözettel,
146 VII | szerzi; mert itt nem egyéb az, mint a pénzforgás gyorsítója;
147 VII | pénzforgás gyorsítója; de midõn az ekeszarvon kívül alig van
148 VII | nálunk ellenben csaknem az egész mezei gazdaság pompával,
149 VII | cicomálják föl néha; de az ily cicomák csak Centaurus
150 VII | veszélyt enyhíti; hol pedig az sem enyhíti, ott természet
151 VIII | szép szellembélyege volt az, hogy mindenben nem annyira
152 VIII | igen nyilván szól nemcsak az egész nemzeti viseletbül,
153 VIII | föld búza helyett gazzal, s az egész nagy gazdaság nagy
154 VIII | szegénységgel fizet.~De az ily erõltetett, hamis nagy
155 VIII | megrontja a jobbágyokat is. Mert az ily gazda minden földeit
156 VIII | bizonyítják, hogy egyedül az ily nép emelheti mind az
157 VIII | az ily nép emelheti mind az egyes, mind az egész nemzeti
158 VIII | emelheti mind az egyes, mind az egész nemzeti gazdaságot
159 VIII | vagynak oly sváb faluink, hol az uraságnak nem hajdúkra,
160 VIII | sincs szüksége; hanem bémegy az öregbíró a tiszthez, s megkérdi,
161 VIII | a hajdúnak.~Mivel pedig az ily népveszély másrészrül
162 IX | elõtt a halált könnyûvé, az izzadó munkás elõtt a nehéz
163 IX | játékká, s ez teszi, hogy az, minden nagy terhei mellett
164 IX | szükség kimondanunk, hogy az a mód, mellyel sokan köztünk
165 IX | szabadon gorombálkodnak, még az elõljárókat is tézik, lehuzatják
166 IX | Holott igen természetes az, hogy ily bánásmód által
167 IX | nép szilajabb, akkor abban az ily bánásmód az egész becsületérzést
168 IX | akkor abban az ily bánásmód az egész becsületérzést fölfordítja,
169 IX | gonoszítja, elannyira, hogy az ily ember nem a jóban, hanem
170 IX | erõsítik, mivel enyhítik. Lehet az embernek parancsolni, de
171 IX | lealacsonyítani; mert a megvetés az alacsonyt még alacsonyabbá,
172 IX | pedig ellenséggé teszi. Az ember mind a nyeregben,
173 IX | ember mind a nyeregben, mind az eke mellett érzi a maga
174 IX | a maga méltóságát, s tud az mind ott, mind itt minden
175 IX | szeretet, s ez teszi még az úri és szolgai viszonyokat
176 IX | bélyegvonal a spanyol fõrendnél is az, hogy ott a cseléd, dolgát
177 IX | cseléd, dolgát végezvén, az urakkal szabadon társalkodik.~ ~
178 X | földművelő népet szegényíti, az egyszersmind az egész mezei
179 X | szegényíti, az egyszersmind az egész mezei szorgalmat gátolja;
180 X | hátramaradásának okai közé tartozik az is, hogy földművelőink épületei
181 X | drága időt és erőt megemészt az nálunk, hogy nemcsak a parasztoknak,
182 X | veszélynek és inségnek oka az is, hogy az épületek sűrűsége
183 X | inségnek oka az is, hogy az épületek sűrűsége miatt
184 X | szegénységre jutnak; mert még az a rosz szokás is többnyire
185 X | nyomorúságokat okozó fonákság az embereket úgy összebujatni,
186 X | nem elegendő ok-é csak az is, hogy számtalan helyeken
187 X | hogy számtalan helyeken az embereknek még kis kertjek
188 X | romlékonyságát illeti, mivel az leginkább onnét van, hogy
189 X | van, hogy magyarok között az építeni akaró pénzen sem
190 X | a helybeli gazdáknak, s az egész község egyesült erővel,
191 X | lehetne intézni olyformán, ha az építő a vendégség helyett
192 X | kamatolna. Mert így nemcsak az építők gazdaságai sokat
193 X | magán, s haszon volna csak az is, hogy így a nép összetartásra
194 X | gyámolására szoknék.~Így az épületek romlékonyságára
195 X | annyira függ szokásaitul, hogy az, ha magára hagyatik, örökre
196 X | magára hagyatik, örökre csak az marad, ami volt; tehát szükség
197 X | kötelessége legyen esztendőkint az üresebb tavaszi időben néhány
198 X | cserépzsindelt közerővel vetni, s az ifjak nagyobb részét az
199 X | az ifjak nagyobb részét az építéshez kívántató mesterségekre
200 XI | szőlőgazdaságbul élhetnek az emberek, kiknek borait olcsítja
201 XI | hajtani; de én úgy hiszem, az ily hasznocska még korántsem
202 XI | termeszthessük. Ily mód pedig az olaszországi lugasozat,
203 XI | munkája csak abban áll, hogy az élőfára felfutott szőlőtőkének
204 XI | termékenységet tapasztalok az élőfára futott szőlőben.~
205 XI | ád a népnek, semmi jobbat az olaszországi lugasozatnál
206 XI | mert éppen ott nagy haszon az, hogy a lugasok mellett
207 XI | nézve nyomhat valamit; de az oly helyeken, hol különben
208 XI | lugasok elfagyását illeti, még az 1829. esztendő példátlan
209 XI | ellenben épen maradtak. De az ily elfagyást is hamar helyrehozza
210 XI | azon esztendőn ismét fölfut az új sarjadék a fára, következő
211 XI | látok tehát semmi okot, hogy az olaszoknak ezen nagy hasznú
212 XII | gyakran egy-két naptul függ az egész esztendőnek szerencséje,
213 XII | megvallom, igen hajlandó vagyok az ily napokat népünk szegénységnek
214 XII | a kereskedőknek hasznos az, mikor gyakran többezer
215 XII | volnának.~Ami azt illeti, hogy az ily napok mulatságait némelyek
216 XII | igazság a dologban; mert az ily összeseregléseken csakugyan
217 XIII | legbelsőbb, legágazatosb veszély az, hogy a nép igen megoszlik,
218 XIII | esztelensége szerint üti-véti az emberiség legfontosabb és
219 XIII | a mezei szorgalmat, mind az egész népboldogságot csak
220 XIII | menjen, s egyedül úgy mehet az tartósan jól, ha azt oly
221 XIII | céljaira megkívántatnak; az ily erők egyesülését pedig
222 XIII | vagynak ugyan tömve; de az emberek megoszlott érdekeik
223 XIII | van valami kis egyetértés.~Az ily oszlott érdekű társaság
224 XIII | társaság nem egyéb, mint az egymással ellenkező érdekek
225 XIII | mint a gazdasággal. Jobb az ily céltalan szerközetnél
226 XIII | ily céltalan szerközetnél az, midőn a mezei gazda birtoka
227 XIII | nélkül éppen nem. Mert ámbár az ily magányos és takaros
228 XIII | könnyebbséggel jár; de mégis az ily gazdaság egész szerencséje
229 XIII | változékony alapon áll.~Hányadik az oly boldog gazda, kinél
230 XIII | néha ily gazda, mely rövid az ő gazdaságának virágkora,
231 XIII | fiatal a gazda, hibázik az ész, mihelyt pedig öregszik,
232 XIII | pedig öregszik, hibázik az erő, s ami ezek között van,
233 XIII | házban a gazda, másikban az asszony, harmadikban pedig
234 XIII | van ökör, de nincs szántó; az ötödikben van szántó, de
235 XIII | szerköztetnõk.~Egyesülhetne némüleg az egész nemzeti erõ nemzeti
236 XIII | procentet számlál, s így az ötödik lefizeti az egész
237 XIII | s így az ötödik lefizeti az egész tõkepénzt száz esztendõre.~
238 XIII | egyesületi szerközet lenne az: midõn minden falu többféle
239 XIII | kamat mellett segítené, s az egész tárt úgy használná,
240 XIII | tárt úgy használná, hogy az idõrül idõre mindenkor gyarapodna;
241 XIII | gyarapodna; mely szerint az ily köztár idõvel annyira
242 XIII | Szorosabb népegyesület lenne az: midõn a nép annyira egyesülne,
243 XIII | annyira egyesülne, hogy az egész gazdaságot a Vének
244 XIII | legjobb egyesület lenne pedig az: midõn a nép nemcsak az
245 XIII | az: midõn a nép nemcsak az egész gazdaságot közerõvel
246 XIII | nagy háznépet formálna. Az ily egyesület nemcsak azt
247 XIII | munkára fordíthatna s ezáltal az egész néperõt megkettõztetné;
248 XIII | nyerné még azt is, hogy így az öregek figyelme alatt folyó
249 XIII | képzelni sem lehet.~Hogy pedig az ily egyesület mind valósítható,
250 XIII | rokonság egyesülve él és az ily egyesületek gazdasága
251 XIII | gazdasága sokkal virágzóbb, mint az oly kunyhóké, melyekben
252 XIII | legújabb utazók csudálva láták az újzeelandi nagy csinosságú
253 XIII | erõvel annyit arattak, hogy az aratórészbül templomot építettek.~
254 XIII | Végtelen lenne a nép ereje, ha az egyítve s mindenkor cél
255 XIII | mind erkölcsi tekintetben.~Az emberek különválva s magokra
256 XIII | szaggatta és reggette külön az embereket, s a kultúrának
|