Fejezet
1 Elo | áldásait; szívemelõ örömmel és nagy reményekkel telve kell
2 Elo | ügynek különféle akadályait és védszereit ösmertetni ügyekeznek.~
3 Elo | tünemények nemcsak örömöt és reményt adnak a jobb embernek,
4 Elo | gondolatokat annak akadályairul és segédmódjairul.~Mely tárgyban
5 Elo | védelmére alig lehet eléggé és elégszer a nemzetet emlékeztetni;
6 Elo | eszmélkedõink is e köz- és nagyérdekû dolog iránt tapasztalásaikat
7 Elo | dolog iránt tapasztalásaikat és észrevételeiket közleni
8 Elo | nemzeti boldogságunk alapítva és biztosítva, mennyiben mezei
9 Elo | filozófiánkat fejteni, emelni és gyakorlatba hozni tudjuk.~
10 I | legáltalányosb föltételei a földnek és földművelő népnek helyes
11 I | viszonyaiban állván, mely viszonyok és föltételek között pedig
12 I | pedig egyik legszükségesebb és legszembetűnőbb lévén az,
13 I | Van-é földünk terjedelméhez és termékenységéhez képest
14 I | szerint minden, hazánkat és annak népességét ösmerõ
15 I | alkalmasint legnépesebbek Soprony és Vas vármegyék rónái; de
16 I | gazdaságát, ott is hegyi hencek és horvátok pergetik a sarlót
17 I | horvátok pergetik a sarlót és csépet, s még Kõszög tövében
18 I | bitangoltatni; s hol számtalan faluk és városok virágozhatnának,
19 I | betyár hurcolja a subát és lopott marhát.~Ez így lévén,
20 I | népet, de pénzt, szorgalmat és hasznos mesterségeket is
21 I | tudott, gazdag falukkal és városokkal töltének be.~
22 I | a józan elõlátás kívánja és parancsolja, hogy minden
23 I | állítják, hogy a nép önkint és hamar megszaporodik, csak
24 I | legbizonyosb népszaporítók a jólét és jó erkölcs, mely egyszersmind
25 I | tapasztalhatni, hogy az együgyû és szegény, de jó erkölcsû
26 II | legmeddõbb havasokon, munka és föld nélkül sorvad a sok
27 II | Ott a szükség fogyasztja és aljasítja a népet, s haszon
28 II | bõség ellenben tunyítja és korhelyíti. S hogy ezen
29 II | csak messzünnen hozott cseh és német cselédekkel lehetett
30 II | félannyit kaszál, mint egy Rába- és Répcemelléki, szorgalomhoz
31 II | gyakran éhséggel küszködnek és vesznek; minden bizonnyal
32 II | le szoktak járni kaszálás és aratás végett a magyarokhoz,
33 II | élhetnének, jobban szaporodnának és derekabb emberek lennének;
34 II | egyszersmind a szorgalom és jólét terjesztése által
35 III | józanabb gazdasági rendnek és szorgalomnak általános felbontói.~
36 III | gyakran elfárad az ökör és béres, míg a dolog helyére
37 III | birtokosok örökös viszálkodása és sok gyülevész korhely cselédje
38 III | cselédje miatt a fenyíték és egész nép úgy megromlik,
39 III | gazda is felejt az ángol és német szorgalom elveirûl
40 III | birtokán oly boldogul él és annyi adót fizet, mennyi
41 III | számtalan nehézségekkel és szertelen költségekkel imígy-amúgy
42 III | kártételek s a lopásnak és rablásnak minden kigondolható
43 III | fontos osztályát nyomja és rongálja; s meggondolván,
44 III | elõmenetel, hanem csak ok- és céliránytalan vergõdés.~
45 III | majd minden birtokos bor- és húsáruló zsidókat tartván,
46 III | egész polgári életünkre és boldogságunkra; elhiszi
47 III | lehetõ módon megrövidíttetnék és könnyíttetnék.~Mert tudjuk
48 III | tudjuk azt, hogy ész, pénz, és igazságszeretet nem minden
49 III | pénztelen nemesnek költeni és veszõdni kell az igazságért,
50 III | legeltetést, mind a bor- és húsárulást reguláztathatnánk,
51 IV | elegendő nép helyes föld- és néposzlat legyen; hanem
52 IV | különféle népeit, nem lehet és nem szabad titkolnunk, hogy
53 IV | az emberiség legnagyobb és leghasznosabb osztálya,
54 IV | elég méltatlanul felejtve és megvetve van.~A mi számtalan
55 IV | dícséretre méltó erkölcsöt és szorgalmat mutatnak ugyan,
56 IV | mivel azok többnyire bor- és dohánytermesztésre adák
57 IV | becsületérzõ, sok erõvel és természetes okossággal bíró
58 IV | annál többnyire a csinosság és büszkeség betyársággá, az
59 IV | okosság ravaszsággá, az erõ és hamis becsületérzés pedig
60 IV | vagynak némely erdõsebb és magyarabb tájaink, hol a
61 IV | tolvajságnak, rablásnak és szilajságnak minden nemeit
62 IV | minden nemeit nem rútnak és rossznak, hanem férfidísznek
63 IV | rossznak, hanem férfidísznek és erénynek nézi; a tömlöcöt
64 IV | erénynek nézi; a tömlöcöt és derest nem hogy szégyenlené,
65 IV | de egyszersmind rabolnak és gyilkolnak is, elannyira,
66 IV | nélkül élnek, a tömlöcök és pandurok tartása miatt végtelen
67 IV | béfolyásait a mezei szorgalomra és egész népéletre fejtegetnem;
68 V | részesül, melynek erkölcsi és gazdasági tekintetben vagy
69 V | fia a szûrt, tarisznyát és baltát elbírja, ökrésszé
70 V | lopat, azaz mások rétjében és gabonájában ökreit jóltartja.~
71 V | jóltartja.~Ez elsõ magva és oskolája a magyar tolvajságnak
72 V | oskolája a magyar tolvajságnak és rablásnak. Mert az ily ökrészgyermek
73 V | nemcsak természetes keresetnek és mesterségnek, de egyszersmind
74 V | csatangolni, majd több ökrészekkel és lovászokkal összeállva,
75 V | pedig ilyenekért tömlöcöt és derest próbálgatni; látnivaló,
76 V | látnivaló, hogy az ily ökrészet és lovászat minden tekintetben
77 V | a legvakmerõbb tolvajság és zsiványság természetes magtára.~
78 V | legénykorában az örökös tekergést és dologtalanságot megszokván,
79 V | összefolyása a nevelésben és egész népéletben önkint
80 V | nagy különbséget a magyar és német polgár között, hogy
81 V | ha mit kap, az is rossz és drága, mert ahol szûk a
82 V | elég ahhoz értõket rokonai és szomszédai között, kik rajta
83 V | gyakran megszerzi az épületfát és azt utóbb ismét eltüzeli,
84 V | hogy abban az asszonyi és férfimunkák annyira elválasztatnak,
85 V | hogy valamint a férfi pirul és alacsonyságnak tartja asszonyi
86 V | csekély dologmulasztással és hátramaradással szokott
87 V | midõn a német hölgyével és leányával csépeltet, kaszáltat,
88 V | teletszaka csak dohányzik és furulyál, addig a német
89 V | naponkint háromszor meleg ételt és éjjelre meleg párnát ád,
90 V | többnyire csak kenyeret és szalonnát eszik, nyáron
91 V | eszik, nyáron az ég alatt és földön, télen pedig az istállóban
92 V | pedig az istállóban hál, és csak akkor fekszik párnán,
93 V | pedig a föntebb kultúra és szorgalom céljaival igen
94 V | elannyira, hogy a tótok és németek buzgóságát nemhogy
95 V | részesül, mint a buzgó tót és német népek.~Meggondolván
96 V | erkölcsét, s egyedül értelmének és erkölcsének tisztaságábul
97 V | annak egész polgári tökélye és emberi boldogsága.~Így szinte
98 V | annak a szülõi figyelemre és fenyítékre legnagyobb szüksége
99 V | a mezei gazdaság komoly és nehéz mesterségére leginkább
100 V | ahelyett, hogy az életre és gazdaságra szolgáló tudományokba
101 VI | egész kultúra terjedését és azáltal nemcsak az egésznek,
102 VI | hazánk fõnépével nyelvben és ruhában egyesíteni.~A csinos
103 VI | egyesíteni.~A csinos magyar nyelv és ruha már nagy idomítás,
104 VI | ügyelnünk, hogy a német és tót nyelv a könyvekben szintoly
105 VI | népnyelv ellenben oly ép és csinos, valamint az írásnyelv;
106 VI | valamint az írásnyelv; és egyébiránt is teljes oly
107 VI | lelkes tulajdonságokkal és közmondásokkal, melyekben
108 VI | gúnyában magát váznak látja és érzi; érzi pedig, mert úgy
109 VI | melyek egyenest az ön- és becsületérzés szüleményei?~
110 VI | látjuk azt is, hogy ezek és a magyarok nem is engedik
111 VI | szegény paraszt a maga uraival és bíráival még beszélni sem
112 VI | helyeken országos intézetek és segedelmek által oly néposkolákat
113 VI | gazdasághoz szükséges tudományokra és mesterségekre mindaddig
114 VI | míg tökéletes magyarokká és hasznos polgárokká nem idomulnak,
115 VI | orvoslatára szokott törvényeink és rendtartásaink közel sem
116 VI | szilaj magyart a tömlöc és kínzás nemhogy jobbítaná,
117 VI | gonoszokkal jövén ösmeretségbe és barátságba, még inkább ott
118 VI | úgynevezett zsivány-céhbe és diplomatikus emberek közé2
119 VI | határ körül elkezdtek lopni és rabolni. Hogy pedig a tömlöc
120 VI | rabolni. Hogy pedig a tömlöc és bot, holmi csekély különbséggel
121 VI | által tartani, szorgalomra és rendes életre szoktatni,
122 VI | szereztetni egészen emberibb és célravivõbb fenyíték, mint
123 VI | kénytelenek legyenek lopni. És vajon mi lehetne reánk nézve
124 VI | nemcsak minden csárdán, tanyán és faluban terített asztal
125 VI | minden büntetõ törvényeinket és polgári rendtartásainkat
126 VI | eltiltani, minden tolvaj és egyéb gonosztévõ bémondójának
127 VI | gonosztévõ bémondójának és megfogójának nagy jutalmat
128 VI | ifjúságot rontó asszonyokat és zsidókat3 városokba szorítani,
129 VI | megpirongatni, hanem komolyan és szigorúan megbüntetni. Mert
130 VI(3) | egészen demoralizált népcsalók és orgazdák, hogy azokat, a
131 VI(3) | megszenvedni, vagy még azokkal bort és húst árultatni csupa veszedelem;
132 VII | VII.~MESTERSÉGI ÉS KERESKEDÉSI HIÁNYOK~Valamint
133 VII | gazdaságot holmi mesterséggel és kereskedéssel kötik össze;
134 VII | Mikor ellenben a mesterségi és kereskedési szorgalmak vagy
135 VII | maga kereskedést nem ûz, és a rajtunk nyert pénz oly
136 VII | gondolkodna, s ha az ember- és pénzszûke miatt gyárokat
137 VII | gyógyerõ, csak azt fölfedezni és munkáltatni kell; különben
138 VII | kell tehát azt, ami van, és úgy, amint lehet; lehet
139 VII | hogy a paraszt asszonyok és leányok ruháját csak a szabás
140 VII | nyakravalókat, külföldi tarka és erõtlen szövetekbõl készült
141 VII | London körül jár.~A divat és fényûzés még a módi szerekkel
142 VII | gazdaság pompával, módival és pénzetlenséggel küszködõ
143 VII | Herkulesen.~A barbarus módi és luxus oly zsarnokai a nemességnek,
144 VII | annak nemcsak minden ajtait és ablakait, de minden léptét
145 VII | ablakait, de minden léptét és falatját török adó alá vetik,
146 VII | s ezáltal egész életét és gazdaságát örökös pénztelenséggel
147 VIII | Nemzetünknek mindenkor egyik fõ és igen szép szellembélyege
148 VIII | között pedig fõként a férfias és pompás szépre szokott ügyelni;
149 VIII | nemcsak a páratlan szépségû és pompájú szarvasmarha és
150 VIII | és pompájú szarvasmarha és szép ló, de még a nagy villásszarvú
151 VIII | villásszarvú magyar juh és hosszú, sima, fejér, kanyult
152 VIII | akárki a magyarnak ökör- és lóhajtását, összehasonlítva
153 VIII | tud oly huzamos, oly hideg és pontos latolgató lenni,
154 VIII | minden legkisebb szegre és szalmaszálra ügyelõ gazdákat
155 VIII | hanem egyszersmind nagy és cifra gazda is kíván lenni,
156 VIII | között olyan, ki ezen józan és hasznos gazdasági elvet
157 VIII | gazdasági elvet igazán értené és követné. Sõt igen gyakran
158 VIII | s azáltal elerõtleníteni és aljasítani.~Pedig minden
159 VIII | gazdaságával együtt nõl és fogy; s bizonyítják, hogy
160 VIII | ott, hol a nép ostobasága és szegénysége miatt minden
161 IX | többnyire minden emberi szépnek és jónak, úgy a népszorgalomnak
162 IX | népszorgalomnak is egyik fõösztöne és rugója a becsületérzés.
163 IX | éreztetjük vele emberi méltóságát és felejtetjük szolgaságát;
164 IX | gyávább nép önmagát is megveti és egészen elhagyja, amit szegény
165 IX | fölfordítja, meghamisítja és gonoszítja, elannyira, hogy
166 IX | parancsolni, de nem azt megvetni és lealacsonyítani; mert a
167 IX | lépten-nyomon használni és ártani, mihelyt akar, akar
168 IX | Minden emberi társaságnak és szövetségnek boldogító lelke
169 IX | szeretet, s ez teszi még az úri és szolgai viszonyokat is boldogítókká,
170 IX | hogy a szegényt megvetni és gorombasággal illetni senkinek
171 X | X.~FALUSI FAÉPÜLETEK ÉS AZOK SŰRŰSÉGE~Tudván azt,
172 X | épületei fölötte rosszak és úgy össze vagynak tömve,
173 X | mintha nálunk a föld oly szűk és drága volna, mint Londonban.~
174 X | Londonban.~Sok drága időt és erőt megemészt az nálunk,
175 X | azonkívül sok veszélynek és inségnek oka az is, hogy
176 X | falukon, hogy minden takarmány és marha házak tövében tartatik,
177 X | meg ezer polgár vagyona és szerencséje tűz prédája
178 X | maga kénytelen utva-futva, és úgy, amit tud, holmit összeáklálni;
179 X | házak, kőbül vagy mórbul és cserépfödélre legyenek?
180 X | a maga javára szorítani és segíteni, olyformán, hogy
181 X | bizonyos számú téglát, válogot és cserépzsindelt közerővel
182 X | által meghatározott forma és ár szerint építenék a parasztházakat,
183 X | hélat legjobb hús-, hal- és sajtfüstölővé teszi, s azonkívül
184 XI | haszonnal járó, hol tartásra és eladásra való jó bor terem,
185 XI | eladásra való jó bor terem, és a gazdaság fontosabb ágai
186 XI | fontosabb ágai elegendő munkát és élelmet nem adhatnak. Hol
187 XI | ága miatt annak szükségesb és hasznosb ágait illendő szorgalommal
188 XI | helyeken a szőlőgazdaság népünk és mezei szorgalmunk nagy kárával.
189 XI | időben is szőlőjében pepecsel és iszik, a mezőt pedig vagy
190 XI | nemcsak tavasszal, de ősszel és télen is egyiránt lehet
191 XI | terményei között legbizonyosb és legnagyobb termékenységet
192 XI | hol nemes bor nem terem, és a mező is elég dolgot ád
193 XI | olaszoknak ezen nagy hasznú és földszebbítő szorgalmát
194 XI | csak bort ötven akót ád, és azonkívül ád még egyéb gyümölcsöt
195 XI | ád még egyéb gyümölcsöt és tűzrevaló rőzsét is; úgy
196 XI | mezei szorgalmunkon szebb és hasznosabb mozdítást tenni,
197 XII | XII.~VÁSÁROK ÉS EGYÉB HENYENAPOK~Gondot
198 XII | parasztkalyibát cserép alá vehetnénk.~És vajon mit használnak a népnek
199 XII | hetekig; s meggondolom rác és oláh népeink egymást érő
200 XII | van valamirevaló vásár, és éppen akkor megy ott legjobban
201 XII | csakugyan sokat hall, lát és tanul egymástul a nép, s
202 XII | tekintetben nagyon fontosak és szükségesek a népmulatságok;
203 XIII | NÉPSZERKÖZET4~A mezei szorgalomnak és népboldogságnak emez előszámlált
204 XIII | népboldogságnak emez előszámlált és még sok elől nem számlált
205 XIII | nép igen megoszlik, magát és erejét nem egyesíti, hanem
206 XIII | az emberiség legfontosabb és legnehezebb mesterségét,
207 XIII | számtalan nehézséggekkel és viszontagságokkal jár, annyi
208 XIII | szorgalmat, tapasztalást, erőt és tudalmat kíván, hogy azt
209 XIII | melyek minden nehézségek és viszontagságok meggyőzésére
210 XIII | Mert ámbár az ily magányos és takaros gazdaság nagy könnyebbséggel
211 XIII | igen gyarló, igen múlékony és változékony alapon áll.~
212 XIII | újra csak azt kell hinnem és mondanom, hogy a mezei szorgalmat
213 XIII | hogy a mezei szorgalmat és népboldogságot egyedül azáltal
214 XIII | pedig továbbá a jobbágyság és szegény nemesség különféle
215 XIII | nemesség különféle tágabb és szorosabb szerközetekben;
216 XIII | többféle összeadásokbul és közre tett munkákbul oly
217 XIII | a nép örökre biztosítva és mentve lenne sok eddigi
218 XIII | ki részét.~Legszorosabb és legjobb egyesület lenne
219 XIII | közerõvel ûzné, de még konyhát és asztalt is közösen tartana,
220 XIII | fejlõdne, melynél szebbet és jobbat képzelni sem lehet.~
221 XIII | nagyszámú rokonság egyesülve él és az ily egyesületek gazdasága
222 XIII | melyekben egy-két ember kínlódik és tehetetlenkedik.~Amerika
223 XIII | cél szerint használtatnék, és végtelen annak következménye
224 XIII | földnek. Vadság szaggatta és reggette külön az embereket,
225 XIII(4)| Szerközni és szerkőzni dunai szólás,
|