Fejezet
1 Elo | gazdaságunk virágzásátul, s mennyire emelhetnénk nemzeti
2 Elo | oly temérdek terjedelmû s oly számtalan oldalú, hogy
3 Elo | alakulhat valami egésszé; s mivel az ügy oly szorgos,
4 Elo | mindenben igen elmaradtunk, s nagy gátokat kell vívnunk;
5 Elo | áldást hozandnak mezeinkre, s ha a köztünk megjelent geniust
6 I | nemzeti erõ legfõbb fejlete, s ez a legfõbb nemzeti cél, -
7 I | pergetik a sarlót és csépet, s még Kõszög tövében is láttam
8 I | nomádizmussal bitangoltatni; s hol számtalan faluk és városok
9 I | elõmenetelének egyik fõ s igen szembetûnõ akadálya
10 I | termékenyebb tájainak néptelensége; s ugyanazért, ha honunkat
11 I | mesterségeket is hozának, s oly meddõ tájokat is, hol
12 I | országos figyelem alatt menjen, s fõgond legyen arra is, hogy
13 I | könnyen elegendõre szaporodik, s hogy az ily szaporodás reánk
14 I | csak annak élelme legyen, s hogy nem a nép szaporításárul,
15 I | népnek tiszta erkölcse; s csak úgy szólunk jól, ha
16 I | élõk, de erkölcstelenek; s elég élelme volt a római
17 I | holmi elsõséget adnának s a többgyermekûeket közsegedelemmel
18 I | mert ezt féltik legtöbben, s emiatt hever sok drága föld.~ ~
19 II | fogyasztja és aljasítja a népet, s haszon nélkül vész a drága
20 II | nagy bõség rontja a népet, s haszon nélkül vész a gazdag
21 II | tunyítja és korhelyíti. S hogy ezen néphibák következeteit
22 II | tapasztalják, kik népeinket s mezei gazdaságunk terheit
23 II | Répcemelléki, szorgalomhoz szokott, s azáltal jobban élõ magyar.
24 II | leszándékozó munkás magát beíratná, s kikkel a magyar gazdák levél
25 II | szolgáltak, mintsem a külföldiek, s egyébiránt is azt hiszem,
26 III | míg a dolog helyére jut, s az egész szorgalom csak
27 III | megterhesíti, sokasítja, s azáltal az egész gazdaságot
28 III | szorgalom elveirûl aggódni, s elég jó gazdának nézheti
29 III | maga csekély, de békerített s önszemeivel õrizett birtokán
30 III | nyájak rakásra döglenek s azáltal sokezer közbirtokosok
31 III | azáltal sokezer közbirtokosok s még több adófizetõk örökös
32 III | marhákkal való kártételek s a lopásnak és rablásnak
33 III | bitang birtokokbul áll; s hogy ez a pusztító rendetlenség
34 III | osztályát nyomja és rongálja; s meggondolván, hogy a maga
35 III | a föld népe között lakó s mûvelt lelkû nemesség volna
36 III | népképzést legfölebb emelhetné s legtovább terjeszthetné;
37 III | erkölcse fölötte romlik, s az ily mészárosok által
38 III | többnyire csak orgazdák s a népnek legveszedelmesebb
39 III | osztály lenne elhárítója; s hogy eziránt a nemzet józanabb
40 III | szorgalomnak akadályairól s orvoslása módjairól”, oly
41 III | törvényeinknek bizton elvei lehetnek, s melyekhez én még csak ezen
42 III | szegény faluban szokott lakni; s ha a pénztelen nemesnek
43 III | hogy említést alig érdemel; s így fog a dolog menni a
44 III | mindezeket jól meggondolván, s meggondolván mennyi prókátori
45 III | hol az ember maga eszére, s gyakran igen gyarló eszére
46 III | ott, hol a törvény apa, s parancsol gyermekeinek.~ ~
47 IV | romlottság különféle nemeinél, s hogy valamint egyéb országokban,
48 IV | nálunk is, a világ legnagyobb s legfõbb mestersége, a földmûvelés,
49 IV | szorgalmat mutatnak ugyan, s ha elõbbi szigorú hazájokbul
50 IV | egyrészrül élénkíti, idomítja s erõsíti, másrészrül erkölcseikben
51 IV | másrészrül erkölcseikben rontja; s mivel azok többnyire bor-
52 IV | legénynek tartja magát, s legfölebb az aprólékos lopást
53 IV | forintokra menõ károkat tesznek, s számtalan gazdákat örökre
54 IV | végtelen költségeket okoznak, s majd minden pénzesebb kereskedõket,
55 IV | veszedelmes emberek kezében van; s reménylem, aki tudja, mely
56 IV | fõnépünk gyermeknevelését s egyéb körülményeit bõvebben
57 V | éjjel-nappal szanaszét legelteti, s mikor csak szerét teheti,
58 V | derekabb pásztornak nézetik, s annál több szalonnát kap
59 V | apjátul avagy gazdájátul, s ha néha a kártételért megpálcáltatik,
60 V | egyszersmind derékségnek is nézi; s mivel ily ökrész avagy lovász (
61 V | gonoszságot kigondolni, s lopott szalonnát, húst stb.
62 V | majd erõvel visszavenni, s ha ez nem megy, különféle
63 V | ökrészgyermek gyerkõce- s legénykorában az örökös
64 V | félreteszi a gazdaságot, s abból él, hogy marháit lopatva
65 V | marháit lopatva hizlalgatja, s azokon vásárokrul-vásárokra
66 V | részében hever, pásztorkodik, s azonkívül még minden faluban
67 V | számosabb bojtárokat tartanak; s meggondolván, hogy ezen
68 V | hazánk legboldogabb tájékain s legjelesebb népén dúlni
69 V | mellett nagy haszonnal ûz, s ha eladásra valót nem mindenki
70 V | tudnak nálunk gyarapodni, s oly házakat építenek, milyenrül
71 V | magyar álmadni sem mer; s innét van, hogy a magyar
72 V | hátramaradással szokott járni, s azonkívül igen hajlandó
73 V | erõt kívánó dolgokat adja; s megvallom, valami barbariest
74 V | munkában egyenlõen résztvesz, s míg a magyar teletszaka
75 V | religiónak az erkölcsre s az erkölcs által az egész
76 V | megrontja annak erkölcsét, s egyedül értelmének és erkölcsének
77 V | legnagyobb szüksége volna, s midõn annak a mezei gazdaság
78 V | pedig magát hivatalra adja, s mind így, mind amúgy az
79 V | gazdasága legrosszabb lábon áll, s leginkább esak ott láthatunk
80 VI | elbutítani, hogy ezt ne látná s ne érezné; s ha érzi, várhatunk-é
81 VI | ezt ne látná s ne érezné; s ha érzi, várhatunk-é attul
82 VI | embernek kezét-lábát csókolja, s minden csekély ember elõtt
83 VI | polgárokká nem idomulnak, s ez lenne aztán Mohács gyógyszere.~
84 VI | néperkölcs naponkint romlik; s tapasztaljuk, hogy a szilaj
85 VI | rendes életre szoktatni, s utóbbi élelmökre valót vélek
86 VI | összefogdosni, összekínozni s úgy elereszteni, hogy még
87 VI | magát önkint soha nem adja, s melyek nélkül nemzeti gazdaságunk
88 VI | kénytelenek azoknak adózni; s mivel ez attul van, hogy
89 VI | tömlõcbül kiszabadulnak, s akkor bosszút állanak; tehát
90 VI | zsidókat3 városokba szorítani, s valamint a faluk elõljáróit,
91 VI(3)| adunk nekik az orgazdaságra, s lehet félni hogy így azok
92 VII | szûke miatt mindent drágán s többnyire mindig rosszat
93 VII | nemzettül örökre elvész; s nem elég, hogy a nemzet
94 VII | részben magárul gondolkodna, s ha az ember- és pénzszûke
95 VII | egyéb a nemzet kezében, s mégis külföldiskedik, akkor
96 VII | szemünkkel sem foghatjuk meg, s gyakran minekelõtte learatnánk
97 VII | falatját török adó alá vetik, s ezáltal egész életét és
98 VIII | hasznosra, mint inkább a szépre, s a szépnek nemei között pedig
99 VIII | szellem egész nyilatkozatát; s látni, hogy a magyar inkább
100 VIII | közelít a fantasztához, s ha legtisztább ésszel s
101 VIII | s ha legtisztább ésszel s legnyugodtabb lélekkel van
102 VIII | Innét van, hogy a hidegebb s gyakran nagyon is tajbász
103 VIII | illendõn tudnának tartani; s majd mindig több földet
104 VIII | föld búza helyett gazzal, s az egész nagy gazdaság nagy
105 VIII | kénytelen gyakran zsarolni s azáltal elerõtleníteni és
106 VIII | gazdaságával együtt nõl és fogy; s bizonyítják, hogy egyedül
107 VIII | még örökben sem adnának; s vagynak oly sváb faluink,
108 VIII | az öregbíró a tiszthez, s megkérdi, hány embert állítson.~
109 VIII | minden tavasszal éhség van, s a legnagyobb dolog idejében
110 IX | a nehéz dolgot játékká, s ez teszi, hogy az, minden
111 IX | azzal emberileg bánunk, s azáltal éreztetjük vele
112 IX | népben a becsületérzést, s azzal együtt a néperény
113 IX | becsületérzés elfojlik, s végre a gyávább nép önmagát
114 IX | érzi a maga méltóságát, s tud az mind ott, mind itt
115 IX | mihelyt szeret avagy gyûlöl, s nagyon balul gondolkodik,
116 IX | boldogító lelke a szeretet, s ez teszi még az úri és szolgai
117 IX | viszonyokat is boldogítókká, s lehet tapasztalni, hogy
118 X | szünet nélkül tatarozni s újra meg újra építeni kell,
119 X | méhházakra is ügyelt a törvény, s meg volt határozva, hogy
120 X | legalább a házakra ügyelni, s azoknak illendő tért rendelni?
121 X | azoknak illendő tért rendelni? s ha a milliókat elseprő tűzi
122 X | ád a helybeli gazdáknak, s az egész község egyesült
123 X | nagyot segíthetne magán, s haszon volna csak az is,
124 X | így a nép összetartásra s egymásnak gyámolására szoknék.~
125 X | cserépzsindelt közerővel vetni, s az ifjak nagyobb részét
126 X | és sajtfüstölővé teszi, s azonkívül a meleg füstös
127 XI | gazdaság ezen legcsalókább s legtöbb munkát emésztő ága
128 XI | kiknek borait olcsítja s ezáltal a szorgalmat ott
129 XI | is egyiránt lehet tenni, s mondhatom, hogy én lugasaimat
130 XI | különben sem terem becses bor, s hol a szőlő többnyire vagy
131 XII | minden tavainkat, folyóinkat, s azonkívül minden parasztkalyibát
132 XII | marhát nyilván olcsítják, s azonkívül számtalan rosszra
133 XII | rosszra nyujtanak alkalmat: s ha meggondolom, hogy Slavoniában
134 XII | tartanak a vásárok, hanem három s négy hetekig; s meggondolom
135 XII | hanem három s négy hetekig; s meggondolom rác és oláh
136 XII | egymást érő henyenapjait, s hogy egy földművelő népnél
137 XII | és tanul egymástul a nép, s kérdést nem szenved, hogy
138 XIII | mindenik magára hagyatik, s mindenik a maga gyarló esze,
139 XIII | gazdaságot.~Pedig én azt hiszem, s teljes megfontolás után
140 XIII | óraműve tartósan jól menjen, s egyedül úgy mehet az tartósan
141 XIII | viszontagságok meggyőzésére s a szorgalom minden céljaira
142 XIII | távul vagynak egymástul, s többnyire a legközelebbi
143 XIII | inkább egymást rongálják, s ritka szerencse, ha nem
144 XIII | szorgalomhoz megkívántatik? S ha találkozik néha ily gazda,
145 XIII | gazdaságának virágkora, s mennyi viszontagság alá
146 XIII | öregszik, hibázik az erő, s ami ezek között van, mely
147 XIII | inkább elszegényednek, s ha megvénülnek, vagy koldusbotra
148 XIII | nemzeti erõ nemzeti bank- s egyéb szorgalmi egyesületek
149 XIII | négyet procentet számlál, s így az ötödik lefizeti az
150 XIII | gyámoltalan nemzetünknek, s mely természetes gyógyszere
151 XIII | förtelmeskedõ uzsoráknak s más gyógytalan magyar nyavaláknak,
152 XIII | kamat mellett segítené, s az egész tárt úgy használná,
153 XIII | asztalt is közösen tartana, s azáltal magábul egy nagy
154 XIII | asszonyt munkára fordíthatna s ezáltal az egész néperõt
155 XIII | melyek egyesületekben éltek s közerõvel munkálták a földet;
156 XIII | közerõvel munkálták a földet; s a legújabb utazók csudálva
157 XIII | hasonlóképpen egyesülve él, s közerõvel mûveli a földet.~
158 XIII | valamely uraság aratását, s néhány nap alatt egyesült
159 XIII | nép ereje, ha az egyítve s mindenkor cél szerint használtatnék,
160 XIII | tekintetben.~Az emberek különválva s magokra hagyatva majd leggyámoltalanabb
161 XIII | reggette külön az embereket, s a kultúrának legfõbb célja:
|