Fejezet
1 Elo | már több nagy íróink is minden bölcseséggel munkálódtak
2 I | I.~NÉPTELENSÉG~Minden mezei szorgalom föntebb
3 I | kérdésre természet szerint minden, hazánkat és annak népességét
4 I | hanem még azt is, hogy minden mûveletre alkalmas földünk
5 I | legfõbb nemzeti cél, - akkor minden bizonnyal csak azt kell
6 I | hogy a földmûvelõ népet minden lehetõ módon szaporítani
7 I | tudnivaló az is, hogy valamint minden emberi dolgokban, úgy e
8 I | kívánja és parancsolja, hogy minden nagyobb külföldi gyarmatszállítás
9 I | pedig azoknak magyarítására minden szükséges rendelet meg legyen
10 II | éhséggel küszködnek és vesznek; minden bizonnyal temérdek néperõnk
11 III | részletes osztályait is oly, minden józanabb céllal ellenkezõknek
12 III | számtalan közbirtokaink minden oldalú rendetlenségét megfontoljuk,
13 III | kell látnunk, hogy ezek minden józanabb gazdasági rendnek
14 III | barbariesünk is hozzájárul; akkor minden bizonnyal a szegény gazda
15 III | bizonnyal a szegény gazda minden reggel annyi bajra kél,
16 III | hogy az ily közös legelõt minden rend nélkül mindenki lehetségig
17 III | a lopásnak és rablásnak minden kigondolható nemei annyira
18 III | melynek elhárítása nélkül minden elõmenetelünk nem elõmenetel,
19 III | rendetlen helyekben majd minden birtokos bor- és húsáruló
20 III | proportionalis törvénynek folyamata minden lehetõ módon megrövidíttetnék
21 III | és igazságszeretet nem minden szegény faluban szokott
22 III | bízni, olyformán, hogy az minden közbirtokokat haladék nélkül
23 IV | nép lehet alkalmas eszköze minden józanabb irányzatoknak,
24 IV | telepedett német gyarmatok minden dícséretre méltó erkölcsöt
25 IV | rablásnak és szilajságnak minden nemeit nem rútnak és rossznak,
26 IV | költségeket okoznak, s majd minden pénzesebb kereskedõket,
27 IV(1) | mint néhol szoktak, hanem minden gazdasági barmokat a szárnyasokon
28 V | lovászokkal összeállva, együtt minden gonoszságot kigondolni,
29 V | ily ökrészet és lovászat minden tekintetben a legvakmerõbb
30 V | Meggondolván tehát, hogy majd minden magyar parasztlegény mint
31 V | pásztorkodik, s azonkívül még minden faluban mind az urak számos
32 V | mesterségeket ûzhetne, ami által minden bizonnyal mind erkölcsi,
33 V | polgár között, hogy majd minden német tud valami kis mesterséget,
34 V | találkozik oly sváb, kinek minden szükséges gazdasági épületei
35 V | szilaj magyart ellenben hamar minden rosszra fakasztja.~De éppen
36 V | teszi, hogy mind a két nem minden munkában egyenlõen résztvesz,
37 VI | elsõ gondunknak kell lenni: minden idegennyelvû népeinket hazánk
38 VI | életbölcseség van szõve, mely minden bizonnyal a nép egész szellemét
39 VI | kérdést nem szenved, hogy minden nem magyar népeink a szép
40 VI | kezét-lábát csókolja, s minden csekély ember elõtt a földet
41 VI | népeinket magyarokká, ha azoknak minden népesb helyeken országos
42 VI | hogy a zsiványokat nemcsak minden csárdán, tanyán és faluban
43 VI | Egyébiránt pedig szükség volna minden büntetõ törvényeinket és
44 VI | charakteréhez szabni, p. o. minden legkisebb lopást a legnagyobb
45 VI | büntetni, a pásztorozást minden lehetõ módon fogyasztani,
46 VI | lehetõ módon fogyasztani, minden gyanús embert a pásztorságtul
47 VI | pásztorságtul eltiltani, minden tolvaj és egyéb gonosztévõ
48 VI | egyéb tisztviselõket is minden rendtartási kötelességeik
49 VII | az erõtlenségi nyavalák minden nemei fojtogatják.~Ilyen
50 VII | kereskedõtársaságokat, amihez minden bizonnyal meg van érve,
51 VII | egyesületekbe lépnénk, mert minden testben rejtezik gyógyerõ,
52 VII | pénznek, melyet az idegenek minden vámaink mellett is rajtunk
53 VII | erszényekbe rakhatnánk is, minden bizonnyal rövid idõn más
54 VII | nemességnek, melyek annak nemcsak minden ajtait és ablakait, de minden
55 VII | minden ajtait és ablakait, de minden léptét és falatját török
56 VIII | oly sok takaros, pontos, minden legkisebb szegre és szalmaszálra
57 VIII | jobbágyokat is. Mert az ily gazda minden földeit maga akarván munkálni,
58 VIII | elerõtleníteni és aljasítani.~Pedig minden nemzetek példái bizonyítják,
59 VIII | ostobasága és szegénysége miatt minden tavasszal éhség van, s a
60 IX | JOBBÁGYOKKAL~Valamint többnyire minden emberi szépnek és jónak,
61 IX | játékká, s ez teszi, hogy az, minden nagy terhei mellett is,
62 IX | megvetettnek látván, abban minden becsületérzés elfojlik,
63 IX | bõven tapasztalhatni.~Ezért minden nagy gazdák, valamint minden
64 IX | minden nagy gazdák, valamint minden nagy vezérek a popularitást,
65 IX | tud az mind ott, mind itt minden lépten-nyomon használni
66 IX | gyûlölettül, mint a szeretettül.~Minden emberi társaságnak és szövetségnek
67 X | SŰRŰSÉGE~Tudván azt, hogy minden, ami a földművelő népet
68 X | többnyire megvan a falukon, hogy minden takarmány és marha házak
69 X | azt törvénnyé tenni, hogy minden ezután épülendő falubeli
70 X | segíteni, olyformán, hogy minden falunak kötelessége legyen
71 X | füst megjárván a háztető minden fáit, azokat majd romolhatatlanokká
72 XI | CÉLTALAN SZŐLŐSZAPORÍTÁS~Minden körülményeink szerint a
73 XI | a néperőhöz képest, ott minden nagyobb bortermesztés több
74 XI | teremnek, úgyhogy a gazdaság minden terményei között legbizonyosb
75 XI | hogy a lugasok mellett minden egyéb hasznát is vehetjük
76 XII | évenkint megregulázhatnánk minden tavainkat, folyóinkat, s
77 XII | folyóinkat, s azonkívül minden parasztkalyibát cserép alá
78 XIII | nem egyesíti, hanem inkább minden ember különválik, mindenik
79 XIII | melyekben mindenkor megvolna minden, ami a mezei szorgalom legfőbb
80 XIII | vagynak mindazon erők, melyek minden nehézségek és viszontagságok
81 XIII | meggyőzésére s a szorgalom minden céljaira megkívántatnak;
82 XIII | oly boldog gazda, kinél minden megvan, ami egy főbb tökélyű
83 XIII | számtalan-félék hibáznak.~Így majd minden háznak van valami bel- vagy
84 XIII | kivergõdnek; olyakat ellenben, kik minden hív izzadásaik mellett is,
85 XIII | szerközet lenne az: midõn minden falu többféle összeadásokbul
86 XIII | erõvel folytatná, melynek minden jövedelmeibül minden ember
87 XIII | melynek minden jövedelmeibül minden ember a maga közreadott
88 XIII | nemcsak azt nyerné, hogy minden költsége képzelhetetlenül
89 XIII | nemcsak azt, hogy így majd minden asszonyt munkára fordíthatna
90 XIII(4)| kendőzni stb., mely szólás minden bizonnyal jobb, mint a monotóniás
|